EURÓPAI UNIÓ

Mastrichi szerződés 1992.

- az addig meglévő szerződéseket lette meg az Európai Unió pillérének.

- elhatározták, hogy a szervezet neve Európai Unió

Pillérei : 1. Európai Közösségek összessége

2. Kül - és Biztonságpolitika

3. Bel - és igazságügyi együttműködés

1. Európai Közösségek

Az európai integráció első megjelenési formái

eredete : II. v. h. Anglia - Belga és Holland kormányok száműzetése --- gazdasági együttműködésben állapodtak meg : Biztosítják a tőkét, árut, munkaerőt, szolgáltatások szabad áramlását. --- Európai Unió alapja

Később csatlakozott Luxemburg.

1960-ig működött.

1951. --- Német - Francia megbékélés --- Montánunió --- létrehozták az európai szén és acélközösséget. Csatlakozott Olaszország.

---- első európai közösség, amely létrejött szén- és acél termelésben mindent szabályoztak. A 6 ország teljes együttműködése megvalósult.

1957. Római szerződés --- EURATOM Közösség

atomenergia termelésre és felhasználásra vonatkozó egyezmény ( 6 ország )

--- Európai Gazdasági Közösség

a gazdaság egészére kiterjedt, kivétel amit a másik két szerződés szabályozott.

Mindhárom közösség létrehozta a működési szervezeteit ( külön apparátusokat, egy irányítási szervet hoztak létre, részei :

I.. Miniszterek Tanácsa ( 1993 óta Európai Közösségek tanácsa )

II. Bizottság ( Európai Unió függetlenített apparátusa )

III. Európai parlament

1975 a német külügyminiszter kezdeményezésére

--- tanácskozó testület

EURÓPI TANÁCS = Európatanács nem az EU tagjai a tagok

Európai Unió legfőbb szerve

- alkotói és résztvevői a tagországok állam- és kormányfői

- évente kétszer ülésezik

- cél : azokat a kérdéseket, amelyeket más fórumokon nem tudnak dönteni, határozzanak

- hét fős apparátus szolgál ki minden delegációt ( az ülésteremben csak ennyien tartózkodhatnak )

+ ülésen kívül 17 fős apparátus ---- a felmerülő problémákat egy összekötő viszi ki, hogy utána tudjanak nézni.

- a miniszterek tanácsa és az Európai Tanács hatásköre nincs élesen elválasztva, az ügyek összekeverednek

MINISZTEREK TANÁCSA :

Külügyminiszterek

Annyi tagja van, ahány tagország ( 15 tag, országonként egy ) --- külügyminiszterek adják ---

ÁLTALÁNOS ÜGYEK TANÁCSA :

Mivel minden szakterületen dönteni kell, vannak SZEKTORIÁLIS TANÁCSOK ( pl. ipari miniszterek tanácsa, stb. )

- döntéseket hoznak

- irányelveket határoznak meg

- ajánlásokat tesznek

- többségi szavazattal eldönthető kérdések száma nő ( Mastricht előtt - egyhangúan kellett dönteni )

- minősített többséghez 63 szavazat kell ( 87 a teljes )

A kül országok kül. arányban szavazhatnak. Szavazatok :

- No., Fro., NB., I., = 10

- E = 8

- Belg., Görögo., Holl., Portug., = 5

- Au., Svédo., = 4

- Dánia., Iro., Finno., = 3

- Luxemburg = 2

Az EURÓPAI UNIÓ TAGJAI :

- alapítók : Belg, Holl, Lux, Ny-Németo, Fro, I

- csatlakozott : 1973. NB, Dánia, Iro

1981. Görögo.

1986. Spanyolo, Portugália

1995. Svédo, Au, Finno

EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSÁNAK MŰKÖDÉSE:

Döntéshozó : egyes szakminiszterek

Állandóan működnie kell, de a miniszterek nem lehetnek mindig jelen ----

ICOREPER RENDSZER = állandó képviselők bizottsága

180 munkacsoport tartozik ezekhez. A minisztereket a megbízottak képviselik az üléseken.

EURÓPAI KÖZÖSSÉG :

Az első 3 közösség közös apparátusának létrejöttekor lett KÖZÖS PIAC. Ezt hívják ma Európai Közösségnek.

II. BIZOTTSÁG :

A bizottság az igazi Uniós szervezet. Szupranaciónális/ nemzetek feletti szervezet. A közösségi ügyeket képviseli, nem a nemzeti ügyeket. A Bizottság hatalma az utóbbi években nagyon megnőtt.

Az EURÓPAI UNIÓ kormánya : két részre osztható.

- Bizottsági Kollégium

- 13 ezer fős apparátus

Egyes tagországokat biztosok képviselik. ( Nagyobb tagországokat 2 fő, a kisebbeket 1 fő képvisel )

Az egye kormányfők ajánlják a képviselőket, meg lehet vétózni. ---- Általában az egyes kormányok bizalmi emberei. ( Általában a kormánypártból, ahol két képviselő van, ott egy kormánypárt, és egy ellenzéki )

Főigazgatóságok : ( hierarchiában a bizottságok alatt van ) 23 főigazgatóság van - speciális feladatok, funkcionális tagolódás.

A bekerülésnél pályáztatási rendszer van.

Feladata :

- javaslatok kidolgozása és felterjesztése a Miniszterek Tanácsa elé

- a megszületett határozatok végrehajtásának megszervezése

Befolyása az 1. Pillérre: nagy

2. Pillérre : csak egyes esetekben érvényes

1948. NYUGAT-EURÓPAI UNIÓ :

9 európai ország a tagja. Katonai szervezet, tagjait ( ha " sérelem " éri ) fontolgatás nélkül köteles a többi tagállammal megvédeni. Csak európai tagja van, de Európán kívül is beavatkozhat.

Mastrichti szerződés --- a Nyugat -Európai Unió az Európai Unió biztonsági szervezete lett, a NATO alárendelt európai szervezete.

3. Pillér : a bizottságnak gyakorlatilag nincs hatalma.

III. PARLAMENT

626 képviselő a tagja. A kül. nagyságú országok kül. számú képviselőt választhatnak. --- Rendes választás útján.

Németo 99, Fro 87, NB, I ---- legtöbb képviselő

Luxemburg 6 --- a legkevesebb képviselő

Szupranaciónális szervezet, a képviselők nem nemzeti hovatartozás szerint tagolódnak, hanem pártok szerint ( de megjelenik a frakciókon belül a nemzeti érdek)

1979 óta 5 éves időszakokra választják a képviselőket. --- Ehhez hangolják a többi szervezet működését. A parlament kezdetben csak formai szervezet volt.

Feladatai : - tanácsadás

- felülbírálás

- ellenőrzés

jelentősége egyre nő.

Egyéb szervezetek :

- szociális és gazdasági bizottság

- bíróság ( nem = Hágai Bíróság ) a szerződések felett őrködik, de az egész Uniós mechanizmusra kiterjed befolyása

- európai számvevőszék A pénzek felhasználását ellenőrzi

- európai beruházási bank Az Európai Unió rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználását végzi

* Unión belül

* segélyprogramok

EURÓPAI UNIÓ ÉS GYAKORLATI MŰKÖDÉSE :

- Montánunió

- Euratom

- EGK

szerződései adják + két kiegészítő szerződés.

1987. EU-I egység okmány

1992. Mastrichti szerződés ( = EURÓPAI UNIÓS szerződés )

---- az integrálódás feladatainak, követelményeinek megfogalmazása

Európai Egyesült Államok megvalósítását fogalmazza meg

- közös pénz

- bel- és igazságügyi együttműködés határok nélkül, stb.

Két egymással szembenálló világ volt, amikor ezek a szerződések létrejöttek --- ma már nem mind aktuális.

I. Ma már nincs se pol-I, se gazd-I, se katonai szembeszállás

2. Németo. egyesülése --- kinyílt NyEU. határa kelet felé

3. USA viszonya Európához jelentősen megváltozott

A világ 3 nagy gazdasági növekedési pólusa közül az egyik az EURÓPAI UNIÓ

Táblázat : 1991-es adatok

EURÓPAI UNIÓ társadalmi össztermék : 5514 millió dollár

USA társadalmi össztermék : 5446 millió dollár

---- kb. megegyezik az EU tagországok által előállított társadalmi össztermék az USA által előállított társadalmi össztermék. ( + azóta az EU-nak van 3 új tagja - Au, Svéd, Finno )

A népességet tekintve is az EU a legnagyobb. 16 ezer dollár az egy főre eső GDP az USA-ban 22 ezer dollár.

17887 EKÜ az egy főre eső GNP az új tagokkal együtt.

+ 32%-os eltérés Dániában

+ 29 % Németo

+ 9% Fro

+ 4% I , több, mint az átlag

94% NB

77% E

40% Port.

36% Görögo , az európai átlagot nem érik el

Az EURÓPAI UNIÓ létrehozásának egyik alapcélja a technikai rés leküzdése. Az USA-val és Japánnal szemben fennálló technikai fejlettségek különbsége.

1973. Olajválság

USA, Japán gyorsan felismerte --- átalakította a gazdaság egész struktúráját ( NYEU-nak évekbe telt a felismerés. )

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS PERIÓDUSAI :

I. 1961-73 - növekedés időszaka NYEU-ban, jóléti államok és jóléti szolgáltatások megszervezésének időszaka. Jelentős állami beavatkozás gazdasági növekedés.

II. 1973 - 1984 - struktúra váltásra volt szükség, de Európa nem hajtotta végre. ---- gazdasági szerkezet válsága jellemző NYEU-ra

Recessziós időszakok : 1974 - 75

1980 - 83 növekvő infláció és munkanélküliség, beruházási ráta csökkenése, külkereskedelmi mérleg hiánya.

III. 1984 - 1991 - élénkül a gazdaság, növekedés ( nem nagy, inkább csak stabilizáció) Felismerték, hogy szükség van a gazdasági változásokra. --- anyagi alapok megteremtése. Az állami beavatkozás nem tartható fenn olyan mértékben, mint eddig.

IV. 1991 - 1994 - a megindult növekedést egy recesszió követi.

Ma : Transznacionalizálódás a NYEU-I gazdaságban . ---- A világ legnagyobb multinacionális vállalatai között egyre több az európai. A gazdasági fejlődés motorja Németo. ---- gazdaságnövelő hatása kiterjed több európai országra. ---- Megkönnyíti azoknak az országoknak a helyzetét, amelyek be akarnak jutni az EU-ba. Egy növekedési ciklussal előbbrébb tart NYEU, mint mi.

NYEU ÉS MI :

( táblázat )

Kornai János közgazdász - az elmúlt 4 évtized szakaszai

GAZDASÁGI SZFÉRA SZAKASZAI :

1960-as évek elejétől - 1989-ig reformszocialista bázis.

1989-től : posztszocialista bázis. Rendszerváltástól eltelt időszak, 1995. Márc. 12-ig. ( BOKROS CSOMAG )

BOKROS CSOMAG JELNTŐSÉGE :

1. 60-as évektől kiépül egy jóléti állami szolgáltatás ( a megtermelt nemzeti össztermék 70%-ot osztották szét jóléti szolgáltatások formájában.

- ingyenes oktatás

- ingyenes eü

- teljes foglalkoztatottság

- stb. )

A lakosság jövedelmének jelentős hányada állami pénz volt --- fiananszirozása külső forrásokból, kölcsönökből történt, alapját a magyar gazdaság nem tudta megteremteni.

2. rendszerváltás : politikai struktúraváltás, + gazdasági struktúraváltás is az Antall- kormány elkezdte a struktúraváltást.

Benzináremelés --- taxissztrájk

A kormány lemondott a reformokról a hatalmon maradás érdekében. kb. 20%-kal csökkent a munkából származó jövedelem. A kormány tovább növelte a társadalmi juttatásokat. --- a nemzeti termelés nem tudta biztosítani a jóléti szolgáltatások alapjait.

NYEU : A struktúraváltás idején nőtt a munkanélküliség és az infláció. --- o-n is meg kell fizeti a reform árát.

( - segélyek - PHARE, stb.

- külföldi nagy tőkeberuházások )

Ma: Az ország népességének nem egész 1/3-a tartja el az ország 2/3-t. Növekszik a nyugdíj, ingyenes oktatás, ingyenes eü, munkanélküli segély. --- alapját meg kell keresni <-> a termelés nem növekszik ---- népesség jövedelmének nagyobb arányú elvonása.

Végre kell hajtani a struktúraváltást ahhoz, hogy ne süllyedjünk ennél is mélyebbre. ---- Nincs más út, mint a jóléti állami szolgáltatások jelentős csökkentése --- kiváltja a társadalom ellenállását.

KETTÉVÁLT EURÓPA FEJLŐDÉSE

Európa országainak nagy része EU tagok.

Gazdasági fejlődés elmúlt 50 éve.

II. v.h. utáni szakasz két nagy periódusra lehet osztani.

I. periódus : 45 -70-es évek elejéig tart

Ez a fejlődési szakasz sok mindenben hasonlított a Magyarországi fejlődéshez. Az igazi ugrópont a 70-es évek eleje, ami köthető az első olajválsághoz. Ettől kezdve Eu új gazdasági növekedési ciklusba lépett át. Európának keleti fele nem volt képes megtenni azokat a lépéseket, amelyeket viszont Ny képes volt. Kelet Eu megmaradt egy ciklussal előbbi korszakkal.

Magyarország gazdasági fejlődése 45 - napjainkig :

Kb. 5 ciklusra osztható :

I. 50-es évek

II. 60-as évek

III. 70-es évek

IV. 80-as évek

Társadalmi berendezkedésünk a szocializmusra épült. Ezek az országok nem fogadták el a Marshall segélyt, amelyre építhettük volna a gazdaság megújulását. A gazdasági szervezet építésében erőltet iparosítás ment végbe.

jell : a marxista szemlélet szerint a gazdaságon belül a legfontosabb szektor a nehézipari szektor. A gépgyártást végző iparágak fejlesztését kell szorgalmazni. A nehézipar minden ágazatát ki kell fejleszteni. Ehhez nem volt meg a megfelelő hátterünk, és leginkább a tőke hiányzott. A szükséges erőforrás, csak saját belső erőforrás lehet. ---- A mezőgazdasági értékek elvonása és a fogyasztás elvonása.

Nemzeti jövedelem :

Bruttó összérték : Amit egy évben megtermel egy ország.

Az felhasználható : - fogyasztás

- felhalmozás

Közgazdászok szerint az optimális arány :

régebben : 80:20

jelenleg : pl. Malázia : 39%

Taiföld : 40%

Nálunk az első korszakban35 -40% volt a felhalmozás, a fogyasztás pedig ennek megfelelően csökkent.--- az életszínvonal csökkenés.

Nagy Imre féle politika ezt a gyorsított iparosítást visszaállította. Az agrárolló összezárása. A mezőgazdaság is lélegzethez jutott.

Rákosi: nem ehetjük meg az arany tojást tojó tyúkot. --- felhalmozás

Ez az iparfejlesztés igazándiból olyan szerkezetű volt, amely nagy anyag és energia igényű volt. Az I. v.h.-val abba maradt fejlődést folytatta. Az 50-es években nálunk olyan volt, ami máshol félévszázaddal korábban ment végbe. Az ipar odatelepült, ahol az energia és az anyag forrása volt.

Ipartengely -- felborult az ország ---- Kivételes gyors fejlesztés áldozata lett.

Gyorsan növekvő városok és magas arányú bevándorlás. Nagy arányú extenzív fejlesztést jelent, amely munkaerő igényt támasztott. A másik oldalon elindult a mezőgazdaság kollektivizálása. A mezőgazdasági területek kidobtak magukból egy nagy tömeget, elsősorban fiatalokat.---- eláramlottak a városokba.---- magas népesség mozgás. A rozsda övezetek ekkor jöttek létre. Ezeket hátrányos helyzetűeknek tartják.

A 60-as évek nem a nehézipar fejlődését jelentette, hanem a feldolgozó ipar fejlődését jelentette. Amelyek nem kötöttek, annyira helyhez --- máshol is elhelyezhetők voltak. A felbomlott egyensúlyt próbálták így helyre hozni. ---- Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs fejlesztése. Ezek a fejlesztések főleg a fővárosból kitelepített területeken jöttek létre. --- Ez a második ciklus.

Vidéken az ipar néhány központra koncentrált, de nem volt szükséges a népesség áttelepülésére. --- Kialakultak a napi ingázók. Ekkor legmagasabb az ingázók száma 20%.az ingázók száma.

Ez a két fejlesztési ciklus összevethető az európai fejlődési ciklussal. Itt is ott is fordista fejlődés ment végbe. Ez a Ford által megteremtett üzemformát jelentette. Koncentrált nagyvállalat nagy mennyiségű termék előállítása. Sajnos amíg nálunk az ipar a régi technikát telepítette, addig Ny-on a legfejlettebb technikát telepítették. --- cél ott is a bővítés, de az állam beavatkozó tevékenységének eredményeként a fogyasztást igyekeztek a nagymértékben bővülő termeléshez igazítani. Az a helyzet állt elő, hogy a lakosság azt fogyasztott, amit termelt. Ugyan ez a szitu alakult ki Ny-on is, ott egy gyors gazdasági fejlődéshez gyorsan növekvő fogyasztás társult. Boldog béke évek időszaka. Addig nálunk a beszabályozódás és a hiánygazdálkodás vált jellemzőbbé. A népesség jövedelme nő és az igények is differenciálódnak. --- az igények is megnőnek. Ezt a mi gazdaságunk nem tudta követni, kielégíteni.

A mezőgazdaság termeléshez kapcsolódik az élelmiszer ipar fejlődése. Intenzitási görbék a mezőgazdaságban:

Belgium a központja, Magyarországnál deformálódnak a görbék, mert a KEU-I piacon belül különleges helyzetbe került az adottságai miatt. A kutatásokban új fajtákat tenyésztett ki, sok a műtrágya felhasználása is.

Intenzív a mezőgazdasági fejlődés. Az élelmiszer ipar a külpiaci igényekre alapozódott. A rendszer váltás után ez a piac összeomlott és mi itt maradtunk a szarban.

70-es évek : itt válik ketté a Ny és K fejlődése

Nyugat új gazdasági növekedési ciklusba lép, míg mi megmaradunk a régiben. Megjelent az egyre nagyobb differenciált szolgáltatások iránti igény a társadalomban.

Az ipar csökkentette a benne foglalkoztatottak számát, de nőt a szolgáltatások száma. A hiánygazdaság + a termékeinket nem tudtuk eladni külföldön, + nőt az igény az import iránt. Majd az olajválság. ---- Intő jelként szolgált. Ekkor kezdtük megenni az arany tojást tojó tyúkot.

A politika megpróbálja teljes foglalkoztatottságot fenn tartani, a termelés növekedésére törekszik. Egyre több lett az állami szolgáltatások köre. Mind ezeket valamiből finanszírozni kellett, a hazai bővülése visszaesett az olajválság idején. Ennek fedezéséhez pénzre volt szükség. A mezőgazdasági termelés volt export képes. Ekkor kezdtük fölvenni a hiteleket, ezzel elhalasztottuk azt a kötelezettséget, amit akkor meg kellett volna tenni, és egy másik generációra hagytuk. A hitelfelvételt arra használtuk fel, hogy megszilárdítsuk a kialakult helyzetet. A XIX. sz. végi termelési apparátust és struktúrát finanszíroztuk a hitelekből. Magas állami szociális juttatások. A megtermelt értékeket koncentrálta az állami költségvetésbe. Ma is még több mint 50% ami oda koncentrálódik. --- A legnagyobb pénzzel az állam rendelkezik. Az állam osztja vissza, ez nagy részben a lobbyk harca. Sok informális út. Tehát amikor a 70-es években hazánkban struktúra váltást kellett volna végrehajtani, a kísérletek ennek a helyzetnek a megváltoztatására, torzók voltak. Nem voltak elég következetesek, megtörtént egy nagy nemzeti bevándorlás. Ebből csak K felé volt némi kilépés, ami csak visszahúzott.

80-as évek : Sok új jelenség születik meg. pl. : magán gazdálkodás

50% fővárosban

1/4 Ny Dunántúlon

1/4 Községek között

Második gazdaság : az összes munkaidő ötödét jelentette, amit itt ledolgoztak.

Kezdett átalakulni a bankrendszer. Azt hitte a társadalom, hogy a szocializmus reformizálása folyik nálunk. Ny-on azt mondták, hogy mi vagyunk a legvidámabb barakk, vagy Gulyás kommunizmus.

Kelet eltátotta a száját. Kapitalista Magyarország.

Piaci viszonyok is kezdtek létezni az országban. A szocializmus aláásásáról van szó. A poszt szocializmus előkészítése történt hazánkban. 1988-ban Európa megállapodást kötött Magyarországgal. Azután jött a rendszer változás. Amelyet igazándiból nem is lehet olyan nagyon időponthoz kötni. A régi rend és az új vezetők fehérasztal mellett, hogy többpárt rendszer és választások legyenek.

Nyugat Európa 73-ban új gazdasági fejlődési szakaszba lépett át. ---- Posztfordizmus. Amikor a rendszer váltásról van szó, arról van szó, hogy átlépünk, nem konzerváljuk az előző korszakot.

Tény : Megváltoztak a gazdaság szereplői . Ebben vannak olyanok, akik újonnan jelentek meg, mások eltűntek, és megint mások maradtak.

Meghatározó szereplők : - állami szövetkezetek

- ipari szövetkezetek

- állami vállalatok

Mindenféle kollektív tulajdon, magán tulajdonba ment át. A tulajdon viszonyok gyökeresen változtak meg. Ny Európa a Posztfordizmus idején az állam igyekezett megszabadulni az állami tulajdonoktól. A gazdaság új szereplői : a magántulajdonosok Rt-k és Bt-k

A megváltozott gazdasági szereplők lévén, a vállalti szervezet is átalakult. Korábban az volt jellemző, hogy a vidéken létrejött ipar vagy ipartelep központjai a fővárosban volt. A Makóra érvényes döntéseket Budapesten hozták. A régi vállalati formák megszűntek vagy átalakultak. Ha döntéseket hoznak, akkor helyben hozzák azokat.

Terület fejlesztés szempontjából a legfontosabb tényező :

A gazdaságban a helybeni döntések szaporodtak el és lettek értékesek.

Endogén erők : mind az, az erő, energia ami létezik felértékelődik.

Megszülettek az önkormányzatok, amelyek hivatottak a döntések meghozatalára. Fellebbezés szempontjából csak az a fontos, hogy törvényes-e vagy sem. A központi köldökzsinór el lett vágva. A központ jelentősége leértékelődött. A magyar gazdaság minden oldalon mély válságba zuhant. Az elavult mezőgazdasági technika és az eladósodott mgazdaság és a felvevő piac megszűnése ---- a teljesítő képessége a felére csökkent.

A gazdasági változás olyan káosz mellett ment végbe, ami mellett a legokosabbak sem tudják megmondani, hogy hányadán is állunk. Mennyi föld is van magánkézben? Elszaporodtak a magán és törpe birtokok. Ha nem munkaintenziv, akkor képtelen árutermelésre. Az iparstruktúra teljesítő képtelenné vált. Magas költséggel állítják elő. ---- Eladhatatlan, versenyképtelen ---- Válságövezetek. Állami dotációk, hogy a foglalkoztatottságot fenn tartsák. A rendszer váltás egy dilemma, képes lesz-e hazánk áttérni a Posztfordizmusra vagy folytatjuk a régit. Dotálta a rozsda telepeket, de ez a TAXIS sztrájk idején megtört. 1996 március 5. Bokros csomag. Hazánk ismét megpespet.

Az állam kivonuljon néhány helyről, mert nincs pénz.

Munkanélküli tömeg ---- ezeket dotálni kell. Nemzeti össztermék negatív. Rohamos eladósodás. Ekkor következet be a Bokros csomag, amely radikális változást ígért, ami Ny Európában már másfél évtizeddel előbb végrehajtottak. A társadalommal békében kell élni, ha visszakanyarodunk, akkor megint visszamaradunk.

A rendszerváltással megjelent Ny Európa hazánkban, amelyek a Posztfordizmust jellemzi. A gazdasági szereplők csoportját, nem csak ezekből tevődik össze, hanem a multinacionális vállalatokból. Felértékelődik :

- a tudás igény

- az információ -------

- az infrastruktúra

- a rugalmasság

A termelés települése megválasztható, teljesen új szempontok szerint. Ahol innovációra képes munkaerő van, ---- vagyis mozgékony a termelés települése. A világ gazdaságába szeretnének ezek a cégek bekapcsolódni. A nemzetközi kapcsolatok válnak fontossá. A helyi endogén erők fontosabbá válnak, ezek azonban település szinten nem tudnak élni, csak környezeti szinten. Tehát település és környéke szintén életképes. Ez a társadalom identitását is módosítja. A társadalom identitása inkább a helyi érdekekhez kötődik.

A kérdés az, hogy ez a multinacionális cégek mennyire és meddig jönnek be.

Kialakult egy ÉNY-I tengely, a tőke 50%-a Budapesten van. Magán vállalkozások főleg Ny-on és Budapesten vannak. A többi szétszórtan található meg az országban. Itt ment végbe a tőkefelhalmozás. Itt van a legnagyobb számban jelen a magántőke. Ez vonzza a nemzetközi tőkét, és ez van közelebb a nyugati határhoz.

POSZTFORDIZMUS : tömeg termelés + vállalati szerv + fogyasztópiac, hanem jelentett egy szabványosított tervezést is, amihez megfelelő technika, ehhez megfelelő munkaerő volt szükséges, ez pedig a nagyüzemi szakmai munkás volt. Aki iskolában megtanulta a szakmáját, iskolában meglehetett tanítani. Nagyüzemi szakmunkás meghatározó társadalmi csoport. A többi csapattal szemben állt. Ez a nagyüzem úgy érezte jól magát, ha a kooperáció minél közelebb van hozzá, és minél térbelileg koncentrálódjanak. ----- Az urbanizálódásnak kedvezett, sőt ezt követelte meg.

A posztfordista gazdaság minden olyan lényeges jegyet megváltoztatott, a társadalom jólétének növekedésének következtében. Megváltozott az igény, jelentős fogyasztási struktúra ment végbe. Ez a fogyasztási struktúra nem dotálja a tömegeket, ez egyedinek kedvez. Változatosság térben és időben. Felértékeli a szabadidő felhasználását. ---- ipar kialakulását vonja maga után.

Környezet védelem.

Ma a környezet védelem beépül a gazdaságba a költségvetésbe. A megváltozott fogyasztási struktúrához a gazdaságnak alkalmazkodni kell. Ehhez igazodni kell : tömeg termelés csúcstechnológiával, tudomány igényes, és tudás igényes, különleges cikket gyártók. ---- A foglalkoztatásban a qaterne és a tercier ágazatok előre törnek. A 65 -70% dolgozik szolgáltatásban a fejlet országokban.

Az új technikák és technológiák kidolgozásához és feltalálásához , magasan kvalifikált agyakra van szükség. Magasan képzett sok helyen alkalmazható egyénekre van szükség. Együtt általános érvényű képzettségre váltható fel. Az érettségizettek előnyben vannak, mint a szobafestők. A gazdasági tevékenység egész folyamata megváltozik.

A dolgok jellege megváltozott. A termelés helyére a gyártás lépett. A gyártás, elosztás, fogyasztás, szabályozás

Vállalati szervezeti forma : A világgazdaságot a transznacionális vállalatok befolyásolják. Az előállított termékek nagy hányada ebben van benne, aki ebből kimarad, az ott marad, aki bekapcsolódik az halad. Belső összetartás, belső innováció. A lényeg, hogy már nem a koncentrált nagyüzemek a fontosak. A transznacionális vállalatok a kidolgozást és a szervezést vállalják. A gyártást a bedolgozók végzik. Összefüggnek egymással ---- Nem hatalmas szériákat gyárt, hanem csak összeszerel. Így az igényekhez alkalmazkodni tudó, gyorsan változni képes.

