A nyelv használata nem egységes, egy adott nyelv különféle változatokban él. Például másképp beszélnek a Dunántúlon és az Alföldön, más egy orvos és egy mérnök beszéde, más az írott szöveg a mindennapi megnyilatkozáshoz képest.
A nyelvváltozat nyelvhasználati szokások együttese, amelyek révén az adott nyelvváltozatot beszélők nyelve elkülönül a többi nyelvváltozattól.
A nyelvváltozatok összessége a nemzeti nyelv.
a) Normatív nyelvváltozatok
b) Területi nyelvváltozatok: regiolektusok
c) Társadalmi nyelvváltozatok: szociolektusok
Társadalmi nyelvváltozat
Az emberek szerepe a társadalomban eltérő, különböző tényezők: életkor, nem, foglalkozás, érdeklődési kör stb… csoportokba szerveződnek az emberek. Ez az oka a csoportnyelvek kialakulásának:
1) Szaknyelvek: bizonyos foglalkozásoknak, szakmáknak jellegzetes szókincse/nyelve.
Annyi szaknyelv, ahány szakma.
Legfőbb jellemzője a szakszavak használata, pl.: benzolgyűrű, logaritmus, négyzetgyök
2) Gyermeknyelv vagy dajkanyelv: a kisgyermek illetve a velük beszélgető felnőttek nyelvhasználata.
Jellemző rá a kicsinyítő képzős szavak használata.
Pl.: anyuci, apuci, fincsi, paci
3) Hobbynyelvek: különböző szabadidős tevékenységek nyelvhasználata
Pl.: sport, kártya köréből lehet találni ilyen szavakat
4) Ifjúsági nyelv: 10 éves kortól felnőtt korig jellemző
Sokat merít a szlengből, és jellemzőek a képszerű kifejezések
Pl.: csőbe húz, olajra lép
Igényesebb, választékosabb, mint a szleng
5) Argó vagy tolvajnyelv: eredetileg bűnözök titkos nyelve volt, célja bizonyos dolgok eltitkolás, olyan nyelvváltozat kialakítása, amit mások nem értenek meg
Durva, trágár szavak használata jellemző.
Pl.: meló, lóvé, szajré, haver
6) Szleng: városi nyelvváltozat, bizalmas, játékos, humoros, gyakran közönséges stílusú szavakról ismerhető fel
Finomítva átveszi az argó elemeit.
A társalgási nyelvben és a tömegtájékoztatásban is megtalálható már, de kívül esik az igényes nyelvhasználat körén.
Célja a köznyelvi stílus élénkítése, variálása. Pl.: rizsa, csaj, sóder, csóró, ciki
A nyelvváltozat nyelvhasználati szokások együttese, amelyek révén az adott nyelvváltozatot beszélők nyelve elkülönül a többi nyelvváltozattól.
A nyelvváltozatok összessége a nemzeti nyelv.
a) Normatív nyelvváltozatok
b) Területi nyelvváltozatok: regiolektusok
c) Társadalmi nyelvváltozatok: szociolektusok
Társadalmi nyelvváltozat
Az emberek szerepe a társadalomban eltérő, különböző tényezők: életkor, nem, foglalkozás, érdeklődési kör stb… csoportokba szerveződnek az emberek. Ez az oka a csoportnyelvek kialakulásának:
1) Szaknyelvek: bizonyos foglalkozásoknak, szakmáknak jellegzetes szókincse/nyelve.
Annyi szaknyelv, ahány szakma.
Legfőbb jellemzője a szakszavak használata, pl.: benzolgyűrű, logaritmus, négyzetgyök
2) Gyermeknyelv vagy dajkanyelv: a kisgyermek illetve a velük beszélgető felnőttek nyelvhasználata.
Jellemző rá a kicsinyítő képzős szavak használata.
Pl.: anyuci, apuci, fincsi, paci
3) Hobbynyelvek: különböző szabadidős tevékenységek nyelvhasználata
Pl.: sport, kártya köréből lehet találni ilyen szavakat
4) Ifjúsági nyelv: 10 éves kortól felnőtt korig jellemző
Sokat merít a szlengből, és jellemzőek a képszerű kifejezések
Pl.: csőbe húz, olajra lép
Igényesebb, választékosabb, mint a szleng
5) Argó vagy tolvajnyelv: eredetileg bűnözök titkos nyelve volt, célja bizonyos dolgok eltitkolás, olyan nyelvváltozat kialakítása, amit mások nem értenek meg
Durva, trágár szavak használata jellemző.
Pl.: meló, lóvé, szajré, haver
6) Szleng: városi nyelvváltozat, bizalmas, játékos, humoros, gyakran közönséges stílusú szavakról ismerhető fel
Finomítva átveszi az argó elemeit.
A társalgási nyelvben és a tömegtájékoztatásban is megtalálható már, de kívül esik az igényes nyelvhasználat körén.
Célja a köznyelvi stílus élénkítése, variálása. Pl.: rizsa, csaj, sóder, csóró, ciki
Megjegyzés küldése