A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra - Emelt szintű nyelvtan érettségi tételek kidolgozás

I.  A tömegkommunikáció általános kommunikációs forma, amely mind témáiban, mind potenciális felhasználói körét tekintve univerzálisra tör. Elvileg nincs olyan témai, mely – a közegnek megfelelő – feldolgozásban ne válhatna a tömegkommunikáció tárgyává, és nincs olyan emberi egyén vagy közösség, aki ne válhatna a tömegkommunikáció felhasználójává, címzettjévé.

A társadalom kommunikációs rendszerében különleges és egyre fontosabb szerepet játszik a tömegkommunikáció. A "tömegnek" itt kettős értelme, jelentése van: egyrészt arra utal, hogy a kommunikációnak ez a formája nagyszámú emberhez, tömeghez juttat el üzeneteket, másrészt azt fejezi ki, hogy a szétsugárzott üzenetek, napjaink fogyasztási cikkeihez hasonlóan, tömegcikk jellegűek, a tudatipar termékei.

II. Korszakai:

1.)    Őskor

Barlangrajzok, barlangfestmények

2.)    Ókor

Színházi előadások, népgyűlések

3.)    XV. Század

Gutenberg – könyvnyomtatás, kódexek

4.)    XIX. század

Ipari forradalom, tömegtermelés, tömegtársadalom, urbanizáció ( => írástudás elterjedése, közös nyelv és kultúra elsajátítása), újságok, rádió

5.)    XX. Század

Számítógép, internet, körlevelek, csevegő programok, televízió

Gutenberg-galaxis a XV. század közepétől napjainkig terjedő időszak, ami az emberiség írásba foglalt kulturális örökségét jelenti

III. Különbség a tömegkommunikáció és a személyek közötti kommunikáció közötti

Tömegkommunikáció	Személyek közti kommunikáció
Nagyközönségnek szól	2 vagy több személy között
Közvetett módon (modern hírközlő eszközök útján)	Közvetett vagy közvetlen módon
Témája bármi lehet *	Témája bármi lehet (gyakran személyes)
rögzítik	Általában nem rögzítik
Egyirányú **	kétirányú (van visszacsatolás)
Általában szervezett, nyelvileg és formailag megszerkesztett, hozzáértő emberek irányítják	Szervezett vagy szervezetlen
közlő és befogadó között térbeli és/vagy időbeli távolság van	közlő és befogadó között térbeli és/vagy időbeli távolság lehet

* Tartalmuk szerint a közleményeket hat csoportra oszthatjuk:

1. politikai jellegű közlemények (hírek, hírmagyarázatok, kommentárok, politikai magazinok stb.)

            2. ismeretterjesztő műsorok, újságok (természetfilmek, stb.)

            3. szórakoztató műsorok ( quiz műsorok, vetélkedők, stb.)

            4. bulvár témájú közlemények (valóságshow-k, pletykalapok, stb.)

            5. reklámok (piacgazdaság marketingfolyamatainak eljuttatása a fogyasztókhoz)

            6. filmek (témájuk bármi lehet)

** a közlő és a befogadó a közlés során sohasem cserél szerepet (ha van is visszajelzés, az a rendszeren kívül megy végbe)

IV. A tömegkommunikáció fajtái

1.      Írott (könyv, újság, stb.)

2.      Vizuális (képeslap, plakát, stb.)

3.      Auditív (rádió)

4.      Audiovizuális (hangosfilm, TV)

V. A  tömegkommunikáció funkciói:

1.    Szocializáció (pl. különböző társadalmi csoportokra jellemző szerepek elsajátításának elősegítése)
2.    Integrálás (biztosítani, hogy minden nemzet, réteg, társadalmi csoport megismerhesse a másikat, valamint biztosítani a hozzájutást az egymástól eltérő nézetek, életkörülmények helyes megítélésére).
3.    Motiválás (egyéni és társadalmi célok , a személyes és közösségi törekvések, döntések ösztönzése és szinkronba hozása
4.    Konszenzusteremtés ( pl. hozzájárulás az eltérő álláspontok megismeréséhez, a közérdekű kérdésekben az információcsere biztosítása, a nemzeti ügyek iránti érdeklődés felkeltése és ébrentartása stb.)
5.    Oktatás, kutatás  (új ismeretek feltárása, régi tapasztalat átadása, személyiségformálás stb.)
6.    Kulturális csere (pl. nemzeti kultúra értékeinek őrzése és továbbadása, kulturális termékek terjesztése, alkotókészség ösztönzése stb.)

VI. Hatása a nyelvre

- A nyelvben is változások következnek be. Egyre inkább jellemzőek a lecsupaszított közlések, a magyartalan fordítások, stílustalanságok, humorizáló társalgásmód.

- az írott nyelvben is egyre lazább szövegszerkesztési módot használunk, elmosódnak a nyelvtani határok.

- A fiatalok között pedig a nyelvnek egy külön formája alakult ki. Gyakran már úgy írunk, mintha beszélnénk – írott-beszélt nyelv alakult ki (internetes csevegés, SMS)

                        * élőszóbeli megnyilvánulások

                        * szlenges írásmód

                        * rövidítések

VII. Hatása a gondolkodásra

- Gondolkodásra, elmélyülésre sosem ad időt, hiszen rögtön újabb érdeklődést kelt fel. Lényegében ez azt jelenti, hogy a médiumok csak egy leegyszerűsített világképet sugallnak, igazából semmit sem mutatnak be alaposan, ennek ellenére mégis tetszést érnek el.

- A filmekben, sorozatokban, TV műsorokban megismert nem létező hősök, helyzetek kiragadnak minket a hétköznapjainkból, ezért a valós életünkben gyakran összemosódik a valóság és az álomvilág. Ezek a műsorok mégis szórakoztatónak találjuk.

- A színes, látványos reklámok figyelemfelkeltőek, ezért a legegyszerűbb dolgokból, eseményekből is fő híreket kovácsolnak. A hatás eléréséhez gyakran blickfangos címeket használnak

- a tudatosan megszerkesztett, megtévesztő reklámszövegek könnyen elhitetnek velünk kedvezőnek tűnő üzleti / piaci ajánlatokat, amik viszont leginkább csak az árusító számára kedvezőek. Legtöbb reklámban a reklámozó vállalat frappáns szövegekkel próbál minél több pénz kihúzni a befogadó zsebéből

- A biztosítók, bankok hirdetései és a politikai kampányok a legnagyobb hirdetési felületeket tulajdonítják ki.

            - a média hatását a percekre lebontott hallgatósággal, nézettséggel mérik.

- habzsolásra, túlfogyasztásra készteti fogyasztóit, ezáltal tompítja a kritikai érzéket. Másrészt azonban válogatásra készteti a közönséget, feltételezve a kritikai szempontokat.

- Szelektálja, monopolizálja és manipulálja az információt, hirdetés és reklámipar, hozzájárul bizonyos tabuk lerombolásához, megváltoztatja a férfi – nő, gyerek – szülő kapcsolatot, sztereotipizál (megváltoztat bizonyos szerepeket), viselkedésmintákat ad.

- különféle célok szerint szelektált és továbbított információkat az általuk meghatározott irányba képesek terelni

            - Szelektálják a híreket, csak azokat olvassák be, melyek az érdekeknek megfelelnek

- Elhallgatják az adott esemény rossz oldalait, csak a jókat hangsúlyozzák, ezáltal a laikus hallgatókat könnyen megtévesztik.

VIII. A tömegkommunikáció képlete:
    TK (tömegkommunikáció) = A + 2P
•    A: Aktualitás – aktuális eseményekről szól
•    P: Publicitás – nyilvános, közérdekű dolgokról szól
•    P: Periodicitás – bizonyos időközönként újra és újra megjelenik (pl. napilapok, heti  lapok, híradások, stb.)

A sikeres kommunikáció nyelvi összetevői - Emelt szintű nyelvtan érettségi tételek kidolgozás

-          kommunikáció – közlésfolyamat: mindennapi életünk meghatározó momentuma

-          a siker érdekében: főbb jellemzők

-          kommunikáció – valamely jelrendszert (pl: nyelv) szándékosan és kölcsönösen felhasználunk az emberi érintkezésben – nyelvi eszközökkel történő gondolatcsere

-          beszélő és hallgató, feladó és címzett, adó és vevő – állandó kölcsönhatásban állnak

-          a kétoldalúság alapvető eleme a folyamatnak, időnkét helye és szerepcsere

-          szükségesek a beszélő értelmes, egész mondatai, ezek a csatornán, pl levegőn keresztül jutnak el a hallgatóhoz, aki ezeket dekódolja, és visszajelzést ad – kétoldalú folyamat!

-          Produktív mind a két fél részéről

-          A sikeres komm. Alapkívánalma a mindkét fél által ismert nyelv –gát lehet: eltérő nyelvváltozatok, dialektusok, argó, szleng, ifjúság által használt szavak ismeretének hiánya, stílusok különbözősége, tudományos kifejezések, barokkos körmondatok

-          A komm. Akkor sikeres, ha bíztosítva van az erre megfelelő közeg, a csatorna – levegő, telefon, internet stb., ha több csatornát használunk, csökkentjük a félreértés esélyét, illetve az egymás melletti elbeszélést – a személyes a legcélravezetőbb

-          Összetevő még: a beszédhelyzet, amely a felek között kialakult viszonyokat konkretizálja, konkrét közegbe helyezés

-          A beszédhelyzetnél nagyobb egység: a valóság, külső (minket körülvevő) és belső (az egonk) valóság – ha a valóság vagy annak egy szelete ismeretlen a hallgató számára, akkor nem érti meg a dolgokat

-          Kód: a közlés nyelve, gesztusok, jelbeszéd, normák stb

-          Az üzenet megértése a kommunikáció eredménye, ha bármely más összetevő hiányzik, ez meghiúsul – de átadható más úton is, pl. jelzés, mimika, testtartás

-          Sikeres kommunikáció – információ fogalma, információs viszony is egyben, a komm. Során egymást informálják a felek, de ez egyoldalú viszony

-          Van aki a műalkotásokat is közlésfolyamatnak tekinti – összetett rendszer, mert pl. azonos képek, más érzelmi hatás

-          A kommunikáció sikeréhez nem elegek ezek a nyelvi összetevők – kell még a nyelven túli, vagyis metakommunikáció

-kommunikáció fogalma: közlésfolyamat, jel / üzenet továbbítása, közlése, fogadása (& válasz)

-nyelv: a kommunikáció egyik formája, szóbeli & írott

-nyelv = jel + szabály + hagyomány

a nyelvi közlésfolyamat:

            -legfontosabb tényezők: beszélő, hallgató, üzenet, kód (nyelv), csatorna, beszédhelyzet

            à Jacobson-modell

            -beszélő (adó, jeladó, közlő): valamit közölni akar

-hallgató (vevő, jelvevő, befogadó, címzett): akinek az üzenetet szánják; észleli, felfogja, értelmezi a hallottakat

-a beszédtevékenység mindkét részről alkotó folyamat, a tudatosság mellett automatikus mozzanatok is vannak benne

-a beszélő & a hallgató megléte még nem elegendő a kommunikációhoz à a kommunikációnak szándékos jelhasználat esetén mindig vmilyen célja van, egy üzenetet akarunk közvetíteni

-az üzenetet a beszélő formába önti – kódolja, a hallgató megfejti – dekódolja

à kód: hagyományokon alapuló, közösségileg elfogadott szabályrendszer (a nyelv is egy kódrendszer, de vannak nem nyelvi kódok is)

-a nyelvi közlésfolyamatban közösen ismert nyelvre van szükség (lehet anyanyelv vagy mindkét fél által ismert idegen nyelv, de még az anyanyelv esetében is lehetnek problémák – különleges nyelvváltozat, ismeretlen szavak, szakszavak, stb)

-a beszélő és a hallgató között kommunikációs közeg, csatorna jön létre (levegő, média, stb)

-az eredményes közlésfolyamatnak az is feltétele, hogy közös ismereteink, előismereteink legyenek az adott tárgyról, amelyet valóságdarabnak, valóságnak nevezhetünk

A kommunikációs kompetencia összetevői: 

1. a megnyilatkozás nyelvtanilag helyes-e

2. a megnyilatkozás megvalósítható-e egy adott nyelvi produkció keretében

3. a megnyilatkozás releváns-e az adott kommunikációs helyzettel, kontextussal

4. a megnyilatkozás megfelel-e az elvárt nyelvi viselkedésnek, kulturális elvárásoknak

A társalgás (együttműködés, kooperáció) maximái:

„…legyen adalékod a társalgáshoz olyan, amilyet azon a helyen, ahol megjelenik, annak a beszélgetésnek elfogadott célja vagy iránya elvár, melyben épp részt veszel.” (Grice)

1. Mennyiség

legyen a kívánt mértékben informatív

ne legyen túl informatív (ez idővesztés)

2. Minőség

ne mondj olyat, amiről azt hiszed, hogy hamis

ne mondj olyat, amiről nincs megfelelő tudásod

3. Viszony/Kapcsolat  - relevancia

légy releváns (odaillő, a tárgyhoz kapcsolódó)

4. Mód/Modor – érthetőség

kerüld a homályos kifejezésmódot és a kétértelműséget

megnyilatkozásod legyen tömör és rendezett

A nyelv és a beszéd funkciói - Emelt szintű nyelvtan érettségi tételek kidolgozás

A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói

• A beszéd, mint cselekvés egyedi alkotótevékenység, az egyén hozza létre az adott kommunikációs helyzetben. A nyelv és a beszéd nagyon szorosan összefügg. 
• A nyelv nem más, mint eszközkészlet, a beszéd ennek a működtetése, azaz a működésben lévő nyelv.
• A beszéd nyelvhasználat, alapja a nyelv, ami egy kollektív, közös társadalmi jelenség.
• A beszéd tevékenység, a nyelv alkalmazása, egyéni alkalmazás, felhasználás.
• A beszéd az emberi kommunikáció legkifejezőbb, leggyakoribb, legfontosabb eszköze.

Austin, beszédaktus elmélete szerint minden mondatban benne van a cselekvésnek valamilyen szándéka.

Cselekszünk, ha:

- informálunk másokat

- figyelmeztetünk valakit

- rendelünk, ösztönözzük, meggyőzzük, rábeszéljük…

Tehát a beszéd aktus, vagy más néven a beszédtett a kommunikáció és a szöveg egyik funkciója, amely során a beszélő valamilyen cselekvést hajt végre.

John Searle szerint a beszédnek, mint cselekvésnek 4 összetevője van.

- a megnyilatkozás kimondása vagy leírása (egy kérdés)

- az utalás vagy kijelentés végrehajtása (megnyilatkozással elvégzett cselekvés, a kérdés kimondása)

- a kijelentés értelmezésének a jelzése (a kérdéssel elérni kívánt cél)

- a beszédtevékenység által elérni kívánt hatás (a kérdésből következő elvárások)

A beszédben, mint olyanban a kifejező, ábrázoló és felhívó funkciók érvényesülnek, ami alapvetően szándékos, hiszen az emberi beszédben a cél dominál. Ez a cél pedig nem más, mint a társadalmi kapcsolatok megvalósításai.

A beszéd funkciói:

- információközlés

- gondolatközlés

- egy cselekvés tudomásul vétele

- érzelmi világ, akarat, lelkiállapot kifejezése

- visszajelzés, befolyásolás

- óhaj, felszólítás, parancs, felkiáltás, kérés

Pragmatica- másodlagos üzenetek szinte fontosabb – melegem van –nyissa ki valaki az ablakot.

Beszéd, mint cselekvés 
-a hangképzés is része

- metakommunikációs eszközök

Az emberi beszédet attól számítjuk, amikor még nem csak ösztönös felhívásként, vagy reakcióként jelent meg a hangkapcsolat, hanem amikor a valóságról közölni akart valamit.

---

A beszéd és a nyelv kapcsolata:

• a nyelvi jelekből a kommunikáció során a nyelv által előírt szabályok szerint mondatokat, szövegeket formálunk. A nyelvi jeleket a beszédben alkalmazzuk, tehát a beszéd valójában működésben levő nyelv.
• a nyelv egy eszközkészlet, a beszéd ennek működtetése.
• a nyelv és a beszéd szorosan összetartozó fogalmak, nem választhatók szét.
• a nyelv a nyelvi jeleknek és szerkesztési szabályoknak az összessége.
• a beszéd egyéni jelenség, az egyén alkotja az adott kommunikációs helyzetben.
• a nyelv közös (kollektív), társadalmi jelenség, amelyet az egyén a beszéd megalkotásakor használ.
• a szöveg nem nyelvi jelenség, hanem a nyelv használata, a beszéd része.

