A véleményközlő műfajok

A műfajelmélet része; kisebb %-át képviseli.

Alapvető különbség a kettő között:

Tényközlő műfajok: információfeldolgozás, objektivitásra törekedik

Véleményközlő műfaj: elemez, értékel, véleményt nyilvánít.> szubjektív.

Kommentár, vezércikk, jegyzet, glossza, karcolat, crocquis, humoreszk, pamflet, publicisztika, tárca, kritika, esszé.

Előtérbe kerül a szerző személye.

· A véleményközlő műfajok miközben témákat kínálnak az olvasónak (ugyancsak információhoz kapcsolódnak) - gondolkodásra, egyéni véleménnyilvánításra ösztönöznek.

· Általában a nyomtatott sajtó műfajai. Kivéve a jegyzet. Az a TV-ben és a rádióban is.

· Érveket sorakoztatnak fel, a közönséget megismertetik az újságíró álláspontjával.

Guttenberg előtti kor már ismerte a véleményközlő műfajokat. Már az ókorban, középkorban is fontosnak tartotta a művelt elit, hogy gondolatait ismertesse.

Marcus Aurélius: Elmélkedések (i. e. Kb. 160)

- első publcisztikai kötet

Glossza:

· megglosszázni> jogi, egyházi mű szélére, margójára észrevételeket, reagálásokat, továbbgondolásokat írni.

· Reagálni a mindennapi történésekre, s a tanulságokat levonni.

Montaigne (1600-as évek)

· személyesség, kizárja a külvilágot.

· Kint dúl a csata, s ő bent pl. a székletéről elmélkedik.

Bálint György:

· Publicista; A toronyőr visszapillant

Publicisztika:

· Az ember gondolkodik és szép mondatokat ír a világról. (Havas)

Kommentár

· határműfaj a tény- és véleményközlő műfaj között

· Az újságírónak a végletekig ragaszkodnia kell a tényekhez, adatokhoz, eközben a tények és adatok közti összefüggéseket saját maga állapítja meg; befolyásmentesen mutatja be a hátteret, okokat és a célokat.

· Gyakran használják fogalmát a véleményközlő műfajokban.

· Azokat a véleményhordozó írásokat nevezzük kommentárnak, amelyek a nyomtatott és elektronikus médiában hírhez kapcsolódnak, de attól elválasztva.

· A kommentár mindig legyen elválasztva a hírtől!

Két specifikus válfaja:

· vezércikk

· kolumna

· A kommentárral az újságíró állást foglal egy aktuális témával kapcsolatban.

· Megvilágítja a probléma, téma fontosságát.

· Elemzi, hogy miért fontos egy hír.

· Összehasonlítja és mérlegeli a nyilvánosságban megjelenő különböző véleményeket, felfogásokat.

· Segít a közönségnek, hogy kiismerje magát az információk özönében, valós képe lehessen egy eseményről.

· Célja nem feltétlenül az, hogy egy témát lezárjon, megoldjon, értékeljen. Nincs mód abszolút igazságra. Ilyenkor az ügy bonyolultságát kell érzékeltetni.

· Lényegében érvelés azzal a céllal, hogy a közönség képes legyen saját következtetések levonására. Érvelni világosan és következetesen kell.

· Az írónak azokat a véleményeket is fel kell vonultatnia, amelyekkel nem ért egyet. Meg kell őket cáfolni, ha tudja. Aki nem ezt követi, elveszti a hitelét.

· Feladata:

· útaigazítson, rendszerezze a tényeket

· ha a Háttérmagyarázat> „mankó”, akkor a Kommentár> „iránytű”.

· Fontos, hogy önálló gondolkodásra késztesse a közönséget, s eleve számoljon vitára, ellentmondásra.

A kommentárt a nyomtatott sajtóban egyértelmű nyomdai jelekkel, tördeléssel kell elválasztani a hírtől, tudósítástól, háttérmagyarázattól.

Rádióban:

- csak a szerző olvashatja fel a kommentárt

Televízióban:

- a szerzőnek meg kell jelennie.

