A gondolkodás logikai törvényei: a harmadik kizárásának törvénye és az ellenséges alap törvénye.

 Azonosság törvénye.
 Ellentmondás elkerülésének törvénye.
 A harmadik kizárásának törvénye, gondolkodásunk határozottságát biztosítja.

A kizárt harmadik, vagy harmadik kizárásának logikai törvénye azt mondja: két egymásnak ellentmondó gondolat közül, ha az egyik igaz, akkor a másik biztosan hamis, mert harmadik lehetőség nincs. Vagy az egyik igaz, vagy a másik igaz, harmadik lehetőség nincs.
Abban az esetben, ha egyértelműen, határozottan nem lehet eldönteni, hogy két egymásnak ellentmondó gondolat közül melyik az igaz, mert a valóság ezt nem teszi lehetővé, akkor a valóságnak megfelelően az is-is formulát alkalmazzuk.

A harmadik kizárásának logikai törvényét megsérthetjük és ezáltal nem tükrözzük helyesen a valóságot.

A logikai törvény megsértésének két formája:
a) ha az is-is formát ott alkalmazzuk, ahol csak a vagy-vagy formát lehet alkalmazni;
b) ha a vagy-vagy formát ott alkalmazzuk, ahol csak az is-is formula tükrözi a valóságot.

 Az elégséges alap törvénye, a megalapozottság biztosítja a gondolkodásunkban.

A törvény lényege: egy gondolatot érvényesnek, igazinak vagy hamisnak csak akkor fogadhatunk el, ha elégséges alapunk van az igazság, vagy hamisság kimutatásához.

Az elégséges alap azoknak a feltételeknek az összessége, amelyek szükségesek és elégségesek is az igazság, vagy hamisság kimutatásához.
A feltételeket két csoportba soroljuk:

1.) tapasztalati feltételek:
Ezek a feltételek általában valamelyik érzékszervünk segítségével jönnek létre és ezeket felhasználva adott esetben elegendőek is az igazság, vagy hamisság kimutatásához.

A tapasztalati feltételek nagyon fontos szerepet játszanak akkor, ha önmagunkban is elegendőek a gondolat érvényességének a megállapításának. Tanítási órákon a szemléltetés egy adott megállapítás igaz vagy hamis voltát is szolgálja.

2.) logikai feltételek:
A tapasztalati feltételek olyan általánosítások, szabályok, amelyekhez valamilyen következtetéssel már eljutottunk. Tudományok által már bizonyított tételek, axiómák, melyeket már bizonyítás nélkül igaznak fogadunk el.

A tapasztalati és logikai érveket együtt is alkalmazhatjuk egy gondolat igazságának vagy hamisságának kimutatásához.

A gondolkodás logikai törvényei. Az azonosság törvénye. Az ellentmondás elkerülésének törvénye.

Az objektív valóságban törvények léteznek.
A logikának mint tudománynak, az az egyik speciális feladata, hogy a maga kutatási területén feltárja az objektív törvényszerűségeket. Mivel a logika tárgya a gondolkodás, e téren állapította meg a legfontosabb összefüggéseket. Ezeket az összefüggéseket nevezzük a gondolkodás logikai törvényeinek.

 A gondolkodás logikai törvényei objektív törvények. Ha azonban a törvények ismeretében gondolkodunk, kevesebb hibát vétünk, gondolkodásunkat úgy irányíthatjuk, hogy az megfeleljen a helyes gondolkodás szabta követelményeknek. A gondolkodás a valóság megismerésére irányul.

 Ha a valóságban a tárgy nem változott meg, nem cserélődött fel más tárggyal, akkor a gondolkodásukban is így kell azt tükrözni.

A valóság törvényei alapján születnek meg a gondolkodás törvényei, a négy logikai alaptörvény:
1. Azonosság törvénye
2. Ellentmondás elkerülésének törvénye
3. A harmadik kizárásának törvénye
4. Elégséges alap törvénye

Az objektív valóság igaz tükrözése megköveteli, hogy gondolkodásunkban egyértelműek, következetesek, határozottak legyünk és gondolkodásunk megalapozott legyen. Ehhez a nyelvi formának is szerepe van, mert mindezt a nyelv segítségével tudjuk kifejezni.

Az azonosság törvénye: a gondolkodásunk egyértelműségét biztosítja.

Az azonosság törvénye kimondja, hogy : minden dolog a valóságban adott időben és adott vonatkozásban azonos önmagával, tehát a róla alkotott gondolatnak is azonosnak kell lennie önmagával és nem lehet azt felcserélni egy másik gondolattal.
Ne használjunk minden áron idegen kifejezést, még akkor sem, ha tudjuk a jelentését. Ha van magyar megfelelője, inkább használjuk azt.
Előfordul, hogy van, amikor feltétlenül használni kell az idegen kifejezéseket, mert a tudományos szint megköveteli, mert nincs magyar megfelelője, mert használata mindennapivá vált, vagy mert nyelvünkön nehéz röviden, egyértelműen kifejezni a fogalmat.
Az idegen kifejezések használata lehetetlenné teheti a megértést még akkor is, ha használja tudja azoknak a jelentését. Mindig fel kell mérni, hogy kikhez szólunk, és annak megfelelően kell a kifejezéseket használnunk.
Az egy jelentésű kifejezések általában nem zavarják az egyértelműséget.

Két vagy több jelentésű kifejezések használata már zavarhatja az egyértelműséget. Ilyen esetben úgy biztosíthatjuk az egyértelműséget, hogy a kifejezés használja, jelzi, hogy adott esetben ezt és ezt érti a kifejezésen, illetve, hogy milyen jelentésben használja azt.

Az azonosság törvényének megsértése.
Megsérthetjük az azonosság törvényét:
1.) Szándékosan, tudatosan
Azzal is számolni kell, ha a kifejezés, amit használunk a gyermek számára nem biztos, hogy ismert.

2.) Ismereteink hiányosságából fakadóan is megsérthetjük az azonosság törvényét. Ezt két formában fordulhat elő:
A/ A valóságban azonos dolgot a gondolkodásunkban ketté választunk és úgy kezeljük azokat, mintha semmi közük nem lenne egymáshoz. Ezt azon az alapon tesszük, hogy nem tudjuk, a két dolog egy és ugyanaz.
B/ A valóságban két különböző dolgot a gondolkodásomban teljesen azonosítok, és úgy kezelem őket, mintha semmi különbség nem lenne közöttük.

A valóság tárgyainak, dolgainak, jelenségeinek tükrözése során azt is figyelembe kell venni, hogy változnak, fejlődnek és ennek következtében - miközben azonosak maradnak önmagukkal - különbözővé is válnak önmaguktól.
A valóság tárgyainak, dolgainak, jelenségeinek tükrözése azt is jelenti, hogy minden dolog magában hordja a változás, fejlődés lehetőségét, ennek következtében képes arra, hogy önmagától különbözővé váljon.

Az ellentmondás elkerülésének törvénye: gondolkodásunk kö¬vetkezetességét biztosítja.
Az ellentmondás elkerülésének törvénye kimondja, hogy: két egymásnak ellentmondó gondolat ugyanabban az időben és ugyanabban a vonatkozásban egyszerre, együtt igaz nem lehet.
IGAZ LEHET AKKOR két egymásnak ellentmondó gondolat ha:
a) különböző időben, de azonos vonatkozásban hangzik el egy adott dologról a két egymásnak ellentmondó ítélet.
b) azonos időben, de különböző vonatkozásban hangzik el az adott dologról a két egymásnak ellentmondó ítélet.
c) Ha a valóságban fennáll az ellentmondás és a tárgyat ellentmondásosságával együtt tükrözzük.

Tehát a logikai törvény értelmében csak azonos vonatkozásban és azonos időben nem lehet egyszerre, együtt igaz, két egymásnak ellentmondó gondolat.
Ez a logikai törvény nem foglalkozik azzal, hogy az egymásnak ellentmondó két gondolat közül melyik az igaz. Azzal sem foglalkozik, hogy mi van akkor, ha két egymásnak ellentmondó gondolat közül az egyik igaz, akkor milyen lesz a másik.
Ez a logikai törvény csak arra figyelmeztet, hogy egymásnak ellentmondó gondolat ugyanabban az időben és vonatkozásban nem lehet egyszerre igaz. Gondolkodásunkban következetesnek kell lennünk. Ha egyértelmű kijelentést teszünk, akkor a további gondolatainknak is egyértelműen ezt kell tükrözniük.

Az ellentmondás elkerülésének logikai törvényét megsérthetjük:
1. Ha gondolkodásunkban közvetlen ellentmondás van: ez azt jelenti, hogy egy kijelentésünknek, a következő kijelentésünk mond ellent.

2. Ha gondolkodásunkban közvetett ellentmondás van: ez azt jelenti, hogy egy kijelentésünknek, az azt követő kijelentésekből levonható következtetés mond ellent. Ezt nehezebb felismerni és kiküszöbölni is bonyolultabb feladat.

3. A harmadik kizárásának törvénye

A gondolkodás szintjei. A gondolkodás és a tanulás összefüggései.

A megismerő gondolkodásnak logikailag nemcsak alkotó elemei (tartalom, forma), nemcsak alapvető tulajdonságai (igaz-hamis, helyes-helytelen), nemcsak nyelvi kifejezői (beszéd) vannak, hanem két alapvető fajtáját is megkülönböztetjük.

 A megértő gondolkodás:
Ez a tágabb értelemben vett gondolkodás. A megismerés alapját képei. Megértésen alapul. Magyarázó jellegű.
Folyamatát tekintve azt jelenti, hogy valakinek a gondolatát követjük, azt lépésről-lépésre megértjük és végül oda jutunk el ahová az eljut.
 a megértés nem azonos a tudással, de az igazi tudás alapja a megértés,
 a megértés nem egyenlő az egyetértéssel, de az igazi egyetértés alapja a megértés, és semmiképpen sem a szubjektív elemek.
Előadások vagy cikkek, jegyzetek olvasása is a megértő gondolkodást igényli.

 A problémamegoldó gondolkodás:
Ez a szűkebb értelemben vett gondolkodás. A megértő gondolkodás közben jelentkezik. Megértett ismeret nélkül nincs igazi probléma, csak álprobléma, kitalált probléma.
Jellegét tekintve: kételkedő, kutató-kereső, rácsodálkozó jellegű lehet.
Meghatározott folyamatban zajlik le, amelynek logikailag négy szakaszát különíthetjük el:
1. A probléma felmerülése és annak a precíz megfogalmazása,
2. A megoldás keresése,
3. A megoldás megtalálásának vagy lehetetlenségének a kimutatása,
4. A megoldás csiszolása, pontosítása.

A probléma felmerüléséhez lényeglátás szükséges.
A problémákat általában kérdés formájában fogalmazzuk meg, de nem minden kérdés fejez ki problémát.

A megoldás pontosítása, absztrahálása, konkretizálása a tanár közvetlen irányításával történik.

A gondolkodás és a tanulás összefüggései
Logikai szempontból a tanulásnak két alapvető formáját különböztetjük meg.

 Reproduktív tanulás:
A tanuló az új feladatot általa már ismert tanulási séma alapján oldja meg. Tehát csak a feladat új, a megoldási mód már ismert.
Ez a tanulásnak az alacsonyabb szintje, mert a megoldási módokra konkrét példákat kap a tanuló, és ezt kell alkalmaznia az új feladatra.

 Produktív tanulás:
A tanuló az új feladatot újszerűen oldja meg. A feladat is új, és a megoldási mód is új számára. Ez a magasabb szintje a tanulásnak.

Néhány tantárgy tanításában (nyelvoktatás) használjuk a tanulás ún. receptív (megértő) szintjét. (Pl. A szókincs tanításánál).

A szavak ismerete szempontjából kétféle szótudást szoktunk megkülönböztetni: receptív és produktív szótudást. (A különféle módszertanok a passzív, ill. aktív vagy receptív és produktív elnevezéseket is használják.)

A megismerés logikai folyamata. A gondolkodás tartalma és formája. A gondolat igazsága és a gondolkodás helyessége, gondolkodás és a nyelv.

Az emberiség történelme egyértelműen bizonyítja, hogy az embernek alapvető szükséglete, célja, törekvése a valóság megismerése. A megismerés folyamat jellegű. Nagyon hamar rájöttek arra, hogy ez a folyamat két lényeges, egymástól elválaszthatatlan szakaszra bontható:
 Érzéki megismerés – a valóság közvetlen és egyedi formában való tükrözése.
Az érzéki megismerés nélkülözhetetlen a valóság megismerésében, de nem elegendő. Csak a lényegtelen, felszíni tulajdonságokat tükrözzük, de mégis nagyon fontos, mert ehhez kapcsolódóan kereshetjük a miért kérdésekre a választ, a dolgoknak, a jelenségeknek lényegét.
 Gondolati megismerés – a valóság közvetett és általánosított formában való tükrözése.
A gondolkodás segítségével képesek vagyunk a konkrét egyedi dolgoktól, jelenségektől elvonatkoztatni, általánosítani és így feltárni a dolgoknak, jelenségeknek a lényegét, a miért kérdésekre a választ megkeresni. E nélkül nincs igazi megismerés.
 a megismerés során egymagában egyik szakasz sem ad teljes értékű ismeretet a valóságról;
 általában az érzéki megismerés indítja el a gondolati megismerést;
 az iskolai munkában a szemléltetésnek mindig meghatározott célja van. A szemléltetéssel az érzéki megismerésre hatunk, de egyben meg kell indítanunk a gondolati megismerést is.
A megismerő gondolkodásnak két alkotó eleme van:
 A gondolkodás tartalma az objektív valóság megjelenése a tudatban. ezt minősíthetjük és ez lehet igaz vagy hamis, téves, nem igaz.
IGAZ a tudat, a gondolkodás tartalma akkor, ha a valóságot hűen tükrözi.
HAMIS, téves, nem igaz a gondolkodás tartalma, ha a valóságot nem annak megfelelően tükrözi.
A gondolkodás formájához úgy jutunk el, hogy időlegesen, feltételesen elvonatkoztatunk a gondolkodás tartalmától és keressük a gondolatok belső szerkezetében a közöset. Így jutunk el két alapvető gondolati formához: fogalomhoz és az ítélethez.
A fogalmakkal a valóság tárgyainak, jelenségeinek a lényegét, a lényeges jegyeit tükrözzük. Az ítélettel a valóságban meglévő vagy nem lévő összefüggéseket.
A gondolkodás formai oldala vagy helyes, vagy helytelen.
Helyes akkor a gondolat formája: ha a tárgyak lényeges jegyeit tükrözi, ha az összefüggéseket helyesen tárja fel; ha az okokat nem cseréli fel az okozattal; ha helyesen végzi el a logikai műveleteket; ha betartja a gondolkodás szabályait. Az állítás logikai műveletét végzi el.
Helytelen akkor a gondolkodás formai oldala: ha nem egyértelműen választja el a lényegtelentől; ha az összefüggéseket hibásan tárja fel; ha a gondolkodásban az okokat felcseréli az okozattal,; ha helytelenül végzi el a gondolkodás logikai műveleteit; ha megsérti a logika törvényeit és műveleti szabályait.
A gondolat igazsága és a gondolkodás helyessége:
Ahhoz, hogy logikailag igaz ismerethez jussunk tudni kell, hogy:
- a gondolkodás tartalma és formája elválaszthatatlanok egymástól;
- a gondolkodás tartalma (amit tükrözünk) lehet igaz vagy hamis (téves);
- A gondolkodás formája (ahogy tükrözzük) lehet helyes vagy helytelen.