A nyelv és a kommunikáció:

• elválaszthatatlanok, nyelv nélkül nem lehet kommunikálni
• ezekhez szorosan kapcsolódnak a viselkedés, a nem nyelvi eszközök
• a nyelv állandó – mivel fennmarad -, de változó is – mert változik a szókészlete, új szavakkal gazdagodik, néhány elkopik/tűnik, más-más területen máshogy használják, tájszólás -.

A nyelv és a társadalom:

• nyelvhasználatunkat befolyásolják külső – lakóhely, foglalkozás, iskolázottság –, és belső – életkor, nem, öröklött tulajdonságok – tényezők is.
• ezek felismerhetőek a beszédben, magatartásformában.

A nyelv és a gondolkodás:

• két ellentétes vélemény létezik: van aki szerint a nyelv és a gondolkodás egy és ugyanaz, míg mások úgy gondolják, hogy nem ugyanaz.
• ma az az elfogadott tény, hogy a nyelv és a gondolkodás kölcsönösen feltételezi egymást, vagyis a nyelv a gondolkodáshoz nélkülözhetetlen, de a nyelv megértéséhez gondolkodni kell.

Emelt szintű nyelvtan érettségi tételek kidolgozás

1. A nyelv és a beszéd funkciói
2. A beszéd mint cselekvés
3. A sikeres kommunikáció nyelvi összetevői
4. A tömegkommunikáció hatása a nyelvhasználatra
5. A nyelvújítás módszerei; 2); 3)
6. Nyelvművelés és nyelvtervezés napjainkban; 2)
7. A magyar nyelv szókészletének rétegei
8. Egynyelvű szótárak
9. A hivatalos nyelv szókincsének jellemzése
10. A társadalmi nyelvváltozatok főbb különbségei
11. A központozás szerepe a szöveg értelmezésében
12. A beszédhangok és jelentésmegkülönböztető szerepük
13. A szófaj és a mondatrészi funkció összefüggései
14. A beszéd és az írás összehasonlítása
15. A szövegkörnyezet mint jelentésalakító tényező
16. Gyakorlati szövegtípusok nyelvi jellemzői
17. A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben
18. Jelenkori szónoki beszéd
19. A konnotatív és a denotatív jelentés
20. A képszerűség eszközei hétköznapi szövegekben

Ha kidolgozott emelt szintű nyelvtan érettségi tétellel rendelkezel kérlek küld el erre az e-mail címre:

erettsegisegedlet@gmail.com

Köszönöm

A nyelvújítás

A magyar nyelv fejlődésének üteme a XVII. század második felében lelassult, 1711 után csökkent a magyar művelődés központjainak hatóereje, az anyanyelv használata visszaszorult a közéletben, a közéletben, a tudományban, megnőtt a német, latin hatás. Nyelvújításunk sajátos vonása, hogy szorosan kapcsolódik a politikához ( összekapcsolódott a nemzeti függetlenség, a társadalmi felemelkedés és a magyar nyelv ügye.) , és kezdettől fogva a feudalizmus elleni harc egyik formája volt. Központi kérdés lett a nyelv jogainak helyreállítása, államnyelvvé tétele, egyenjogúságának biztosítása a művelődésben és a közéletben.(Ez elsősorban politikai küzdelem volt, csak az 1844-i országgyűlés emelte államnyelvvé a magyart.)

Legalább ilyen fontos feladat volt a magyar nyelvet alkalmassá tenni megnövekedett szerepére:

- meg kellett tisztítani az idegen hatásoktól

- gazdagítani kellett a szókincsét a korban növekvő új fogalmak megnevezésével

- hajlékonyabbá tenni az új szépirodalmi irányzatok kifejezésére

- sokszínűség biztosítása

Az 1772-vel kezdődő időszak az egyenjogúsítás és a fejlesztés sikeres megvalósítása révén vált kiemelkedő jelentőségűvé. Felismerték, hogy az anyanyelv a nemzeti felemelkedés és megmaradás legfőbb záloga.*országos érdeklődést biztosított a nyelvnek:

- nyelvfejlesztő társaságok, irodalmi szalonok jöttek létre

- folyóiratok, napilapok jelentek meg*terjesztik az új szavakat (Magyar Hírmondó)

- rohamosan fejlődött a magyar színjátszás

- megnőtt a tudományos és szépirodalmi könyvkiadás

- Pest lesz a központ*Magyar Tudós Társaság

- több nyelvtan, szótár, szójegyzék, szakszótár, nyelvtudományi vitairat jelent meg, mint eddig együttvéve

*

Felélénkült tudományos tevékenység*országos viták:

- nyelvjárások és az egységes irodalmi nyelv viszonya

- az egységes nyelv alapja mi legyen:

- korabeli élőbeszéd

- régi irod-ban ránk hagyott magyarság

- kinek van joga dönteni a nyelv ügyében:

- írók, nyelvtudósok vagy a beszélők

- mi fejleszti jobban a nyelvünket:

- fordítások vagy az eredeti magyar művek

- Jottista-ypszilonista háború (Révai Miklós, Kazinczy*Verseghy Ferenc)

A legjelentősebb a Kazinczy vezette nyelvújítási harc, a XIX.század első két évtizedében. A nyelvvel, irodalommal foglalkozók táborán belül valóságos háború dúlt a hagyományőrzők(ortológusok) és a nyelvújítók(neológusok) között.

1813: Mondolat c. gúnyirat megjelenése.(ortológusok írták)

1815: Felelet a Mondolatra (Kölcsey és Szemere Pál)

Volt néhány szélsőséges újító, de alapjában véve a neológusoknak volt igazuk, mert a magyar nyelvnek szüksége volt arra a tudatos alakításra és gyarapításra, amit Kazinczyék csináltak.

Módszere: szógyarapítás

- forrása: a régi nyelv és a nyelvjárások szókészlete*számos elavult szót újítottak fel (hon, hős, dísz, terem, iker verseny, tartalom).

- módosították vagy bővítették a szavak jelentését (baj).

- tájnyelvi szók használata, irodalmi szóvá tevése. (betyár, hullám, poggyász, kelme, rimánko- dik, bozontos, burgonya, hanyag, pata, szikár, sejt, zamat)

- a legtöbb új szót: - képzéssel:

- képzők: -aszt, -eszt, -kozik, -kezik, -ong, -eng, -öng, -ít, -z, -dék,

- kodik, -alom, -elem, -dalom, -al, -ék, -lék, -mény, -at-et, -ékony, - -atag, -ár, -ér, -ály, -ény, -am, -cs, -sít, -zat,

- szavak: mulaszt, szórakozik, borong, lazít, jeleskedik, fogalom, iroda- lom, vonal, érzék, adalék, állítmány, fogékony, üzér

- összetétellel: baloldal, hullócsillag, anyanyelv, hőmérő

- elvonással : (képző levágás): dac-os, nyomor-ú, óhaj-t, derű-l;

-és csonkítással alkották:(hosszú szavak rövidítése)árny-ék,cég-ér;

1832: Az első magyar helyesírási szabályzat*bizonyítja a nyelvészet és az irodalom szoros kapcsolatát. Bessenyei: "Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem."

Ebben a korszakban formálódott ki véglegesen az egységes magyar irodalmi nyelv, jött létre a művelt köznyelv.

A nyelvújítással együtt járt a stílusújítás is. Megújult a szépirodalom, a társalgás, a tudomány stílusa,

* és kifejlődött a publicisztikai stílus.

A nyelvvel és a stílussal való tudatos, sőt programszerű törődés hagyományként élt tovább. A szókincs-gyarapítási törekvések is tovább hatnak.

1872: Magyar Nyelvőr c. folyóirat.(Szörnyű, kibírhatatlan!!!!!)

A nyelvújítás szakaszai

1.:Bessenyei fellépésével a magyar irodalom művelése, a nyugati irodalmakkal azonos szintre emelése nemzeti programmá lett. Az írók figyelme szükségszerűen irányult a nyelv kérdéseire.

Jelentős:

- Baróti Szabó Dávid: aggastyán, csíra, fegyelem, csupasz, nyomtatvány, visszhang;

- Dugonics András: délkör, egyenlet, gömb, gyök, szög, köb, kör, különbözet, hasáb;

- Bartzafalvi Szabó Dávid:(4oo szavából még 8o ma is él) társadalom, olvasmány, előzmény, tünemény, felület, újonc, csontváz, naptár, belváros, arány, cikk, cím, szakma;

2.:1795:Debreceni Grammatika: az első teljes magyar nyelvtan, gond: ortológus beállítottságú.

Jelentős még:

- Verseghy Ferenc: Preludiumával(rövid, latin nyelvű magyar nyelvtan)

- Baróti Szabó Dávid: Helyesírási és nyelvtani észrevételek

- Vályi András:első nyelvész professzor, korai halála miatt csak kéziratban maradt fenn nyelvta- na 1798-ból.

- Kultsár István pályázata az 18o4-i Magyar Kurirban: a magyar nyelv kimíveltetéséről

Ezek a művek inkább ortológus felfogásúak voltak, így a neológiát látszólag elnyomták. De egyre több jel mutatta, hogy ez hamarosan meg fog változni:

- Csokonai: új szavakat alkotott, sokat merített a népnyelvből.

- Wándza Mihály: Búsongó Ámor(18o6) c. könyve is tele van újításokkal.

- Folnesics Lajos: Alvina: "nőstényítés"(őné=az ő névmás nőre értve)

3.: Kazinczy tudatosan kirobbantotta azt a háborút, amelyben annak kellett eldőlnie, hogy a magyar nyelv fejlesztése a nyelvőrzés vagy a nyelvújítás elvei alapján történjen.

18o8: Magyar régiségek és ritkaságok c. nyelvemlékgyűjtemény*erősen támadta az ortológusokat (Kazinczy)

1813: Mondolat*válasz

1815: Felelet a Mondolatra (Kölcsey, Szemere)

Az egy évtizedig tartó vitát Kazinczynak az Orthologus és Neologus; nálunk és más nemzeteknél c. tanulmánya zárta le: "Jól és szépen az ír, a' ki tüzes orthologus, és tüzes neologus egyszer' smind, 's egységességben és ellenkezésben van önmagával."

Teleki József: A' magyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és szóllásmódok által c. tanulmánya összefoglalta a nyelvújítás elméleti és gyakorlati kérdéseit, lehetőségeit és határait, határozottan állást foglalva a neológia mellett.

Révai Miklós: Elaboratior grammatica hungarica

4.: A reformkori nyelvújítás:Az 182*-as évektől a politikai élet megélénkült, a nyelvről való viták csendesültek, illetve a korábbitól eltérő jelleget öltöttek. Ekkor már nyíltan is lehetett cselekedni, arról kellett dönteni, hogy milyen eszközökkel és mely területeken történjék. A Magyar Tudós Társaság fogta össze a munkát és irányította is.*1832:Magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai

A reformkor nyelvújításunk legeredményesebb szakasza, de ennél is fontosabb, hogy ekkor alakult ki véglegesen a magyar nemzeti nyelv.

Nyelv, mint jelrendszer

Mi a jel?
A jel érzékszerveinkkel felfogható (látható, hallható, tapasztalható) jelenség, mely egy másik önmagán túli jelenségre utal.
Minden jel két részből áll:
• Jelölő: amit érzékelünk
• Jelölt: az a tartalom, amelyet a jel felidéz

A jelek közös tulajdonságai
• Érzékszerveinkkel felfogható
• Önmaguknál többet jelentenek
• Általánosító szerepük van
• Adott közösség minden tagja elismeri
• Jelrendszer tagja
• Szerepét az emberi érintkezésben tölti be

Jelölő és a jelölt viszonya
• Hasonlóságon alapuló= ikon (pl: közlekedési lámpa)
• Érintkezésen alapuló = index: jelölő és a jelölt között ok-okozati, térbeli, vagy időbeli kapcsolat van (pl: integetés)
• Társadalmi megállapodáson alapuló= szimbólum (pl: galamb-béke)

A nyelv, mint jelrendszer
• Számos jelrendszer létezik
• Legegyetemesebb jelrendszer a nyelv
• Társadalmi jelenség, mert a társadalom hozza létre és a társadalom nem létezhet nyelv nélkül
• A nyelv jelek sokaságából és az ezeket rendszerző nyelvi szabályokból áll

A nyelv rendszerjellege
Nyelvi jelek egységei:
• Szóelemek
• Szavak
• Szintagmák
• Mondat szöveg
Szavak, szóelemek tovább bonthatók fonémákra = jelentés megkülönböztető szerepű hangokra, ezek már nem nyelvi jelek, csak jelelemek, mivel nem rendelkeznek önálló jelentéssel

Összefoglalás:
A nyelv a kollektív tudatban létezik az egyes embertől függetlenül. A jelelemek és a jelek egymásra épülnek, hierarchikus struktúrát alkotnak. A nyelv 3 fő szintje a hangok-, a szavak- és a mondatok szintje.
Nyelvtan= grammatika: az egyes szintek egymásra épülésének és a jelek szerkesztésének szabályait tartalmazza.

Az európai reformáció, ellenreformáció szellemi hatásai

Reformáció

A reformáció a XVI. századi Európában kibontakozó katolikus egyház ellenes mozgalom. Ezzel szoros összefüggésben jelentkeznek az antifeudális társadalmi, politikai és ideológiai harcok is. A reformáció legfőbb célkitűzése (mint minden eddigi eretnek mozgalomnak) az egyház apostoli szegénységének visszaállítása és a papi kiváltságok eltörlése. A mozgalmat az egyház tekintélyének hanyatlása, erkölcsi lezüllése, lelki feladataik elhanyagolása és az egyre pénzéhesebb elvilágiasodott papság elleni felháborodás eredményezte. Követői nemcsak a polgárságból kerülnek ki, hanem támogatókra talál a feudális nagybirtokosok között, akik az egyházi birtokok megszerzése érdekében csatlakoznak, valamint a parasztság soraiból, akik a reformban a feudális társadalom szociális igazságtalanságainak megszüntetésében bíznak.

A reformáció történelmi előfeltételeinek vizsgálatakor a XII. századig kell visszanyúlnunk. Néhány évvel Assisi Szent Ferenc feltűnése előtt Lyon városának népét megdöbbenti egy gazdag kereskedő, Pietro Valdo azzal a tettével, hogy lemond egész vagyonáról és az evangéliumi szegénység hirdetésének szenteli az életét. Követői, a valdensek szektát alakítanak a szegények megsegítésére, elítélik a klérus gazdagságát és szorgalmazzák a Bibliának a nép nyelvére való lefordítását. A XIV. században Angliában élt John Wiclif (1324-1384) lutterworthi lelkész az első, aki írásban rögzíti az eretnek mozgalmak központi gondolatát: az egyetlen hitforrás a Biblia. Művei, tanításai hatással voltak Husz Jánosra, a prágai egyetem teológia tanárára. Ő kezdi a wiclifi gondolatokat továbbfejleszteni és terjeszteni. Az egyházi és világi fejedelmekből álló 1414-es konstanzi zsinat törvényhozói Husz Jánost máglyahalálra ítélik, majd egy évvel később társát és követőjét, prágai Jeromost szintén. Ez a két vértanúhalál és a rablólovagok sanyargatása, zsarolása a cseh nép alsóbb rétegeit még nagyobb elszántságra, parasztlázadásokra ösztönzi. Később ezek a vallási mozgalmak szélsőséges csoportok társadalmi problémáinak kifejezői lesznek és az urak ellen fordulnak. Ezen kívül említhetnénk még sok gondolkodót, aki támadta a Szentszék egyeduralomra törő szándékát, például Savonarola, Pico della Mirandola, Szent Bernát stb.

Az egyházak elterjedése az V - XI. század között ment végbe, egészen a szláv világ határáig terjedt igehirdetésük. Az évek során a feudális rendszer része lett és hamarosan világintézménnyé vált. A XII-XIII. században az egyház az uralkodó hatalom, melyet VII. Gergely pápa egyházkormányzati reformja és a hitelvek pontos összegyűjtése és kiadása segít elő. A Gergely által írt „Dictatus papae” 27 vezérgondolatot tartalmaz, amely a korlátlan hatalom felé vezető utat nyitja meg. Az egyház kimondja, hogy az üdvözülés egyetlen útja a szentségekben adatik, melyeket kizárólag az egyház szolgáltathat ki papjai által Így születik meg a pápai teokrácia. A bomlási folyamat oka a fényűző életet élő papság miatt kiürülni kezdő kincstár volt. A pénzszerzés legjobb módjának a búcsúcédulák árusítása tűnt. A pápák kijelentették, hogy a szenteknek Istentől kapott érdemtöbbletük van, ami a földi világban a vagyonban mutatkozik meg. 1517-ben X. Leó pápa a Szent Péter- templom felépítésére búcsúcédulákat bocsát ki, amik bizonyos pénzösszeg fejében megvásárolhatók. Ezek révén a böjtölés, zarándoklat, imák elmondása alól felmentik a vásárlót. Az árakat az illetők anyagi körülményeihez szabták és ahhoz, hogy csak a saját vagy a már elhunyt hozzátartozók bűneinek bocsánatát is meg kívánta-e vásárolni. A Gutenberg könyvnyomtató műhely első fennmaradt nyomtatványai ilyen búcsúcédulák.