· Manipuláció: ha a kommentárt felvezetésként, háttérmagyarázatként, összekötőszövegként adják le.

· Az egyik legmagasabb presztízsű műfaj.

· Szakújságírók írják> egy terület alapos ismerői, beavatottjai

Általában szakmai végzettséggel rendelkeznek (gazdaság,

Környezetvédelem)

· A kommentár különbsége minden mástól:

A szerző, miközben szubjektív véleményt közöl, meg van győződve arról, hogy neki van igaza! (Nem hagyja ki azokat a tényeket, amelyek kényelmetlenek.)

· Megalapozott tudással kell rendelkeznie, iszonyú nagy a felelőssége

· Mindig magas hírértékű hírhez készül!

A vezércikk

· Az írott sajtó különleges műfaja.

· Magas hírértékű!

· A kommentár klasszikus formája volt.

· Korábban a címoldalon jelent meg, mára már kiszorították onnan a hírek, fotók, ma a véleményközlő rovatban kap előkelő helyet.

Belső vezércikk:

· Egyszerre kommentár, egyszerre jegyzet

· Lényege: aktuális, nagy tömegeket érdeklő eseményekkel foglalkozik.

· Pl. Népszabadság: 3. Oldal; MaNcs: utolsó oldal.

· Megfelel a lap ideológiájának, beállítottságának.

· A klasszikus vezércikket alá sem írták> a szerkesztőség véleményét közli.

Vezércikk különbsége a kommentártól:

Mindig egyértelmű, itt színt kell vallani, nem ismer kompromisszumot.

Kolumna

· Egy teljes újságoldal.

· Az angolszász újságban felváltotta a klasszikus vezércikket.

· A kolumnisták nagypresztízsű emberek, véleményükre figyel a közönség, ők a legnagyobb sztárok. „Mindegy mit csinálsz, csak csináld!”

· A magyar sajtóban korábban a vezércikk lejáratott műfaj volt (a szocialista rendszerben kötelező feladat volt; pl. ünnepekről)> a rendszerváltás után sem nyerte vissza presztízsét.

· A legőszintébb műfaj!

Nagypublicisztika:

· Kompromisszummentesen, egyértelműen állást foglal.

Jegyzet

· Nem igényel akkora műveltséget

· Határműfaj a szépirodalom és az újságírás között.

· Műfaji felmenői: pamflet (nem önállóműfaj), kisesszé, vers, karcolat, levél, napló

Amiről nem tudják, hogy mi, az jegyzet!

· Kosztolányi, Márai Sándor, Bálint György, Szép Ernő

· Terjedelme szerint rövid írás, amely a magyar újságírásban kiemeltnek számít

· A legjobb szépírók gyakorolták

· A legszemélyesebb megszólalásra ad lehetőséget.

Jegyzetnek nevezzük azt a rövid (1, max. 1,5 gépelt oldalnyi), általában egyetlen hírre, eseményre, gondolatra kihegyezett, stilisztikailag és hangulatilag markánsan megfogalmazott meditáló - magyarázó - megkérdőjelező csattanós írást, amely mindig érzelmi töltésű.

„lehet ironikus, lírai, megrendült, elérzékenyült...” (Bodor Pál)

· legyen íze

· A jó jegyzet egyszerre oldott és feszes

· A szűkszavúságnak csevegőnek kell lennie, a locsogás bűn!

· Olyan mint a vicc> semmi felesleges nem lehet benne.

„A jó jegyzet egyetlen, lendületes, szellemi piruett, nem pedig egész estét betöltő balett kompozíció.” (Bodor Pál)

· A jegyzetnél az adatként szolgáló tény, esemény, hír főszerepet kap.

· Valamely társadalmi folyamat jellemző tünetét véli felfedezni.

Bár szubjektív műfaj, a tényeknek rendkívül nagy a jelentőségük. >ha valaki téves adatból indul ki, az egész gondolatmenete fars lehet.

· Gyakran politikai, erkölcsi, társadalmi folyamatokat világít meg, illusztrál.

· Észjárás, ízlés, világkép dolga, hogy ki mit tart jegyzetírásra érdemes témának.

· Legfontosabb mozzanata: Gondolkodás!

· A téma az utcán hever!

· Írója négy fal között is képes dolgozni, hiszen a jegyzet a világhoz való aktív viszonyulás szellemi terméke.

· Gyakran él a groteszk fordulatok előnyeivel.

· Más újságírói műfajoktól eltérően helyet kaphat benne a fikció, képzelet, novellisztikus elemek.

· Ez az egyetlen műfaj, ahol az olvasó nem annyira a ténybeliséget, mint inkább a gondolat, érzelem hitelességét kéri számon.

· Gyűjtőfogalom: lírai, epikus, elbeszélő jellegű; lehet monológ vagy párbeszéd is.

· Két ellentétes hír egymás mellett már jegyzet.

Rádió:

· Szerző olvassa fel

· „a szó elszáll, az írás megmarad”> a fülnek készül

· Egyszeri élményt kell, hogy nyújtson, azonnali hatást kell elérni.

· Ezeket a korlátokat figyelembe kell venni!

Televízió:

· A szerző jelenjen meg személyesen.

· Meg kell találni az összhangot az írás és a képi illusztráció között

· A képi illusztráció fontos!

· Közel áll a feature -höz. (illusztrál)

· Egy eseményt járok körbe.

· Egyre inkább háttérbe szorul (Napkelte> Verebes István, Farkasházi Tivadar)

· Lényege: mondanivaló és személyesség

· A legmerészebb műfajok egyike> nem lehet mellébeszélni.

Glossza

· Már az ókori görög kultúrában hagyományai voltak.

· Görög eredetű. Jelentése: széljegyzet, megjegyzés, magyarázat (eredetileg régi szerzők írásainak margójára lapszéli jegyzet)

· A mai közmegegyezés szerint a rövid, tömör, gyakran bíráló, csípős hangú, elsősorban ironikus hírlapi cikk a glossza. A jegyzethez hasonló.

· Szerzőjénél az egyéni stílus, gondolat, sajátos látásmód fontos; a hírérték szinte lényegtelen.

· Különbsége a jegyzettől: Míg a jegyzet komolyságot, logikai összefüggéseket feltételez (ami persze nem zárja ki az iróniát), addig a glosszát kifejezetten ironikus hangvétel jellemzi.

A glossza olyan rövid, (˝ flekkes) csattanós, ironikus hangvételű publicisztikai műfaj, amely elsősorban a konfliktusos helyzeteket dolgozza fel, s írója a maga személyességével próbál eljutni az olvasóhoz, akinek a gondolataira, érzelmeire egyaránt hatni kíván.

· Csípős, szellemes vitaműfaj; epigrammához hasonló.

· Karinthy, Molnár Ferenc, Bálint György> a magyar újságírásban a glosszaírók általában monogramot, vagy más betűjelet használtak. (ÉS-ben Páratlan Oldal)

Szerkesztési kötöttségek:

A; Határozott gondolatmenet, szigorú stilisztika. Egyetlen irányból lehet haladni, felesleges

jelzők kerülendők.

B; Egyetlen témára való koncentrálás.

C; Mindig egy konkrét eseménnyel szabad csak foglalkozni. Aki általánosít, az gyáva.

Személyesség! (Bodor Pál)> A gondolatot nem lehet kölcsön venni. Humor, világnézet, sajátos látásmód nélkül nem születhet glossza.

Kritikai érv:

Bátorság kell hozzá. Aki a fennálló hatalmat akarja szolgálni, nem írhat jó glosszát.

Krúdy: „Én mindig ellenzéki voltam - pusztán jó ízlésből.”

Személyes érdekek kikapcsolása:

Nem lehet privatizálni.> saját, személyes problémáinkat a közügy rangjára emelni.

Higgadtság:

Nem lehet acsarkodni.

Bodor Pál: „A cél nem a vérontás, hanem a győzelem.”

Bodor Pál: „Nem tud könnyeket kicsalni az olvasó szeméből az, aki maga is zokog.” (tárca)

Formai elem:

A; Terjedelem: rövid, tömör

B; Expozíció: témamegjelölés (1 mondat); bevezetés: rögzíti a témát és előkészíti a csattanót.

Nem lehet szájbarágós, bonyolult.

C; Kifejtés: az expozíció és a csattanó közötti logikai sor, amely annyira személyre szabott

egyéni ízlés és tehetség terméke, hogy nincs előírása.

D; Csattanó: ez nem vicc, poén, hanem gondolati csavar.

Logikai módszere:

Indukció: egyediből az általánosra való következtetés

(Dedukció: általános> egyedi; csak diktatúrában jellemző.)

Az olvasó ítéljen.

Áttételesen hasson a közönségre.

Konfliktus:

A legfontosabb elem. Ezt feldolgozva a szerző előre tud vetíteni egy még nagyobb konfliktust.

Karcolat

Amikor a glossza ironikus hangvétele humorba csap át> karcolat.

Néhány vonással teremt portrét, élethelyzetet, epizódot.

A novellával szemben nem törekszik összefüggő történet, jellem, léthelyzet bemutatására, pusztán kiragad egy helyzetet, jellemet.

Talán leggyakrabban ez a műfaj épít a fikcióra.

Szerkesztése, logikája lazább, a poénra leginkább kihegyezett műfaj.

(Jókai, Mikszáth, Móricz, Móra, Krúdy, Kosztolányi, Heltai)

Crocquis

· Jelentése: néhány vonással felvázolni valamit.

· A tárca egyik változata, a karcolattal rokon.

· Általában derűs hangulatú, gunyoros, szatirikus.

· Egy szituáció, helyzet, hangulat, gondolat felvázolása.

· Sokan művelték: Karinthy, Esterházy, Mikszáth, Zelk

Humoreszk

· Nevettető hatású, rövid, karcolatszerű próza

· Elbeszélő, novellisztikus jellegű ugyanúgy lehet, mint elmélkedő, filozofikus.

· Konferanszié, kabaré> legnépszerűbb megjelenési formái.

· Karinthy, Kellér Dezső

Pamflet

· Az irónia, illetve a humor itt már gyilkos gúnyba csap át.

· Az adott témában nem leleplezni, hanem megsemmisíteni akar

· Olvasóhoz való viszonya: Nem annyira a gondolatra, inkább az érzelmekre akar hatni, az ítéletet sem bízza a közönségre, hanem maga hirdeti ki.

· Nyíltan felvállalja elfogultságát, pártatlanságról hallani sem akar.

· Célja: meghökkentés, gyűlölet, düh, megvetés kiváltása a közönségből.

· Szó sincs eleganciáról, stilisztikai, szépirodalmi minőségről.

· Kifejezésmódja nyers, durva

· A politikai vitairattal határműfaj.

· Csurka István

Feature

Az angolszász újságírásban a leginkább elterjedt műfaj. Magazin, cikk.

„A feature olyan ábrázolási forma, amelyben a csekély számú dramatikus helyzet a jellemző vonások kiemelésével válik életszerűvé és érdekessé.” (Claudia Mass)

Tehát egy esemény legjellemzőbb ismertetőjegyeit emeli ki, a konkrétból általánosít, példaszerűen bemutat.

A legkorszerűbb műfaj. Magyarországon nincsenek eléggé felkészült emberek.

Mi különbözteti meg a feature-t a riporttól?

· Míg a riport az események részesévé teszi olvasóját, addig a feature elvont tényeket szemléltet, szerkezeteket tesz átláthatóvá.

· A feature-ben minden további nélkül megengedett a fiktív elemek használata, a riportban nem.

· A feature tipizál (nem vonatkoztat egyénekre)> tudatosítja az olvasóban a kicserélhetőséget.

· A valódi, leíró riport felcserélhetetlen, egyszeri esetről szól.

· A feature olyan jelenségeket fogalmaz meg a közönség számára, amelyek átláthatatlanok. Első a jelenség. (pl. új computeres generáció) (TV-s példa: MMM; RTL - club)

· A riportban az élmények egyszeriek, megismétlődhetetlenek.

· A riport és a feature között elmosódnak az események.

· A feature akkor jó, ha autentikus, élményt közöl; a nyelvezete pedig olyan mint a riportnak.

A feature nemcsak konkretizálja az absztrakt dolgokat, hanem a száraz híranyagot is laza, érdekes híranyaggá változtatja, vagyis a befogadót szórakoztatja.

Infothement: az információ tájékoztatás és a szórakoztatás összefonása.

Claudia Mass: lényege> mint mikor egy szépségkirálynő mondja el az időjárásjelentést.

Kétféle feature-ről beszél:

1 (1) Történet feature (sztori f.):

- a dolog lényege az információ; a csomagolás lazítja fel az információ komolyságát.

(2) Tudósítás feature:

- a riporthoz áll közel; az attraktív előadásmód fontos.

„Információs társadalmunkban a lokális napi - politika egyre elvontabb, s az olvasó számára egyre érthetetlenebb. A feature formája alkalmas arra, hogy a társadalom egészét tudjuk leírni.” (C. Mass)

Leggyakoribb hibák:

· Gyakran használják alkotóelemeit helytelenül (tények, adatok az elején, hosszú idézetekkel operálni).

· Egész interjút leadni. Az idézeteket blokkszerűen kell a feature-be beírni, nem egyben.

· Miközben helyes riportelemekkel kezdeni, az később elszűkül az adatokkal, idézetekkel. Ezért a kettőt váltogatni kell.

· Megengedettek a fiktív jelenetek, de nem terjeszkedhetnek túl a valós információkon.

Feature a rádióban:

Két elem: dokumentum jelleg - eredeti hang, atmoszféra

Színesítheti, ha több eredeti hang is megszólal, nemcsak egy.

Feature aTV-ben:

C. Mass: „A mozgóképek predesztinálják a témát a feature-höz.” (predesztinálni = információhoz képi nyelvet> szemléletesség)

Fontos a megrendezett jelenet. A megrendezett jelenetet a dokumentum felvételektől el kell különíteni.

Képmetafora: (fontos elem)

Állapot, hangulat ábrázolására. Pl. hulló falevelek, idősek piroson totyognak át.

Felhasználása: ha reális képekkel nem tudjuk, vagy nem akarjuk leírni a valóságot. Olyan képeket kell találni, amelyek reális jelentésükön túl további jelentéssel bírnak.> szimbolikusak.

A feature feladata megérteni a világot általában, és a konkrét problémát magában.

A legfontosabb, hogy kíváncsiságot felkeltő dramaturgiai keretet találjunk a témához.

A riport

A tudósításból nőtt ki.

Riport: reporto, reportare> visszahoz, visszaad.

Megpróbálja az eredeti eseményt, hangulatot valósághűen visszaadni. Komplex műfaj, minden más újságírói és szépirodalmi műfaj elemeit felhasználja. A legmagasabb presztízsű műfaj a sajtóban (a publicisztika mellett). Határműfaj az újságírás és a szépirodalom között. Az irodalmi riport a szépirodalom eszközeivel és igényével készül. A legjobb riporterekből szépírók lesznek, lehetnek.

Hemingway: Prózai írások (riportok) Torontó Star párizsi tudósítója.

A riport és a tudósítás közötti különbség:

A tudósító a helyszíni esemény megfigyelője, külső szemlélő, a közönséget képviseli. A riporter benne van az eseményekben. Testközelből, gyakran résztvevőként számol be. A személyesség különbözteti meg az információs műfajcsalád többi tagjától.

Günter Warraff: „Legalul” „Önök ott fenn, mi meg itt lenn.”> oknyomozó, tényfeltáró riport bevezetője. A riport a társadalom elé tükröt tart.> Nézd meg, ilyen vagy!

Tom Wolf (Wulfe): Az igazak> amerikai űrhajózási programról

Normann Mailer: A hóhér dala; Meztelenek és holtak

Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

Capote: Hidegvérrel

Teljes napfogyatkozás: Rimbaud és Verlaine kapcsolata (film)

Íráskézség, érzékenység, tudatosan éli az életét.

A riport határműfaj a novellával.

Felhasználja a tárca, a glossza néhány elemét. A novella nem tartalmaz valódi információt.> fikció.

A riportban mindig mindennek ellenőrizhetőnek kell lennie. Társadalmi események bemutatása a szociológia eszközeivel. Dialógus, feszültségteremtés, késleltetés, miliőteremtés, fordulat. Eleme a sztori. Ez nem csak élményt jelent, drámaiságot, atmoszférát. Be akarja avatni az olvasót. A valóságot darabokra szedjük, majd összerakjuk. A riporter a részletekből építkezik és soha nem magyaráz. Arról szól, hogy mi van, nem pedig arról, hogy mi lehetne.

Az útleírás és a riport közötti különbség:

Az útleírás statikus. Teljessége a részletekben rejlik. A riport megragadja a valóság egy darabját.

Célja: Beavatás, élmény átadása. Novella célja az elfogadás. A riport utat mutat. Az újságíró kézen fogva vezeti olvasóját. A jó riport a valóság felfedezésének élményét nyújtja. (Magyarország felfedezése> riportsorozat)

A riport bemutatja egy jelenség társadalmi hátterét, sorra veszi a tanulságokat.

A szociológia, a szociográfia a valóságot a tudomány szemüvegén keresztül. Ábrázolja. A riport szubjektív, impresszionista.

Feladata: A valóság egy ember sorsán keresztül jut el az olvasóhoz. A riporter az az újságíró, aki nem tesz különbséget a civil és a szakmai élete között. A nap 24 órájában szenvedélyesen keresi a témát.

John Reed: a pétervári forradalomról egy krimi izgalmával számol be.

Hemingway spanyol polgárháborús riportjait hitelesség, elkötelezettség jellemzi.

Oriana Fallacci vietnámi háborúról. Átélés, megértés dominál.

Günter Warraff: életét is kockáztatva, elmerül a valóságban.

Kapascinsky: nemcsak megéli, hanem tudósít is az etióp forradalom hátteréről.

Magyarországon a népi írók a műfaj első klasszikusai. Nagy Lajos, Móricz> szociográfiai írások.

Tényfeltáró, oknyomozó riport:

Alapja a kétely. Hátha nem úgy mennek a dolgok, ahogy mi tudjuk, vagy ahogy nekünk beállítják. Hátha kevesebbről számolnak be, mint ami a valóságban történt.

Watergate - ügy: Nixont Ford követte.> „Én is a Washington Post-nak köszönhetem az állásom. A média rádöbbent saját hatalmára. Mítosza van ma Magyarországon.

Tájékoztatás, melynek feladatát az újságíró vállalja a társadalom érdekében és támogatásával. Az egyén képtelen a hatalmat ellenőrizni. Ezt vállalja el a média. Van pénze, van hatalma, van presztízse.

A valódi újságírás mindig oknyomozó. Az érintettek nem hajlandók önként információt adni, ezt az újságírónak kell kiderítenie.

A Watergate - ügy két tanulsága:

(1) Bármennyire is demokratikus egy állam berendezkedése, a hatalom soha nem szereti, ha a média végzi a dolgát és kritizálja a hatalmat, kormányt.

(2) Ahol működnek a demokratikus jogállam intézményei, ott hatása van a leírt szónak. Hajtóerő az a hit, hogy Magyarországon megváltoznak a viszonyok, és a sajtó el tudja látni ezt a feladatát.

Mi és hogyan történt? A legfontosabb ezt kideríteni.

Ma a két fogalom: újságírás, oknyomozó újságírás eltér egymástól Magyarországon.

Hírstory:

Elsőként megkapni azt az információt, amit szándékuktól függetlenül is elmondanának. Ma ezért folyik a verseny Magyarországon.

Tényfeltáró story:

Elsőként közölni azt az információt, amit el akarnak hallgatni. (GrBr)

Az újságírás alapállása:

· Őrködés; a közmegegyezésen alapuló elvektől, gyakorlattól való eltérés feltárása.

