A XIV. sz. gazdasági, népességi megtorpanását a XV. sz. közepétől lassú fejlődés váltotta fel: egységes nagy államok alakultak, fejlődött az ipar, a mezőgazdaság, növekedett a népesség Ny.-Eu. nem tudja népességét elég élelemmel ellátni mind több mg.-i terméket importál kereskedelmi fellendülés, kontinentális mun-kamegosztás: K.-Eu.: mg (búza) Ny.-Eu.: ipari termék (posztó)
A növekvő kereskedelem következményei:
- nemesfém éhség
- új út kell a keleti kereskedelem lebonyolításához, török hatalom megjelenése miatt (Konstantinápoly elfog-lalása, 1473.)
- új tengeri utak keresése
Nagy földrajzi felfedezések:
1471.: portugálok átlépik az Egyenlítőt
1487.: megkerülik a Jóreménység-fokát
1498.: Vasco de Gama (portugál) Afrikát körülhajózva eljut Nyugat-Indiába
1492. VIII. 3-X. 12.: Kolumbusz Kristóf első útja, az Újvilág felfedezése spanyolok előretörése
1493-96.: Kolumbusz 2. útja, 1498-1500.: Kolumbusz 3. útja arany, ezüst, drágakövek, növényi és ásványi anyagok, olcsó munkaerő, beláthatatlan lehetőségek, gigantikus haszon
1519. VIII-1522. IX.: Fernando Magellán expedíciója a Föld körül (Magellán az út során meghal, 18 ember (265-ből) és 1 hajó (5-ből) tér vissza sikeresen, elsőként körülhajózva a Földet)
Több tényező segítette a megvalósítást:
- megépítik az első caravellákat (több árbocos, magas építményű, hátsókormányos, 200-500 tonnás)
- araboktól átvett iránytű
- a XIII-XIV. században tett utazások eredményeként bővültek a földrajzi ismeretek
- elfogadják, hogy a Föld gömbölyű (Ptolemaiosz)
A bennszülöttek eleinte szívesen fogadták a nemegyszer isteni eredetűnek tartott hódítókat (Cortez: 1519., Alvarando: 1523., Pizarro: 1531.), később, mikor rájöttek, hogy csak kirabolják őket szembefordultak. A har-cokban százezrek, a behozott járványokban milliók haltak meg.
A felfedezések következményei:
- Európába nemesfém áradat indul meg (1521-1600.: 16 ezer t ezüst, 200 t arany)
- új növények: kukorica, dohány, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, ananász, tök, gyapot, kaucsuk, kakaó, kinin, vanília.
- új területek: bányák, cukor-, gyapot-, dohányültetvények: az indiánok gyengének bizonyultak a rabszolga munkára rabszolga-kereskedelem Afrikából Amerikába
A élelmiszer iránti nagy kereslet hatására a XVI. sz. közepétől mezőgazdasági termékek (főleg a gabona) ára nőtt, ezt az iparcikkek árai, a bérek nem követték. Az ipari termelés növelését sürgette az iparcikkek (főleg a posztó) iránt megnőtt kereslet, valamint a K.-Eu.-i piaci lehetőségek (a k.-eu.-i országokban a mezőgazdaságra álltak rá ipari termelés visszaesett). Ezt a nagy kereskedelmet segítette lebonyolítani az Újvilágból beáramló nemesfémtömeg, ami tovább növelte az árakat.
A megnövekedett keresletet a céhek kereteiben nem lehetett kielégíteni élelmes vállalkozók kijátszották azt kiadási rendszer (olcsó textíliát falusi lakossággal készíttették el). A drágább, finomabb (luxus)cikkeket manufaktúrákban készítették (vállalkozó műhelyében a vállalkozó nyersanyagával és (kezdetben ké-zi)szerszámával dolgozó fizetett munkások állítanak elő olcsón több árut munkamegosztás) sok kézmű-ves ment tönkre, de a kereskedő-vállalkozók kezében nagy tőke halmozódott fel.
Angliában és a Németalföldön játszódott le először az a folyamat, amelyek eredményeként a földjüket vesztett parasztokból és a tönkrement kézművesekből kialakult a bérmunkások rétege. Angliában ez a folyamat a posz-tóipar föllendülésével függ össze. A gyapjú iránti nagy kereslet arra ösztönözte a földbirtokosokat, hogy juhte-nyésztéssel foglalkozzanak növelni kellett a legelők nagyságát kisajátították az addig közös legelőket + pusztán hagyott területeket, majd egyes paraszti földeket vettek el. Az elrabolt földeket sövény és kőkerítések-kel vették körül bekerítés. Az új jelenség a XVII., de főleg a XVIII. sz.-ban vált általánossá és igazán sú-lyossá.
A földjükről elkergetett parasztok, tönkrement kézművesek számára egyetlen megélhetési forrás maradt: a tőkés vállalkozók manufaktúráiban munkát vállalni. (Ezt a folyamatot szigorú törvények is segítették (pl.: Anglia 1597. Erzsébet törv.), büntették a csavargókat, munkakerülőket.) Angliából a XVI.sz. végére Eu. legjelentősebb állama vált, I. Erzsébet uralkodása idején gazd.-i és pol.-i téren is jelentőssé vált. A társadalmi összetétel meg-változott, a kereskedelemből meggazdagodó polgárság egyre nagyobb hatalomra tett szert. A polgárságnak szüksége volt a tengereken a királyi hatalom védelmére, ezért tudomásul vette a korlátlan királyi hatalmat. Így az abszolút monarchia, amely VIII. Henrik alatt kezdett kialakulni, I. Erzsébet korában kiteljesedett. Azonban 1588 után, miután a tengerekről eltűntek a spanyol és portugál konkurensek, a polgárságnak nem volt szüksége a királyi védelemre, többé nem volt hajlandó az ebből származó terhek elviselésére sem. A helyzet Erzsébet halála után, a Stuartok uralkodása alatt mérgesedett el.
Azt a történelmi folyamatot, amelyben a kisárutermelő parasztokat és a kézműveseket a termeléshez, illetőleg a létfenntartáshoz szükséges eszközeiktől megfosztják és ezek vagy az ezek megvásárlásához szükséges összeg mások kezében felhalmozódik, eredeti (= kezdeti) felhalmozásnak nevezzük. Ennek so-rán alakultak ki a tőkés termelés gazdasági és társadalmi feltételei. Ezzel együtt a világkereskedelem is kialakult, melynek a központja a spanyol-németalföldi Antwerpen lett.
Ugyanakkor a kontinentális munkamegosztás révén a Kelet-Európában megtermelt mg.-i terményeket nagy haszonnal lehetett értékesíteni. Ez az itteni földbirtokosokat arra ösztönözte, hogy bekapcsolódjanak az agrár-terményekkel való kereskedelembe fokozódó mértékben vették igénybe a jobbágyaik terményjáradékait + kiterjesztették a majorságukat, amit robotmunkával műveltettek parasztot megfosztották szabad költözködési jogától második jobbágyság megmerevedő feudalizmus: keleti területek a mg.-ra álltak be és nem fejlőd-tek.
A nemzetközi munkamegosztás következtében Mo.- on is a mg., elsősorban az állattenyésztés és a bortermelés került előtérbe, ami ezek fejlődésére kedvezően hatott, viszont káros volt az ipar számára. Emellett emelkedett a gabona iránti kereslet is agrárkonjuktúra a földesurak növelték az allódiumok területét + emelték a ro-botot + növelték a jobbágyok terményadóját + kialakult a 2. jobbágyság növekedett a főnemesség hatalma.
Megjegyzés küldése