Arany János Toldi és Toldi estéjének összehasonlítása

Műfajuk: elbeszélő költemény

A Toldi trilógia tagjai megjelenés sorrendjében: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme

- A Toldi estéje szorosan kapcsolódik a Toldi eszmeiségéhez. Míg a Toldi a nép felemelkedéséről szól, a Toldi estéje ennek a folyamatnak az ellentmondásait tárja fel.

- A két műben sok a közös motívum

o A főhős személye

o Azonos cselekmény elemek

 Párviadal

 Gyilkosság

 A király bocsánata

 A Nagyfaluból Budára vezető út

- Párhuzam figyelhető meg az évszakok és az emberi élet között

TOLDI Szempont TOLDI ESTÉJE

Elbeszélő költemény Műfaj Elbeszélő költemény

Nagy Lajos király uralkodásának eleje, Toldi fiatalsága Kor Nagy Lajos uralkodásának vége, Toldi öregsége

Kegyelmet kapni a királytól a cseh vitéz legyőzésével Toldi célja A nemzet becsületének visszaállítása az olasz vitéz legyőzésével

Nagyfalu, nádas, Buda, Pest Helyszínek Nagyfalu, Rákosmező, Pest

Toldi Miklós, béreslegények, Toldi György, Laczfi nádor, Toldi édesanyja, Bence, Lajos király, cseh vitéz

Szereplők Toldi Miklós, Bence, a nép, az olasz vitéz, Nagy Lajos, a király udvaroncai, Pósafalvi János, Allaghi Simon

TOLDI Szempont TOLDI ESTÉJE

12 sor Versszakok hossza 12 sor

Ilosvai-idézetek Idézetek Ilosvai-idézetek

Nyár Évszak Ősz és kora tél

Hasonlatok Művészi kifejezőeszközök Metaforák

Diadal A mű befejezése Tragédia

Számít a hírnév Értékek Nem számít a hírnév

Hit, bizalom Hangulat Aggodalom

Idealizált alakok: bölcs király, Toldi példakép A főhősök alakja Nem idealizált alakok: Toldi kegyvesztett vitéz, árnyaltabb jellemábrázolás, a király hirtelen haragú de haragján úrrá lenni tudó öreg ember

Toldi és a király párbeszéde

Toldi halálos ágyánál Lajos királlyal beszél a történelmi haladásról. A párbeszéd valójában kivetített belső vita, mely a költőben játszódik le. Madách: Az ember tragédiája c. művében is találkozhatunk vele.

TOLDI LAJOS KIRÁLY

A nemzeti gyökerekhez kell ragaszkodni úgy lesz a magyar nép erős.

„Nehezebb eltörni a faragatlan fát.”

(az események [az apródok léha magatartása] őt igazolják) A polgárosodás és az olasz ízlés híve. Szereti a magyar népet, határait három tengerig is kiterjesztette, mindig azon fáradozott hogy kivívja az országnak a tiszteletet, azonban muszáj haladni a korral. Példának hozza fel a puskaport (az ész ereje a testi erővel szemben)

Egyazon érme két oldala

Magyarországnak úgy kell fejlődnie, hogy gyökereihez közben végig hű marad.

Fő gondolat:

- Felelős-e az ember a tetteiért?

- Mi legyen a történelmi haladás útja?

Arany János Balladái és egy ballada részletes ismertetése

- Arany Jánost a balladaírás Shakespeare-jeként is szokás nevezni.

Előzmények

o Goethe és Schiller balladái

o Reformkori magyar műballadák (Kölcsey, Kisfaludy Károly, Vörösmarty)

o Székely ás skót népballadák

o Spanyol románcok

A ballada

- Arany János Balladáiról Greguss Ágost írt tanulmány 1969-ben.

„A ballada tragédia [dráma] dalban [líra] elbeszélve [epika].”

