A szófajok

Fogalma:
• A szókészlet szavait közös tulajdonságuk alapján soroljuk a szófajok kategóriájába
↓
 Szótári alak
 Mondatbeli szerep
 Alaki sajátosság

Szófaji kategóriák:
• Ige
• Névszók:
 Főnév
 Melléknév
 Számnév
 névmás
• Egyéb önálló szófajok:
 Határozószó (pl.: most, így)
 Igenév (pl.: olvasó, olvasni)
 Indulatszó (pl.: jaj, ejnye)
• Segédszók (nem önálló szófajok):
 Igekötő (pl.: be, ki, le, fel)
 Névutó (pl.: alatt, mellett)
 Névelő (a, az, egy)
 Kötőszó (pl.: hogy, és, s, de)
 Módosítószó (pl.: sem, bár, vajon)


Az Ige

Fogalma:
• Cselekvést, történést, létezést és állapotot (pl.: fáj) kifejező szófaj
• Az állapottal megnevezett ige független az alany szándékától

Igeidők:
• Jelen (jele: Ø)
• Múlt (jele: -t, -tt)
• Jövő (jele: -ni … fog)

Igemódok:
• Kijelentő (pl.: olvas)
• Felszólító (pl.: olvass)
• Feltételes (pl.: olvasna)

Igeragozások:
• Alanyi (valamit):
 Határozatlan tárgy esetében az ige alanyi ragozásban van
 Pl.: Én → olvasok
Te → olvasol
Ő → olvas
Mi → olvasunk
Ti → olvastok
Ők → olvasnak
• Tárgyas (azt):
 Határozott tárgy esetén az ige tárgyas ragozásban van
 Pl.: Én → olvasom
Te → olvasod
Ő → olvassa
Mi → olvassuk
Ti → olvassátok
Ők → olvassák

Fajtái:
• Cselekvő ige:
 Az alany maga végzi a cselekvést
 Pl.: olvas
 Képzői: Ø
• Műveltető ige:
 Az alany mással végezteti el a cselekvést
 Pl.: olvastat
 Képzői: -at, -et, -tat, -tet
• Szenvedő ige:
 A cselekvést más végzi, de az alany szenvedi el
 Pl.: olvastatik
 Képzői: -atik, -etik, -tatik, -tetik
• Visszaható ige:
 Az alany végzi a cselekvést, ami önmagára hat vissza
 Pl.: mosakodik
 Képzői: -odik, -edik, -ödik, -kodik, -kedik, -ködik
• Ható ige:
 Az alany számára biztosított a lehetőség a cselekvés elvégzésére
 Pl.: olvashat
 Képzői: -hat, -het
• További kisebb igefajták:
 Tartós, huzamos történésű ige (pl.: tanul, nevel, öregszik)
 Mozzanatos ige (pl.: villámlik, zuhan, lobban)
 Gyakorító ige (pl.: olvasgat, tanulgat)

Mondatbeli szerepe:
• Mindig állítmányként szerepel

Stílushatása:
• A szöveg mozgalmassá, cselekvés dússá tétele a lényeg



Az igenév

Fogalma:
• Kettős arculatú szófaj, mivel igei és névszói tulajdonságai is vannak, tehát egy igéből és egy névszóból felépülő szófaj

Fajtái:
• Főnévi igenév:
 Képzője: -ni
 Pl.: olvasni
• Melléknévi igenév:
 Folyamatos:
o Képzője: -ó, -ő
o Pl.: olvasó, nevető
 Befejezett:
o Képzője: -t, -tt
o Pl.: olvasott (levél), írott
 Beálló:
o Képzője: -andó, -endő
o Pl.: olvasandó, keresendő
• Határozói igenév:
 Képzője: -va, -ve, (-ván, -vén)
 Pl.: olvasva, nevetve, (olvasván, nevetvén)


A főnév

Fogalma:
• Élőlények, tárgyak, gondolati fogalmak neveit kifejező szófaj

Fajtái:
• Köznév (pl.: autó, fa)
• Tulajdonnév:
 Márkanév (pl.: Audi)
 Intézménynév (pl.: Magyar Tudományos Akadémia)
 Személynév (pl.: Gergő, Petőfi Sándor)
 Földrajzi név (pl.: Európa, Magyarország, Ópusztaszer)
 Csillagnév (pl.: Jupiter)
 Állatnév (pl.: Morzsa)
 Cím (pl.: Egri csillagok /egyedi cím/, Aktív /állandó cím/)

Mondatbeli szerepe:
• Legtöbbször egy mondat alanyát, tárgyát és határozóját alkotják

Stílushatása:
• Állandóságot, nyugalmat vagy mozdulatlanságot sugall



A melléknév

Fogalma:
• Élőlények, tárgyak tulajdonságát kifejező szófaj

Fokozása:
• Alapfok:
 Jele: Ø
 Pl.: nagy, szép
• Középfok:
 Jele: -bb
 Pl.: nagyobb, szebb
• Felsőfok:
 Jele: leg…bb
 Pl.: legnagyobb, legszebb

Mondatbeli szerepe:
• A mondatokban leggyakrabban jelzőként szerepelnek


A számnév

Fogalma:
• Élőlények, tárgyak mennyiségét, a sorban elfoglalt helyüket kifejező szófaj

Fajtái:
• Határozott:
 Tőszámnév (pl.: tíz)
 Sorszámnév (pl.: tizedik)
 Törtszámnév (pl.: tized)
• Határozatlan:
 Csak hozzávetőlegesen nevezi meg a mennyiséget (pl.: sok, kevés, néhány)


A névmás

Fogalma:
• Valódi névszókat (főnév, melléknév, számnév) helyettesítő szófaj

Fajtái:
• Egyirányú névmások (csak főnevet helyettesít):
 Személyes névmás (én, te, ő, mi, ti, ők)
 Birtokos névmás (pl.: enyém, tied, övé)
 Visszaható névmás (pl.: magam, magad, maga)
 Kölcsönös névmás (egymás)

• Többirányú névmások (főneveket, mellékneveket, számneveket helyettesít):
 Mutató névmás (pl.: ez, olyan, akkora, annyi)
 Kérdő névmás (pl.: ki, milyen, mekkora, mennyi)
 Vonatkozó névmás (pl.: aki, ami, amilyen, ahány, amennyi)
 Határozatlan névmás (pl.: valaki, valami, valamekkora, valahány)
 Általános névmás (pl.: bárki, mindegyik, semmilyen, akárhol)


A határozószók

A cselekvést, történést helyét, idejét, módját és a cselekvő állapotát kifejező szavak.
A nagy részük névmásokból ered.
Pl.: most, így


Az indulatszók

Érzelmeket és indulatokat kifejező szavak.
Pl.: jaj, nosza, ejnye

Share this: