A felvilágosodás
Előzmények
- A feltörekvő polgárság egyre nagyobb szerephez jut az ipari forradalmak révén.
- A természettudomány jelentős felfedezéseket tesz, mely hatással van az emberek gondolkodására.
- A 18. sz. az ész, a világosság százada.
Jellemzői
- A polgárság ideológiájává (világnézetévé) növi ki magát.
- Szellemi mozgalomként indul, majd művelődéstörténeti korszakká válik.
- Feudalizmus-ellenesség
- Egyház-ellenessé (antiklerikalizmus)
- Racionalizmus (ésszerűsség, célszerűség) [ratio=ész, kidolgozója a francia Descartes – „Gondolkodom, tehát vagyok” (Cogito ergo sum)]
- Empirizmus (A megismerés alapja a tapasztalatszerzés) [kidolgozói: Bacon, Locke (filozófusok)]
- Deizmus (elismerik, hogy Isten teremtette a világot, de a továbbiakban a világ működését a természet törvényeire bízta)
Fontosabb országok
- Anglia
o Itt jelentkezik elsőként a felvilágosodás.
o Angol polgári és ipari forradalom.
o A városi élet fejlődése:
London nemcsak ipari és kereskedelmi, hanem szellemi központ is.
o Irodalom: független a királyi udvartól.
o Új írótípus, aki írói működéséből, újságírásból próbál megélni A sajtó fejlődése, 26 napilap megjelenése.
o Az angol felvilágosult irodalom legjelentősebb alakjai:
Daniel Defoe: Robinson Crusoe, Jonathan Swift: Gulliver utazásai
- Franciaország
o Később, de fejlettebb formában jelentkezik a felvilágosodás átveszik az angol tapasztalatokat.
o A francia forradalom előtti időszak, melyben a követelések erősebbek.
o A nagy francia Enciklopédia (1751-1772-ig tartott a szerkesztése).
Szerkesztője: Denis Diderot
Segítői:
• Montesquieu
• Voltaire
• Helvetius
• D’Holbach
o A tudományok, mesterségek és a művészetek értelmező szótára ábrákkal.
A felvilágosodás stílusirányzatai
- Szentimentalizmus
o A romantika felé közeledő irányzat, az empirizmusra épül. Az ész mindenhatóágába vetett hit megrendül, a tapasztalatokra épített lelki folyamatokat elemzi.
o Tipikus szereplői: szenvedélyes szerelmesek, akik például a társadalmi, vagyoni különbségek miatt nem lehetnek egymáséi.
o A szereplők érzelmekben gazdagok, ám cselekvésre képtelenek: szenvednek, gyötrődnek, visszahúzódóak lesznek.
o A sérült lelkű hősök a bánatukkal a természet magányába menekülne elfordulnak a társadalmi kötöttséget jelentő várostól (a világtól elidegenedett ember).
o Jellemző műnem a líra.
o Jellemző műfaj az elégia.
Rousseau: Új Héliose
Kármán József: Fanni hagyományai – napló és levélregény
- Klasszicizmus
o A felvilágosodás uralkodó stílusirányzata
o Classis(latin)=osztály
o Eredeti jelentése: az első, a legjobb osztályba tartozó, kiváló, tökéletes
o Klasszikus alkotás: A művészi mondanivalót tökéletesen alakított formában jeleníti meg, örök érvényű, harmonikus alkotás.
o A polgárság ízlését és erkölcsét tükrözi.
o A klasszicisták racionalisták is egyben.
o Utánzás: Az antik művészet utánzása
o Miért? Mert művészileg tökéleteset alkottak.
- Klasszicizmus legfőbb stílusjegyei az irodalomban
o Mértéktartó, fegyelmezett stílus
o A művészek elvetnek minden felesleges díszítést
o A művek szerkezete áttekinthető
o Jól elkülöníthető részekből álló, logikusan elrendezett egész
o Az előkelők és jómódúak ízléséhez igazodik
o Jellemzi az eleganciára való törekvés, a kényes műgond
o A műnemek, műfajok nem keverednek egymással.
o Merev művészi szabályok (drámai hármas egység. tér, idő, cselekmény egysége, Arisztotelész Poeticáját nagyon is félreértették)
o Legfőbb műfajok: óda, epigramma, eposz, tanmese (a műalkotás erkölcsi célt szolgál), episztola, államregény, művelődési regén
- A rokokó
o Franciaországban bontakozott ki.
o Elnevezése utólagos, a rocaille (kagyló) szóból képezve utal a stílusban általánosan használt szétágazó csigavonalakra és a kagyló motívumára.
o Ez a stílus az udvari arisztokratikus kultúra utolsó kivirágzása.
o Jellemzője az erőteljes díszítettség, a kecsesség, a játékosság, a bájosság.
o Egyik leggyakoribb témája az erotika, az érzékiesség, a szerelem.
