„A” 1. tétel: A társadalmi együttélés alapvető szabályai, eredetük, rendeltetésük, változásuk

Az ember társas lény. A történelem során különböző együttélési formákat alakított ki.

Minden társadalom az adott fejlettségi szintnek megfelelően szabályozza az egyének egymáshoz való viszonyát.

„A” 9. tétel: A fiatalkori deviancia különböző formái

Deviáns viselkedés
A társadalom által általánosan elismert viselkedéstől vagy legalábbis a statisztikai átlag magatartásban megjelenő szabálytól való eltérést jelenti.
A devianciához két elem szükséges: az eltérő magatartás és a társadalomnak, vagy egy részének a negatív reagálása.

„A” 8. tétel: A család kulturális, gazdasági és társadalmi

A család a társadalmi kiscsoportok egyike.

Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együttélő kiscsoportot, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval vérségi (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köti össze.

„A” 7. tétel: Az Európai Unió politikai intézményrendszere

Az európai kontinens egységére /integrációjára, uniójára/ vonatkozó elképzelések már a második világháború előtt megfogalmazódtak, de csak a második világháború után kezdődtek el a tárgyalások az integráció /unió, egység/ létrehozásáról, politikai megfontolásokból.

„A” 4. tétel: A bírósági eljárás szereplői és az eljárás szakaszai

A felvilágosodás korában Montesquieu fogalmazta meg a hatalmi ágak szétválasztásának fontosságát. Ha a hatalmi ágak összefonódnak önkényuralom jön létre.
Három hatalmi ág létezik:
- törvényhozói hatalom (országgyűlés),
- végrehajtói hatalom (kormány),
- igazságszolgáltatás (bíróság).