A magyar nyelv fejlődésének üteme a XVII. század második felében lelassult, 1711 után csökkent a magyar művelődés központjainak hatóereje, az anyanyelv használata visszaszorult a közéletben, a közéletben, a tudományban, megnőtt a német, latin hatás. Nyelvújításunk sajátos vonása, hogy szorosan kapcsolódik a politikához ( összekapcsolódott a nemzeti függetlenség, a társadalmi felemelkedés és a magyar nyelv ügye.) , és kezdettől fogva a feudalizmus elleni harc egyik formája volt. Központi kérdés lett a nyelv jogainak helyreállítása, államnyelvvé tétele, egyenjogúságának biztosítása a művelődésben és a közéletben.(Ez elsősorban politikai küzdelem volt, csak az 1844-i országgyűlés emelte államnyelvvé a magyart.)
Legalább ilyen fontos feladat volt a magyar nyelvet alkalmassá tenni megnövekedett szerepére:
- meg kellett tisztítani az idegen hatásoktól
- gazdagítani kellett a szókincsét a korban növekvő új fogalmak megnevezésével
- hajlékonyabbá tenni az új szépirodalmi irányzatok kifejezésére
- sokszínűség biztosítása
Az 1772-vel kezdődő időszak az egyenjogúsítás és a fejlesztés sikeres megvalósítása révén vált kiemelkedő jelentőségűvé. Felismerték, hogy az anyanyelv a nemzeti felemelkedés és megmaradás legfőbb záloga.*országos érdeklődést biztosított a nyelvnek:
- nyelvfejlesztő társaságok, irodalmi szalonok jöttek létre
- folyóiratok, napilapok jelentek meg*terjesztik az új szavakat (Magyar Hírmondó)
- rohamosan fejlődött a magyar színjátszás
- megnőtt a tudományos és szépirodalmi könyvkiadás
- Pest lesz a központ*Magyar Tudós Társaság
- több nyelvtan, szótár, szójegyzék, szakszótár, nyelvtudományi vitairat jelent meg, mint eddig együttvéve
*
Felélénkült tudományos tevékenység*országos viták:
- nyelvjárások és az egységes irodalmi nyelv viszonya
- az egységes nyelv alapja mi legyen:
- korabeli élőbeszéd
- régi irod-ban ránk hagyott magyarság
- kinek van joga dönteni a nyelv ügyében:
- írók, nyelvtudósok vagy a beszélők
- mi fejleszti jobban a nyelvünket:
- fordítások vagy az eredeti magyar művek
- Jottista-ypszilonista háború (Révai Miklós, Kazinczy*Verseghy Ferenc)
A legjelentősebb a Kazinczy vezette nyelvújítási harc, a XIX.század első két évtizedében. A nyelvvel, irodalommal foglalkozók táborán belül valóságos háború dúlt a hagyományőrzők(ortológusok) és a nyelvújítók(neológusok) között.
1813: Mondolat c. gúnyirat megjelenése.(ortológusok írták)
1815: Felelet a Mondolatra (Kölcsey és Szemere Pál)
Volt néhány szélsőséges újító, de alapjában véve a neológusoknak volt igazuk, mert a magyar nyelvnek szüksége volt arra a tudatos alakításra és gyarapításra, amit Kazinczyék csináltak.
Módszere: szógyarapítás
- forrása: a régi nyelv és a nyelvjárások szókészlete*számos elavult szót újítottak fel (hon, hős, dísz, terem, iker verseny, tartalom).
- módosították vagy bővítették a szavak jelentését (baj).
- tájnyelvi szók használata, irodalmi szóvá tevése. (betyár, hullám, poggyász, kelme, rimánko- dik, bozontos, burgonya, hanyag, pata, szikár, sejt, zamat)
- a legtöbb új szót: - képzéssel:
- képzők: -aszt, -eszt, -kozik, -kezik, -ong, -eng, -öng, -ít, -z, -dék,
- kodik, -alom, -elem, -dalom, -al, -ék, -lék, -mény, -at-et, -ékony, - -atag, -ár, -ér, -ály, -ény, -am, -cs, -sít, -zat,
- szavak: mulaszt, szórakozik, borong, lazít, jeleskedik, fogalom, iroda- lom, vonal, érzék, adalék, állítmány, fogékony, üzér
- összetétellel: baloldal, hullócsillag, anyanyelv, hőmérő
- elvonással : (képző levágás): dac-os, nyomor-ú, óhaj-t, derű-l;
-és csonkítással alkották:(hosszú szavak rövidítése)árny-ék,cég-ér;
1832: Az első magyar helyesírási szabályzat*bizonyítja a nyelvészet és az irodalom szoros kapcsolatát. Bessenyei: "Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem."