Jellemzői

Dráma: párbeszédes előadásmód; tömörség

Líra: érzelmek, szenvedélyek motiválják a szereplőket

Epika: (tragikus) történet; szaggatott előadásmód; balladai homály; időbeli- , térbeli- kihagyások, váltás

Szerkesztésmódok

1. Egyszólamú, vonalszerűen előrehaladó balladák

- Lépcsőzetes építkezés, kihagyások

- Gyors átkötések

- Példa: A walesi bárdok

2. Többszólamú, Párhuzamos szerkesztésű balladák

- Szaggatottság

- Párhuzamos történések térben vagy időben

- Példa: Szondi két apródja (időbeli), V. László (térbeli)

3. Egyszólamú de körkörös szerkesztésű balladák

- A befejezésben a kezdő képsor visszatér

- Példa: Ágnes asszony

Téma szerint

- Parasztballadák (népi ihletésűek)

o Pl.: Tengeri hántás

- Romantikus balladák

o Pl.: Éjféli párbaj, Tetemre hívás

- Nagyvárosi balladák

o Pl.: Híd-avatás, Párviadal

- Történelmi balladák

o Pl.: Szondi két apródja, A walesi bárdok, V. László

Keletkezés szerint

- Nagyszalonta

o Románcok

o Pl.: Szőke Panni, A Varróleányok

- Nagykőrös (1850-es évek)

o Történelmi balladák

o Pl.: Mátyás anyja, Hunyad csillaga

o Ágnes asszony

- Őszikék balladái

o Pl.: Tetemre hívás, Vörös Rébék

Ágnes asszony

(1853)

A bűn és bűnhődés lélektanilag árnyalt bemutatása emelte Arany műveit a kor többi balladái fölé.

Műfaj: Lélektani ballada

Szerkezete: Körkörös felépítésű

Négy tartalmi egységre bontható

I. A patakban a gyilkosság után a véres leplet mosó Ágnes asszony

II. Várakozás a börtönben

III. A tárgyalás

IV. A patakban mosó Ágnes asszony

Ágnes asszony tette csak a tárgyaláson derül ki: szeretőjével együtt megölték a férjét.

Idősíkok

1 – 3. rész időkerete bizonytalan, de rövid idő alatt történnek az események

4. rész a végtelen fele nyílik „és ez így megy évről évre”

A megőrülés fokozatai

- A kérdezősködő gyermek azonnali megnyugtatása „csitt, te…”

- A felnőttek óvása a szobába való belépésétől

- A hajdúnak adott válasz váratlansága

 Mindezek Ágnes asszony realitás érzékének elvesztését jelzik

- A tömlöcben a sötétség és a fény kettőse Ágnes asszony belső világának képi megfelelője (az őrülettől való riadalom, a bírák előtt ennek takargatása, a teljes téboly)

- Ágnes asszony evilági törvényszék előtt már nem bűnös. A bíróság emberséggel érti meg a történteket.

- A vérfoltos lepedő Ágnes lelkét tükrözi, és bár a lepedő tiszta, a lelkében még mindig ott a folt.

Az Ágnes asszonyhoz Zichy Mihály készített illusztrációkat.

Petőfi Sándor Természetszemlélet, tájfestés

- Petőfi Sándor az Alföld költője

- Elsőként fedezi fel a magyar líra számára a magyar róna szépségeit

- Tájleírása pontos, hiteles és részletes. A tájábrázolásba belejátszik a személyes érzelem

- A puszta sík területet a haza, a hazaszeretet és a szabadság jelképévé emeli (szimbólum)

Az alföld

- Kétféle tájideál: Zordon hegyvidék – Az alföld, a szabadság szimbóluma

- Perspektívakezelés: A magasból, a látóteret fokozatosan szűkítve mutatja be az alföld tájait. (fellegek  a földről tekint körbe)

- A leírásban nagy szerepe van a személyes érzelemnek

- Az alföld „lakóit” felsorakoztatva mutatja be a táj hangulatát

o Az alföld növényei: kalászos búza, nádasok, bús árvalányhaj, gyümölcsfák, nyárfaerdő, királydinnye, szamárkenyér

o Az alföld állatai: száz kövér gulya, ménesek, vadludak, visító vércse, tarka gyíkok

o Az alföld emberei: csikósok, betyárok

- Az alföld végtelenségének érzetét kelti a távoli templomtornyok és gyümölcsfák képével.

