11. B) IV. PARANCSOLAT

A tízparancsolat legfontosabb vallási és erkölcsi parancsolatokat tartalmazza, amelyet a Biblia szerint Isten adott Mózesnek a Sínai hegyen, 40 napos böjtje után, két kőtáblára írva. Az első négy parancsolat az Isten és emberrel való kapcsolat. A többi hat az ember – emberrel való kapcsolat. 

Emlékezzél meg a nyugalom napjáról és szenteld meg azt. Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat, de a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon se te, se fiad, se lányod, se szolgád/szolgálod, (se állatod, se a kapudon belül tartózkodó jövevény) Mert hat nap alatt alkotta meg az Úr az eget, a Földet, tengert és mindent, ami azokon van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta és megszentelte az Úr a nyugalom napját. 

• 6 napon át való becsületes munkára is felszólít (illetve, amíg a munkaidő tart, pl. 5 napon át 8 óra) – minden munka válhat hivatássá, ha Isten dicsőségére tesszük. 
• A hetedik nap: a pihenés és megszentelődés napja: testi feltöltődés: ha nincs legalább 1 pihenőnap, az ember feléli energiáit, és később jelentkeznek ennek tünetei 

Lelki feltöltődés (szenteld meg az Úr napját): Istennel való kapcsolat ápolása – végiggondolni elmúlt hetünket, előre felkészülni a következő hétre – átgondolni emberi kapcsolatainkat, és rendezni azokat, átgondolni lelkünk állapotát, és rendezni azt, megtisztulás, vigasztalás, irány keresése – hiszen a hétköznapi rohanásban talán észre sem v4esszük azt, amire Isten Igéje rá akar mutatni pl. istentiszteleten 

Nem a szombat nevű napról van szó, hanem minden hetedik napról, a sabbat-ról (sabbat=megállni) Ez a keresztyének számára a hét első napja, a vasárnap (sok országban még ma is ez az első nap), mert ezen a napon támadt fel Jézus, illetve még külön üzenete van a számunkra: 

• Nem: 6 napi munka és utána a pihenés, mint jutalom = nem: törvény megtartása, utána az örök élet jutalom 
• Hanem: előbb felkészülés, utána munka = előbb üdvösség a bűnbocsánat által, utána hálából Isten követése

11.A) REFORMÁCIÓ ÉS A MAGYAR MŰVELŐDÉS

 1. Történetírás 

A XVI. század első felének jellemző vonása a történetírás, például Mátyás korát, mint fénykort mutatják be, de előkerül Mohács és az ország elvesztésének értelmezése is. Oláh Miklós az egyik legjelentősebb történetíró. Megfogalmazásra kerül a magyarok története is egészen 1606-ig. 

2. Erasmus-humanista program elindul 

A XVI. században lesz jelentős programmá az anyanyelvű írásbeliség. Erasmus, a tudós filológus a Biblia szövegének minél teljesebb megismerése érdekében hirdette meg a különböző nemzeti nyelvekre történő bibliafordításokat. Ehhez szorosan kapcsolódik az Egyedül a Szentírás (Sola Scriptura) elv Luther Márton nyomán. 

3. Bibliafordítások (próbálkozások) 

Az első kísérletek a Biblia egyes részeinek a magyarításaiként jelentek meg. Megjelent a Páli levelek fordítása Krakkóban, majd az evangéliumokra is történetek próbálkozások. 

Az első jelentősebb fordítás 1541-ben jelent meg Sárváron. Sylvester János lefordította a teljes Újszövetséget magyar nyelvre. 

4. Reformátori tanok rohamos terjedése 

1540-1570 között az új teológiai tanok rohamosan terjednek a nyugati egyetemeken tanuló diákok révén. A protestantizmus 1565-re 2 jelentős ágra szakad: lutheránus (mai evangélikus) és helvét (mai református). 

A 16. század utolsó évtizedeiben fontos kultúrközpont lett Gyulafehérvár, egy hatalmas könyvtár is létrejött. 

A világi tárgyú művészetek és tudományok ebben az időszakban háttérbe szorultak. A teológiai, hitbuzgalmi írások száma ugrásszerűen megnőtt. Szegedi Kis István és Huszár Gál mellett kiemelkedő a munkássága Méliusz Juhász Péternek (tiszántúli ref. püspök), akik számos bibliafordítást, prédikációs kötetet és hitvitát adott ki és Debrecent a magyarországi reformátusság központjává tette. 

Az evangélikus Bornemissza Péter hét és félezer lap terjedelmű prédikáció gyűjteménye a mag nemében egyedülálló teljesítmény. 

5. Vizsoly Biblia - Károli Gáspár fordítása 

Az első teljes, magyar nyelvű Biblia Károli Gáspár nevéhez fűződik. A XVI. század végének kétségtelenül legjelentősebb művelődéstörténeti eseménye az 1590-es Viszolyi Biblia megjelenése. Károli Gáspár gönci református lelkész, a Kassavölgyi Egyházmegye superintendense volt, aki több társával együtt 1586-1590 között lefordította a Biblia eredeti nyelveiről a Bibliát magyar nyelvre. Így ismerté tette a község nevét és országunkat a határainkon túl is. Károli a Biblia szerkesztője és kiadója is volt egyben. Ehhez sok anyagi erőre és erkölcsi tekintélyre volt szüksége. A nyomdát a főúri pártfogók felszerelték. Betűket Németalföldről hozattak, papírt pedig Lengyelországból. Károli Göncön fordított, de a nyomda Vizsolyban volt (kereskedelmi út vezetett mellette Lengyelországba). Gönc és Vizsoly között a még fiatal Szenci Molnár Albert hordja a fordítás részleteket. 

A Biblia 2412 oldalon, kb. 800 példányban készült el. Súlya 6 kg, 52 fennmaradt példányról tudunk mind a mai napig. Egy eredeti példány jelenleg is megtalálható a mai vizsolyi templomba. 

A Biblia nyelvtörténeti jelentősége is óriási. A nyelvi egységesülési folyamatban, bizonyos nyelvjárási elemeknek a megszüntetésében meghatározó szerepe volt. Például az i-ző nyelvjárás helyett az e-ző nyelvhasználatot tette normává. 

6. Gyülekezeti énekek, zsoltárköltészet jelentősége 

A szentírás népszerűségét, elterjedtségét felülmúlták az énekelt vers formájában szerzett művek: a lelkész, vagy kántor által énekelt vagy mondott szövegek mellett sajátos műfajként jelenik meg ebben a korban a gyülekezeti ének. Főleg a zsoltárátköltések bizonyultak maradandó értékűnek. 

Szenci Molnár Albert 1606-ban 90 nap alatt lefordítja a 150 Zsoltárt magyar nyelvre. 

Az éneklések nevelő célzata nagyon fontos, hiszen általuk az emberek neveltebbek lettek. 

7. Balassi Bálint 

Változatos, zűrzavaros életét megszentelte hősi halála. Az elesett költő-katona páratlan értékű életművel hagyott ránk. Balassi hármasérték-felfogásása: Isten, szerelem, vitézség. 

Ez a hármasság az alapja a közismert tematikus csoportosításnak is: szerelmi költészet, vitézi énekek, istenes versek. A Szentháromsághoz írt himnuszsorozata megadja a kulcsát ennek a hárompillérű egységnek. 

• Atya: istenes versek
• Fiú: vitézi énekek
• Szentlélek: szerelmi költészet 

8. Heltai Gáspár: 

Heltai Gáspár lelkész,k író, könyvnyomtató, gazdasági vállalkozó volt. Magyar nyelven csak felnőtt korában tanult meg. 22 magyar nyelvű munkát jelentetett meg, ugyanennyi görög és latin művet. Kiadványainak lapszáma meghaladta a korabeli Magyarország minden más nyomdájának együttes kapacitását. 

9. Felekezeti (ref.) iskolahálózat 

A XVI. század nagy jelentőségű, későbbi korokra is kiható eseménye a felekezeti iskolahálózat kiépülése, különösen a reformáció híveinek buzgólkodása révén. A régi plébániai, kolostori iskolákat birtokba veszik és igen nagyszámú alapfokú és néhány középfokú intézményt hoznak létre. Neves iskolák: Sárospatak, Debrecen, Kolozsvár, Gyulafehérvár. Híres mondás a korból: az egyházi iskolák az egyház veteményes kertjei. 

10. Nyomdák a reformátusok szolgálatában 

Az első nyomdák Erdélyben kezdték meg működésüket (Nagyszeben, Brassó, Kolozsvár). Magyar területen Huszár Gál nyomdája állt a reformáció szolgálatába. A nyomdák nagy része a reformáció ügyét képviselte.

10. B) HEGYI BESZÉD (MI ATYÁNK...)

Hegyi beszédben arról tanított, hogy hogyan él az az ember, aki az Istennel közösségben van. Isten törvényét akkor tartja be az ember, ha a seretetet gyakorolja.

a) Megszólítás 

„Mi Atyánk…” – „abbá” arám szó, jelentése: apa, így minden hívő ember bizalmasan szólítja meg Jézust „… aki a mennyekben vagy… ” – Arra utal, hogy Isten hatalma végtelen, mindenható. 

b) három kérés, mely az Atyára vonatkozik 

„…Szenteltessék meg a te neved…”- Arra vonatkozik, hogy mindenki ismerje meg Őt annak, Aki Ő teljes valóságában. „… jöjjön el a te akaratod…”- Arra vonatkozik, hogy ahol felismerték Isten akaratát, ott érvényesüljön is Isten vezetése. „… legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is…” 

c) négy kérdés, mely az emberre vonatkozik 

„… mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma…” – Mindennapi szükségletekért is tanít könyörögni, mint például a kenyérért. „… és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőnek…” – A bűn olyan, mind egy adósság, aminek az elengedését kérjük Istentől. „… és ne vígy minket kísértésbe, ….de szabadíts meg a gonosztól…” – Önerejéből lehetetlen a kísértésekkel és a gonosszal szemben az ember ezért kérjük, Istent Ő adhat szabadítást. 

d) doxológia (dicsőség)

 „…mert tiéd a ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen” – Isten hatalmának a megvallása. Az „Ámen” szó kifejezi azt a bizonyosságot, hogy mindaz, ami itt az imádságban elhangzik az úgy is lesz. Mikor, milyen alkalmakon mondjuk a „Mi Atyánk” imát – elalvás előtt, istentiszteleteken és áhítaton. 

Memoriter – Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól! Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

10.A) REFORMÁCIÓ ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON

Előzmény: 

• Egyházi állapotok a mohácsi vész előtt: pápai befolyás nem erős Magyarországon
• Huszitizmus (Husz János) sok támogatóra talált Magyarországon
• Reformzsinatokon követelték az egyház megújítását (papok világi élete-, egyház elvilágiasodása-, egyházi vezetés erkölcstelen élete okán)
• 1517. október 31.: Luther tette... - Európát és Magyarországot is mozgásba hozza
• Hazánkban sok követőre talált Luther 95 tétele 

Reformáció terjedése ellen

• Szathmári György érsek fellép a ref. gyors terjedése ellen: a Luthert kiátkozó pápai bullát (1521) az összes szószékről ki kellett hirdetni
• Számos gúnyirat jelenik meg Luther ellen 
• 1523: pápai követek erélyes fellépésre sarkalják II. Lajost 
• Elsőnek: fej és jószágvesztés az eretnekeknek (Luther követői), majd máglyahalálra súlyosbították 
• De a török veszedelem a vezetők figyelmét más irányba fordították - szigorú törvények papíron maradtak meg csak
• Új királyok nem támogatták a ref. ügyét: Szapolyai János, I. Ferdinánd

Reformáció terjedése

• 1510-20 között megindul a terjedés 
• 1526: mohácsi vész után teljesedik ki (2 kat. érsek, 5 kat. püspök a csatában meghal, a térdére rogyott nép Isten Igéjében látja a reménységet, az újrakezdés lehetőségét) 
• Felvidéken, erdélyi német városokban terjed
• Hódoltságban eltűrték a ref. terjedését
• Katolikus papok külföldi tanulmányaik során térnek át a református hittre (többen Wittenbergben tanulnak) 
• Magyarok 95%-a protestáns lett 
• Neves reformátorok: Sylvester János (első újszövetség bibliafordítás), Károli Gáspár (első magyar teljes biblia)
• Szenci Molnár Albert (150 zsoltár lefordítása, Kálvin fő művének lefordítása), Sztárai
• Mihály (éneklésével, színdarabjaival segít), Huszár Gál (nyomdát alapít, ref. röpiratokat, könyveket nyomtat), Szegedi Kis István (Ráckevén lelkész)
• Neves főúri pártfogók: Enyingi Török Bálint, Rákócziak, Rádayak 
• létrejönnek az első református iskolák: Mezőtúr (1530), Pápa és Sárospatak (1531), Debrecen (1538) 

Magyar reformátorok: Károli Gáspár (1529-1590)

• Nagykárolyban születik, Wittembergben és Svájcban tanul, Gönci esperes
• 1586-1590 között lefordítja a Bibliát, melyben munkatársai is voltak. Ezzel az irodalmi nyelv alapjait is lefektette.
• Valószínűleg az akkor Göncön tanuló Szenci Molnár Albert vitte a vizsolyi nyomdába a már lefordított részeket 
• Károlit ő halotta így imádkozni: "Csak az Isten addig éltessen míg a Bibliát kibocsáthassam, kész leszek meghalni és Krisztushoz költözni". 

Szenci Molnár Albert (1574-1634) 

• 1606-ban 90 nap alatt (márc. 9., máj., 24., szept. 1-13.) lefordítja az énekes könyv 150 zsoltárát, 
• Marot Kelemen és Béza Tódor szövegeit versbe szedi és a (130) dallamhoz igazítja. 
• Egy zsugori német úr adja ki, mert fogadalmat tesz, hogy a pestistől megmenekülve valami Istennek tetsző dolgot tesz. 

Huszár Gál (?-1575) 

• Magyaróváron állítja fel nyomdáját. 
• A XVI. sz-ban 29 nyomda közül 28 a ref. szolgálatában állt.
• Ez ügyben még beszélhetünk, hogy melyik kerüljön bele a sok közül…

9. B) NÁTÁN PRÓFÉTA

Dávid és Betsabé története

Néhány évvel uralkodása után, súlyos hibát követ el. Egy éjszaka a palotája tetejéről meglát egy nagyon szép nőt. Kideríti, hogy Betsabének hívják és, hogy egy katonának, Uriásnak a felesége. A palotába hívatja Betsabét, együtthál vele és Betsabé teherbe esik. Dávid megpróbálja eltitkolni tettét. Hazahívja Uriást, hogy háljon Betsabéval, de Uriás nemet mond neki. Ezért Dávid azt mondja a hadvezéreknek, hogy a csatába Uriást állítsák a legveszélyesebb helyre, majd hagyják magára. Uriás meg is hal, Dávid pedig feleségül veszi Betsabét. Dávid és Betsabé első, bűnből született gyermeke meghal ez Isten büntetése. Majd Betsabé újra megfogan és gyermeket szül. Ő lesz Salamon, Izrael 3. királya. 

Nátán példázata 

Isten Dávidhoz küldi Nátán prófétát és ezt mondja Dávidnak: - Egy gazdag embernek sok juha volt, egy szegénynek pedig csak egyetlen báránya. Egyszer a gazdag emberhez jöttek vendégségbe. A gazdag ember nem akarta a saját juhát levágni. Ezért a gazdag ember elvette a szegénytől azt az egy bárányt. A gazdag ember úgy gondolta, hogy a szegény embernek úgyse fog hiányozni az az egy bárányka. 