Ekkor lép fel Luther Márton, Ágoston-rendi szerzetes, a wittembergi egyetem teológia tanára, aki 1517. október 31-én közzétett 95 tételével vitára szólítja fel az egyházat a bűnbocsánat kérdéséről. Luther belső gyötrelmei, nyugtalansága és a Bibliával kapcsolatos vizsgálódásai által jutott el a hitújításhoz. Szent Ágoston és Pál apostol gondolatait tanulmányozva megtalálja az irgalmas és igazságos Istent, s annak a Krisztus által megmutatott megigazító és megváltó művét.
Teológiájának fő gondolata szerint az az ember, aki hisz és Isten előtt bűnösnek vallja magát, „elismeri, hogy nincs benne semmi igazságosság, és hogy egyedüli lehetősége a létezésre Krisztus megváltó művében van... A hitben az ember elismeri, hogy képtelen megszerezni az üdvösséget... Az ember nem azért igazul meg, mert hisz, hanem azáltal, hogy hisz.”/1/ A bűnök megbocsátására senki más, sem a pápa, sem az egyház nem vállalkozhat, mert az egyedül Isten privilégiuma. Luther minden egyházi tekintélyt hamisnak tartott, ami nem az Íráson alapul. Gondolataiban hangsúlyt kap ismét Isten és ember szoros kapcsolata, felszabadítva, közvetítők nélkül. Az a forradalmian erős, néptömegeket megérintő és megmozgató gondolat, ami tűzként terjed Európában, a „sola fide” elve - egyedül a hit által üdvözül az ember. Isten kegyelmétől függ a megigazulás. Dogmatikai nézeteiben a hét szentség közül csak kettő tart az Evangéliumból leszármaztathatónak, a keresztséget és az úrvacsorát. Válaszként X. Leó pápa - látva, hogy az egyház tekintélye romba dől , s anyagi téren is veszély fenyegeti - 1520. június 15-én Luthert eretneknek nyilvánította és kiközösítette a katolikus egyházból. Ezt a bullát (Exurge Domine) Luther elégeti. Ekkor már Luther nagyszámú pártfogó rétegre talált. Támogatták őt Melanchthon és Hutten, valamint a német fejedelmek, akiket könnyen lehetett fellázítani az egyházi birtokok reményében a római kizsákmányolás ellen. A tanok terjedését a könyvek és röpiratok nagyban segítették.

Egy évvel később a wormsi birodalmi gyűlésen V. Károly császár - félve az egyház támogatásának elvesztésétől, hatalmi fölényének biztosítása érdekében - ugyancsak eretneknek nyilvánította Luthert, mivel az nem vonta vissza tanait. Ekkor mondta állítólag híres szavait: „Itt állok és nem tehetek másként.” /2/ Birodalmi átokkal sújtották, ami azt jelentette, hogy bárki megölhette büntetlenül. Bölcs Frigyes azonban menedéket adott neki Wartburg várában, ahol 10 hónapi tartózkodása idején németre fordította az Erasmus által kiadott Bibliát (‘Szeptemberi Biblia’). Ez nagyon fontos esemény a német irodalmi nyelv kialakulása és fejlődése szempontjából.
Az 1524-26-os években a reformációt képviselő Luther és a humanista Rotterdami Erasmus, a kor két legnagyobb alakja között a kezdeti szimpátia után hamarosan vita alakul ki a szabad akarat és a szolgai akarat kérdésében. A humanista embereszményért küzdő Erasmus a lutheri szolgai akarat - gondolatában az emberi individuum szabadságát látta veszélyeztetve. Ő a reneszánsz kultúra , a művészet korlátlan megismertetését, kibontakozásának elősegítését tűzte ki célul, a reformáció viszont inkább nevelő-oktató, propagandisztikus szerepet szánt a művészetnek. Például az egyik legkedveltebb műfaj a zsoltárköltészet, korál és egyéb vallásos énekek. Luther is írt zsoltárszövegeket, néha még a dallamát is ő szerezte. Talán legismertebb ezek közül az Erős vár a mi Istenünk kezdetű (József Attila fordításában).

1529-ben a speyeri birodalmi gyűlésen kimondták, hogy Luther hívei megtarthatják hitüket, de nem terjeszthetik tanaikat. Ez ellen tiltakoztak, ‘protestáltak’ a reformáció hívei, így kapták a nevüket.

1530-ban az augsburgi birodalmi gyűlésen Luther tanai alapján beterjesztették az „Ágostai hitvallás”-t.

1531-ben a protestáns fejedelmek megalakítják a schmalkaldeni szövetséget és az egyházi birtokokat, kolostorokat elfoglalják. Bár 1547-ben V. Károly fegyveres sereggel leverte őket, mégis kénytelen volt rendezni a vallási ügyeket Németországban. Erre 1555-ben az augsburgi vallásbékén került sor, ahol kimondják, hogy a katolikusok és protestánsok kötelesek békét kötni. Az emberek hitgyakorlásának alapja a „Cuius regio, eius religio” (‘Akié a föld, azé a vallás’).- elve. Tehát aki nem követi a fejedelem vallását, annak el kell vándorolnia.

A reformáció Németországban az elnyomott szegény néptömegek körében új irányzatot szült. Az anabaptisták (‘újrakeresztelők’) tagadják a gyermekkori megkeresztelés szükségességét és az embernek ujrakeresztelés általi megszentelődésében hisznek. Vezetőjük Münzer Tamás, zwickau-i próféta, értelmiségi, aki egész életét lázadásra és igazságkeresésre tette fel. Meggyőződése, hogy a kiválasztottak közvetlenül a lélek által kapják Isten igéjét, így az Írás másodlagos jelentőségűvé válik. Lutherrel ellentétben azt állítja, hogy krisztus azok közül is kiválaszthatja az övéit, akik őt nem is ismerik. Hirdeti Isten országának eljövetelét ahol nincsenek gazdasági és társadalmi különbségek az emberek között. Lázadásokat szít, fanatikus követőkből álló seregek élére áll. Még Luther is felszólal az írásait félreértelmező lázadók ellen „Intelem a békére” című művében. A fejedelmek segítségét kéri és a parasztokat „...a felsőbbség iránti türelmes engedelmesség...”-re /3/ inti. Münzer azonban nem hallgat rá, így 1525 májusában elfogják és lefejezik.

A reformáció Svájcban a humanista Ulrich Zwingli (1484-1531) munkássága által terjed el. Svájcban demokratikus kormányzás van, a falvak, városok polgári hatóságai közvetlenül érdekelve voltak az egyház életében. Zwingli az antik műveltség kiváló ismerője, felvilágosult nézeteivel és Biblia elemzéssel jut el oda, ahová Luther a belső gyötrődései által. Zürich lelkésze lett és elkezdte hirdetni tanait. A pápaság intézményével hamar szembe kerül, mert ellenezte hogy a parasztságot, mint zsoldosokat a pápa védelmére és szolgálatára kényszerítsék. Majd intézkedéseket tett a papi nőtlenség, a böjt, a mise eltörlésére. Az ő istentiszteleteit is egyszerűség jellemezte, csupán úrvacsorából és Isten igéjének hirdetéséből álló prédikációkból álltak. Szentképeket és ereklyéket szükségtelennek tartott a templomban. Zwingli azt vallja, hogy minden egyedül Isten akaratától függ, minden Isten műve, még a rossz is. Így nincs bűn és bűnbocsánatra sincs szükség. Krisztus személyének jelentőségét hangsúlyozza. Az úrvacsora szimbolikus jelentéséről alkotott véleménye miatt összetűzésbe kerül Lutherrel. Felfogásában az egyház az isteni lélek élő teremtménye. Fő műve „Az igaz és hamis hit magyarázata” (1525).

A reformáció következő nagy állomása Genf, ahol Kálvin János (1509 - 1564) fejleszti tovább Zwingli tanait. Az 1536-ban íródott „Institutio Religionis Christianae”- (‘A keresztény hit rendszere’) a protestáns dogmatika átfogó összefoglalása. 1536 és 1538 között Kálvin nagy lelkesedéssel kezd neki Genfben az egyházi élet újjászervezésének. Bevezetteti kötelező jelleggel a vallásoktatást a fiataloknál, a zsoltáréneklést az istentiszteletek részévé teszi, polgári bíróságot hoz létre a házassági ügyek rendezésére. Végül túl messzire megy: a nép felháborodik és fellázad, mikor a kötelező hitvallást akarja kényszerítő jelleggel aláíratni. Elkergetik, de megbánják és hamarosan visszahívják. Csak három évvel később, többszöri unszolásra enged a kérésnek.

Mivel Kálvin csak olyan uralkodónak hajlandó engedelmeskedni „aki nem tesz semmi Istennel ellenkezőt” /4/ így saját magát tartja a vezetésre legalkalmasabbnak és a svájci demokratikus állam élére áll. Ettől kezdve Kálvin egyeduralmat alakít ki Genfben. Megírja a genfi köztársaság alkotmányát, melyben az egyház jogi- szervezeti rendszerét vázolja. Az egyház köztársasági alapelvekre épül, élén a prédikátorok és presbiterek által létrehozott tanács. Kálvin szerint négy hivatásnak van létjogosultsága részt venni a rendszerben: a diakónusoknak, akiknek életüket a szegények és betegek ápolására kell feláldozniuk, a vének (presbiterek), akiknek a polgárság erkölcseinek védelme érdekében kell cselekedniük, a tanítók, akiknek a hívek okítása a feladatuk és a pásztorok, akik az egyházi fegyelem fenntartásával és az Evangélium hirdetésével, segítik az összmunkát. A kálvini eszmék vezérgondolata a predestináció-elve (‘eleve elrendelés’), mely abban áll, hogy Isten minden embernek még születése előtt elhatározta sorsát, hogy kárhozatra vagy üdvösségre jut-e a lelke. Életünkben a hit mutatja meg, ki az, aki részesedik a kegyelemben. A hitetlen elkárhozik. Ez eredményezi, hogy a túlvilággal szembeni félelem megerősödik. Így az életben az erkölcsi szabályok betartása, a bűntelenség és a hit kap főszerepet.
A puritanizmus a kálvinizmus egyik ága, mely teljes egyszerűséget kíván híveitől, megtiltva minden szórakozást és luxust, viszont lelkiismeretes munkát és fáradhatatlanul dolgozó embert követel. A kereskedelmi tevékenység eredménye - Kálvin követői szerint - a kiválasztottság jele lehet. A rendszerrel szemben állók vagy csak tőlük részben különbözők ellen következetesen fellépnek, mely odáig fajul, hogy az eretneknek kikiáltott Szervét Mihályt máglyahalálra ítélik.

Szervét spanyol orvos, az antitrinitárius csoport vezéregyénisége. Az irányzat tagjai monoteisták, nem fogadják el a szentháromságot. Ezt azzal indokolják, hogy a bibliában nincsen szó a szentháromság dogmájáról. Szervét követői unitáriusoknak nevezik magukat. Mind a katolikus, mind a protestáns egyház üldözi őket, így keletre menekülnek, Erdélyben és Lengyelországban húzódnak meg a XVI. század második felében. Magyarországon ma is önálló unitárius püspökség működik.

A XVI. század első felében Magyarországon is a reformáció határozta meg az ország szellemi életének fejlődését. Új művelődési központok alakulnak ki, mint pl. Brassó, Kolozsvár, Debrecen, ahol sorra nyílnak a nyomdák, az iskolák, amik a reformáció terjesztésének legfőbb eszközei. A reformátusok legjelentősebb iskolái Sárospatakon és Debrecenben, az evangélikusoké Bártfán és Brassóban, az unitáriusoké Kolozsváron működött. A magyarországi reformáció legjelentősebb irodalmi alakjai : Dévai Bíró Mátyás, ferences szerzetes, aki a hitet magyar nyelven terjeszti és megírja a Magyar ábécés könyv”-et, Baranyai Detsi János, történész tudós folklorista pedig közmondásgyűjteményt állít össze. Dávid Ferenc unitárius prédikátor és Méliusz Juhász Péter református hitvitázó vitairatai és prédikáció gyűjteményei maradtak ránk a korból. Szylveszter János 1541-ben lefordította az Új Szövetséget, de a teljes biblia fordítást csak 1590-ben Károlyi Gáspár gönci prédikátor készítette el. Az írástudatlanok között az anyanyelvi templomi énekekkel terjesztették a protestáns eszméket és a szépirodalmi műveknél is elsődleges szempont a tanító jelleg. Az Európát járt Szenczi Molnár Albert hazatérve kiadta a magyar-latin és latin-magyar szótárát, az „Új Magyar Nyelvtan” című könyvét. Jelentősek a bibliai zsoltárfordításai valamint Kálvin Institutió-jának fordítása. A magyar reformáció irodalmának két legnagyobb alakja Heltai Gáspár és Bornemissza Péter A magyar dráma a XVI. század második felében már humanista szellemmel dúsul.

Ellenreformáció

A XVI század második negyedében a pápaság felismerte, hogy a reformáció ideológiájának rohamos térhódításával szemben , az antifeudális mozgalmak megsemmisítése és saját tekintélyének visszaszerzése érdekében lépnie, változtatnia kell. Ennek elindítója a tridenti zsinat (1545-1565)volt. Az újjászervezés kétirányú volt, egyrészt teológiai-valláserkölcsi, másrészt egyházszervezeti-fegyelmi jellegű. A zsinat és a pápák intézkedései a papság életmódjának szigorú szabályszerűségét írták elő. Megszüntették, hogy egy személy több egyházi méltóságot töltsön be, az érsekek és püspökök nem hagyhatták el egyházmegyéjüket, nekik kellett felülvigyázniuk a papság erkölcseit, kötelességeik betartását, hitéletük tisztaságát. A visszaéléseket, engedetlenségeket szigorú büntetésekkel megszüntették. A protestáns papokénak megfelelő szintű képzettséget, műveltséget és erkölcsi tisztaságot kellett elérniük a katolikus egyház papjainak, hogy egyenrangú vitázó felekké váljanak. E célból új papnevelő intézeteket hoztak létre. Fegyelmező erőként újjászervezték a pápai inkvizíciót és összeállították a tiltott könyvek jegyzékét. Új szerzetesrendeket hoztak létre, a meglévőket megreformálták. Először 1524-ben a theatinusok rendje, majd 1526-ban a ferencesekből kivált szigorú kapucinus- rend jött létre. 1530-ban a szegények és betegek gondozására tették fel az életüket Milánóban a barbaniták és 10 évvel később az irgalmas rend tagjai. A leánynevelést végző orsolyiták rendje szintén 1530-ban alakult.

Az ellenreformáció igazi ütőkártyája a gondosan kinevelt, katonás rendre és engedelmességre szoktatott jezsuita-rend lett, „a pápaság diplomatái”. A rend megalapítója Loyola Ignác /1491-1556/ spanyol nemes volt. „ „Exercitia spiritualia” (lelkigyakorlatok) című művében lejegyzett misztikus víziói és aszkétikus önfeltárása az akarat és vallási odaadás iskolájául szolgál számára.” /5/ A Társaság három legfontosabb feladata a pápai egyház megújítása, az eretnekek elleni harc és a térítőmunka. Tanaik terjedésének oka többek között, hogy kihasználta a reformáció puritanizmusát és ékes monumentális templomokba csalogatta a híveket, szinte a földre hozva nekik a mennyországot. A katolikus hit azt hirdette - ellentétben a protestáns egyházzal - , hogy egyenes az út a Paradicsomba. Miután ismét megszilárdult a hatalmuk, megkezdték visszahódítani a reformációhoz csatlakozó területeket, nem egyszer erőszakkal is. Például Franciaországban évekig tartott a vallásháború, míg végül véres események árán visszaszorították a reformáció terjedését ( a hugenották meggyilkolása Szent Bertalan éjjelén 1572. augusztus 24.).