A felvilágosodás képviselői
- Franciák
o Voltaire (Candide)
o Rousseau (Új Heloise)
o Carmeille
o Racine
o Moliere
- Németek
o Goethe (Faust)
o Schiller (A kesztyű, Az örömhöz)
o Kölderlin
- Magyarok
o Kazinczy Ferenc
o Berzsenyi Dániel
A magyar felvilágosodás
I. szakasz (1772-1795)
- 1772 – Bessenyei György: Ágis tragédiája
- 1795 – a Martinovics-féle jakobinus mozgalom vezetőinek kivégzése
II. szakasz (1795-1825)
- 1825 – Széchenyi István az országgyűlésen birtokai jövedelmének egy részét felajánlja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapítására.
- Sajátos viszonyok:
o Nem volt számottevő polgárság
o A közép- és kisnemesség, a főúri családok tagjai lettek „felvilágosodottak” a nyugati polgárság forradalmi eszméi átalakultak
o Mi volt a fő cél?
Az elmaradottság leküzdése
A kulturális haladás
A nemzeti kultúra alapjául szolgáló nyelv művelése
o Mária Terézia 1760-ban testőrséget állítatott fel Bécsben a magyar nemesifjak művelődhettek, megszervezték az első magyar írói társaságot
o Szépirodalmi folyóiratok: Magyar Museum, Orpheus, Uránia, Mindenes Gyüjtemén
o Testőr-írók: Baróczy Sándor, Barcsay Ábrahám, Bessenyei György
o Nyelvújítási harc
Ortológusok nyelvújítás ellenzői
Neológusok nyelvújítók
Csokonai, a felvilágosult eszme hirdetője
Az estve
- A cím pictúrát, azaz leírást ígér, azonban nagyobb ívű, átfogó-jellegű eszmei és stílushatásokat összegző alkotás
- 1792-ben írta 19 évesen
- Kazinczynak küldte el
- 1794-ben társadalombíráló résszel kiegészítve a Magyar Museumban jelenik meg.
- 1796-van a Diétai Magyar Múzsában jelenik meg, kivéve a középső részt.
- A műben Rousseau hatása érezhető, miszerint a romlott társadalommal szembe kell állni, és vissza kell térni a természethez.
- Szerkezet:
1. Az alkonyat ROKOKÓ leírása
2. A felvilágosodás eszméinek megfogalmazása KLASSZICISTA eszközökkel
3. A zárlat ódai hangja SZENTIMENTALISTA, visszafordulás a természethez
1. Az erdei alkonyat képei
Rokokó idill
Eszközei: hanyatló nap, harmat, rózsák, madárkák
Színek: tündöklő, pirul, aranyos
Akusztikai hatások: bömböl, hangicsál
Megszemélyesítés: „Mosolyog a híves szárnyon járó estve”
Alliteráció: „Barlangjában belől bömböl a mord medve”ű
„vidám melancholia” mélabú, elérzékenyülés
Az erdő „Egy fűszerszámozott theátromot csinál”
Jelentése: illatosított színház, a fűszerszám a fűszer régi neve.
Az édes koncertek dallamára a Hold rezgő fényénél a gráciák (a báj, a kellem istennői) táncot járnak.
Illatérzék: fűszerszámozott theátrom – mennyei illat: zefírek – enyhe nyugati szellő
„E világba semmi részem sincsen”
Harmónia Diszharmónia
- Természet
- Édes koncertek
- Gráciák tánca
- Nyugalom - Társadalom
- Lárma
- A kevély, a fösvény csörtetése
- Kényektől részeg tolongás
2. „Bódult emberi nem, hát szabad létedre / Mért vertél zárbéklyót tulajdon kezedre?