Az ismerethez való eljutásban lehetséges:
1.) Igaz gondolati tartalomból indulunk ki és helyesen végezzük el a logikai műveleteket.
2.) Igaz gondolati tartalomból indulunk ki és helytelenül végezzük el a logikai műveleteket.
3.) Hamis gondolati tartalomból indulunk ki és helyesen végezzük el a logikai műveleteket;
4.) Hamis gondolati tartalomból indulunk ki és helytelenül végezzük el a logikai műveleteket.
Egyetlen egy esetben juthatunk igaz ismerethez, ha az igaz gondolati tartalomból indulunk kis és a logikai műveleteket is helyesen végezzük el.
Gondolkodás és a nyelv
A gondolati formának a külső megjelenési formája a nyelv. A kettő egymástól elválaszthatatlan, de nem azonos. Fontos, hogy a gondolati formát megfelelő nyelvi formában fejezzük ki. A nyelvi forma mindig helyesen jelölje a gondolati formát, és ezen keresztül igazán tükrözze a gondolati tartalmat.
A gondolatot ugyanaz a nyelv is többféleképpen fejezheti ki.
Nem szabad azonosítani a gondolati formát a nyelvi formával. A gondolati forma a gondolatok belső szerkezetét, a nyelvi forma a gondolatok külső burkát képezi.
A nyelvi kifejezés terén a mindennapi életben két végletes gyakorlattal találkozunk:
 Rövidített kifejezésmód (lakonikus beszéd) tömörségre törekszik. E kifejezésmód számos esetben problematikus, mert nehéz megérteni a mögötte rejlő gondolatot.
 Terjengős kifejezésmód (szószátyár beszéd). A gondolkodás a lényeg általánosítása, a dagályos, szószaporító, szőrszálhasogató beszéd a gondolkodásnak éppen erről a sajátosságáról tereli el a figyelmet.
A gondolkodásfejlesztés és a nyelvművelés és tanítás egyik alaptörvénye.
Világosan kell látnunk, hogy a cél az igaz gondolatok kifejezése, a helyes gondolkodás biztosítása. A helyes kifejezés a nyelv lehetőségeinek felhasználása az önkifejezésben.

A logika tárgya, eredete, kapcsolata a szaktudományokkal. A formális, a matematikai és a szimbolikus logika.

A logika a „logosz” többjelentésű görög szóból származik. Jelentése: gondolkodás, beszéd, szó. A logika kifejezést használjuk a tudomány megnevezésére is, annak a tudománynak a megnevezésére, amely a gondolkodást, mint az objektív igazság feltárásának eszközét vizsgálja és a gondolkodás törvényeit, formáit és műveleteit rendszerbe foglalja.
A logika az igaz, a helyes, a megismerő végső fokon a tudományos gondolkodás törvényeivel, formáival és műveleteivel foglalkozik. Ahhoz ad segítséget, hogy hogyan használhatja fel az ember a gondolkodását annak érdekében, hogy a valóságot igazán hűen tárja fel.
A szaktudományok tárgya a tőlük függetlenül létező valóság, a logikáé a gondolkodás. A logika a megismerés feltételeit vizsgálja, segíti az egyes tudományokat a valóság megismerésében, és a tudományok vívmányai alapján fejlődik.
A gondolkodással foglalkozik a pszichológia is, de más szemszögből vizsgálja a gondolkodást.
A logikai kutatás tárgya kizárólagosan a gondolkodás. A pszichológia a gondolkodáson kívül, amelynek egyike a gondolkodás, az érzelmeket és a cselekvést is vizsgálja.

A logika annak kutatását tűzi ki célul, hogy milyen feltételek, szabályok megtartása mellett válik a gondolkodás a világ hű tükrözésének eszközévé.

Tárgya a helyes-, a megismerő-, a tudományos gondolkodás.
Arisztotelész nevéhez fűződik a logika tudomány megteremtése. Arisztotelész a nagy filozófusok gondolatai közül kiválogatta azokat a nézeteket, amelyek az emberi gondolkodásra vonatkoztak. Rendszerbe foglalta és kiegészítette sok új ismerettel. Ezért mondjuk, hogy ő a logika atyja.
A formális logika a logikának az az ága, amely a gondolkodást a tartalomtól elvonatkoztatva vizsgálja, és csak a tartalom részeinek közös összefüggési módjait kutatja. A matematikai logika a matematika és a logika határtudománya. Tárgya lényegében azonos a logika tárgyával, tárgyalási módjára viszont matematikai módszerek alkalmazása jellemző. A logikai szimbólumok eredményei megfogalmazhatók szimbólumok nélkül, a köznapi nyelv szavaival is, csak nem annyira szabatosan, tömören és gazdaságosan.