Magyarországon az ellenreformáció a XVII. században indult meg és erős lökést adott neki a Bocskai-szabadságharcban lefoglalt egyházi birtokok visszaszolgáltatása az egyháznak. A mozgalom együttműködött a Habsburg centralizációs törekvéssel. A jezsuitákat az esztergomi érsek, Oláh Miklós letelepítette Nagyszombatban 1561-ben, Báthori István pedig Erdélyben. Misszionáriusok lepték el az ország rekatolizációs céllal.
A magyar ellenreformáció legnagyobb alakja Pázmány Péter (1570-1637). Először jezsuita pap, majd bíboros és 1616-ban esztergomi érsek lesz. Irodalmi működését a katolikus egyház érdekében fejtette ki. A műveltséggel akar hatni az emberekre. A Pázmány által alapított nagyszombati egyetem (1636) a hazai művelődés előmozdítását célozta. A nemzeti nyelv fontosságát az ellenreformátorok is hirdették. Például Pázmány Bethlennel együtt támogatta Káldi György katolikus Biblia-fordításának kiadását (1626). Pázmány legfontosabb művei: „Imádságos Könyv”, „Prédikációk” (101 szentbeszéd) valamint protestáns hitvitázókkal szembeni vitairatok. Műveinek legfőbb értéke, hogy stílusa mindenki számára közérthető és jól követhető. Logikusan felépített, hasonlatokkal átszőtt körmondatai, realisztikus képei még ma is élményt nyújtanak. Egyik legjelentősebb vitairata „Alvinci Péter uramhoz írt öt szép levél” (1609). Alvinci Péter kassai protestáns prédikátor volt. A műben az indulatos érvelés mellett megtalálhatók a gúny, a szatíra és a humor stíluseszközei is.
„Minekutánna, úgymond ez az jámbor, ti Calvinisták, Servétust megégetétek, Gentilis Bálintnak fejét vétetétek, Ochinust számkivetétek, minémű orcával hányhatjátok a pápa kegyetlenségét? ... Méritek-é mondani, hogy lelki és nem testi az ti fegyveretek?... Hirdetitek-é mégis, hogy az hitért nem kell senkit megbolygatni?” /6/
A XVII. század második felében és a XVIII. század első felében az ellenreformáció egy új stílussal, a barokkal elegyedik, mely a kultúra minden ágára hatással van.
Bár az ellenreformáció kulturális téren előremozdító hatással volt, mégis Magyarországon a Habsburg abszolutizmus megerősödését és az elnyomást támogató ideológiájával, a haladó szellem üldözésével gátolta a magyar fejlődés









Idézetek:
/1/ Sergio Ronchi: A protestantizmus. 31. old.
/2/ Lederer Emma: Egyetemes művelődéstörténet. 238. old.
/3/ Világtörténelem SH atlasz. 233. old.
/4/ Lederer Emma: Egyetemes művelődéstörténet. 243. old.
/5/ Világtörténelem SH atlasz. 239. old.
/6/ Irodalmi szöveggyüjtemény II. tk. 14. old.


Felhasznált irodalom:

• Gergely Jenő: A pápaság története. Budapest, 1982. Kossuth Kiadó
• .Nemeskürty István: Kis magyar művelődéstörténet. Budapest, Szent István Társulat
• Léderer Emma: Egyetemes művelődéstörténet. Budapest, 1935. Káldor Könyvkiadó Váll.
• Sergio Ronchi: A protestantizmus. Budapest, 1991. Gondolat Kiadó.
• Világtörténelem SH Atlasz. Budapest, 1994.
• Vallástörténeti Kislexikon. Budapest, 1975. Kossuth kiadó

Propaganda

A tömegjelenségek a társadalom egészét vagy különböző területeit érintő jelenségek, melyek a mindennapi élet eseményeivel kapcsolatosak és nagyban befolyásolják az emberek viselkedését. Egyik fontos tömegjelenség a propaganda.
A propaganda szó (latin propagare = terjesztés) viszonylag új keletű, első dokumentált forrása 1622-ből való, mikor XV. Gergely pápa létrehozta a pápai propaganda intézményét, hogy rákényszerítse az embereket az egyházi tanok „önkéntes” követésére. Az 1880-as évek elején az Egyesült Államokban az egyetemeken különböző kurzusok indultak, ahol a meggyőzés fortélyait sajátíthatták el a hallgatók hirdetések, reklámfogások által különböző árucikkek eladása érdekében. A propaganda szó csupán a XX. század elején vált közhasználatúvá, mikor az első világháborúban alkalmazott meggyőzési módszerek szinonimájaként kezdték használni. Később a totalitárius politikai rendszerek meggyőzési stratégiáit is e szóval illették. A propaganda a tudatformálás, véleményalakítás hatékony eszköze. Célja elsősorban nem a tájékoztatás vagy a felvilágosítás, hanem a közvélemény elmozdítása valamely álláspont irányába. Tömeges befolyásolás, mely jelképeket használ fel, s alkalmazza a pszichológia eszközeit – napjainkban elsősorban a reklámok, hirdetések területén. Különböző elméletek születtek a fogyasztói magatartás, illetve a vásárlási motivációk kutatása során. A hirdetések hatására a fogyasztók termékvásárlását, az új információk be- ill. elfogadását tanulási folyamatnak nevezik.
Kurt Lewin ún. „field” elmélete szerint az emberi agy egy pszichológiai terület, melyet kogníciók alkotnak és amely pszichológiai környezetben működik. Ez a környezet magába foglalja a hiedelmeket, meggyőződéseket, attitűdöket, célokat és pszichológiai akadályokat. Eszerint a tanulás magába foglalja a kognitív újrarendezést, mely lehetővé teszi az új ismeretek beépülését a pszichológiai területbe.
A Gestalt-pszichológia állítása szerint a tanulás több, mint új szokások elsajátítása, ill. egyszerű inger-válasz kapcsolatok kifejezése. Szerintük a tanulási folyamat során az egyén felhasználja problémamegoldó képességét, éleslátó gondolkodását.
Krugman állítása szerint az agyféltekék működése nagyban meghatározza a tanulást. A bal agyfélteke ellenőrzi az analitikus gondolkodást, az olvasást, a nyelvtanulást és a logikát. A jobb agyfélteke a mentális és térbeli képek felfogásával és művészi dolgokkal foglalkozik. Krugman kísérletei alapján kijelenti, hogy a jobb agyfélteke megszűri az ingert, szelektálja az információkat a bal agyfélteke részletesebb tanulmányozása számára. A jobb agyfélteke hosszú ideig működhet elfáradás nélkül, azonban a bal agyféltekének szünetekre van szüksége a tanulás közben. EEG-mérésekkel vizsgálták a tv-reklámok hatékonyságát, melynek eredménye szerint azoknak a reklámoknak, amelyek nagyobb agyhullám-aktivitást váltottak ki, nagyobb az előhívási szintjük is.
Lutz továbbment a kísérletben, és megállapította, hogy a reklámok akkor a leghatékonyabbak, ha mindkét agyféltekét ingerlik – ezek az ún. interaktív image reklámok.
A hatvanas évek végén kialakult egy új elmélet, a kognitív megközelítés. Ennek lényege, hogy a befogadó a meggyőzési folyamat aktív résztvevője – eszerint az információ fogadása, a tanulás függ az egyéntől. A meggyőzés azon múlik, hogy a befogadó az üzenetet hogyan értelmezi, és milyen reakciót vált ki belőle. Az eredményes meggyőzési stratégia szerint azonban olyan gondolatokat, információkat kell közvetíteni a befogadó felé, melyek összhangban állnak az egyén nézeteivel – hiszen a pozitív érvek szinte mindig hatásosak a meggyőzésben. A reklámszakemberek leginkább ezt használják ki hirdetéseikben, s van néhány trükk, mely szinte mindig eléri célját:
• új, gyors, könnyű, javított, most, azonnal, meglepő, bemutatjuk – e szavak használata megnöveli a forgalmat.
• állatok, gyermekek, kisbabák, sexepil szerepeltetése esetén a termékek nagyobb hatásfokkal adhatóak el.
• a szupermarketekben leginkább a szemmagasságba, a polcrendszer szélére valamint a pénztárak közelében elhelyezett árucikkek fogynak.
• „csomag-ár” (azaz például kettőt egy áráért), ingyenes termékminta, bevezető ár, a termékkel egybecsomagolt ajándék esetén szintén megnő a forgalom.
Mivel az egyén információ-feldolgozó képessége korlátozott, így szinte gondolkodás nélkül fogad el ajánlatokat, érveket, csupán mert egyszerű eszközökkel juttatják el hozzá (pl.: termékek eladása érdekében a fent felsorolt technikákat alkalmazzák).
Napjainkban sokat hallhatunk a modern demokrácia alapdilemmájáról szóló véleményekről, melynek lényege az, hogy a vezetők, a kormányok a szabad vélemény-nyilvánítás, a különböző társadalmi csoportok közti hatékony eszmecseréről szónokolnak, ugyanakkor mivel az egyén kognitív energiáival (agymunkájával) takarékosan bánik, s a legegyszerűbb, legrövidebb utat választja döntéseihez; a leegyszerűsített meggyőzési taktikák formálják véleményét – végül olyan döntést hoz, melyet elvártak tőle.
Festinger fogalmazta meg a kognitív disszonancia elvét: „valahányszor az embernek olyan információja vagy véleménye van, mely önmagában véve arra kellene hogy késztesse, hogy ne kövessen el egy bizonyos tettet, ez az információ vagy vélemény disszonáns lesz egy olyan ténnyel, hogy ezt a tettet mégis elkövette.” Másképpen fogalmazva az egymással ellentétes tudattartalmok az agyban feszültség-érzetet eredményeznek. E feszültség megszüntethető, ha az egyén disszonáns tudattartalmai közül az egyiket úgy változtatja meg, hogy az összhangba kerüljön a másikkal. Ezen elmélet szerint tetteinket, cselekedeteinket, választásainkat utólag racionalizáljuk.
Sapir és Whorf létrehozták az ún. nyelvi relativitás elméletet, amely szerint a nyelv nemcsak eszköze a valóság leírásának, hanem feltételezhetően a különböző nyelveken beszélő emberek a világot is különbözőképpen látják. Kutatásai során arra a megállapításra jutottak, hogy a különböző nyelveken beszélő csoportok más megismerési világban is élnek. „A gondolatok megfogalmazása […] egy adott nyelvtan része, és különböző lehet az adott nyelvtanokban. […] A természetet fölszabdaljuk, s [olyan] fogalmakba szervezzük, melyek leírják jelentős mozzanatait” (B. L. Whorf). A hétköznapi életben számos példa akad a fent említett nyelv-kultúra-gondolkodás kapcsolatra. A volt szocialista országokban élők más jelentést tulajdonítanak a „demokrácia”, „szabadság”, „béke”, „emberi jogok”, stb. fogalmaknak, mint pl. a Nyugat-Európában élők.
A politikusok, a sajtó, a média kiválóan mutatja be, hogyan lehet a gondolkodást a nyelv segítségével manipulálni. A negatív érzelmi jelentésű fogalmakat olyan kifejezésekre cserélik fel, melyek nem váltanak ki az egyénből indulatokat, érzelmeket; közömbösen hatnak: hadügy – védelem, áremelés – árrendezés, propaganda – tájékoztatás, stb. A nyelvhasználat a gondolkodás politikai manipulációjára is felhasználható; a legismertebb példa a náci Németország propagandagépezete. A nyelv óriási mozgásteret biztosít, s ez fölhasználható a meggyőzési stratégiákban is. A szavak erejével azok, akik a tömegkommunikáció eszközeivel rendelkeznek meghatározzák, formálják a társadalmi környezetet, irányítják az egyén gondolatait és cselekedeteit. Hitler propaganda-miniszterének, Goebbels-nek félelmetes és elgondolkodtató állítása a szavak hatalmáról: „Kellő számú ismétléssel és lélektani szaktudással bebizonyíthatjuk az embereknek, hogy a négyszög, amit látnak, valójában egy kör. Mert mi a kör és mi a négyzet? Szavak. És a szavak addig gyúrhatóak, míg a dolgokat a kellő mértékben álcázzák”...
Egy érdekes kísérlet szemlélteti az egyén véleményének befolyásolhatóságát, ill. formálhatóságát. A kísérlet során egy többszörös autóbalesetről mutattak be egy filmet az alanyoknak, majd a vetítés után a csoportot kettéosztották, s mindegyik csoport egy kérdést kapott. Az első csoportnak azt a kérdést kellett megválaszolnia, hogy milyen sebességgel haladtak az autók, amikor egymásnak ütköztek. A másik csoport kérdésében az „ütköztek” szó helyett a „csapódtak” szót használták. Nos azok, akik a „csapódás” előtti sebességet becsülték, sokkal magasabb számokat mondtak, mint akik az „ütközés” előtti sebességet becsülték meg.
A tömegkommunikációban korunk legveszélyesebb eszközei a faktoidok. A faktoidok olyan állítások, melyekre nincsenek bizonyítékok, nincs valóságalapjuk. Nem csupán az egyén véleményét formálják, hanem teljesen félrevezetik őt. Otthon vagy munkahelyen rémhírnek, pletykának nevezik, a médiában rágalmazásnak, gyanúsítgatásnak, a bíróságon pedig elfogadhatatlan bizonyítéknak. A faktoidok legtöbbször ellenőrizhetetlenek, sőt az egyén nem is tesz lépéseket a valóság felkutatásához, ha a rémhírt vagy pletykát barátjától, vagy „szavahihető” embertől hallja. A „hírek” a sajtóban, rádióban, televízióban hallhatóak, olvashatóak, így azokat eleve elfogadja az ember, s szintén nem kutat az igazság után. A pletyka és a híresztelés még inkább felerősödhetnek, ha a tömegtájékoztatás is foglalkozik velük. A faktoidok kielégítik az egyén bizonyos szükségleteit, alátámaszthatja koncepcióit, sztereotípiáit, nem utolsó sorban pedig szórakoztatnak is. Azonban nem szabad elfeledni, hogy a faktoidok nagy mértékben alakítják a társadalmat, irányítják az egyén érdeklődését, s ennek megfelelően láttatják a világot.
Azonban nem csak a faktoidok vezethetik félre az egyént, hanem a kommunikátor hitelessége is. Az emberek gyakran elfogadják, szavahihetőnek tartják kíváló sportolók, ismert színészek, közkedvelt személyiségek kijelentéseit. A reklámokban, hirdetésekben gyakran találkozunk ismert személyiségekkel, akik valamilyen terméket kívánnak népszerűsíteni. Azáltal, hogy egy kedvelt tévéfilmsorozat sztárja fogorvos szerepet játszik, még nem jelenti azt, hogy valóban ért a fogászathoz; a fogkrém-reklámokban sokan mégis hitelesnek tartják állításait, hogy pl. a reklámozott fogpaszta napi használatával visszanyerhető a fogak fehérsége.
A médiában látható példaképek óriási hatással vannak az egyénekre. Az emberek gyakran viselkedésükkel is követni próbálják a sugallt mintákat, hogy pl. milyen a jó háziasszony, a sikeres üzletember, stb. A reklámok egyfajta életmforma-mintákat árasztanak magukból, így próbálván az embereket meggyőzni arról, hogy pl. egy sikeres üzletember elengedhetetlen kelléke a mobiltelefon, a pár kalóriás mentolos cukorka, a luxusautó, a kimeríthetetlen hitelkártya – hogy a fogyasztót az éppen reklámozott árucikkek megvásárlására ösztönözze. A politikusok hasonló módszert használnak népszerűségük megőrzése vagy éppen megszerzése céljából. Az ún. örömbrigád-effektus módszer szerint: „tégy úgy, mintha már mindenki a te híved volna”, azaz mikor a határozatlan szavazó azt látja, a szóban forgó jelöltet nagy tömeg ünnepli, a meggyőzés életbe lépett.
A reklámfogások sora szinte kimeríthetetlen. A propaganda eszközeit felhasználva szinte mindent el lehet adni – árucikket, politikai elveket, életstílust, vallási eszméket, stb. Az emberek becsaphatóak és félrevezethetőek; a médiákban a híreket cenzúrázzák, félinformációkat vagy álinformációkat közölnek. Az egyén számára nincs elegendő rendelkezésre álló idő, sőt sokszor mód sem arra, hogy minden információt ellenőrizhessen, amit a különböző tömegkommunikációs eszközök állítanak. A propaganda által az ember irányítva van. Azt veszi meg, illetve fogadja el, amit elétálaltak; hatva az érzelmeire, a gondolkodására, az egyéniségére.
„A tudás és a logika csak következtetések révén szerezhető meg. Sajnos azonban nem mindenki képes világos következtetésekre minden kérdéskörben, és aki nem, annak számára a meggyőzés művészetével közvetíthetjük az igazságot; így végül ők is helyes végkövetkeztetést vonhatnak le.” (Ariszotelész)

Felhasznált irodalom:
Hofmeister – Törőcsik: A fogyasztói magatartás
Pratkanis – Aronson: A rábeszélőgép
Dr. Szabó István: Bevezetés a szociálpszichológiába
Garai László: Emberi tőke mint potenciál
J. P. Forgas: A társas érintkezés pszichológiája

2Szövegösszefüggés megvalósításának nyelvi eszközei

A szöveg fogalma
- a nyelv és a beszéd legnagyobb egysége
- a kommunikációs folyamatban az üzenet hordozója
- elemi részeit szövegkohézió tartja össze
- egységeit megszerkesztettség és beszerkesztettség jellemzi
- megszerkesztettség: a nyelvtan szabályainak megfelelő megalkotás
- beszerkesztettség: logikai kapcsolatok szerinti elhelyezés a szövegben

A szöveg mondatait, nagyobb egységeit kapcsoló elemek kötik össze. Ezeket csoportosítva
- grammatikai
- jelentésbeli
kapcsolóelemekről beszélünk.