A puszta, télen

Szerkezete

I. szerkezeti egység

1. versszak

- A kezdősor nagy érzelmi nyomatékú felkiáltás.

- Szójátékra épül, a puszta szó főnévi és melléknévi jelentésére

- Az évszakokat emberi tulajdonságokkal ruházza fel

2. versszak

- Negatív tájfestés (hasonlóan Berzsenyi: A közelítő tél c. verséhez)

o Különféle tagadások (nincs, nem, sem)

o A hangtalanságot kifejező ige („elnémultanak”) - a mozgás és az élet hiányára utalnak.

3. versszak

- Nap-hasonlat

o „Alant röpül a nap, mint a fáradt madár.”  távlati (perspektivikus) hatás

o megszemélyesítés: a nap öregemberként jelenik meg

II. szerkezeti egység

4. versszak

- A lakatlan csőszkunyhó, a csőszház a téli világ része

- Az élet apró jeleit csak a tanyák jelzik: „a jószág benn szénáz”

5. versszak

- „Leveles dohányát a béres leveszi / A gerendáról”

o A lelassult élet leírása

6. versszak

- A hallgatag csárdák bemutatása jellemző motívum Petőfi tájverseinek (Az alföld, A csárda romjai, Kutyakaparók)

- Kitágul a tájkép. Az utat látjuk  átvált a következő szerkezeti egységbe.

III. szerkezeti egység

7. versszak

- A költői képzelet romantikus szárnyalása: a téli viharok rajza.

- Az igei állítmányok mozgalmasságot, elevenséget érzékeltetnek. (kavarog, nyargal, szikrázik, szemközt jő)

8. versszak

- Az előző versszak ellentéte: A fáradt, sejtelmes képek a téli alkonyt jelenítik meg.

- Lelassul az ütem: az első két sor végi rímmel (Elülnek, települnek”)

- A betyár alakjának megjelenítése (háta mögött farkas, feje fölött holló)  a félelemérzetet erősíti

9. versszak

- Egyetlen nagy költői kép: a lebukó nap látványához az országból elűzött király képzetét társítja

- Petőfi több versében is a nap ,mint képszimbólum összefonódik a vér, a halálos áldozat költői megérzésével

Minden versszak egy-egy mondat, minden versszak egységes, önálló képet alkot. Minden versszak 6 soros. A két első és két utolsó 12, a középső két sor 6 szótagú.

Petőfi Sándor Az apostol (1848)

Műfaj: elbeszélő költemény

Stílus: romantikus

Szerkezet: Az időkezelés szervezi

Első rész (1 – 4. ének) : Jelen

Második rész (5 – 14. ének) : Múlt (kronologikus időkezelés)

Harmadik rész (15 – 19. ének) : Jelen

Negyedik rész (20. ének) : Jövő

Cselekmény:

Első rész (jelen): Kis szobában a család (férj, feleség, két gyerek). Egyik gyerek éhes, nem bír aludni, Szilveszter az asztalnál gondolkodik. Isten jelenik meg, Sz. felfedi előtte gondolatait: Minden földi bűn oka a szolgaság, ő pedig harcolni fog ez ellen.

Második rész (múlt): Egy asszony ismeretlen okból meg akar válni újszülöttjétől, egy bérkocsiba helyezi. A kocsis egy kocsma aljába teszi. Kifele jövet egy részeg felbukik benne, haza viszi, hogy a szomszédasszonnyal tolvajt neveljen belőle. Szilveszter napján született, ezért ezt a nevet kapja.

Négy éves korában az öreg tolvajt felakasztják, keresztanyja elzavarja Szilvesztert. Egy vén koldusasszony szállást ad neki a kutyája mellett, cserébe helyette koldulnia kell.

Hétéves koráig él itt. Egy úrnak nem tudott hazudni, aki elvitte magához, akinek a gyermekét kellett szolgálnia. Rosszul bántak vele, de sokat tanult a fiú órái alatt. Tizenhat éves korában elhagyta a házat. Az úrfi gyermekének tanára egy évi jövedelmét adta neki.

Kiérve a sosem látott természetbe rádöbben Isten hatalmasságára.

A kapott pénzből folytatja a tanulást, úgy érzi egyetlen célja a szabadságért való küzdelem lehet.

Az iskola után egy kis faluba érve jegyzőnek áll, ahol beszélni kezd a szegényekhez, akik megszerették, ám a kastélyok és templomok lakói nem tűrték a ténykedését. Egyedül egy kastélyban élő kisasszony barátkozott össze vele, akinek elmesélte élettörténetét.

Egy pap Sz. ellen fordítja a tömegeket, akik elüldözik őt. Visszautazik a fővárosba és kibérel egy padlásszobát. A kisasszonytól előzőleg egy gyűrűt kapott, és miután elüldözték, követte, és együtt maradnak.

Szilveszterben még él a tenni akarás, könyvet ír az elnyomók ellen, de a cenzúra nem engedte kiadni. Másolásból élt.

Harmadik rész (jelen): Vissza a jelenbe. Másnap a csecsemő holtan ébred. Sz. hatalmas keserűséggel rászánja magát, hogy eladja a feleségétől kapott gyűrűt, hogy eltemethesse fiát.

Küzd életcéljáért: egy titkos nyomdában kinyomtatja művét, mely el is terjed, ám elkapják és bebörtönzik, elbúcsúzni se hagynak neki időt.

Rabsága ideje alatt megjelenik neki felesége szelleme, aki tudtára adja, hogy már meghalt.

Tíz év után veréb száll az idősödő Sz. ablakára, aztán egy őr szabadon engedi.

Felkeresi régi otthonát, ahol tudatják vele felesége halálát, de nem leli a sírját. Merényletre készül a király ellen. Mikor felvonul a város utcáin, rálő, de nem talál, elfogják és kivégzik.

Negyedik rész (jövő): Az új generációk lerázzák magukról a rabláncot, tisztelettel néznek fel a régmúlt apostolára.

Életrajzi párhuzamok a költő és az apostol között:

– Szilveszter vándorlásai emlékeztetnek Petőfi országjárására, nyugtalan ifjú korára

– A kastély kisasszonya Szendrey Júliát idézi

– A feleség magasabb származású (a földesúr leánya)

– Az ifjú családapa másolásból él a szűkös lakásban

– Szabadszállási kudarca (képviselővé választás) hasonlít Szilveszter népben való csalódására

– Legfőképp a főhős és a költő jelleme rokonítható: lángoló rajongása, az eszmék bűvölete, szenvedély, indulat

Szilveszter Istenhez való viszonya:

– 2. ének: „Oh ég, isten! mivégre alkottál?” Nem érti az isten miért adott neki életet és családot ha nem képes gondjukat viselni, ám nem vitatja akaratát.

– 3. ének: Leborul isten előtt és felfedi gondolatait. Minden bűnök szülője a rabszolgaság, életét az ez ellen való küzdelemnek szenteli, még ha végső jutalma el is marad érte.

– 10. ének: Mikor elhagyja az öregúr házát és kiér a természetbe, elcsodálkozik Isten hatalmasságán.

– 17. ének: Szilveszter kesereg, amiért az Isten nem adta meg neki az utolsó lehetőséget, hogy szeretteivel találkozhasson. Zsarnoknak nevezi, átkozza és megtagadja. Követeli, hogy vegye vissza az „alamizsna-életet”.