Az éj, az elviselhetetlen emberi világ, a megromlott társadalom metaforájává válik.
Az eszmefuttatás a Rousseau-i gondolatmenetet követi.
magántulajdon
a szabadság elvesztése
megromlott emberi viszonyok
Leltárszerűen számba veszi a társadalom visszásságait (háborúk, egyenlőtlenség, zsarnoki hatalom, kapzsiság, a jónak született ember bűnbe hajszolása).
A fogalmi érvelés túlsúlya jellemzi ezt a részt.
A korabeli magyar viszonyokra utal a dézsma, a porció, a földterületek bekerítése.
3. A megnyugvást adó természet képéhez tér vissza.
A természet fennkölt hangú, ódai megszólítása.
„Oh arany holdvilág
Oh édes erdei hangzások
Oh áldott természet”
A civilizáció teremtette egyenlőtlenség a természetben nem létezik, itt minden ember egyenlő.
A természet örökös földesura Csokonai lelki gazdagság (arany holdvilág, éltető levegő, az erdei madarak éneke)
Konstancinápoly
Első változata: Egy város leírása (1785?), iskolai versgyakorlat.
1794-ben ezt a leírást fejtegetéssel egészítette ki.
Konstantinápolyt (Isztambul/Bizánc) idézi elénk.
A távoli városról veszélytelenebb beszélni, mint közvetlenül a hazáról.
A műben megjelenik Voltaire egyházellenességének hatása.
Konkrét képsor:
- Utcák színes forgataga
- Hárem = „damae-bibliotecha”
- „fénylő Stambul”
- „roppant templomok”
- „kőszálnyi mecsetek”
- Filozófiai általánosítások
- Babona, vak buzgóság
- Felidézi azt az időt, amikor még a természetben élt ember boldog volt
- Elítéli a fanatizmust a minden embert és népet egybeölelő testvériséget hirdeti. A török hívők vakbuzgóságáról szólva a kereszténységről is beszél, erre utal a harang, a pénteki böjt, az oltár, a sekrestye.
A vers befejező része:
- Új világról szóló jövendölés
- Az értelem, a szeretet uralkodik majd.
- A harangokból szerszámot öntenek.
- A cifra tornyok emelése helyett „száz embertárson segítenek”
- A „boldog kor” eljövetelét csak a „késő századtól” reméli
A magánossághoz
- Szentimentalista mű
1. vsz.
- Megszólítja és hívja a Magánosságot
2. vsz.
- Leírja a Magánosság „lakhelyét”, a természetet.
- Filozófiai mondanivalóval is bír: az élet szépségeit és értékeit csak az érzékeny, művelt emberek veszik észre
4 - 5. vsz.
- Az előző részben bemutatott világ ellentétét írja le.
- Leírja, mely helyeket kerüli a Magánosság (királyi udvarokat, városokat), és kinek szül gyötrelmet (fösvények, nagyravágyók)
- Kedveli a szelíd falut, a természetet és az érző szívet
6 - 7. vsz.
- Ismét szemléletváltás: most a magány áldásait, jótéteményeit emeli ki (az erény, vagyis a virtus szülője, a bölcsesség forrása)
- Felvillan a későbbi romantika és a művészi szabadság gondolata
„Midőn teremt új dolgokat
S a semmiből világokat.”
„a sebes villám setétes éjjel”
8 - 9. vsz.
- A magánosság megérti a költőt és hűséges hozzá
- Számára a halál nem elrettentő, hanem kívánatos
10 - 11. vsz.
- Háromszor hangzik el az „Áldott Magánosság” megszólítás, amely a végső magánosságot, az elmúlást sietteti
A tihanyi Ekhóhoz
- Eredeti cím: A füredi parton
- Műfaja: elégia, ódai elemekkel
- Szerkezetileg három részre tagolható
I.
1. versszak
- A megszemélyesített alak megszólítása (invokáció) ódai jelleg
- Megidézi a visszhangot, a párbeszéd valójában monológ:
- A nimfa csupán a csalódott költő szavait adja vissza (halvány Hold – szentimentális kép; a Hold is egyedül van, nincs társa)
2. versszak
- Füreden mások vigadoznak A költő magányos, szomorú, boldogságra áhítozik
II.