• Halált érdemel! – mondta dűlősen Dávid 
• Te vagy ez az ember – mondta Nátán 

Értelmezés: Dávid hatalmas nagy hibát követett el Betsabével. Ezt erkölcsi bűnnek nevezzük. Nátán próféta felnyitotta Dávid szemét, ezen példázaton keresztül, hogy ő milyen nagy bűnt követett el.

9.A) LUTHER MÁRTON

Születése, családja, tanulmányai, tanári pálya 

Luther Márton 1483-ban született Eisleben. Ágoston rendi szerzetesként lett teológus és a wittenbergi egyetem Biblia tanára. 

Viharban tett fogadalma

A fiatal férfi fogadalmat tett, hogy kolostorba vonul, ha nem hal meg ott nyomban. Mivel túlélte, búcsúvacsorát szervezett családjának és barátainak, ahol közölte, hogy őt többet nem látják. Apja nagyon dühös lett. Állítólag letegezte, pedig akkor már magázta tudós fiát tisztelete jeleként. Hans azt mondta, látni sem akarja többet. Barátai is megpróbálták lebeszélni, de Luther nem tágított, belépett Erfurt Ágoston-rendi kolostorába. 

Rájött: "Igaz ember hitből él." 

Ez a bibliai ige vezetett Luther új írásértelmezéséhez: Isten örök igazságossága tisztán kegyelmi ajándék, amelyet az ember a Jézus Krisztusba vetett hit által kap meg. Ezt az ajándékot semmilyen egyéni teljesítménnyel nem lehet kiérdemelni. Ettől fogva kritikusan szemlélte az egyházat, amely úgy tüntette fel magát, mint aki Isten kegyelmét egyedül közvetíti az emberek felé. 

Reformátori alapelvek (Luthertől): 4 sola... 

• Sola gratia (kizárólag kegyelemből), 
• sola Scriptura (egyedül a Szentírás), 
• sola fide (egyedül hit által), 
• solus Christus (egyedül Krisztus); 

Búcsúcédulák ellen fellép (fölös jócselekedetek, gyűjtés templomokra) 

1516–17-ben Albert mainzi érsek búcsúcédulák segítségével próbálta összegyűjteni a szükséges források ráeső részét a római Szent Péter-bazilika felépítéséhez, illetve saját adósságai kifizetéséhez. 

1517. okt. 31-én Luther levelet írt Albert püspöknek, amelyben tiltakozott a búcsúcédulák árusítása ellen. A levélhez csatolta a búcsúcédulák erejét és hatékonyságát kétségbe vonó vitairatát is. 

1517. október 31.: Wittenberg - 95 pont 

A tételek kiszegezésének napját tekintik a reformáció kezdetének és ünneplik minden év október 31-én, a reformáció napjaként. 

A 95 tételt latinról hamarosan németre fordították, kinyomtatták és széles körben elterjedt, s két hét alatt ismertté vált Németországban,[1][7] majd rövidesen egész Európában 

Hitelvei gyorsan terjednek 

Luther tanai gyorsan terjedtek, főleg Svájcban és Magyarországon a 16. században.
1520: Pápa 41 tételt elítél - Luther elégeti a papírt
1520. június 15-én X. Leó pápa az Exsurge Domine (Kelj föl, Uram) kezdetű pápai bullájában megparancsolta, hogy Luther hatvan napon belül vonja vissza 95 pontjából a pápa által hibásnak minősített 41-et 

A bullát több német városban is kihirdették, Luther pedig december 10-én nyilvánosan elégette Wittenberg főterén. Ezek után Leó pápa 1521. január 3-án kiközösítette az egyházból, és levélben kérte fel V. Károly német-római császárt, hogy tegyen határozott lépéseket a lutheri eretnek tanok visszaszorítása érdekében. 