Jelentősen módosul a társadalmi szerkezet : magas fokú iskolával rendelkezők száma megnő. Az előbbi osztály polarizálódik, a középosztály rétege kitágul. Két pólusú fejlődés megy végbe. Marginalizólódási folyamat.

A munkanélküliség vele járó és hosszútávon együtt él vele, egyre többen kerülnek a perifériára. Megváltozik az állam viszonya a világhoz. A koncentrálható pénzek is csökkennek, a transznacionális vállalat ügyeibe se tud bele szólni, a munkaerő alkalmazásába sem. ---- Az állam egy csomó szolgáltatásról kénytelen lemondani.

Térbeli folyamatokra is kihatással van. A gazdaság a térbeli dekoncentráció felé halad. A gyártás kihelyeződik, kettős vonatkozás. A hagyományos ipari termelés periféria --- gyorsan iparosodó országok.

Másik térbeli hatás: a termelés bárhol megjelenhet, vagyis az a korábbi népesség koncentrálással szemben ellentétes. Mára pedig az ellenurbanizáció vált jellemzővé.

A falusi népesség gyorsabban nő, mint a városi. A gazdaság strukturális változása a gazdasági és társadalmi térbeli folyamatokat összességében összefoglalja.

A termelő eszközök nemzetközivé válása. Nemzetközi integráció felé mutat. Ezen nemzetközi integrációk közül a legsikeresebb az EU.

Az EU-nak a szerződés megkötése óta szokás nevezni a közösséget. Ennek a létrejötte gazdasági kérdés és politikai alku kérdése volt és ma is az.

Adam Smith az EU megteremtésének a híve volt.

Viktor Hugo

Eötvös

Újból Churchill vetette fel 1946-ban a Fultoni-beszédben és a Zürichi-beszédben. --- Ez még csak a gondolat felvétele.

Az első lépés két úton történt :

- 1948 Hágai-kongresszus. 800 európai szellemű közember, tudós, polgár gyűlt össze. Az Európa Tanács létrejöttét hozta létre.

- A század közepe táján Luxemburg és Belgium vámunióra lépése. Londonban született meg az egyesülés terve.

Benelux államok létrejötte.

Több egyezmény.

1951-es Európai Szén és Acél Közösség létrehozása, amely a Francia, Német megbékélés jegyében született meg.

1957-ben létrehozták az Európai Atomközösséget és Európai Gazdasági Közösséget.

I. szerződés a szénre és az acélra vonatkozik, minden részére.

II. szerződés az atomra, de mindenre

III. átfogó szerződés, amely nem érinti az előbbi kettőt, csak arra érvényes amit az előző kettő nem szabályozott.

Európai Uniós szerződés létrejötte. Távlatban megvalósítandó Európát vázolták fel. Ennek lényege léte, három alappilléren nyugszik.

1. Európai Közösségek : 3 szervezet. Magába foglalja az előző három szervezet működési apparátusát. 1967-ben egyesítették őket.

2. Közös Külkereskedelmi és Biztonsági politika

3. Bel és egészségügyi együttműködés

A három pillér közül a legerőletesebb az első. Ez a legfejlettebb. A harmadik szerződésnél a legnehezebb az egyeztetés és a koordináció.

70-es évek időszaka az EU virágkora. Gyors eredmények születtek. pl. GDP. 61-73 évi átlagban 4,8% volt.

Ha EU 4,5% mai egész 15 ország. 74-75 gazdasági válság a növekedés visszaesett 2%-kal. 93-ban mínusz.

II. v. h.-ban Európa meggyengült. Az USA megnövekedett gazdasági hatalommal rendelkezett. Ezt másképpen ellensúlyozni, csak összefogással lehetett. Másik oldalon Szovjetunió - katonai hatalom megnövekedése.

A háborús fenyegetettség létrehozta a NATO-t . Ennek gazdasági hátterét létre kellett hozni. Ezért az USA is támogatta.

EFTA létrejötte EU-val később. 73-ban felvették őket.

Technikai forradalom : Kisország tőkeereje nem bírta, sem a piaca nem bírta, ezért is jó volt a közösség. A kutatások költségei is megnövekedtek. A kutatási fejlesztéseket nem tudták, olyan mértékben fejleszteni. Közös kutatási bázisokat hoztak létre. Energetikai Közlekedési Távközlési Informatikai rendszerrel való összekapcsolása, mint gazdasági tényező az integráció irányába hatott.

EURÓPA REGIONÁLIS FÖLDRAJZA:

EURÓPA :

területe : 10 mill 508ezer Km

lakosság száma: 700 mill., ha az orosz és török részt is beleszámolom, viszont ezek nélkül 500 mill fő.

népsűrűsége : 74,5 fő/km a legsűrűbben lakott földrész.

Gea istenasszony teremtette. A legszebb földrész.

Európa, Ázsiának egy félszigete, sőt két félszigete. ( Európa a törzs + a Skandináv félsziget ) A Földközi-tenger és a Vörös-tenger valaha összefüggőt.--- Most a Szuezi-csatorna köti össze.

Gibraltár egy hegycsúcs a tenger alatt. Rajz :

összefüggésben van Európa és Afrika.

Self tengerek észak Európa táján. Ha 200m-t sűllyedne a vízszint, ami már egyébként volt is , és lesz is majd a jövőben, ( regressziós visszahúzódás )akkor láthatnánk, hogy Anglia a kontinenshez tartozik. A kisszigetek is északon mind a kontinentális talapzaton ülnek.

Az Ural hegység nem tartozik se egyik, se másik részhez sem. Ez inkább politikai határ, mint földrajzi. Szerkezetileg nem lehet lehatárolni. Az Ural folyó, Kaszpi-tenger, Égei-tenger.... ez nem földrajzi, hanem kultúrtörténeti lehatárolódás.

Európa meghatározó volt a kultúrájával, műveltségével a történelemben. Mezopotámia az Eu-I kultúra bölcsője, majd a Nílus völgyébe terjedt át ---- folyami, öntözéses kultúra.

Kína: Jangce mentén, rizs kultúra, de ez nem érhette el Eu-t , mert az orosz tábla egy nagy lakatlan terület. 2,5 -3 ezer Km-t kellene a sivatagon át megtenni. Délre a Szahara.

A Görögök voltak az ókori kultúra legnagyobb teremtői. A rómaiak pedig a legnagyobb terjesztő és a legnagyobb civilizáció megteremtői. A középkorban , az ókori kultúrát megfojtották. Reneszánszba a megújulás : az ember szabad akart lenni. A kultúra középpontja áttevődik az Atlanti part északi részére. A mai napig ez az uralkodó.

Az Írek és a Skótok más kulturális szinttel rendelkeznek, mint az Angolok.

A balkáni és az ázsiai kultúra között hatalmas különbség van. A balkán kultúra fejlettebb, mint az ázsiai.

Anglia ---- Benelux ----- Erdély : ettől ÉK felé protestánsok, DNY felé katolikusok, ÉNY felé egy darabig a szellemi és anyagi kultúra a legmagasabb.