Grammatikai: kötőszók, mutatószók (névmások, határozószók), egyéb nyelvtani viszonyító elemek (igei személyrag, birtokos személyjel).
Jelentésbeli: pl.: a szinonímák.
Az egyes részek, elemek szoros összetartozását, egybeszövődését nevezzük kohéziónak. A mondatok sorozatát akkor tekinthetjük szövegnek, ha a részek szerves rendszert alkotnak benne, és együttesükben megvan a szövegszerűség legnagyobb követelménye: a tartalom egysége, előrehaladás és lezártság. A szöveg egységének megteremtésében, vagyis a szövegkohézió létrehozásában a lineárisan - tehát a szövegben való folyamatos előrehaladással - megragadható tényezők mellett szerepük van a szövegegészre utaló sajátosságoknak is. A szöveg a teljesség és lezártság érzését kelti, tehát egymással összefüggő mondatok sorából szerkesztett egész. A lineáris kohézió a szövegfolytonosságban mutatkozik meg, a kisebb elemek összefüggését jelenti. Ez elsősorban grammatikai kapcsolat. Kapcsolóelemei: kötőszó, névelő, utalás rámutató szókkal, ragokkal, jelekkel, igei személyragokkal. Katafora: előreutalás, az érdeklődést lehet vele felkelteni az első sorban vagy a címben. Anafora: visszautalás, idézeteknél. Deixis: rámutatás. Globális kohézió a szöveg tartalmi, jelentésbeli egységét biztosítja. A szöveg egy meghatározható dologról, valóságelemről szól, ezt a valóságelemet sokféle nyelvi formában jeleníti meg. A globális kohéziót az ismétlések tartják fenn. Fajtái: szószerinti, szinonímával, párhuzam, ellentét, tematikus szavak. Izotópia: azonos vagy rokon értelmű szavak láncolata. A grammatikai és globális kohézió együtt hat, de arányuk és jelentőségük nem azonos; a kisebb egységeket grammatikai, a nagyobbakat lineáris kohézió tartja össze. A cím nem a szöveg része, hanem rámutat a szöveg egészére; lehet megnevező vagy mondatszerű. A szöveg minden szintjén hatnak a grammatikai kapcsolóelemek és a jelentésbeliek is. Arányuk és jelentőségük az egyes szinteken azonban nem azonos. A szöveg egy mondatán belül, vagy két egymást követő, egymással összefüggő helyzetben lévő mondat kapcsolatában általában erősebb a grammatikai elemek kapcsoló szerepe, a szöveg egészében és nagyobb egységeiben vagy ezek között megnő a jelentésbeli összetartó erők súlya.