1521: X. Leó pápa kimondja rá az átkot
1521: Worsba beidézik a birodalmi gyűlésre (V. Károly császár), "Ha annyi ördög lenne...", "Itt állok, másként...", iratait nem vonja vissza, birodalmi átokkal sújtják 1521. május 4-én
Bölcs Frigyes választófejedelem parancsára Luthert elrabolták, amikor a wormsi birodalmi gyűlésről hazafelé tartott. A fejedelem abban reménykedett, hogy így Luthert megóvhatja a birodalmi átok következményeitől. Bölcs Frigyes elrabolja, Wartburg várába viszi, lefordítja németre a Bibliát Luther Wartburg várában álnéven élt, Junker Jörgnek (azaz György lovagnak) nevezte magát és szakállat viselt. 

Luther híveinek túlkapásai (1522)
Luther hívei közül többen romboltak, fosztogattak a templomokban, melyet Luther maga elítélt.
1525: Parasztháborúvá szélesedtek a túlkapások
Az 1525-ös parasztfelkelés idején a vallásos reformációt felváltotta a népi reformáció. A fejedelmek zsoldosseregeket vetettek be a felkelők ellen, ideiglenesen helyreállítva a rendet.
1529: Speyer - birodalmi gyűlés: katolikusok védelmében Luther hívei protestáltak, azaz kiálltak valami mellett (innen a protestáns kifejezés) A rendeletet a fejedelmek az 1529-es speyeri birodalmi gyűlésen jóváhagyták.[8] Mivel azonban a német nép jelentős hányada ragaszkodott Luther tanaihoz, amelyek a fejedelmek között is támogatókra leltek, 1530-ban a birodalom politikai-vallási kettészakadása elkerülhetetlenné vált. 

1555: Augsburg - birodalmi gyűlés: "Akié a föld, azé a vallás" 

1555-ben, az augsburgi vallásbékében kénytelen volt elismerni a vallásszabadságot Németországban. Mindegyik német tartomány saját fejedelme vallását vehette fel: „Akié az ország, azé a hit”. Az alattvalóknak vagy ezt a vallást kellett követniük vagy ki kellett vándorolniuk. 

Evangelikusok a világban 

Világszerte ma több mint 74 millió evangélikus él. Többségük, 36,5 millióan Európában, több mint 20 millióan Afrikában, több mint 9 millióan Ázsiában, több mint 7 millióan Észak-Amerikában és több mint 1 millióan Dél-Amerikában. Ausztráliában mindössze 80 000 evangélikus él. A legnagyobb számban a következő országokban élnek evangélikusok: Németország (12,6 millió), Amerikai Egyesült Államok (7,2 millió), Svédország (6,6 millió), Etiópia (5,9 millió), Tanzánia (5,8 millió), Indonézia (5,8 millió), Dánia (4,5 millió), Finnország (4,4 millió), Norvégia (3,9 millió), Madagaszkár (3 millió). Európában a felsorolt államokon kívül a következő országokban élnek még legalább százezres lélekszámú evangélikus közösségek (az egyháztagok létszáma szerint csökkenő sorrendben): Hollandia, Szlovákia, Ausztria, Franciaország, Lettország, Izland, Magyarország, Nagy-Britannia, Észtország, Csehország.[4]

8.A) ÓKATOLICIZMUS

Apostolok cselekedeteiről írott könyvben olvashatunk a közösségről 

Jézus halála után élő keresztyéneket nevezzük őskeresztyéneknek 

Pünkösd ünnepe után sok ember megtér és a keresztyének elkezdenek terjedni a Római Birodalomban 

Az első század közepén Pál apostol 3 missziós útjával tovább terjed a keresztyénség 

