Azonosság törvénye.
Ellentmondás elkerülésének törvénye.
A harmadik kizárásának törvénye, gondolkodásunk határozottságát biztosítja.
A kizárt harmadik, vagy harmadik kizárásának logikai törvénye azt mondja: két egymásnak ellentmondó gondolat közül, ha az egyik igaz, akkor a másik biztosan hamis, mert harmadik lehetőség nincs. Vagy az egyik igaz, vagy a másik igaz, harmadik lehetőség nincs.
Abban az esetben, ha egyértelműen, határozottan nem lehet eldönteni, hogy két egymásnak ellentmondó gondolat közül melyik az igaz, mert a valóság ezt nem teszi lehetővé, akkor a valóságnak megfelelően az is-is formulát alkalmazzuk.
A harmadik kizárásának logikai törvényét megsérthetjük és ezáltal nem tükrözzük helyesen a valóságot.
A logikai törvény megsértésének két formája:
a) ha az is-is formát ott alkalmazzuk, ahol csak a vagy-vagy formát lehet alkalmazni;
b) ha a vagy-vagy formát ott alkalmazzuk, ahol csak az is-is formula tükrözi a valóságot.
Az elégséges alap törvénye, a megalapozottság biztosítja a gondolkodásunkban.
A törvény lényege: egy gondolatot érvényesnek, igazinak vagy hamisnak csak akkor fogadhatunk el, ha elégséges alapunk van az igazság, vagy hamisság kimutatásához.
Az elégséges alap azoknak a feltételeknek az összessége, amelyek szükségesek és elégségesek is az igazság, vagy hamisság kimutatásához.
A feltételeket két csoportba soroljuk:
1.) tapasztalati feltételek:
Ezek a feltételek általában valamelyik érzékszervünk segítségével jönnek létre és ezeket felhasználva adott esetben elegendőek is az igazság, vagy hamisság kimutatásához.
A tapasztalati feltételek nagyon fontos szerepet játszanak akkor, ha önmagunkban is elegendőek a gondolat érvényességének a megállapításának. Tanítási órákon a szemléltetés egy adott megállapítás igaz vagy hamis voltát is szolgálja.
2.) logikai feltételek:
A tapasztalati feltételek olyan általánosítások, szabályok, amelyekhez valamilyen következtetéssel már eljutottunk. Tudományok által már bizonyított tételek, axiómák, melyeket már bizonyítás nélkül igaznak fogadunk el.
A tapasztalati és logikai érveket együtt is alkalmazhatjuk egy gondolat igazságának vagy hamisságának kimutatásához.
Ellentmondás elkerülésének törvénye.
A harmadik kizárásának törvénye, gondolkodásunk határozottságát biztosítja.
A kizárt harmadik, vagy harmadik kizárásának logikai törvénye azt mondja: két egymásnak ellentmondó gondolat közül, ha az egyik igaz, akkor a másik biztosan hamis, mert harmadik lehetőség nincs. Vagy az egyik igaz, vagy a másik igaz, harmadik lehetőség nincs.
Abban az esetben, ha egyértelműen, határozottan nem lehet eldönteni, hogy két egymásnak ellentmondó gondolat közül melyik az igaz, mert a valóság ezt nem teszi lehetővé, akkor a valóságnak megfelelően az is-is formulát alkalmazzuk.
A harmadik kizárásának logikai törvényét megsérthetjük és ezáltal nem tükrözzük helyesen a valóságot.
A logikai törvény megsértésének két formája:
a) ha az is-is formát ott alkalmazzuk, ahol csak a vagy-vagy formát lehet alkalmazni;
b) ha a vagy-vagy formát ott alkalmazzuk, ahol csak az is-is formula tükrözi a valóságot.
Az elégséges alap törvénye, a megalapozottság biztosítja a gondolkodásunkban.
A törvény lényege: egy gondolatot érvényesnek, igazinak vagy hamisnak csak akkor fogadhatunk el, ha elégséges alapunk van az igazság, vagy hamisság kimutatásához.
Az elégséges alap azoknak a feltételeknek az összessége, amelyek szükségesek és elégségesek is az igazság, vagy hamisság kimutatásához.
A feltételeket két csoportba soroljuk:
1.) tapasztalati feltételek:
Ezek a feltételek általában valamelyik érzékszervünk segítségével jönnek létre és ezeket felhasználva adott esetben elegendőek is az igazság, vagy hamisság kimutatásához.
A tapasztalati feltételek nagyon fontos szerepet játszanak akkor, ha önmagunkban is elegendőek a gondolat érvényességének a megállapításának. Tanítási órákon a szemléltetés egy adott megállapítás igaz vagy hamis voltát is szolgálja.
2.) logikai feltételek:
A tapasztalati feltételek olyan általánosítások, szabályok, amelyekhez valamilyen következtetéssel már eljutottunk. Tudományok által már bizonyított tételek, axiómák, melyeket már bizonyítás nélkül igaznak fogadunk el.
A tapasztalati és logikai érveket együtt is alkalmazhatjuk egy gondolat igazságának vagy hamisságának kimutatásához.
Megjegyzés küldése