AZ EGYHÁZ SZEREPE AZ INTÉZMÉNYES NEVELÉS LÉTREHOZÁSÁBAN MO-ON

Szt. István → kereszténység szükséges az európai nemzetek közé tartozáshoz → egyházi iskolák létrehozása → klerikusképzés (egyházi + világi értelmiségiek)
Bencés-rendi kolostorok létrehozása: Szent Márton hegyi kolostor (későbbi Pannonhalma)→ iskola is működött itt, leendő szerzeteseket tervszerűen oktatták, közülük sokan váltak Szt. István segítőivé. (Egyéb kolostorok: Pécsvárad, Zalavár, Bakonybél, Zobor → volt oktatás, de alacsonyabb szintű)
Székesegyházi iskolák: Esztergom, Kalocsa (érsekségek), Győr, Veszprém, Pécs, Eger, Vác, Nagyvárad, Csanád, Gyulafehérvár (püspökségek)
Csanádi székesegyházi iskola: Gellért püspök szervezte 1030 körül. Első tanító: Valter Magiszter. Tananyag: írás, olvasás, magasabb egyházi műveltség (grammatika, diktámen, kompútusz)
Lelkészképzés másik módja: falusi papok átadták tudásukat a köréjük gyűlt fiúknak, őket a püspök később pappá szentelhette
XI-XII. sz.: feudális birtokosok helyzete megerősödött → szolgasorúak tanulási lehetőségeit megváltoztatták → Könyves Kálmán kora: szolga csak akkor lehet klerikus, ha a földesúr arra engedélyt ad.
XI-XIV. sz.: Székesegyházi iskolák megerősödése
Tananyag: alapkészségek, latin grammatika, diktámen, kompútusz, valamint egyéb, a tanuló jövendő pályájában hasznos egyéb ismeretek
Iskolaszabályzat (Zágráb, 1344): szegények ingyen tanulhatnak, de adományokat gyűjtenek az iskola számára; többiek pénzben vagy természetben fizettek
Világi főurak, királyok gyerekei: nevelésük nyugati mintára történt → udvari klerikusok nevelték a trónörököst. Tananyag: vallástörténet, grammatika, latin szövegek, testedzés, kardforgatás. Jelentős: világi-lovagi műveltség, a klerikusság nem volt életcéljuk
XIV. sz.: külföldön már egyetemek alapultak. Mo-on 1367-ben Nagy Lajos Pécsett egyetemet alapított, majd Óbudán is lett egy 1395-ben. Ezek rövid életűek voltak, káptalani iskolává alakultak át hamarosan.
ÓKORI KELET NEVELÉSI FELFOGÁSA
Egyiptom
Alapfelfogás: a világ teremtése óta változatlan, változtathatatlan, a gyereknevelés célja: az örök normák megtanítása, az istentől származó igazság megismertetése. A gyereknek minél előbb felnőtté kell válnia, a felnőttek életszabályai szerint kell élnie.
Tiltott a csecsemőgyilkosság, az újszülötteket nem pólyázzák be, a gyerekek pucéran járkálnak.
A fáraók gyerekei és az úri gyerekek együtt tanultak→ bensőséges kapcsolat az uralkodó és közeli alattvalói között.
Testi nevelés: lovaglás, kocsihajtás, nyilazás
1. Írnokképzés: nagyon megbecsült foglalkozás az írnoké. Feladatai: adminisztráció, bérkifizetés, levélírás, irodalmi művek másolása. Az írnokok tanítottak → írnokképző: utánzással, gyakoroltatással tanítottak. Tananyag: számolás, mérés, csillagászat, földrajz, vallás.
Az írás a műveltség elsajátításának kulcsa → felemelkedés lehetősége a papság zárt kasztjába → hatalom birtoklása
Írástanulás: 5 éves kortól 6 éven át → motiváció a verés és a lábak megkötözése volt
olvasás: kántálva ismétlés, szövegek bemagoltatása
erkölcsi szabályok: értelem nélküli magolás
2. Segédként szakképzés (több éven át)
3. Papi szemináriumok (nagyobb városokban)
4. Orvosiskolák
5. Apródszolgálat a fáraó udvarában (legelőkelőbb gyerekek)
India
Kasztrendszer alakult ki (Dravidák + indoeurópai törzsek):
1. papok (brahmanák)
2. katonai előkelők (kszatriják)
3. árja közrendűek (vaiszák)
4. őslakók + szegények (páriák)
Tananyag: Védák (óind nyelvű szent könyvek)
1. kaszt: teljes könyv ismerete, himnuszok, szertarások szövegei
2-3. kaszt: egyes fejezetek ismerete
4. kaszt: tilos volt számukra a szent tudomány ismerete
Az egyes kasztok más módon tanultak:
Brahman-iskola: 9-12 éves korig tart, memorizálás módszerrel, tanítónál laktak 4-5 hónapig, büntetésként hideg fürdőt és éheztetést használtak. Tananyag: írás, olvasás, erkölcs, csillagászat, filozófia
Kszatrija-iskola: 12 évesen kezdték, sok katonai gyakorlat volt, tanultak: hadászat, kormányzás, törvények, mezőgazdaság, kereskedelem
Vaisza-iskola: 13 évesen kezdték, mesterséget tanultak a rokonoktól, írást, olvasást, számtant tanultak
Buddhizmus megjelenése: a kasztrendszert passzívan elutasítják, cél a tömegek művelése → buddhista papok terjesztették az írást! A buddhista iskolák a kolostorban működtek, 8-20 éves korig tanultak a diákok, világiak is tanulhattak itt, cél a lélek belső harmóniájának megteremtése volt
Kína
Zárt kultúra, magas szintű. Hagyományok kultusza jellemzi, a gyerekeket a régiek iránti alázat és feltétlen tekintélytisztelet szellemében, engedelmességre nevelték. Az egyes tisztségekhez, rangokhoz több vizsga kell → először alkalmazták a vizsgarendszert.
• Alapiskolák (falvakban vándortanítók, városokban a kormány iskolái): 5-10 éves korig, csak fiúk tanulhattak (lányok magántanárhoz jártak), vizsgát kellett tenni, vegyes életkorú osztályok, módszere a szövegek memorizálása.
• Középfok (járási, tartományi isk.): 10-14 éves korig, tandíj, tananyag az 5 kánon (szent könyv) → Konfucius gyűjtötte össze, cél az erkölcsi érettség, érzelmi beleélés képességének kialakítása
• Felsőfok (állami tisztségviselők – mandarinok – képzése): 4 klasszikus könyv tartalma, előkészítés a 3 fokú vizsgarendszerre
Vizsgarendszer:
• Alapvizsga: 2-3 évenként rendezték a kerületi hivatalok, 1 vers + 1 fogalmazás → Virágzó tehetség cím → hivatalt nem kaphatott a vizsgázó
• Középfokú v.: tartományi hivatal rendezte 4-5 évente → Kitűnő tehetség cím + magas hivatali tisztség
• Felsőfokú v.: birodalmi hivatalok rendezték 13 évente, 13 napig tart a vizsga → Legkitűnőbb tehetség cím + legmagasabb hivatali tisztség
ÓKORI GÖRÖGORSZÁG MŰVELŐDÉSI VISZONYAI
Homéroszi kor
Heroikus emberideál→ Homérosz / Íliász : a kor elsőszámú tananyaga → példamutatás, szemléletformálás az ifjú arisztokraták számára (felolvasták nekik, nem tudtak olvasni). Értelmi, érzelmi és erkölcsi nevelés.
Nevelés színtere: háborúk (kardforgatás, bátorság) és a népgyűlés (szónoklás). Az élet maga az iskola, fontos az élő példák szerepe. Első nevelő közeg a család, tanító az édesanya. Fiúk később harcoltak és népgyűlésre jártak.
Spárta (K.e. VIII-IV. sz.)
Hatalom a katonai arisztokrácia kezében →katonai rendőrállam
Nevelés célja: állandó harci készenlétre felkészítés, az uralkodó osztály megvédése az őslakosoktól (heloták) és körüllakóktól. Cél: egyéniség elfojtása, fanatizmus, gátlástalanság létrehozása. A vezetők megszabták, kivel házasodhatsz, az újszülött az állam tulajdona volt → Tajgetosz!!!
Gyereknevelés: csecsemőt nem pólyázták, erőpróbák voltak, csoportos nevelés (7 évesen a fiúk táborba kerültek), testi nevelés az elsődleges, a szellemi nem fontos. A lopás nem bűn, csak ne kapjanak rajta. Írás, olvasás, számolás nem fontos, csak a világos beszéd. A nevelés központja: hazaszeretet, fegyelem, engedelmesség, idősek tisztelete.
A fiúk 20 évesen a hadsereg tagjai lettek. Ekkor megházasodhattak, de 30 éves korig a kaszárnyában éltek. Ezután hazaköltöztek, de 60 éves korig hadkötelesek voltak.
Nők nevelése: futás, ugrás, birkózás, fegyverhasználat (a gyerek erős testben foganjon + a férfiak távollétében a nők a védők)
Athén (K.e. VI-V. sz.)
Nevelés lényege: Nem volt szükség állandó harckészültségre → cél a harmonikus ember létrehozása
A kultúra, művészetek pártfogói: Periklész, Drakón, Szolón (államférfiak)
Mindenki tanulhatott, de volt tandíj → tehetősek tanultak leginkább.
Fontos: szakmai műveltség (mesterség) + általános műv. (erkölcsi tanítás csecsemőkortól kezdve)
Iskolarendszer: 7 éves kortól magántanítókhoz járnak.
Iskolatípusok: Múzsai képzés (grammatikai – irodalmi / Kithara), Gümnasztikai képzés
• Grammatikai iskola: alapkészségek, nyelvtan, irodalom, Íliász elemzése, magolása
• Kithara iskola: zenetanítás (utánzással), táncoktatás
• Palaisztra: torna, testgyakorlás, különféle sportágak (ép testben ép lélek – elve)
• Gümnaszion: magasabb szellemi tanulmányok, idősebbek sportoltak itt, később könyvtár és előadóterem is lett.
Fontos volt a gyerek lelkének, jellemének formálása. A tanító odafigyelt a gyerek magatartására is, motivációként az esztétikumot használták, nem fizikai fenyítést.
Hellenisztikus nevelés (Kr. e. 336-30)
Új iskolatípusok, a régiek megújítása:
1. Elemi iskola: 7-14 éves korig, olvasás, írás, számolás. A tanító pénzért tanított, bármely írni és olvasni tudó ember lehetett tanító.
2. Grammatikai iskola: középfokú iskola, sokoldalú tanítási módszerek, klasszikusok tanulmányozása, házi feladat: fogalmazás. A szónoklat tudományát előkészítendő: nyelvtan, reál ismeretek (aritmetika, geometria, asztronómia), zeneelmélet
3. Gümnaszion: testi és szellemi tanítás is!, kulturális központ: könyvtár + előadások
4. Filozófiai iskola: felsőfokú oktatás, a kor bölcselői köré szerveződött. Tananyag: általános filozófiatörténeti bevezető + a bölcs saját nézetei, vitakészség fejlesztése
5. Orvosi iskola: Hippokratész műveinek oktatása
6. Retorikai iskola: szónokképzés
Platón
Sajátos pedagógia rendszert alkalmazott:
Célja nem az egyén, hanem az állam boldogsága
• Állam c. művében a társadalom osztályai: filozófusok, katonák, kétkezi munkások. Az állam akkor boldog, ha köztük összhang van.
• Az egyén helyét a társadalmi rendszerben lelki alkata határozza meg.
Filozófus: Erénye a bölcsesség, csak ők alkalmasak az állam vezetésére. A törvények betartásán őrködnek.
Katonák: Erényük a bátorság. Harcosok, a filozófusok segítői, védik az állam területét. Tagjai a család- és vagyonközösségben élő nők és férfiak.
Dolgozók: Erényük a józanság. Feladatuk a társadalom működését biztosító anyagi javak előteremtése.
• Filozófusok nevelésének elvei: csak megfelelő meséket hallgathatnak, a drámák a jellemet változékonnyá teszik. A zene milyensége is fontos → a fuvola tilos. A testi nevelés fontos, de ne legyen egyoldalú és mértéktelen. Homérosz helyett himnuszokat és magasztaló énekeket hallgassanak.
20 évesen: matematika 10 éven át
30 évesen: dialektika 5 évig
35 évesen: közéleti gyakorlat 15 év
50 évesen: állami vezetői tisztség vállalható
Arisztotelész
Célja erényes polgárok nevelése (erkölcsi erény → szoktatással, szellemi erény → tanítással)
Tanítás: 7 éves kortól írás, olvasás, nyelvtan, irodalom, zene, rajz, sport. A zene fontos, levezeti az indulatokat, megtisztítja az erkölcsöt – de csak a líra megengedett. Fontos az állam szabadsága, a nevelést társadalmasítani kell. Szerinte minden szabad polgár számára biztosítani kell az oktatást. Az erkölcsi törvényeket nem csak ismerni, hanem gyakorolni is kell.
ÓKORI RÓMA NEVELÉSI RENDSZERE
Cél: az egyén állami szolgálatra való képzése. Eszmény: Vir Bonus → gyakorlati és hazafi tevékenységek biztos tudója
1. Törzsi nevelés kora (i.e. VI. sz-ig)
Nincs intézményes nevelés, csak a család, katonaság és a fórum. 7 éves korig az anya nevelte a gyereket hagyományokra, vallásra, fegyelemre. Ezután az apa tanította írni, olvasni, számolni, a XII táblás törvényre, a gyakorlati élet szabályaira. Cél a bátorság, virtus megbecsülésének kialakítása. Idősebb fiúk apjukkal a Fórumon tanulták a politikát. A katonaság is szerepet kapott a tanulásban.
2. Hódítások kora – intézményes nevelés kialakulása (i.e. I. sz.-ig)
Találkozás más népek kultúrájával → asszimilálódás
Görög kultúra hatása: magániskolák megjelenése
Ludus: Tanító a magiszter. Írás, olvasás, számolás. Tandíj van. 2-4 év képzési idő, napi 6 óra tanulás. Játékos módszer, gyakori jutalmazás, de erős szigor. Minden városban volt ludus.
Grammatikai iskola: Tanító a literátus. 10-12 éves fiúk járnak ide. Tananyag a görög nyelvtan, költészet, irodalom, szövegek értelmezése, magyarázata, kritikája. Dél-Itáliai görög magántanítók oktattak itt.
Retorikai iskola: 16 éves kortól. Tananyag közéleti ismeretek és szónoklattan. Rómába települt görög rétorok vezették az iskolát.
3. Császárság kora – iskolarendszer szétterülése (i.sz. 500-ig)
Az állam felismerte az oktatás jelentőségét és átvette az irányítást. A hatalmassá nőtt birodalom közigazgatásának irányításához kellettek a képzett hivatalnokok. Kialakult az egységes, provinciákat is magába foglaló oktatási rendszer.
Ideális köztisztviselő: nyelvi (latin, görög, grammatika, retorika, dialektika), tudományos (aritmetika, geometria, asztronómia, zeneelmélet) képzettségű és van erkölcsi tartása. Így lett az oktatás alapja a HÉT SZABAD MŰVÉSZET (grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, asztronómia, zeneelmélet).
Megváltozott a görög művészetekhez való viszony, divat lett a görög kultúra.
Érdekesség: a gimnasztika és a zene hiányzik a római nevelésből.
Quintilianus pedagógiája
Q. a retorika professzora volt, nevelő a császári udvarban. A római pedagógiai elmélet és gyakorlat legkiemelkedőbb egyénisége, 20 éven át tanított, majd megírta a „Szónoki képzés 12 könyve” című művét.
• A gyerek tanítását már egész kis korban el lehet kezdeni
• Nincs olyan, akit ne lenne érdemes tanítani
• A gyerekkel foglalkozó személy legyen művelt, szép beszédű
• ’Játék legyen a tanulás’→ olvasást és görög nyelvet már iskoláskor előtt el lehet kezdeni tanítani
• Előnyben részesíti az iskolai oktatást az otthonival szemben
• Elutasítja a testi fenyítést
Egyházi iskoláztatás Mo-on
X. sz. vége: Benedek-rendi szerzetesek eljutottak hozzánk is, kolostorokat alapítottak. Szigorú szabályzat szerint éltek, iskolát is működtettek.
1. Kolostori iskolák
Tanulás mindenki számára lehetővé vált. Elindult az olvasástanulás első nagy hulláma. A nagy kolostorokban volt Belső iskola (leendő szerzeteseknek) és Külső iskola (világi papok és nem papnak készülők számára)
Tananyag: olvasás és egyházi énekek
A szerzetesek egy része kiemelkedett a kolostori közösségből és püspökként vagy állami tisztségviselőként dolgozott. Ehhez magasabb szintű klerikus műveltségre volt szükség. A klerikusok egyházi rendbe tartozó, az államigazgatásban értelmiségi funkciót betöltő férfiak, akik tanítottak is.
VIII. sz. végére Nagy Károly frank uralkodó létrehozta az egész birodalomra kiterjedő iskolarendszert: Kolostori, káptalani, plébániai iskolák voltak. Plébániai iskola: plébániával rendelkező településen volt ilyen, alapvető klerikus ismereteket oktattak. A kolostori és székesegyházi iskolák a területi központokban voltak, magasabb szintű oktatást biztosítottak.
A IX. sz. során kialakult a mai oktatási rendszer elődje: klerikustanítók tanítottak meghatározott tananyag, tanmenet alapján, tankönyvekből.
Új tananyagrendszer: klerikus tananyag = 7 szabad művészet, akik többre akarják vinni, azok tanulnak grammatikát, kompútuszt, diktáment is.
2. Plébániai iskolák
Nagy Károly alatt az uralkodó osztály széles körben akarta terjeszteni az egyház tanításait. Ehhez sok pap kellett. Ezért alakultak a plébániai iskolák, melyekben a falvak tehetséges fiait tanították olvasni és egyházi énekekre. Belőlük lehettek falusi plébánosok. A legalacsonyabb néprétegek számára a XVI. sz.-ig nem voltak iskolák.
3. Székesegyházi iskolák
Egyházi központokban hozták létre, papi műveltséget adtak. Rendszeres volt az oktatás. A tanulók a scolarisok voltak, énekeltek a templomi kórusban is, később pap lett belőlük.
A XI-XII. századtól az egyház jogainak védelméért a káptalani iskolákban már magasabb képesítésű tanítók, tudósok oktattak. Kialakult a klerikus műveltség hármas rendszere: alapfok, középfok, majd speciális tudományok.
• Alsó fokú ismeretek: olvasás, éneklés
• Komplex alaptudományok: kompútusz, diktámen, grammatika
• Önálló szaktudományok: orvostudomány, egyházjog, filozófia, teológia
VILÁGI NEVELÉS FORMÁI
A középkor a rendi tagozódás kora: papság (tudományok művelői), katonák / polgárok (szabadok), jobbágyok (nem szabadok)
1. Lovagok nevelése
Lovagi iskolákban a vagyonos hűbérurak gyerekeit nevelték. Cél: bátor, hősies férfiak nevelése → testi erő, harcedzettség, fejlett fizikum fontos. Jellemző a spártai értékek tisztelete.
Iskolái: a főúri udvarok. Ide kerültek a főnemesek gyerekei, miután otthon megtanulták az erkölcsi, vallási, fegyverforgatási alapokat. Itt tanultak tovább a valós életből.
A lovagi élet velejárói: francia nyelv, dal, zene, tánc, viszont írni-olvasni nem tudtak.
7 lovagi készség: úszás, nyilazás, vívás, vadászat, lovaglás, sakkozás, éneklés
Az egyház is támogatta a lovagok intézményét → az ifjakat 20-22 évesen avatták lovaggá, sisakot, vértet, sarkantyút a püspök nyújtja át, a kardot a hűbérúr.
Lányok nevelése: vagy kolostor, vagy főúri udvarház lakói lettek. Utóbbi esetben megtanultak mindent a várúrnőtől: gazdálkodás, pénzügyek, betegápolás, harcászat. Maradék idejükben éneket, táncot, franciát tanultak. Írni-olvasni csak kevesen tudtak.
2. Városi polgárság iskolái
A városi plébániai iskolák tananyaga átalakulta a kereskedő, iparos és hivatalnokréteg érdekeit figyelembe véve.
Tanítók: iskolarektor (egyedül tanította az összes csoportot), segédtanító (idősebb diákok lehettek, a kicsiket gyakoroltatták), kántor (nagyobb városokban: énektanítás, templomi szolgálat szervezése)
A rektor a plébános felügyelete alatt állt, fizetését az egyháztól kapta, esetleg a városi tanácstól. Megbecsült foglalkozás: jó anyagi helyzet, társadalmi megbecsülés. Rektorságra világi férfiak, a literátus réteg vállalkozott legtöbbször.
3. Céhes nevelés
Kézművesek képzése → bognár, varga, stb.
Céhekben, műhelyekben tanultak, szigorú vizsgákat kellett tenniük. Mestervizsgát csak 2-3 év külföldi szolgálat és tanulás után lehetett tenni, ezt követően önálló céhet alapíthatott az ember.
HUMANISTA PEDAGÓGIA FŐ VONÁSAI