Max Webber : ahol protestánsok élnek, ott a kultúra és az anyagi szinvonal magasabb. ----- Erkölcsi normává tette a gazdaságot, kereskedelmet, tőke felhalmozást.

Katolikusok : szegényebbek és műveletlenebbek. Ők nem tudták összeegyeztetni a vallást és a kapitalizmust.

A görög katolikusok: ortodoxok, primitívek, a népet hipnotizálták, tudatlanságba szorították.

Északról délfelé haladva csökken a műveltség. Róma ma már közép tájékon helyezkedik el.

A magasabb műveltségű nép alkalmasabb a magasabb civilizáció megteremtésére.

Keletkeztek Amerikában is kultúrák, de azokat az európaiak elpusztították.

EURÓPA SZERKEZETI FELÉPITÉSE

1.)

Az ókort megelőző képződmények. :

- Balti-pajzs : merev, szilárd kéregdarabja Eu-nak. Mozgásra kevésbé hajlandó, ezért a környezetében lévő mozgásokat befolyásolja. Ez a felszínen van. ( Finno.)

Az ókori hegység tagjai : -Kaledoniai - hegység rendszer

- Armnikai - hegység rendszer ( Norvégia )

- Vareszkuszi - hegység rendszer ( Fr, Német, Cseh )

Ezek a hegység rendszerek lekoptak, összetöredeztek és megemelkedtek. Az ércképződés lévén, az ércek kibányászhatóvá váltak. ( Norvégia, Svédország )

Az ókor végén a tenger elborította a hegységek jó részét, amelyek lábánál hatalmas szerves anyag halmozódott fel. szén - korszak

A másik nagy szerkezeti egység : Eurázsiai-hegység rendszer

Ennek tagjai :

- Atlasz-hegység, Afrikában kezdődik a hegység rendszer

- Átnyúlik Spanyol országba: Bettikai Kordillerák

- Franciaországban a Riviérán folytatódik a tenger alatt.

- Pireneusok

- Alpok, amely lekanyarodik dél felé és Szicíliába tér vissza

- A másik irány a Kárpátok

- Balkán - hgy.

- Kisázsiai Pamír-hegység

Ez a fiatal lánchegység rendszer a világ legszebb tájait produkálja. Nem É- D

hanem Ny- K-I irányú.

Az ezen hegységek által körbe fogott medencék, tökéletes síkságok a folyók révén. Az észak Német és Lengyel síkság kivétel ez alól.

Orosz tábla :

Az ókor óta egymásra rakódnak a korok kőzetei. A háborítatlan táblán egyedül az Ural hegység van. Rajz :

A folyók oldalán is láthatóak.

Más más jelentőségük van a gazdaság szempontjából. Az utolsó jelentős nyomokat a jégkorszak hagyta. A jég London -- Berlin -- Krakkó -- Kijev -- Ob torkolata mentén húzódott. A jégtakaró lecsiszolta a felszínt és kicsipkézte a hegységeket. A korszaknak volt egy velejárója a porhullás. A két jégkorszak között löszhullás. Ebből lett a fekete föld. A legjobb termőföld = a csernozjom.

Német- alföld és Lengyel - síkság : Itt sok törmeléket rakott le a visszavonuló jég. Itt nem volt löszhullás. A folyók derékszögben megtörve kerülgették a törmeléket. Többségük az Atlanti - óceán felé fut ki. A legnagyobb tenger járásokat mérik. A hatalmas tölcsér torkolatok hajózásánál ez fontos. A tengereknek fontos szerepük van a terjesztésben. Norvégia ma a világ egyik legnagyobb bérfuvarozója.

TERMÉSZETI TÉNYEZŐK

Éghajlat :

Európa partjai mentén fut végig a Golf-áramlat. Eu Ny-I partja rendelkezik a föld egyik legnagyobb pozitív hőmérsékleti anomáliájával. Norvégia egész évben hajózásra alkalmas. Nyugati légáramlások behatolása. ( Egyenlítői légkörzés, PASSZÁT , Nyugati szélrendszer, Északi szélrendszer. )

Eu déli része a mediterrán övbe tartozik. Nyáron szárazság, télen csapadékos. Ez meghatározza az itt termeszthető növényeket.

Főn szél : száraz, lebukó, csapadék mentes.

Az Amerikai hegységek É-D irányúak. Az Eu-I hegységek beengedik a Ny-I szeleket. Ezek csapadékot hoznak. Kialakul egy monszun periódus. A víz lassabban melegszik és hűl, mint a szilárd kőzet.

Nyári monszun : a víz felől fúj a szél a szárazföld felé.

Téli monszun : a föld felől fúj a szél az óceán felé. + a sarkok felől leömlő hideg légáramlás. Innen áramlik Ny, DNy felé. ( Szibéria ) Magas nyomású központ.

- Hideg, derült, száraz tél

Ha a déli szél : csapadékot okoz.

- Izlandi szigetek : alacsony nyomású terület : innen ciklonok áramlanak ki.

- Azori szigetek : nyáron meleg levegőt áramoltat.

A nyugati csapadékosabb terület a mérsékelt égövhöz, az óceáni részbe tartozik. A Búza, Kukorica, Rozs, és a szarvasmarha tenyésztés jellemzi.

Meleg kontinentális terület : Magyarország, Románia

Száraz kontinentális terület :

Hideg kontinentális terület :

EURÓPA BENÉPESÜLÉSE

Az Afrikai kontinensről 200 ezer évvel ezelőtt érkeztek ide.

Ázsia felől 50 -60 ezer évvel ezelőtt.

Ezek keveredéséből alakultak ki a mai népcsoportok.

Típusok :

- mediterrán : D-ről -- Itália, Spanyolo.

- alpi : Kis-Ázsiából -- Balkán, Dél Németo., és Fro. déli része

- dinári : Keleti Alpok, Balkán, Lengyelo déli része

- északi : Skandinávia, Német-alföld, ( ős germán )

- Kelet balti : ÉK és K Európa

A többség a párhuzamos kialakulás mellett van. Indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak.

1.) örmény, indoiráni, hellén

2.) balti, szláv, germán

3.) kelta, itáliai újlatin

1990. a legtöbben Európában a szláv nyelvcsaládhoz tartozók vannak.

34%-a a népességnek.

30% germán

27% latin

3% finnugor

2% török

___________________

118 millió török

94 millió német

61 angol

59 francia

58 olasz

44 ukrán

37 lengyel

30 spanyol

23 román

21 holland - flamand

14 magyar

Eu népessége egy évszázad alatt megduplázódott.

A XIX. sz. második felétől a II. v.h. -ig volt a legnagyobb mértékű növekedés. Eu népessége a világénak a 1/4-e volt a XX. sz. elején, ez lecsökkent mára a 13,4%-ra.

Eu népessége 3-3,3 millióval nő évente. 500 millióból 9,2 millió nem Eu-i. DK-Eu-ban jelentős a szaporulat.

Nem csak mennyiségi, hanem minőségi és területi változások is voltak. Ezek a változások az ipari forradalommal kezdődött.

