- Arany Jánost a balladaírás Shakespeare-jeként is szokás nevezni.
Előzmények
o Goethe és Schiller balladái
o Reformkori magyar műballadák (Kölcsey, Kisfaludy Károly, Vörösmarty)
o Székely ás skót népballadák
o Spanyol románcok
A ballada
- Arany János Balladáiról Greguss Ágost írt tanulmány 1969-ben.
„A ballada tragédia [dráma] dalban [líra] elbeszélve [epika].”
Jellemzői
Dráma: párbeszédes előadásmód; tömörség
Líra: érzelmek, szenvedélyek motiválják a szereplőket
Epika: (tragikus) történet; szaggatott előadásmód; balladai homály; időbeli- , térbeli- kihagyások, váltás
Szerkesztésmódok
1. Egyszólamú, vonalszerűen előrehaladó balladák
- Lépcsőzetes építkezés, kihagyások
- Gyors átkötések
- Példa: A walesi bárdok
2. Többszólamú, Párhuzamos szerkesztésű balladák
- Szaggatottság
- Párhuzamos történések térben vagy időben
- Példa: Szondi két apródja (időbeli), V. László (térbeli)
3. Egyszólamú de körkörös szerkesztésű balladák
- A befejezésben a kezdő képsor visszatér
- Példa: Ágnes asszony
Téma szerint
- Parasztballadák (népi ihletésűek)
o Pl.: Tengeri hántás
- Romantikus balladák
o Pl.: Éjféli párbaj, Tetemre hívás
- Nagyvárosi balladák
o Pl.: Híd-avatás, Párviadal
- Történelmi balladák
o Pl.: Szondi két apródja, A walesi bárdok, V. László
Keletkezés szerint
- Nagyszalonta
o Románcok
o Pl.: Szőke Panni, A Varróleányok
- Nagykőrös (1850-es évek)
o Történelmi balladák
o Pl.: Mátyás anyja, Hunyad csillaga
o Ágnes asszony
- Őszikék balladái
o Pl.: Tetemre hívás, Vörös Rébék
Ágnes asszony
(1853)
A bűn és bűnhődés lélektanilag árnyalt bemutatása emelte Arany műveit a kor többi balladái fölé.
Műfaj: Lélektani ballada
Szerkezete: Körkörös felépítésű
Négy tartalmi egységre bontható
I. A patakban a gyilkosság után a véres leplet mosó Ágnes asszony
II. Várakozás a börtönben
III. A tárgyalás
IV. A patakban mosó Ágnes asszony
Ágnes asszony tette csak a tárgyaláson derül ki: szeretőjével együtt megölték a férjét.
Idősíkok
1 – 3. rész időkerete bizonytalan, de rövid idő alatt történnek az események
4. rész a végtelen fele nyílik „és ez így megy évről évre”
A megőrülés fokozatai
- A kérdezősködő gyermek azonnali megnyugtatása „csitt, te…”
- A felnőttek óvása a szobába való belépésétől
- A hajdúnak adott válasz váratlansága
Mindezek Ágnes asszony realitás érzékének elvesztését jelzik
- A tömlöcben a sötétség és a fény kettőse Ágnes asszony belső világának képi megfelelője (az őrülettől való riadalom, a bírák előtt ennek takargatása, a teljes téboly)
- Ágnes asszony evilági törvényszék előtt már nem bűnös. A bíróság emberséggel érti meg a történteket.
- A vérfoltos lepedő Ágnes lelkét tükrözi, és bár a lepedő tiszta, a lelkében még mindig ott a folt.
Az Ágnes asszonyhoz Zichy Mihály készített illusztrációkat.
Megjegyzés küldése