A humanista mozgalom az antik szerzők műveinek újrafelfedezésével indult. Ennek oka, hogy szükség volt jó beszédkészségű emberekre, akik közszolgálati és egyéb magasabb funkciókat töltöttek be. A kifejező beszéd elsajátításában az antik művek segítettek. A humanisták is hittek az esztétikai élmény jellemfejlesztő hatásában.
Pedagógia: új felfogás → a reneszánsz embernek a korábban tiltott dolgokat is meg kell ismernie. Tudomány és kultúra nagy szerepet kapott. Egyetemek elterjednek (Fr.o-ban 16 db), ez kihat a kulturális fejlődésre. (Villon: egyetemek kritikája)
Támogatók: reneszánsz főurak (felismerik az élet szépségeit, gyarapodnak, fejlődik a pénzpiac → ez nekik jó), egyházi körök (kezdi érdekelni őket az evilági élet értelme)
Nevelés kérdései:
Mi a földi élet értelme és tartalma?
Milyen az ég és föld kapcsolata? Igazak-e túlvilágról szóló történetek?
Mi az erény és a bűn? → Új felfogás: élvezni kell az életet, nem böjtölni.
Humanista nevelés tételei:
A gyereket úgy neveljük, hogy szeresse a szépet, becsülje a művészeteket
Értenie kell a tudományokat és a csillagászatot → kitekintés az égboltra!
Az egyházi mellett a világi irodalom is fontos
Szabad gondolkodás → a hittudósok műveit ismerni kell, de nem kell egyetérteni, lehet őket értelmezni, magyarázni is.
Testkultúra fontos → tánc, sport tanulása
Szeretni kell a természet szépségeit.
A társasági élet is a kultúra része.
Új emberkép: felszabadult, nyitott ember → Új nevelési rendszer: tanár és diák kapcsolata megváltozik, szebb gyermekkor lehetősége.
Iskolarendszer:
A nevelés világi oldala erősödik meg, nem csak a Bibliát olvassák, hanem antik filozófiai műveket is.
Káptalani iskolák 3 szintűvé válnak (alsó, közép, felső fok)
Csökkent az egyház befolyása (kevés a pénzük)
Humanista gimnáziumok jöttek létre, 3 szintűek, 3. szinten világi műveket tan.
Iskolai színjátszás → diákok + tanárok írják, játsszák a darabokat.
Kódexekből tanulás (1. tankönyv a Szalkai Kódex)
Nagy humanista Gondolkoldók
Rotterdami Erasmus
Pedagógiai kérdések is foglalkoztatták. Ilyen irányú műveit két csoportra oszthatjuk. Az egyikbe a klasszikus nyelvi és irodalmi képzést szolgáló latin és görög nyelvtankönyvei tartoznak. A másik csoportba pedig a gyermeknevelés elméleti és gyakorlati kérdéseit tárgyaló értekezései sorolhatók.
"A tanulás, az elemzés és a magyarázat módszere” című tanulmánya 1512-ben jelent meg. Művében a 10-14 éves tanulók számára nyújt kidolgozott tananyagtervezetet. Kijelöli az elsajátítandó klasszikus latin és görög műveket, bemutatja a feldolgozáshoz legcélszerűbb módszereket.
"A gyermekek korai erkölcsös és tudományos nevelése" címmel 1529-ben írt értekezést. Ebben mintegy foglalatát adja a reneszánszra jellemző gyermekkép és nevelési stílus legjellemzőbb vonásainak.
A gyermek- és ifjúkor a nevelés legalkalmasabb időszaka. A gyermekkor ugyanis a potenciális alaktalanság korszaka. A nevelőnek kell emberi alakot formálnia neveltjéből - a tudás és az erények elsajátíttatása útján. A gyermek utánzással sok mindent megtanul. A szülők felelőssége a kisgyermekek nevelésében másra át nem ruházható. Erasmus keményen kritizálja azokat, akik gyerekeiket rosszul megválasztott házitanítóra bízzák.
Erasmus - akárcsak Quintilianus - az intézményes nevelés híve, de a durva iskolamestereket kritizálja.
A jó nevelő figyelembe veszi a gyermekkor sajátosságait és a gyermek egyéni adottságait.
A nevelés lényege a bensőséges, szeretetteljes emberi kapcsolat nevelő és növendéke között.
1530-ban látott napvilágot "A gyermek illő magatartásáról" írott illemtankönyve, úri családok gyermekeinek ajánlotta. Erasmus nem a néptömegek számára írta műveit, hanem a szellem elitjének. Könyveinek nyelve a klasszikusan tiszta, kifejezően ékesszóló latin. A nemesek közé számított mindenkit, aki a "szabad tudományok"-kal kiművelte lelkét, szellemét.
A gyermeknevelés feladatai többirányúak: A gyermeknek egyrészt el kell sajátítania a vallásos érzület alapjait; ezzel párhuzamosan meg kell tanulnia a "szabad tudományok"-at.
A vallásos és értelmi nevelésen-képzésen túl a jövendő felnőtt élethez szükséges praktikus ismeretanyagot is birtokba kell vennie.
Már kora gyermekkorától kezdve meg kell ismerkednie az illendő magatartás elemi normáival. Már gyermekkorban ki kell alakítani a helyes, a "civilizált" viselkedés belső ösztönzőit, habitusát.
Megjelenik a "jól nevelt gyermek" típusa. A középkorban a gyermekeket semmi sem óvta a durvaságtól, a neveletlenségtől. A "jól nevelt gyermek" neveltetéséhez viszont hozzátartozik a káros hatásoktól való megóvás, a rossz példa elhárítása. Mindez a megalázó testi fenyítést elutasító szeretetteljes nevelői magatartással párosul.
Erasmus fölismerte, hogy a gyermek igényli a szeretetet. A nevelő munkája akkor sikeres, ha növendékével a humanitás, a szeretetteljes emberi kapcsolat köteléke fűzi össze.
Hasonló népszerűségre tett szert másik párbeszédes illemtankönyve, a Colloquia familiara (1522-1524). Erasmus ebben a művében az ember különböző társas kapcsolatairól ír.
Montaigne
Francia történész, jogász. Nézetei:
• Önálló gondolkodásra kell megtanítani az embert.
• Az értelmes tanulás a fontos, nem kell mindent egyből elfogadni.
• Fontos a gyerek erkölcsi nevelése.
• Szélsőséges nevelési módszerek elutasítása
• A nevelés alapja a világ megismerése legyen (pl. földrajzot utazás közben tanulják)
Mórusz Tamás
Eszménye: 8 óra munka, 8 óra pihenés…
A munkában egyenlően vegyen részt mindenki
Mindenkit 5 éves kortól tanítani kell
A szellemi javak mindenkit egyenlőképp illetnek meg
A népet anyanyelvén kell tanítani
A földi örömök a fontosak, a vallási előítéleteket elutasítja.
KÖZÉPKORI EGYETEMEK
XII. sz.-ban létrejött az Universitas (tanárok és diákok egyesülete), a mai egyetem őse. Az intézményt Studium Generale-nak nevezték. A legelső ilyen Bologna-ban alakult 1088-ban.
1. Párizsi tipusú egyetem (Sorbonne)
A középkori egyetem prototipusa volt, 4 karon tanítottak: 3 felső (teológia, jog, orvosi) és 1 alsó (filozófiai: egységesítette a külföldi diákok alapismereteit). A stúdium 6 évig tart, a 2. év végén baccalaureatus vizsga, a 6. év végén doctoratus. Magas szintű teológusképzés. Rektor az egyetem vezetője, a fakultások élén a dékán áll. A rektort a tanárok választják maguk közül, de az egyházi hatóság erősíti meg tisztségében.
A párizsi egyetem a filozófiai alapú teológia művelésével lett híres. Skolasztikus dialektika módszerével tanítottak (tétel rövid megfogalmazása, ellenérvek, érvek mellette, kifejtés, döntés és indoklása)
Francia, angol, német egyetemek ilyenek voltak.
2. Bolognai típusú egyetem
A rektort az egyetemisták választják maguk közül → Csak klerikus lehet, nőtlen, 25 évnél idősebb, erkölcsös, megbízható, igazságos. A rektor adományozott tanítási jogokat. Fegyelmi ügyekben az egyetemi bíróság döntött, a doktorrá avatás szertartásosan történt.
A Bolognai egyetemen a jogi kar vált ismertté, a római jogra alapozott világi jogot dolgoztak ki a professzorai.
Ilyen típusúak voltak az olasz és spanyol egyetemek de a Krakkói is.
Montpellier egyetem: Az orvosi fakultás lett híres, Hippokrátesz és Galénos művei alapján oktattak, arab orvosok kiegészítő tanításaival.
FELSŐOKTATÁS KEZDETE MO-ON
• Az első magyar egyetemet Nagy Lajos király alapította Pécsett, 1367-ben, de csak néhány évtizedig működött.
• Zsigmond uralkodása alatt Óbudán, 1395-ben létesült egyetem, minden karon megindult az oktatás. Kapcsolat a Bécsi egyetemmel → vendégprofesszorok. 1414 utánról már nincs adat az egyetemről.
Mindkét egyetem a helyi székesegyházi iskolákból fejlődött ki, de nem tudtak megerősödni, így káptalani iskolaként működtek tovább.
• A következő egyetemet Mátyás alapította 1465-ben, Vitéz János nagyváradi püspök buzdítására, Pozsonyban. Vitéz J. lett az egyetem rektora is. A filozófiai és teológiai fakultást fejlesztették magas szintre, de a másik kettő is kiépült. 1470-ben V.J. összeesküvést szervezett Mátyás ellen, elkapták, meghalt. Ezzel az egyetemnek is vége lett.
• 1635 – Pázmány Péter, Nagyszombati jezsuita egyetem: egyházi szellemiség, 2 fakultás (filozófia, teológia), 1667-től jogi kar is volt.
• 1789 – Nagyszombati egyetemet Pestre telepíti Mária Terézia → ELTE elődje
ROUSSEAU FELFOGÁSA A NEVELÉSRŐL
• Új alapokra helyezte a gyermekről alkotott felfogást:
A gyerek eredendően jó, a társadalmi együttélés rontja meg
• Pedagógiájának célja az evilági boldogulás, etikája a boldogságetika
• A nevelésnek igazodnia kell a gyerek természetes viszonyaihoz (kora, érdeklődése)
• A nevelés célja, hogy önálló ember váljék a gyerekből, aki megáll a saját lábán
• A szegényeknek nincs szüksége nevelésre
Módszerei:
• A tanító ismerje meg a gyerek természetét
• A városból a természetbe kell költöztetni a gyereket
• Biztosítani kell a gyerek spontán fejlődését
• A nevelőnek meg kell védenie a gyereket a külvilág káros hatásaitól → negatív nevelés: „nem tanít meg az igazságra, de megóv a tévedéstől”
Emil, avagy a nevelésről
1. könyv: 0-2 éves korig → testi nevelés
A gyerek helye az anyja mellett van, nem szabad dajkára bízni. Csak akkor lehet dajka, ha az anya alkalmatlan: falun élő asszony legyen, aki hagyja szabadon fejlődni a gyereket és természetközelben neveli azt. R. elutasítja a szélsőséges nevelési formákat.
2. könyv: 2-12 éves korig → érzékszervek nevelése
A beszéd kialakulásától magántanítót kell fogadni, aki fiatal, a növendék pajtása is egyben. Neki kell megismertetni a gyerekkel a világot. Kialakul az érzékelő értelem. Fontos a rendszeres testgyakorlás. Büntetni nem kell, az maga a tett természetes következménye. Tervszerű tanítás felesleges. Olvasni nem szabad, legfeljebb a Robinsont.
3. könyv: 12-15 éves korig → értelmi nevelés
Az értelem békés korszaka, még nem a pubertás kor, a gyerek a tanulásra fordíthatja energiáit. Felébred benne az elemi erejű tanulási vágy. Olvasnia még mindig nem szabad. Maga fedezze fel a természetet és tudományokat a nevelő segítségével. A fizikai munkának is fontos a szerepe (E.- kézművesség)
4. könyv: 15- házasságig → erkölcsi nevelés
Második születés korszaka: visszatérés a városba. Társadalmi egyenlőtlenségek bemutatása, együttérzés képességének kialakítása. Történelmi alakok életútjának megismerése, vallásos nevelés, szexuális nevelés
5. könyv: Sophie nevelése
Női alkat: passzivitás, gyengeség jellemzi. Házias erények elsajátítása.
PESTALOZZI (1746-1827)
• először intézményesítette a munkára nevelést.
• írás, olvasás, számolás és vallási ismeretek tanításán túl a fiúkat megismertette a korszerű növénytermesztés eljárásaival. A lányokat pedig bevezette a háztartás vezetésébe, megtanította őket varrni, kertet művelni.
• A nevelés legfőbb célja az ember felemelése az igazi humanitás fokára. Ez pedig az ember általános nevelése, teljes körű kiművelése útján valósítható meg.
• az embernek minden belső erejét, képességét arányosan, harmonikusan ki kell fejlesztenie.
• Wolff-féle képességlélektan híve volt: a nevelő munkája képességet nem teremthet, de azok meglévő csíráit még a gyengeelméjűben is kifejlesztheti egy bizonyos fokig.
• a nevelés legközelebbi, s egyúttal legfontosabb köre a család.
• négyrészes regénysorozatot jelentetett meg kifejezetten az egyszerű nép számára. Ennek első kötete 1781-ben jelent meg "Lénárd és Gertrúd" címen. Regényének legfontosabb alakja Gertrúd, a tiszta lelkű, erős akaratú édesanya. Elkeseredett harcot folytat azért, hogy züllött férjét visszavezesse a családjához. Közben gyermekeiről sem feledkezik meg: neveli, tanítgatja őket. Végtelen anyai szeretete képes arra, hogy megvédje gyermekeit a külvilág romlottságától, gonoszságától. Szilárd erkölcsi tartása segíti céljai elérésében.
• Pestalozzi gyakorlati nevelő volt, írásainak nagy része is a pedagógia gyakorlati kérdéseivel foglalkozik.
• A "Vizsgálódásaim..."-ban Pestalozzi az emberi természetről alkotott nézeteit fejti ki, megalkotja saját antropológiáját..
• azt vallja, hogy az ember eredendően jó, romlatlan
• az ember etikai fejlődésének három fokozatát különíti el.
1.) "Természetes állapot" (Naturstand) foka. Az ember vágyai sokasodnak, kielégítésük egyre nehezebb. Küzdelem, gyötrődés az ember élete. Önzés, félelem, gyűlölet jellemzi ezt a szintet.
2.) "Társadalmi állapot" (Gesellschaftlicher Zustand). A társas együttélés, s ennek szabályozója, a jog megkönnyíti a szükségletek kielégítését. Az önzés, a birtoklásvágy, a hatalmi ösztön azonban ezen a fejlettségi szinten is jellemző az emberre. A társadalmi állapot éppen ezért labilis, bizonytalan.
3.) Csak a "tiszta erkölcs" (Sittlicher Zustand) állapota nyújt az ember számára harmóniát. Ide mindenki egyéni erőfeszítéssel juthat el. De csak akkor, ha betartja az együttélés szabályait, s ha képes saját egoizmusát legyőzve másokat is elfogadni, szeretni.
• Gyakorlatban is megvalósította a "természetszerű" pedagógiát. Olyan nevelési gyakorlatot folytatott, amely a gyerekek sajátosságaira épít, egyéni fejlődésüket is figyelembe veszi a módszerek kiválasztásakor.
• az elemi értelmi képzés" problémájával, az elemi oktatás módszereinek tökéletesítésével foglalkozott, egyszerre tanította növendékeit, új alapokra helyezte a népiskolai pedagógiát.
• Pestalozzi eszményképe egy olyan intézet volt, amely magába foglalja a nevelőintézetet, az iskolát, a szegénynevelő házat és a tanítóképző szemináriumot.
REFORMÁCIÓ HATÁSA AZ ISKOLARENDSZERRE
A ref. atyja Luther Márton → szembeszáll a humanizmus emberközpontúságával, elutasítja a klasszikus szerzők kultuszát. Pedagógiája a mélyen átélt, bensőséges vallásosságon alapszik.
Reformáció terjesztése → szükség van nagy műveltségű plébánosokra, prédikátorokra → városi plébániai iskola + egyetem
Néprétegek különböző iskoláztatása:
tudósok → jövendő teológusok, tanuljanak latin, görög, héber nyelvet, hogy a Bibliát eredeti nyelven olvashassák
plébánosok → latint tanuljanak, latinul kommunikáljanak egymással (+ grammatika, klasszikusok)
köznép → írás, olvasás anyanyelven (Bibliát lefordította németre)
Luther követői az evangélikusok, egyházba szerveződtek.
Kálvin János a ref. másik ága, őt a reformátusok képviselték.
A reformáció kihívást jelentett a katolikus egyház számára → ELLENREF. létrejön
Az ellenreformáció harcosai a Jezsuiták (1534-ben alakult a rend)
Jezsuita iskolaszervezet:
nemzetközi és egységes; 5 osztályos gimi; osztály-tanóra rendszer; központi tanterv + követelményrendszer; vizsgák; kollégium típusú iskola
A REFORMÁCIÓ HATÁSA MO-ON
A Mohács utáni Mo-ra a teljes megosztottság volt jellemző, ezért nem ütközött nagyobb katolikus ellenállásba a reformáció terjedése. Királyi városok gazdag polgárainak különösen tetszett az új vallás.
Protestáns iskolák:
a legtöbb városé ilyen. Cél: belülről fakadó vallásosság (pietas) kialakulása. Művelt vezető réteg képzése. Tananyag: latin, görög, héber → Bibliaolvasáshoz, humanisztikus műveltség, teológia. Jellemzők: 6-8 osztályos kollégium típusú iskolák, latin nyelv, önálló kisiskola nem volt (csak a 18.sz-tól). A kicsik oktatása anyanyelven folyt, majd áttértek latinra. Anyanyelvű ABC-s könyvek, magyar nyelvtankönyv (latinul megírva Sylvester János által), bibliafordítás (Károly, Sylvester)
Népoktatás:
alsó rétegeket is iskoláztatni kellett, hogy a fönnálló társadalmi rend tökéletességét elfogadják, közvetítő réteg jöhessen létre a felső és az alsóbb osztályok között, a céhekben dolgozóknak is tudni kellett írni-olvasni → Kisiskola létrehozása
Katolikus iskolák:
A nagyszombati zsinat rendelkezett a kisiskolák felállításáról. Minden plébániának tanítót kellett alkalmaznia, ezek írni és egyházi énekekre tanította a gyerekeket. Cél minél szélesebb körben elterjeszteni a tanulást.
A közép és felsőfokú oktatást a jezsuiták segítségével szervezték meg (1586-ban telepedtek le: 1. iskolájuk) → Erdélyben már létrehoztak iskolákat Gyulafehérváron, Kolozsmonostoron és Kolozsvárott, utóbbi helyen egyetemet is alapítottak. A protestáns vezetők viszont megijedtek és kitiltották őket Erdélyből.
Comenius:
cseh származású teológus, protestáns tanító (1592-ben született). Meggyőződése, hogy az összes emberi ismeretet vissza kell vezetni a legalapvetőbb, legegyszerűbb alapfogalmakra és ki kell dolgozni ezek kapcsolódási rendszerét (pánszófia). Elképzelései: 4 lépcsős iskolarendszer, testi fenyítés kiskorban megengedett de később tilos, kifejlesztette az osztály-tanóra rendszert, a tanév ősztől tavaszig tartson. Tévedései: 300 diákra 1 tanító elegendő, mindenkinek minden megtanítható.
Sárospatakon 4 évet töltött Lórátffy Zsuzsanna és Rákóczi György meghívására, ahol kollégiumot kellet újjászerveznie. Megpróbálta Rákóczit rávenni egy Habsburg-ellenes felkelésre, de nem sikerült. Ezután visszatért Lesznóba.
A REFORMKOR ÉS SZABADSÁGHARC ELSŐ IDŐSZAKÁNAK TÖREKVÉSEI (EÖTVÖS 1. MIN.)
Mária Terézia reformjai nem oldottak meg minden kérdést:
• Nem volt helye a magyar nyelv oktatásának (pedig kellett volna az 1830-as években, hiszen ez a nyelvújítás kora, a nemzeti öntudatot is növelni kellett volna)
• Tudós-tanár generáció: Tavasi Lajos, Vajda Péter, Bojai Farkas, Vasvári Pál
• Óvodákat alapítanak, létrejön a Budai Zeneiskola
• Nagyon kevés volt a tanító (8000 iskola/8900 fő tanár)
Fontos az oktatás reformja → 1848-ban megalakult a Magyar Nevelési Társaság Tavasi Lajos vezetésével. Összeállítják az oktatási reformra vonatkozó javaslataikat és elküldik Eötvös József közoktatási miniszternek.
Eötvös József: író, jogász, politikus, pedagógus, filozófus. A liberális oktatás híve. Beterjesztette törvényjavaslatát, mely a népoktatást keretbe foglalta:
hatalom és kényszer csökkentése az oktatásban
• tanszabadság → megválaszthatom, hol és mit akarok tanulni
• tanszabadság a népiskolákban → helyi önkormányzat működteti, nincs felekezeti megkülönböztetés, szabad iskolaválasztás joga, magánszemélyek és egyesületek is létesíthetnek iskolát
• tanszabadság a tudományban → nincsenek örökre eldöntött tételek, újra lehet őket vizsgálni
• minden helységben kell lennie népiskolának, a fiúk 6-12 a lányok 6-10 éves korig tankötelesek
• az oktatás nyelve a község lakosságának többségének anyanyelve, de magyart is tanulniuk kell!
• mindenütt kell lennie iskolaszéknek (érdekvédelmi szervezet)
• a két nyelven tanítók saját anyanyelvükön kapják a Néptanítók Lapja c. újságot.
A javaslatot 1 hétig vitatták, változtattak rajta: oktatás nyelve mindenütt magyar, de anyanyelven is elmondják annak, aki nem érti. Az állam csak közös iskolát tarthat fenn a felekezeti jelleg kizárásával, de a felekezetek is alapíthatnak saját sulit saját pénzen.
A felsőház nem fogadta el a javaslatot a sok egyházi főpap miatt.
1848 → szabadságharc leverése: Habsburgok minden eddigi reformot eltöröltek, Eötvös lemondott és emigrált.
EÖTVÖS MÁSODIK MINISZTERSÉGE, AZ 1868-AS NÉPISKOLAI TÖRVÉNY
1867: kiegyezés → Mo. önálló és Ausztriával egyenlő lett. Megalakult az új magyar kormány, az oktatási minisztérium vezetője ismét Eötvös József lett. Célja az egész magyar közoktatás gyökeres megváltoztatása, de a népoktatás elsőséget élvezett. Új törvényjavaslat 1868-ban lett előterjesztve:
• az egyházak is tarthatnak fenn iskolát, ahol nincs ilyen, ott az állam kötelessége iskolát állítani
• az állam ellenőrző szerepet kapott, ez a felekezeti iskolákra is kitejedt
• állami tanítóképzőket kell létrehozni
1868. december 15.: új Népoktatási Törvény:
• általános iskolakötelezettség (pénzbüntetés terhe mellett)
• pénzdíjas oktatás (de a szegényeknek nem kell fizetni)
• hatosztályos elemi népiskola
• minden osztálynak külön tanító jár (városi iskolában)
• mindenkit anyanyelvén tanítsanak
• tanítóképzőt kell létrehozni
• iskolaszékek felállítása (felügyeleti szerv)
• polgári iskolák létrehozása (városokban, a 6 osztályos elemire épült.)
Egyház 4 jogosítványa:
• szabad iskolaalapítás joga
• tananyag szabad meghatározásának joga
• saját tankönyv kiadásának joga
• pedagógusképzés joga (1948-ig a tanárképzők 68%-a egyházi volt)
Új középiskolai rendszert is terveztek, de Eötvös halála miatt nem jött már létre.
FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS OKTATÁSPOLITIKÁJA
18.sz-ban Mária Terézia egységesítésre törekedett a politika, gazdaság, ipar, egészségügy és az oktatás terén is. Magyarország szerepe: mezőgazdaság fejlesztése, nyersanyagtermelés növelése
Oktatásügy:
A magyar közoktatást egységes irányítás alá akarták vonni. Az iskolai oktatás állami érdek, államhatalmi kérdés. Hasznos ismeretek tanítása → mezőgazdaság, út- és hídépítés, bányászat, kohászat, adószedés. Vallási türelem elve: a vallási különbségek nem fontosak, csak a hit.
1773. Mária Terézia az oktatásügy támogatására tanügyi alapot hozott létre a feloszlatott jezsuita rend vagyonának nagy részéből. Az oktatást királyi felségjoggá minősítette.
1777. RATIO EDUCATIONIS → királyi rendelet az oktatási rendszer stabilizálására (szövegét Ürményi József és társai fogalmazták meg 1775-77 között):
• az oktatás egységes, felekezetre való tekintet nélkül
• 9 tankerület jött létre élükön tankerületi főigazgatókkal és felügyelőkkel (1950-ig élt)
• iskolatípusokat megerősítette, szabályban rögzítette
• vannak kötelező, hasznos és választható tantárgyak
• a testnevelés is szerepet kapott
Normaiskola: a tanítókat képezték ki itt a Ratio alapján.
Negatívumok:
• a közép- és felsőfokú oktatás nyelve már a latin volt, nem az anyanyelv
• a német nyelvet kiemelten tanították minden szinten
• a nemesség érdekeit tartották szem előtt
• a gimnáziumi tanterv nehézkes volt a 10-15 éves korosztálynak
A Ratio egységbe foglalta az oktatást, színvonalasabbá tette a kis iskolákat.
A protestánsok elutasították, mert az egyház belügyeibe való beavatkozásnak minősítették, így a Ratio csak a katolikus iskolákra volt hatással, de ott se sokkal.
Mária Teréziát II. József követte a trónon, aki a német nyelvet mindenki számára kötelezővé tette. Minden iskolában minden fokon tanítani kellett, középiskolában ez lett a tanítás nyelve is. Az országgyűlés nyelvét is németre akarta változtatni. A gimnáziumtól fölfelé tandíjat vezetett be. A jobbágyszármazásúak csak kitűnő minősítéssel tanulhattak tovább. Mindez nagy nemzeti ellenállásba ütközött → halálos ágyán minden intézkedését visszavonta.
HERBARTISTA PEDAGÓGIA (KÁRMÁN MÓR FELFOGÁSA)
Johann F. Herbart (1776-1841) a német Königsbergi egyetem filozófia és pedagógia professzora. Életét az erkölcsi értékek feltétlen tisztelete jellemezte.
A nevelés célja az erkölcsös magatartás kialakítása, erkölcsi eszmék megvalósítása. Minden gyermekben kialakíthatók az erkölcsi eszmék, de csak céltudatos nevelő hatások által. A nevelés 3 szakasza:
1. Kormányzás: felkészítés a nevelésre. Meg kell törni a gyerek akaratosságát. Kényszeríteni kell az engedelmességre, mert belátásra még nem képes. (felügyelet, parancsok, tilalmak, testi fenyítés)
2. Oktatás: az erkölcsi fejlődésre irányuló szakasz. Cél a gyerek sokoldalú érdeklődésének kialakítása. Nevelés a felnőttek erkölcsi normái alapján (elmélyedés, eszmélkedés)
3. Vezetés: a gyerek elérte az erkölcsi autonómia szintjét. A rideg bánásmódot felváltja a jókedélyűség a tanár részéről.
A nevelés célját az etika, az oda vezető utat a pszichológia szabja meg.
Kármán Mór pedagógiája:
A legnagyobb Magyarországon élő herbartista pedagógus. „Az emberiség feladata az erkölcsi eszmék megvalósítása.”
• a pedagógia két segédtudománya az etika és a pszichológia
• a műveltség történeti elemzése nagyon fontos
• középpontba állítja az emberi fejlődés történeti vizsgálatát
Három szakaszú nevelési folyamat:
• testi: test ápolása, testgyakorlás
• erkölcsi: társas együttélés során alakul ki
• értelmi: művelődés
„Az oktatás legfőbb feladata, hogy a növendék lelkét kiművelje, műveltté tegye.”
REFORMPEDAGÓGIA
Kiindulópontja az USA, ahol az oktatási rendszert hevesen kritizálják: Miért kell olyat tanulni, amire soha nem lesz szükségünk? A jómódú amerikai társadalom meg akarja kímélni a gyerekeit a stressztől, ezért azt akarja taníttatni, amit a gyerek is szeret és később használni is fog. Ez a felfogás Európába is átterjed, főleg a fejlődő országokba, de Mo-ra is eljutott. Hazai képviselője Nagy László volt, „Gyermekünk” címmel folyóiratot is megjelentetett. Új oktatási rendszert akart kialakítani, létrehozta a Magyar Gyermektanulmányi Társaságot.
Alan Key: svéd tanítónő, „A gyermek évszázada” c. műve megjelenése után sokan váltak követőjévé. Nézetei:
• hatásos nevelés a családban lehetséges
• új típusú nevelői magatartás → leereszkedés a gyerekhez
• nevelésének alapja Rousseau negatív nevelési elve, azaz úgy nevelünk, hogy nem nevelünk
• a hagyományos iskola megöli a gyerek tudásvágyát → új iskola létrehozása
• a testi fenyítés nem hoz eredményt
Maria Montessori: olasz orvosnő, módszere elsősorban az óvodákra volt tervezve, de átterjedt az iskolára is. Olyan eszközöket használt, melyekkel a gyerek készségeit lehet fejleszteni
Waldorf iskola: Rudolf Steiner alapította. Jellemzői: 12 évfolyamos, egységes iskola; egyesületi formában működik, irányítását a szülői-tanári testület végzi; bensőséges, családias légkör, nincs felelés, osztályzás, csak év végi szöveges értékelés; 2 idegen nyelvet oktatnak, jelentős a művészeti nevelés; jellemző a munkára nevelés; a záróévben gyakorlati munka, vagy elméleti záróvizsga teendő.
A reformpedagógia filozófiája:
• Az iskola nem csak értékközvetítő, hanem értékválasztást segítő funkciójú intézmény.
• A tanár nem a beavatkozó, hanem a segítő szerep birtokosa, nem jelenthet stresszforrást.
• Az erőszakot mereven elutasítják.
• Fontos a motiváció, hogy a gyerek érdeklődését felkeltse az iránt, hogy önként tegye azt, ami neki jó.
Elképzelések: Komplex tárgyakat kell létrehozni (matek + fizika), hogy lássák az összefüggéseket; gyakorlati jellegű, életszerű oktatás: kenyérsütés → kémia, földrajz, mezőgazdaság…; munkára nevelés a gyakorlati oktatás által
Magyarország: változások elsősorban a természettudományok terén voltak. Arany Dániel matekverseny, Jedlik Ányos kísérleti fizikakönyve, Jókai felvetette a magyar irodalom tanításának lehetőségét a görög mitológia helyett.
Ellenzője Mo-on: Prohászka Lajos: szerinte a reformpedagógia káoszt kelt, lemond a követelményekről, favorizálja a személyiséget.
OKTATÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT MO-ON
Trianon következményei:
• kulturális veszteségek → Kolozsvári és Pozsonyi egyetemek elcsatolása
• népiskolák száma 16000-ről 6000-re csökkent
• középiskolák száma 187-ről 88-ra csökk.
• tanítóképzők száma 92-ről 35-re csökk.
• könyvtárak anyaga Bukarestbe kerül
• a színházkultúra területeit elveszítjük (Kolozsvár, Kassa)
• az ipartelepeket lecsatolják (Erdély, Felvidék)
A talpraálláshoz modernizációra volt szükség, melynek alapja a szellemi bázis. Az eddig hadseregre fordított pénzt most elkezdték a kultúrára fordítani.
Keresztény-nemzeti ideológia az oktatásban: Numerus Clausus (zárt szám) → zsidókat csak korlátozott számban vettek fel az egyetemekre.
1925. Klébelsberg Kúnó a kultuszminiszter, aki átmenetinek nevezi a numerus clausust és 1928-ban módosít is a szövegén → 20-as évek végén már nem volt diszkrimináció. K. felismerte a kultúra szerepét az ország újraélesztésében, ugyanis
1. sok volt az iskolázatlan ember
2. szakmai műveltség színvonala alacsony volt
3. középrétegek szakképzettsége nem volt megfelelő
K. ideológiája:
1. Neonacionalizmus → militáns felhangok nélkül, de fel kell kelteni a nemzeti tudatot, büszkeséget
2. Kultúrtörvény → művelt, jómódú nemzetet kell létrehozni, a kulturális fölény után jöhet a területi revízió
3. Középosztály fölemelése → az értelmiségre van a legnagyobb szükség, ezért jól meg kell fizetni őket, gyerekeket oktatni, nevelni kell.
A kormány ezidőben az egyházi iskolákat támogatta segélyekkel, ahová azokat is felvették, akiket az állami sulik elutasítottak. A magán középiskolák száma csekély, mert voltak állami és egyházi elit iskolák, melyek vonzóbbak voltak: Piarista Gimnázium, Sárospataki Református Kollégium. Bp-en 2 magániskola volt, ahol bárki leérettségizhetett 500 Ft ellenében.
Klébelsberg Kúnó iskolai reformjai
Népoktatás:
• az országot 5 km sugarú körökre osztották, mindenhol kellett építeni iskolát vagy a törvényhatóságnak, vagy a földbirtokosnak (ezt törvénybe is foglalták). 3 év alatt 5000 népiskola épült hozzá tartozó tanítói lakással.
• a 8 osztályos népiskolához még nem látta elérkezettnek az időt, de tervezte a tankötelezettség meghosszabbítását 14 éves korig.
• a testnevelést is törvénybe foglalták
• önművelő egyesületek jöttek létre
Középiskolák:
K. az úri középosztályt karolta fel, mivel szaktudásuk és képzettségük már nem felelt meg a kor követelményeinek. A tananyag gyakorlatiasabb lett, idegen nyelvet is kellett tanulniuk. Új iskolatípus → Reálgimnázium (latin, német + 1 élő idegen nyelv, valamint természettudományok kiemelt szerepe)
Középiskola típusok:
• humán gimnázium / humán gimi görög nyelv nélkül, 1 élő nyelvvel
• reálgimnázium
• reáliskola (nem egyetemre készít, hanem szakmára) / reálsuli + rendkívüli latin
• leány líceum (1926-tól úrilányok számára)
• leánykollégium (bentlakásos, gyakorlati jellegű suli mérsékelt tananyaggal)
• leánygimnázium (vallásos, erkölcsös, nemzeti szellemű műveltséget ad, latin + modern nyelvi-irodalmi tanulmányok, érettségivel zárul, felsőoktatásra jogosít)
Felsőoktatás:
4 tudományegyetem volt Mo-on → Bp, Debrecen, Pécs (Pozsonyból települt át), Szeged (Kolozsvárról települt át)
Klébelsberg szívügye volt a felsőoktatás, ezért még két külföldre szakadt egyetem működtetését is felvállalta (bár nagy teher volt az itthoni 4 is).
• Gyűjteményi egyetem → az összes intézményt egybe vonta
• az idegen nyelvet tanulók 2 félévet külföldön tanultak (Collegium Hungaricum-ban laktak)
• 1db műszaki egyetem volt Bp-en
• az egyetemi hallgatók 40%-a joghallgató volt
Műveltségi viszonyok: a zenekultúra, képzőművészet, nyelvészet felértékelődik, történész iskolák jönnek létre, az értelmiség jómódú, viszont a nép képzetlen marad. Kevés munkás- és parasztgyerek tanul a középiskolákban. Akik kritizálják Klébelsberget: Nagy László, Móricz, Szabó Dezső
1930-AS ÉVEK VÁLTOZÁSAI, A NEVELÉS SZELLEME
Klébelsberg terveinek nem volt ideje megvalósulni, mert a külpolitikai és a gazdasági helyzet ezt nem tette lehetővé. Az oktatási reform az új politikai érdekeknek megfelelően más irányt vett. A háborús szellem erősödése miatt kevesebb pénz maradt a kultúrára, inkább a fegyverkezésen volt a hangsúly. A korszak kultuszminisztere Hóman Bálint. Politikájának központja a „nemzeti egység, a nemzeti erők fokozása és koncentrációja” volt. Előtérbe került a nemzetté nevelés gondolata, a vallási és erkölcsi nevelés háttérbe szorult.
Népoktatás:
Már mindenhol Európában 8 osztályos népiskolák voltak, nálunk már Klébelsberg megtervezte őket, de a gazdasági válság miatt nem valósultak meg. Ennek ellenére néhány helyen bevezették a 7/8. osztályokat, de tanterv nem volt és tanár is kevés. 1940-ben már törvényben szabályozták az ilyen sulikat, de a háború meghiúsította a tervet.
Középiskolai reform:
• Egységesített középiskolák → Gimnáziumok létrejötte
• Nemzeti nevelés előtérbe kerül → nemzeti tárgyak nagyobb, görög, latin, term. tudományok kisebb óraszámban tanítása
• Német nyelvet preferálják
• Honvédelmi ismeretek
• Az alsóbb néposztályok gyerekei csak 5,1%-ot tesznek ki a középiskolákban
Egyházak szerepe a 30-as években
Itt nem hajtották végre az állami reformokat, mert autonómiát élveztek. Saját tankönyveik nem voltak uszító jellegűek, nem volt jellemző a nemzeti oktatás. A politikától távol tartják magukat és eleget tesznek humanista kötelezettségeiknek, ugyanis mindenkit felvettek, akiket vallásuk miatt az állami iskolák elutasítottak. Minden korábbinál nagyobb szerepet kaptak a népi műveltség átadásában. A falusi elemi iskolák kiemelkedő tanulóit felvették a sárospataki és debreceni református gimikbe tandíj nélkül. Versenyvizsgákat rendeztek, a legjobbakat beiskolázták.
Népfőiskolai mozgalom: a középfokú oktatásból kimaradt tehetséges falusiakat telente főiskolai képzésben részesítették a középiskolák épületeiben.
PESTALOZZI
• először intézményesítette a munkára nevelést.
• írás, olvasás, számolás és vallási ismeretek tanításán túl a fiúkat megismertette a korszerű növénytermesztés eljárásaival. A lányokat pedig bevezette a háztartás vezetésébe, megtanította őket varrni, kertet művelni.
• A nevelés legfőbb célja az ember felemelése az igazi humanitás fokára. Ez pedig az ember általános nevelése, teljes körű kiművelése útján valósítható meg.
• az embernek minden belső erejét, képességét arányosan, harmonikusan ki kell fejlesztenie.
• Wolff-féle képességlélektan híve volt. A nevelő munkája képességet nem teremthet, de azok meglévő csíráit még a gyengeelméjűben is kifejlesztheti egy bizonyos fokig.
• a nevelés legközelebbi, s egyúttal legfontosabb köre a család.
• négyrészes regénysorozatot jelentetett meg kifejezetten az egyszerű nép számára. Ennek első kötete 1781-ben jelent meg "Lénárd és Gertrúd" címen. Regényének legfontosabb alakja Gertrúd, a tiszta lelkű, erős akaratú édesanya. Elkeseredett harcot folytat azért, hogy züllött férjét visszavezesse a családjához. Közben gyermekeiről sem feledkezik meg: neveli, tanítgatja őket. Végtelen anyai szeretete képes arra, hogy megvédje gyermekeit a külvilág romlottságától, gonoszságától. Szilárd erkölcsi tartása segíti céljai elérésében.
• Pestalozzi gyakorlati nevelő volt, írásainak nagy része is a pedagógia gyakorlati kérdéseivel foglalkozik.
• A "Vizsgálódásaim..."-ban Pestalozzi az emberi természetről alkotott nézeteit fejti ki, megalkotja saját antropológiáját..
• azt vallja, hogy az ember eredendően jó, romlatlan
• az ember etikai fejlődésének három fokozatát különíti el.
1. "Természetes állapot" (Naturstand) foka. Az ember vágyai sokasodnak, kielégítésük egyre nehezebb. Küzdelem, gyötrődés az ember élete. Önzés, félelem, gyűlölet jellemzi ezt a szintet.
3. "Társadalmi állapot" (Gesellschaftlicher Zustand). A társas együttélés, s ennek szabályozója, a jog megkönnyíti a szükségletek kielégítését. Az önzés, a birtoklásvágy, a hatalmi ösztön azonban ezen a fejlettségi szinten is jellemző az emberre. A társadalmi állapot éppen ezért labilis, bizonytalan.
4. Csak a "tiszta erkölcs" (Sittlicher Zustand) állapota nyújt az ember számára harmóniát. Ide mindenki egyéni erőfeszítéssel juthat el. De csak akkor, ha betartja az együttélés szabályait, s ha képes saját egoizmusát legyőzve másokat is elfogadni, szeretni.
• Gyakorlatban is megvalósította a "természetszerű" pedagógiát. Olyan nevelési gyakorlatot folytatott, amely a gyerekek sajátosságaira épít, egyéni fejlődésüket is figyelembe veszi a módszerek kiválasztásakor.
• az elemi értelmi képzés" problémájával, az elemi oktatás módszereinek tökéletesítésével foglalkozott, egyszerre tanította növendékeit, új alapokra helyezte a népiskolai pedagógiát.
• Pestalozzi eszményképe egy olyan intézet volt, amely magába foglalja a nevelőintézetet, az iskolát, a szegénynevelő házat és a tanítóképző szemináriumot.