3 - 6. versszak
- Több az emberség a durva bércekben, mint az emberekben, a jó barátok üldözői lettek.
- Szívtelen emberek, érdekházasság, tiran (zsarnoki) törvény (Lillára utal)
- A művészi kifejezőeszközök is a lelki fájdalom nagyságát sugallják: a vidám, boldog Lilla-verse természeti képeit vad természeti képek váltják fel. Így jut el a panasz-sor csúcsára… „még Lilla is…”
- „Te áldott lélek” – szeretettel emlékszik vissza Lillára
III.
7 - 10. versszak
- Éles vonalakkal válik el a második résztől.
- A költő fájdalmas büszkeséggel visszavonul a társadalomból, és az önként vállalt magánytól remél megoldást.
- A természet magányában remél az lenni, ami a társadalomban nem lehetett.
- „Ember [egyenlő] és polgár [nem alattvaló] leszek.”
Az utolsó szakaszban idősíkot vált
- Jövő idő
- Mint ember, tiszteletet érdemel
- Bízik a kései igazságszolgáltatásban
Csokonai szerelmi költészete
- 1797 nyarán ismerkedik meg Vajda Juliannával (Lilla)
- Kapcsolatuk kilenc boldog hónapig tartott, aztán Lillát férjhez adják máshoz (tiran törvény)
Tartózkodó kérelem
- 1795 előtt Laurához és Rózához írta szerelmes verseit
- Több versét átdolgozta és besorolta a Lilla – érzékeny dalok verseskötetébe.
- A vers miniatűr remekmű
- Rokokó stílus
- Csokonai korában énekelték
- Szimultán verselés: egyszerre ütemhangsúlyos és időmértékes verselésű
- A szerelem tűz (metafora)
- Tűz Seb Ír (gyógyír) Tulipán (metafora)
- „Ajakid harmatozása” = szerelmes szavak
- Költői udvarlás: viszontszerelmet kér kedvesétől, az igenlő válaszért ezer ambrózia csókot ígér
- Az isteni szféra magasságaiba emeli a bókokat
A keresztény angyali
Az antik ambrózia összekapcsoló szavakkal
Az esküvés
- Csokonai esküt tesz, hogy örökké szeretni fogja Lillát, viszonzást vár
- Toposzok (hószín kéz, rózsa száj, tűz szem – ezekre esküszik Cs. Lillának.)
- Rokokó stílus
- Szimultán verselés
A boldogság
- Minden megszépül a természetben, vele van Lilla, a kertben leheveredve csókolóznak, iszogatnak, Anakreón verseit olvassák, friss epret esznek tökéletes boldogság
- jázminos illat, a hűvös este, a susogó szellő, zöld gyepágy, eperillat
- Az utolsó három sorban a költő összegzi boldogságát.
A Reményhez
- A Lilla-versgyűjtemény utolsó verse. Műfaja elégico-óda
Szerkezete:
1 és 4. vsz. Tartalmi, érzelmi párhuzam
2 és 3. vsz. Hangulati ellentétesség
- A Lillával töltött 9 boldog hónap után a lányt férjehz adják, Csokonainak állása sincs reményei összeomlanak
I. versszak IV. versszak
A megszemélyesített lelkiállapotot, a Reményt szólítja meg:
- Istenségnek látszik
- Csalfa, vak
- A boldogtalanokat hitegeti
- „Csak maradj magadnak” - Az élet értelmetlen lett a veszteségek után.
- Ellentétek:
- Zengő liget Kietlen liget
- Nap Éj
- A természet és az emberi táj kiüresedése
- Fájdalmas, egyetemes búcsút vesz: költészettől, jókedvtől, reményektől, szerelmektől halálvágy
II. versszak III. versszak
- Értéktelített
- Rokokó kert: tavasz, nárciszok, csörgő patak, fák
- „Ezer virággal”
- Rózsák
- Életének reményekkel teli szép korszaka
- A viszonzott szerelem
„Lilla szívét kértem;
S megadá az ég” - Értékvesztett
- Tél
- A kert téli pusztulása: kiszáradt fa, patak, fa
- A rózsák elhervadnak
- Művészi vágyainak kudarca gyöngykoszorúk (hírnév, dicsőség)
- Lilla elvesztése
„Óh, csak Lillát hagytad volna”