Ebben a korszakban formálódott ki véglegesen az egységes magyar irodalmi nyelv, jött létre a művelt köznyelv.
A nyelvújítással együtt járt a stílusújítás is. Megújult a szépirodalom, a társalgás, a tudomány stílusa,
* és kifejlődött a publicisztikai stílus.
A nyelvvel és a stílussal való tudatos, sőt programszerű törődés hagyományként élt tovább. A szókincs-gyarapítási törekvések is tovább hatnak.
1872: Magyar Nyelvőr c. folyóirat.(Szörnyű, kibírhatatlan!!!!!)
A nyelvújítás szakaszai
1.:Bessenyei fellépésével a magyar irodalom művelése, a nyugati irodalmakkal azonos szintre emelése nemzeti programmá lett. Az írók figyelme szükségszerűen irányult a nyelv kérdéseire.
Jelentős:
- Baróti Szabó Dávid: aggastyán, csíra, fegyelem, csupasz, nyomtatvány, visszhang;
- Dugonics András: délkör, egyenlet, gömb, gyök, szög, köb, kör, különbözet, hasáb;
- Bartzafalvi Szabó Dávid:(4oo szavából még 8o ma is él) társadalom, olvasmány, előzmény, tünemény, felület, újonc, csontváz, naptár, belváros, arány, cikk, cím, szakma;
2.:1795:Debreceni Grammatika: az első teljes magyar nyelvtan, gond: ortológus beállítottságú.
Jelentős még:
- Verseghy Ferenc: Preludiumával(rövid, latin nyelvű magyar nyelvtan)
- Baróti Szabó Dávid: Helyesírási és nyelvtani észrevételek
- Vályi András:első nyelvész professzor, korai halála miatt csak kéziratban maradt fenn nyelvta- na 1798-ból.
- Kultsár István pályázata az 18o4-i Magyar Kurirban: a magyar nyelv kimíveltetéséről
Ezek a művek inkább ortológus felfogásúak voltak, így a neológiát látszólag elnyomták. De egyre több jel mutatta, hogy ez hamarosan meg fog változni:
- Csokonai: új szavakat alkotott, sokat merített a népnyelvből.
- Wándza Mihály: Búsongó Ámor(18o6) c. könyve is tele van újításokkal.
- Folnesics Lajos: Alvina: "nőstényítés"(őné=az ő névmás nőre értve)
3.: Kazinczy tudatosan kirobbantotta azt a háborút, amelyben annak kellett eldőlnie, hogy a magyar nyelv fejlesztése a nyelvőrzés vagy a nyelvújítás elvei alapján történjen.
18o8: Magyar régiségek és ritkaságok c. nyelvemlékgyűjtemény*erősen támadta az ortológusokat (Kazinczy)
1813: Mondolat*válasz
1815: Felelet a Mondolatra (Kölcsey, Szemere)
Az egy évtizedig tartó vitát Kazinczynak az Orthologus és Neologus; nálunk és más nemzeteknél c. tanulmánya zárta le: "Jól és szépen az ír, a' ki tüzes orthologus, és tüzes neologus egyszer' smind, 's egységességben és ellenkezésben van önmagával."
Teleki József: A' magyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és szóllásmódok által c. tanulmánya összefoglalta a nyelvújítás elméleti és gyakorlati kérdéseit, lehetőségeit és határait, határozottan állást foglalva a neológia mellett.
Révai Miklós: Elaboratior grammatica hungarica
4.: A reformkori nyelvújítás:Az 182*-as évektől a politikai élet megélénkült, a nyelvről való viták csendesültek, illetve a korábbitól eltérő jelleget öltöttek. Ekkor már nyíltan is lehetett cselekedni, arról kellett dönteni, hogy milyen eszközökkel és mely területeken történjék. A Magyar Tudós Társaság fogta össze a munkát és irányította is.*1832:Magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai
A reformkor nyelvújításunk legeredményesebb szakasza, de ennél is fontosabb, hogy ekkor alakult ki véglegesen a magyar nemzeti nyelv.
Megjegyzés küldése