1. missziói út: Isten Szentlelke hatására az antiókhiai gyülekezet vezetői megbízták Pál apostolt és Barnabást, hogy hirdessék az evangéliumot kézrátétellel felhatalmazták őket. János-Márk Barnabás unokaöccse is velük tartott.
2.  missziói út: Pál úgy tervezte, hogy második útja során meglátogatja a megalakult gyülekezeteket. Barnabás szerette volna magával vinni ismét János-Márkot. Pál azonban nem volt erre hajlandó, mivel az első út során visszafordult, és otthagyta őket. Ez a nézetletérés Pál és Barnabás között is konfliktushoz vezetett. Ezért Pál egyedül indult útnak. Barnabás elutazott János-Márkkal Ciprusra. Pál társa pedig Szilász lett. 
3. missziói út: célja az volt, hogy a Kis-Ázsiában megalakult gyülekezeteket látogatásával erősítse Pál. Tanított és igazolta az Írások alapján, hogy Jézus a Krisztus. Efézusba látogatva Keresztelő János tanítványaival találkozott Pál, akik még nem részesültek a Szentlélek ajándékában. Efézusban Pálék ellen fordulnak. Pál ezután három hónapig Görögországban tartózkodik, tanítványok kísérik az úton. Amikor élete veszélybe kerül, mert a zsidók merényletet terveznek ellene, elhajózik, indul Jeruzsálembe. Útja közben figyelmeztetik, hogy Jeruzsálemben veszély fenyegeti. Pál valóban le is tartóztatják. Római polgárjoga miatt megmenekül a korbácsolás elől. Pál önmaga védelmére kelhetett. Sikertelenül. Ezután hosszú ideig börtönben maradt Pál. Pál a császárhoz fellebbezett. Így néhány fogollyal együtt Rómába szállították hajóval. Útközben hajótörést szenvedtek. Rómában házi őrizetben lehetett. Pál ezt az időt is arra használta, hogy mindenkinek Jézusról szóljon. A Szentírás nem szól arról, hogy hogyan végződött a két évi fogság. A hagyomány szerint Pál apostol Péterrel együtt szenvedett vértanúhalált Rómában Nero császár uralma alatt 

Keresztyén szó eredete: „Krisztus” szó a főnévből származik. Ebből született a görög chrisztianosz, illetve a latin Christianus kifejezés, amelyek jelentése „Krisztus-követő”, „krisztusi”. A szó középkori magyar formája kirisztián, kirisztyán, majd keresztyén volt. A 17. századtól azonban, a katolikus egyházban elterjedt a keresztény alakváltozat a könnyebb ejthetősége miatt 

Ősgyülekezet hitélete: szeretetvendégség, ünnepnapjuk a vasárnap, keresztség gyakorlata, kézrátétel, istentiszteleti rendjük, várták Jézus visszajövetelét (perúzia), szolgálók, vagyonközösség, viták, Kru. 49-ben jeruzsálemi zsinat. - Keresztyénség térhódítás

7. B) INTERTESTAMENTÁLIS KOR

Bevezető: az "intertestamentális" szó értelmezése, elhelyezése a kortörténetben. A legkésőbbi ószövetségi könyvek keletkezése és a Krisztus születése közötti időszak. 

• Farizeusok –Egy ókori, szigorú vallási elvet valló zsidó párt. Azok az emberek, akik Jézus Krisztust nem fogadták el megváltónak. 

Céljaik vallásosak (nem politikai), laikusok. Egész Ószövetséget elfogadták, ezért hitték: angyalok, szellemek, feltámadás, halhatatlanság, mennyország, pokol 

Jézus: sokszor megítélte őket (meszelt sírok, képmutatóak), Jézussal folyamatos konfliktus, számonkérik őket, szegények 

• Szaddiceusok - Ók se fogadták el, hogy Jézus a megváltó, de összedolgoztak a hatalommal nagyon gazdag emberek. 

Céljaik politikai (párt a zsidóságon belül), papi arisztokrácia (gazdagok). Csak a Tórát (Mózes 5 könyvét) fogadták el, ezért nem hitték: angyalok, szelleme, feltámadás, halhatatlanság 

• Esszéneusok – ők kivonultak a világba zsidó emberek, elegük volt a farizeusokból szaddiciusokból
• Zélóták – Jézus korában, a zsidóságban egy irányzat.
• Hozzunk példát az újszövetségben az egyik zsidó párt munkájáról (pl. házasságtörő asszony 19. A) .. Volt egy asszony, aki megcsalta a férjét. Ez a zsidóknál nagy bűn volt. Az asszonyt e miatt megakarták kövezni, de Isten azt mondta nekik, hogy az vesse rá az első követ, aki bűntelen. Így az embere letették a követ és elmentek.