A megismerő gondolkodásnak logikailag nemcsak alkotó elemei (tartalom, forma), nemcsak alapvető tulajdonságai (igaz-hamis, helyes-helytelen), nemcsak nyelvi kifejezői (beszéd) vannak, hanem két alapvető fajtáját is megkülönböztetjük.
A megértő gondolkodás:
Ez a tágabb értelemben vett gondolkodás. A megismerés alapját képei. Megértésen alapul. Magyarázó jellegű.
Folyamatát tekintve azt jelenti, hogy valakinek a gondolatát követjük, azt lépésről-lépésre megértjük és végül oda jutunk el ahová az eljut.
a megértés nem azonos a tudással, de az igazi tudás alapja a megértés,
a megértés nem egyenlő az egyetértéssel, de az igazi egyetértés alapja a megértés, és semmiképpen sem a szubjektív elemek.
Előadások vagy cikkek, jegyzetek olvasása is a megértő gondolkodást igényli.
A problémamegoldó gondolkodás:
Ez a szűkebb értelemben vett gondolkodás. A megértő gondolkodás közben jelentkezik. Megértett ismeret nélkül nincs igazi probléma, csak álprobléma, kitalált probléma.
Jellegét tekintve: kételkedő, kutató-kereső, rácsodálkozó jellegű lehet.
Meghatározott folyamatban zajlik le, amelynek logikailag négy szakaszát különíthetjük el:
1. A probléma felmerülése és annak a precíz megfogalmazása,
2. A megoldás keresése,
3. A megoldás megtalálásának vagy lehetetlenségének a kimutatása,
4. A megoldás csiszolása, pontosítása.
A probléma felmerüléséhez lényeglátás szükséges.
A problémákat általában kérdés formájában fogalmazzuk meg, de nem minden kérdés fejez ki problémát.
A megoldás pontosítása, absztrahálása, konkretizálása a tanár közvetlen irányításával történik.
A gondolkodás és a tanulás összefüggései
Logikai szempontból a tanulásnak két alapvető formáját különböztetjük meg.
Reproduktív tanulás:
A tanuló az új feladatot általa már ismert tanulási séma alapján oldja meg. Tehát csak a feladat új, a megoldási mód már ismert.
Ez a tanulásnak az alacsonyabb szintje, mert a megoldási módokra konkrét példákat kap a tanuló, és ezt kell alkalmaznia az új feladatra.
Produktív tanulás:
A tanuló az új feladatot újszerűen oldja meg. A feladat is új, és a megoldási mód is új számára. Ez a magasabb szintje a tanulásnak.
Néhány tantárgy tanításában (nyelvoktatás) használjuk a tanulás ún. receptív (megértő) szintjét. (Pl. A szókincs tanításánál).
A szavak ismerete szempontjából kétféle szótudást szoktunk megkülönböztetni: receptív és produktív szótudást. (A különféle módszertanok a passzív, ill. aktív vagy receptív és produktív elnevezéseket is használják.)
A megértő gondolkodás:
Ez a tágabb értelemben vett gondolkodás. A megismerés alapját képei. Megértésen alapul. Magyarázó jellegű.
Folyamatát tekintve azt jelenti, hogy valakinek a gondolatát követjük, azt lépésről-lépésre megértjük és végül oda jutunk el ahová az eljut.
a megértés nem azonos a tudással, de az igazi tudás alapja a megértés,
a megértés nem egyenlő az egyetértéssel, de az igazi egyetértés alapja a megértés, és semmiképpen sem a szubjektív elemek.
Előadások vagy cikkek, jegyzetek olvasása is a megértő gondolkodást igényli.
A problémamegoldó gondolkodás:
Ez a szűkebb értelemben vett gondolkodás. A megértő gondolkodás közben jelentkezik. Megértett ismeret nélkül nincs igazi probléma, csak álprobléma, kitalált probléma.
Jellegét tekintve: kételkedő, kutató-kereső, rácsodálkozó jellegű lehet.
Meghatározott folyamatban zajlik le, amelynek logikailag négy szakaszát különíthetjük el:
1. A probléma felmerülése és annak a precíz megfogalmazása,
2. A megoldás keresése,
3. A megoldás megtalálásának vagy lehetetlenségének a kimutatása,
4. A megoldás csiszolása, pontosítása.
A probléma felmerüléséhez lényeglátás szükséges.
A problémákat általában kérdés formájában fogalmazzuk meg, de nem minden kérdés fejez ki problémát.
A megoldás pontosítása, absztrahálása, konkretizálása a tanár közvetlen irányításával történik.
A gondolkodás és a tanulás összefüggései
Logikai szempontból a tanulásnak két alapvető formáját különböztetjük meg.
Reproduktív tanulás:
A tanuló az új feladatot általa már ismert tanulási séma alapján oldja meg. Tehát csak a feladat új, a megoldási mód már ismert.
Ez a tanulásnak az alacsonyabb szintje, mert a megoldási módokra konkrét példákat kap a tanuló, és ezt kell alkalmaznia az új feladatra.
Produktív tanulás:
A tanuló az új feladatot újszerűen oldja meg. A feladat is új, és a megoldási mód is új számára. Ez a magasabb szintje a tanulásnak.
Néhány tantárgy tanításában (nyelvoktatás) használjuk a tanulás ún. receptív (megértő) szintjét. (Pl. A szókincs tanításánál).
A szavak ismerete szempontjából kétféle szótudást szoktunk megkülönböztetni: receptív és produktív szótudást. (A különféle módszertanok a passzív, ill. aktív vagy receptív és produktív elnevezéseket is használják.)
Megjegyzés küldése