Strukturális változások :

- tömeges belső vándorlás

- város és falu elkülönülése

- foglalkozási átrétegződés

- területi átrendeződés

- Új városok születése

Ny --- K felé halad ez a tendencia, folyamat. Ez a különbség még most is jelen van. A K-I részt sokféle nép özönlötte el, a kulturális fejlettség visszahanyatlott. A Ny-t az eredeti tőkefelhalmozásból kivette a részét. Az iparosodás miatt a nagy folyamatok váltak jellemzővé. --- városokba áramlás --- sűrűn és kevésbé lakott területek. Az urbanizáció folyamata végigjárta a ______ folyamatot :

Városba áramlás --- város környéke egybe szerveződik a várossal ( agglomeráció ) -- városból való kiköltözés ( szuburbanizáció, ellenurbanizáció ) --- gentrifikáció, reurbanizáció. Rajz:

5 millió feletti : Párizs, London

Foglalkozási struktúra átalakulása : Rajz

NÉPESSÉG TÖMÖRITÉS :

1.) A gyári nagyipar létrejöttekor : a kőszén és a vasérc lelő helyekre vonzották az embereket. ( Saar, Ardennek, Pennine, Szilézia, Donyec-medence, Románia, Spanyolo )

2.) A fővárosokba telepedett a könnyű ipar --- népesség. Párizs, London, Berlin, Moszkva, Bécs, Budapest.

3.) A kikötők mentén : Hamburg, Bréma, Rotterdam, Bristol,

4.) Folyók mentén : Budapest,

Mára a kikötők szerepe módosult. Behozott élelmiszerek feldolgozó helyeiből a nehéz és vegyipari feldolgozó helyekké váltak.

A nagy földrajzi felfedezések és az eredeti tőkefelhalmozás

A XIV. sz. gazdasági, népességi megtorpanását a XV. sz. közepétől lassú fejlődés váltotta fel: egységes nagy államok alakultak, fejlődött az ipar, a mezőgazdaság, növekedett a népesség  Ny.-Eu. nem tudja népességét elég élelemmel ellátni  mind több mg.-i terméket importál  kereskedelmi fellendülés, kontinentális mun-kamegosztás: K.-Eu.: mg (búza)  Ny.-Eu.: ipari termék (posztó)

A növekvő kereskedelem következményei:

- nemesfém éhség

- új út kell a keleti kereskedelem lebonyolításához, török hatalom megjelenése miatt (Konstantinápoly elfog-lalása, 1473.)



- új tengeri utak keresése



Nagy földrajzi felfedezések:

1471.: portugálok átlépik az Egyenlítőt

1487.: megkerülik a Jóreménység-fokát

1498.: Vasco de Gama (portugál) Afrikát körülhajózva eljut Nyugat-Indiába

1492. VIII. 3-X. 12.: Kolumbusz Kristóf első útja, az Újvilág felfedezése  spanyolok előretörése

1493-96.: Kolumbusz 2. útja, 1498-1500.: Kolumbusz 3. útja  arany, ezüst, drágakövek, növényi és ásványi anyagok, olcsó munkaerő, beláthatatlan lehetőségek, gigantikus haszon

1519. VIII-1522. IX.: Fernando Magellán expedíciója a Föld körül (Magellán az út során meghal, 18 ember (265-ből) és 1 hajó (5-ből) tér vissza sikeresen, elsőként körülhajózva a Földet)

Több tényező segítette a megvalósítást:

- megépítik az első caravellákat (több árbocos, magas építményű, hátsókormányos, 200-500 tonnás)

- araboktól átvett iránytű

- a XIII-XIV. században tett utazások eredményeként bővültek a földrajzi ismeretek

- elfogadják, hogy a Föld gömbölyű (Ptolemaiosz)

A bennszülöttek eleinte szívesen fogadták a nemegyszer isteni eredetűnek tartott hódítókat (Cortez: 1519., Alvarando: 1523., Pizarro: 1531.), később, mikor rájöttek, hogy csak kirabolják őket szembefordultak. A har-cokban százezrek, a behozott járványokban milliók haltak meg.

A felfedezések következményei:

- Európába nemesfém áradat indul meg (1521-1600.: 16 ezer t ezüst, 200 t arany)

- új növények: kukorica, dohány, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, ananász, tök, gyapot, kaucsuk, kakaó, kinin, vanília.

- új területek: bányák, cukor-, gyapot-, dohányültetvények: az indiánok gyengének bizonyultak a rabszolga munkára  rabszolga-kereskedelem Afrikából Amerikába

A élelmiszer iránti nagy kereslet hatására a XVI. sz. közepétől mezőgazdasági termékek (főleg a gabona) ára nőtt, ezt az iparcikkek árai, a bérek nem követték. Az ipari termelés növelését sürgette az iparcikkek (főleg a posztó) iránt megnőtt kereslet, valamint a K.-Eu.-i piaci lehetőségek (a k.-eu.-i országokban a mezőgazdaságra álltak rá  ipari termelés visszaesett). Ezt a nagy kereskedelmet segítette lebonyolítani az Újvilágból beáramló nemesfémtömeg, ami tovább növelte az árakat.

A megnövekedett keresletet a céhek kereteiben nem lehetett kielégíteni  élelmes vállalkozók kijátszották azt  kiadási rendszer (olcsó textíliát falusi lakossággal készíttették el). A drágább, finomabb (luxus)cikkeket manufaktúrákban készítették (vállalkozó műhelyében a vállalkozó nyersanyagával és (kezdetben ké-zi)szerszámával dolgozó fizetett munkások állítanak elő olcsón több árut  munkamegosztás)  sok kézmű-ves ment tönkre, de a kereskedő-vállalkozók kezében nagy tőke halmozódott fel.

Angliában és a Németalföldön játszódott le először az a folyamat, amelyek eredményeként a földjüket vesztett parasztokból és a tönkrement kézművesekből kialakult a bérmunkások rétege. Angliában ez a folyamat a posz-tóipar föllendülésével függ össze. A gyapjú iránti nagy kereslet arra ösztönözte a földbirtokosokat, hogy juhte-nyésztéssel foglalkozzanak  növelni kellett a legelők nagyságát  kisajátították az addig közös legelőket + pusztán hagyott területeket, majd egyes paraszti földeket vettek el. Az elrabolt földeket sövény és kőkerítések-kel vették körül  bekerítés. Az új jelenség a XVII., de főleg a XVIII. sz.-ban vált általánossá és igazán sú-lyossá.

A földjükről elkergetett parasztok, tönkrement kézművesek számára egyetlen megélhetési forrás maradt: a tőkés vállalkozók manufaktúráiban munkát vállalni. (Ezt a folyamatot szigorú törvények is segítették (pl.: Anglia 1597. Erzsébet törv.), büntették a csavargókat, munkakerülőket.) Angliából a XVI.sz. végére Eu. legjelentősebb állama vált, I. Erzsébet uralkodása idején gazd.-i és pol.-i téren is jelentőssé vált. A társadalmi összetétel meg-változott, a kereskedelemből meggazdagodó polgárság egyre nagyobb hatalomra tett szert. A polgárságnak szüksége volt a tengereken a királyi hatalom védelmére, ezért tudomásul vette a korlátlan királyi hatalmat. Így az abszolút monarchia, amely VIII. Henrik alatt kezdett kialakulni, I. Erzsébet korában kiteljesedett. Azonban 1588 után, miután a tengerekről eltűntek a spanyol és portugál konkurensek, a polgárságnak nem volt szüksége a királyi védelemre, többé nem volt hajlandó az ebből származó terhek elviselésére sem. A helyzet Erzsébet halála után, a Stuartok uralkodása alatt mérgesedett el.

Azt a történelmi folyamatot, amelyben a kisárutermelő parasztokat és a kézműveseket a termeléshez, illetőleg a létfenntartáshoz szükséges eszközeiktől megfosztják és ezek vagy az ezek megvásárlásához szükséges összeg mások kezében felhalmozódik, eredeti (= kezdeti) felhalmozásnak nevezzük. Ennek so-rán alakultak ki a tőkés termelés gazdasági és társadalmi feltételei. Ezzel együtt a világkereskedelem is kialakult, melynek a központja a spanyol-németalföldi Antwerpen lett.

Ugyanakkor a kontinentális munkamegosztás révén a Kelet-Európában megtermelt mg.-i terményeket nagy haszonnal lehetett értékesíteni. Ez az itteni földbirtokosokat arra ösztönözte, hogy bekapcsolódjanak az agrár-terményekkel való kereskedelembe  fokozódó mértékben vették igénybe a jobbágyaik terményjáradékait + kiterjesztették a majorságukat, amit robotmunkával műveltettek  parasztot megfosztották szabad költözködési jogától  második jobbágyság  megmerevedő feudalizmus: keleti területek a mg.-ra álltak be és nem fejlőd-tek.

A nemzetközi munkamegosztás következtében Mo.- on is a mg., elsősorban az állattenyésztés és a bortermelés került előtérbe, ami ezek fejlődésére kedvezően hatott, viszont káros volt az ipar számára. Emellett emelkedett a gabona iránti kereslet is  agrárkonjuktúra  a földesurak növelték az allódiumok területét + emelték a ro-botot + növelték a jobbágyok terményadóját + kialakult a 2. jobbágyság  növekedett a főnemesség hatalma.

A rendi monarchia kialakulása Angliában és Franciaországban

A hűbérség bomlásával Európa államaiban a széttagoltság, a feudális anarchia volt jellemző. A további fejlődés csak úgy volt lehetséges, ha megerősítik az államot, megerősítik a központi királyi hatalmat. Ezt a folyamatot támogatták a rendek. Az uralkodók a bárók ellensúlyozására kénytelenek voltak kiszélesíteni a lovagokkal (nemesekkel) és a városi küldöttekkel.

Rend fogalma: az árutermelés és a kereskedelem kiszélesedésével a társadalom azonos helyzetű csoportjai is közelebb kerültek egymáshoz. A feudális társadalom azonos kiváltságú, gazdasági helyzetű és érdekű, érdekeiért közösen fellépő csoportjait rendeknek nevezzük. A három rend: papság, nemesség, polgárság. A parlament kialakulása után a királyok felismerték ennek előnyeit: a városok küldöttei a parlamentben felhasználhatók a bárók ellen, valamint azt, hogy a képviselők beleegyezésével kivetett adók biztonságosabban behajthatók.

Kialakult tehát a rendi monarchia, amely olyan államforma, amelyben a hatalmat a király és a rendek együttesen gyakorolják.

A rendek az országgyűléseken a királlyal együtt hozták a törvényeket, vetették ki az adókat, jóváhagyásuk nélkül nem hívhatták egybe az ország hadseregét.

A rendi fejlődés Európában

A rendi monarchia kialakulása

Anglia

II. Henrik / Plantagenet dinasztia /

Előre mutató lendületes jogfejlődés (csak a királytól függő bírák) fellebbezési lehetőség stb. Döntő szerepet játszott abban, hogy az angol társadalom saját ügyeit kézbentartó öntudatos közösséggé alakulhatott. A kisebb vagyonú hűbéresek pajzspénzzel megválthatták hadkötelezettségüket, ebből a királytól függő ütőképes állandó zsoldos sereget állítottak föl. Szakembereket alkalmaztak (papok helyett) a jogszolgáltatásban és a kincstárban. A hitel és váltó üzlet, bank szakma, Itálián kívül csak itt honosodik meg. A belbiztonság növelte a kereskedelmi forgalmat.

1189: Oroszlánszívű Richárd 10 évig uralkodik.

Földnélküli János

II. Fülöp Ágost megszerzi Földnélküli János franciaországi birtokait. Az érseki szék betöltése körüli vita a pápával -> kiközösíti az egész országot III. Ince pápa -> 1213 térdre borul a pápai legátus előtt -> belső ellenzéke: János király méltatlanná vált az angol trónra -> nyílt szervezkedés, a fegyvert fogó nemesség London felé vonul, a városi testületek küldöttei is csatlakoznak. Rákényszerítik a királyt a Magna Charta Libertátum ( Nagy Szabadság levél ) 1215-ös kiadására. Mely a következőket tartalmazza.

 a nagy államtanács nélkül, a király nem vethet ki adókat

 szabad embert tárgyalás nélkül nem lehet elítélni

 idegen kereskedő vámmentesen beutazhat Angliába

 zsidó uzsorások szerepének visszaszorítása

 nők istenítéleti próbáit megtiltja ( kivéve férfigyilkosságok )

 ellenállási cikkely: az uralkodó jogsértés esetére fegyvert fogó nemesség felkeléseit nem minősítheti lázadásnak

III. Henrik

Földnélküli János fia, fegyverrel visszaszerzi családja elveszett franciaországi birtokait. A harchoz pénz kellett, pénzt zsidó kölcsönökből szerzett. Nemesi mozgalom bontakozik ki ellene, vezére Simon de Monfort. 1265-ben az eddig csak főurakból álló tanácsba a parlamentbe, meghívták a köznemesek és a polgárok képviselőit is. Felsőház: főpapok és lordok, alsóház: grófságok és városok képviselőit tartalmazza.

Franciaország

II. Fülöp Ágost

Megszerzi Földnélküli János franciaországi birtokait. IX. Lajos törvényeket hoz ( addigra szokás jog uralkodik ). Az első kormányszervek kialakulása. Pénzügyi, bírósági, vidéki hivatalok ( világi, polgári szakértők alkalmazása ). Továbbá megtiltatta a feudális urak magánháborúit, kezébe vette a pénzverést.

IV. (Szép) Fülöp

A királyi hatalom további erősítője. Házassággal megszerezte Champagne-t, majd meghódította Flandriát. Megadóztatta az egyházat -> VIII. Bonifác pápa kiközösíti. IV. Fülöpnek szüksége volt az alattvalók támogatására a hadsereg felállításához. A papság és a király közötti viszály következménye az első rendi gyűlés 1302-ben Franciaországban. Itt voltak a tartományi rendi gyűlések is. A három rend külön-külön tanácskozott. A parlament szó Franciaországban nem a rendi gyűléseket, hanem a bíróságokat jelenti.