Ady Endre - szerelmi költészete (1877-1919)

Érmindszenten (Erdély északi része) született. Apja Lőrinc hétszilvafás nemes. Anyja Pásztor Mária papok és tanítók leszármazottja a gimnáziumot a Nagy Károly Piarista gimnáziumban végzi, majd a gimnázium felső osztályát Zilahon, református gimnáziumban folytatja. Debrecenben jogi akadémiára iratkozik, de otthagyja és újságírással kezd foglalkozni. A debreceni Hírlap munkatársa és itt jelenik meg az első verseskötete “Versek” címen 1899-ben. Ez a kötete még nem az igazi Ady hang.

Majd meghívják Nagyváradra ő elfogadja a meghívást, szintén újságírónak megy át, ez az első nagyváros az életében. Itt ismerkedik meg a politikai életben a polgári radikalizmussal. (Nagyváradi napló) (itt ismerkedik meg egy táncosnővel aki megfertőzi szifilisszel). Itt ismerkedik meg Diósy Ödönné Brüll Adéllal. 1904-ben érkezik Párizsba, itt találkozik a modern költészettel (Baudelaire, Verlaine és Rimbaud). 1906-ban megjelenik az Új veresek majd a Vér és Arany kötet. Rengeteg bírálat közömbösség éri. Az elszigeteltséget az 1908-ban induló NYUGAT enyhíti, melynek főszerkesztője Ignótus Pál, Osváth Ernő akik fölfedezik Ady tehetségét, verseit közlik a lapban, és Ady haláláig munkatársa a Nyugatnak. A Nyugat mércéje az író tehetsége.

Majd később Nagyváradon egy irodalmi társaságot alapítanak Ady itt is aktívan részt vesz. 1914-ig évente jelenek meg kötetei. Ezek közül legkiemelkedőbb az Illés szekerén című könyve ahol új témaként jelentek meg Istenes és forradalmi versei. 1912-ben szakít Lédával (Elbocsátó szép üzenet). Ezidőtájt leveleket kezd kapni Svájcból egy intézetből, Boncza Bertától. Ebből a levelezésből házasság lesz. Ady 37, Berta 20 éves. Ekkor következik a Világháború. Ady az első pillanattól kezdve háború ellenes, verseit alig közlik. Betegsége ekkorra mindinkább elhatalmasodik rajta. Egy ideig Csucsán élnek a Boncza birtokon, de az öreg Boncza halála után felköltöznek Pestre.

Utolsó kötete a Halottak élén, ekkor írja gyönyörű szerelmes verseit Csinszkának. Halála után jelenik meg az Utolsó hajók című kötete. 1919-ben hal meg. Mikor meghal a Nemzet halottjaként temetik el.

Kötetek szerint:

1899. Versek 1903. Még egyszer 1906. Új versek 1907. Vér és arany 1908. Az Illés szekerén 1909. Szeretném, ha szeretnének 1910. A Minden-Titkok versei

1912. A menekülő Élet 1912. Margita élni akar 1913. A Magunk szerelme 1914. Ki látott engem? 1918. A halottak élén 1923. Az utolsó hajók

Léda versek

A verseket gyakran szervezi a távolság-közelség, a múlt-jövő, emlékezés-vágyakozás játéka. A lírai én változatosan nyilvánul meg. Hódolásra, könyörgésre, fenyegetésre, átkozódásra, megbántásra egyaránt találunk példát. Gyakori a széttartás. A szerelem többnyire a halál motívumával kapcsolódik össze. A versekre jellemző a szerelmi szenvedély és az önzés.

Héja-nász az avaron

Keletkezés: 1905. Az Új versek című kötetben jelent meg (Léda asszony zsoltárai)

Téma (szerelmi viszony leírása): se veled, se nélküled kapcsolat. Egy szenvedéllyel, szenvedéssel teli viszony leírása.

Hangulata: szenvedélyes, tüzes, rapszodikus

Cím: a vers központi szimbóluma, és a héjapárral azonosítja magukat. A héja ragadozó madár, ez is jelzi a köztük lévő másfajta viszonyt.

Műfaj: elégia/dal

Szerkezete:

1.       Az útra kelünk a mozgást jelöli, haladnak együtt párként az őszbe (az elmúlást, a szerelem végét jelölheti). Felerősíti ezt az érzést a hangutánzó szavak használata és a lankadt szárny.

2.       A megjelenő új szerelmekről ír. A nyár a boldogság, öröm, élet szimbóluma.

3.       Szállunk a nyárból, belefáradtak a szerelembe, de még szeretik egymást.

4.       A szerelem elmúlását írja le de akár a halál gondolata is megjelenhet.

Költői képek:

·         Szimbólum – héja

·         Szövegtoposz – ősz

·         Hangutánzó – vijjogva, sírva

Rímképlete: a-a-x

Csinszka versek

A szerelem, a társ egyfajta menedék, az életbe való kapaszkodás lehetősége. A versek jellemzője a szorongás, halál, könyörgés. A kifejezésmód leegyszerűsödött. A versek képszegények, dísztelenek. A versekben megjelenik a háború tapasztalata.

Őrizem a szemed

Keletkezés: 1916 az első világháború idején, a házasságuk első éveiben.

Műfaj: elégia/dal

Téma: hűség, kitartás, biztos pont jelenik meg a versben.

Cím: a refrént emeli ki címnek, megjelenik a szem mint a lélek tükre. Szinekdoché: a nő alakot jeleníti meg (szem és kéz)

Szerkezet:

                1-2 vsz.: megjelenik a megtartás és összekapcsolódás vágya, a világháború borzalmai és az előző kapcsolatok csalódásai. Csinszka menedékként tűnik fel.

                3-4 vsz.: megismétlődik az első versszak és ezzel nyomatékosítja a szeretetét. Az utolsó versszakban a mellette maradás és a halálra való készülésről ír.

Költői képek:

·         Szinekdoché – a kéz és a szem viszonya

·         Alliteráció – „nem tudom miért, meddig maradok meg még”

·         Refrén

Rímképlete: a-b-a-b

Share this: