- Petőfi Sándor az Alföld költője
- Elsőként fedezi fel a magyar líra számára a magyar róna szépségeit
- Tájleírása pontos, hiteles és részletes. A tájábrázolásba belejátszik a személyes érzelem
- A puszta sík területet a haza, a hazaszeretet és a szabadság jelképévé emeli (szimbólum)
Az alföld
- Kétféle tájideál: Zordon hegyvidék – Az alföld, a szabadság szimbóluma
- Perspektívakezelés: A magasból, a látóteret fokozatosan szűkítve mutatja be az alföld tájait. (fellegek a földről tekint körbe)
- A leírásban nagy szerepe van a személyes érzelemnek
- Az alföld „lakóit” felsorakoztatva mutatja be a táj hangulatát
o Az alföld növényei: kalászos búza, nádasok, bús árvalányhaj, gyümölcsfák, nyárfaerdő, királydinnye, szamárkenyér
o Az alföld állatai: száz kövér gulya, ménesek, vadludak, visító vércse, tarka gyíkok
o Az alföld emberei: csikósok, betyárok
- Az alföld végtelenségének érzetét kelti a távoli templomtornyok és gyümölcsfák képével.
A puszta, télen
Szerkezete
I. szerkezeti egység
1. versszak
- A kezdősor nagy érzelmi nyomatékú felkiáltás.
- Szójátékra épül, a puszta szó főnévi és melléknévi jelentésére
- Az évszakokat emberi tulajdonságokkal ruházza fel
2. versszak
- Negatív tájfestés (hasonlóan Berzsenyi: A közelítő tél c. verséhez)
o Különféle tagadások (nincs, nem, sem)
o A hangtalanságot kifejező ige („elnémultanak”) - a mozgás és az élet hiányára utalnak.
3. versszak
- Nap-hasonlat
o „Alant röpül a nap, mint a fáradt madár.” távlati (perspektivikus) hatás
o megszemélyesítés: a nap öregemberként jelenik meg
II. szerkezeti egység
4. versszak
- A lakatlan csőszkunyhó, a csőszház a téli világ része
- Az élet apró jeleit csak a tanyák jelzik: „a jószág benn szénáz”
5. versszak
- „Leveles dohányát a béres leveszi / A gerendáról”
o A lelassult élet leírása
6. versszak
- A hallgatag csárdák bemutatása jellemző motívum Petőfi tájverseinek (Az alföld, A csárda romjai, Kutyakaparók)
- Kitágul a tájkép. Az utat látjuk átvált a következő szerkezeti egységbe.
III. szerkezeti egység
7. versszak
- A költői képzelet romantikus szárnyalása: a téli viharok rajza.
- Az igei állítmányok mozgalmasságot, elevenséget érzékeltetnek. (kavarog, nyargal, szikrázik, szemközt jő)
8. versszak
- Az előző versszak ellentéte: A fáradt, sejtelmes képek a téli alkonyt jelenítik meg.
- Lelassul az ütem: az első két sor végi rímmel (Elülnek, települnek”)
- A betyár alakjának megjelenítése (háta mögött farkas, feje fölött holló) a félelemérzetet erősíti
9. versszak
- Egyetlen nagy költői kép: a lebukó nap látványához az országból elűzött király képzetét társítja
- Petőfi több versében is a nap ,mint képszimbólum összefonódik a vér, a halálos áldozat költői megérzésével
Minden versszak egy-egy mondat, minden versszak egységes, önálló képet alkot. Minden versszak 6 soros. A két első és két utolsó 12, a középső két sor 6 szótagú.
Megjegyzés küldése