A szőlőszem-parabola értelmezése:

– Szilveszter filozófiáját a szőlőszem-hasonlaton keresztül érthetjük meg.

– A földet egy parányi szőlőszemhez hasonlítja, ami viszont annál több milliószor nagyobb.

– Ha egy kis szőlőszem megéréséhez egy évre van szükség, a Földnek évezredek vagy évmilliók kellenek.

– Viszont a Földnek nem a nap sugarára van szüksége, hanem a nagy lelkekre.

– Szilveszter egy ilyen „sugárnak” tartja magát, aki vezeti a népet a helyes út felé.

– Ilyen emberek csak ritkán születnek. „Hogyan kívánhatnánk tehát, hogy A föld hamar megérjék?...”

Csokonai szerelmi költészete

- 1797 nyarán ismerkedik meg Vajda Juliannával (Lilla)

- Kapcsolatuk kilenc boldog hónapig tartott, aztán Lillát férjhez adják máshoz (tiran törvény)

Tartózkodó kérelem

- 1795 előtt Laurához és Rózához írta szerelmes verseit

- Több versét átdolgozta és besorolta a Lilla – érzékeny dalok verseskötetébe.

- A vers miniatűr remekmű

- Rokokó stílus

- Csokonai korában énekelték

- Szimultán verselés: egyszerre ütemhangsúlyos és időmértékes verselésű

- A szerelem tűz (metafora)

- Tűz  Seb  Ír (gyógyír)  Tulipán (metafora)

- „Ajakid harmatozása” = szerelmes szavak

- Költői udvarlás: viszontszerelmet kér kedvesétől, az igenlő válaszért ezer ambrózia csókot ígér

- Az isteni szféra magasságaiba emeli a bókokat

 A keresztény angyali

 Az antik ambrózia összekapcsoló szavakkal

Az esküvés

- Csokonai esküt tesz, hogy örökké szeretni fogja Lillát, viszonzást vár

- Toposzok (hószín kéz, rózsa száj, tűz szem – ezekre esküszik Cs. Lillának.)

- Rokokó stílus

- Szimultán verselés

A boldogság

- Minden megszépül a természetben, vele van Lilla, a kertben leheveredve csókolóznak, iszogatnak, Anakreón verseit olvassák, friss epret esznek  tökéletes boldogság

- jázminos illat, a hűvös este, a susogó szellő, zöld gyepágy, eperillat

- Az utolsó három sorban a költő összegzi boldogságát.

A Reményhez

- A Lilla-versgyűjtemény utolsó verse. Műfaja elégico-óda

Szerkezete:

1 és 4. vsz. Tartalmi, érzelmi párhuzam

2 és 3. vsz. Hangulati ellentétesség

- A Lillával töltött 9 boldog hónap után a lányt férjehz adják, Csokonainak állása sincs  reményei összeomlanak

I. versszak IV. versszak

A megszemélyesített lelkiállapotot, a Reményt szólítja meg:

- Istenségnek látszik

- Csalfa, vak

- A boldogtalanokat hitegeti

- „Csak maradj magadnak” - Az élet értelmetlen lett a veszteségek után.

- Ellentétek:

- Zengő liget  Kietlen liget

- Nap  Éj

- A természet és az emberi táj kiüresedése

- Fájdalmas, egyetemes búcsút vesz: költészettől, jókedvtől, reményektől, szerelmektől  halálvágy

II. versszak III. versszak

- Értéktelített

- Rokokó kert: tavasz, nárciszok, csörgő patak, fák

- „Ezer virággal”

- Rózsák

- Életének reményekkel teli szép korszaka

- A viszonzott szerelem

„Lilla szívét kértem;

S megadá az ég” - Értékvesztett

- Tél

- A kert téli pusztulása: kiszáradt fa, patak, fa

- A rózsák elhervadnak

- Művészi vágyainak kudarca  gyöngykoszorúk (hírnév, dicsőség)

- Lilla elvesztése

„Óh, csak Lillát hagytad volna”