· Figyelés; állandó készenléti állapot. Az események figyelése, összefüggések keresése.

· Opponálás; feltárni az ellentmondásokat. Ellentmondani, az ördög ügyvédjének szerepét eljátszani.> a hatalom utálja.

· Az oknyomozó újságíró nem fogadja el a tényeket olyannak, amilyennek látszanak. Új és igazabb megvilágítását keresi ugyanannak az eseménynek.

Katalizátora az igazságosságba, professzióba vetett hit, az, hogy a dolgoknak rendben kell menni. Ha nem így van, akkor arról az olvasónak tudni kell.> nyilvánosság kontrollja.

Az oknyomozás menete:

(1) Az a jelenség, amivel foglalkozunk, összhangban van-e a közmegegyezésen alapuló etikai követelményekkel? Van-e eltérés a szereplőtől elvárt magatartás és a valódi között?

(2) Az információ valóságtartalmának ellenőrzése.

A; forrás felkutatása

B; körülmények tisztázása

(3) Nyomozati szakasz

Rekonstruáljuk az eseményt. Megállapítjuk, hogy ez mennyiben tér el a várhatótól.

Tisztázzuk a saját véleményünket.

(4) Adat / tényfelvétel

Interjúk, bizonyítékok, vallomások. Bizonyító erejű állítások felsorakoztatása, a hitelesség

szem előtt tarásával.

(5) Összegzés, a vádirat megfogalmazása.

(6) Az ügy főszereplőjét szembesítjük a tényekkel. Előre megtervezett taktika szerint. Cél: a beismerés

(7) Riport megírása

(8) Összegyűjtött anyag megszerkesztése. Fejlődés: hogyan fejlődik az esemény.

Magazin típusú interjú:

· Túlterjeszkedik az információszerző interjú terjedelmén. Rádióban, TV-ben 10-12 perc; sajtóban 10-12 flekk.

· Előtérbe kerül az alany személye. Saját logikája szerinti összefüggések.

· Az alanyt szembesíteni kell ismert tényekkel, összefüggésekkel. + Nem csak a közvélemény által feltett kérdéseket, hanem a legmarkánsabb ellenvéleménnyel is szembesíteni kell.

· Fel kell készülni a témából. Fontos a téma exponálása.

· Az elején tisztázni kell, hogy miről van szó. Eseményhez, ügyhöz kötődik.

· Technikája: a legjellemzőbb nézet, a legvitatottabb kérdések megbeszélése. A kérdésbe belefoglalhatunk állítást, fogalomtisztázást (a közönség értse). 4-5 perc után megállunk> össze kell foglalni a mondottakat. Ha az alany mellébeszél, szembesíthetjük az ellentmondásokkal. Erre kénytelen igent vagy nemet mondani. Az újságíró mondja ki, amit az alany sejtet.

(2) Nagyinterjú:

A, Tematikus interjú:

· Cél egy téma körüljárása.

· A TV-ben önálló műsor 30-40 perc, 1 óra.

· Sajtóban egyre kevésbé van.

· Egyetlen dologról szól. Komoly felkészültséget igényel. Ezért szakújságírók írják.

· Előtérbe kerül az alany személye, ha a témához kötődik. Itt nem szabad elkanyarodni a témától. Jó kérdésekkel kell az alany segítségére lenni.

· Szerkesztő: utólag tetszőlegesen irányítható, de hitelesen adja vissza az elhangzottakat.

B, Mélyinterjú- életút interjú:

· A téma maga a főszereplő. Ma már a Talkshow-k kelléke.

· Cél: az ember személyiségét a maga teljességében, összetettségében mutassuk be, de ne vesszünk el a részletekben.

· Titka: Keressünk egy viszonyítási pontot, amin keresztül megvilágítjuk a személyiségének lényegét. Pl. nőkhöz való viszonya, olvasmányai, vágyai. Megfigyelni vacsora közben.

· Az interjú két ember kapcsolata. Hallgatni is tudni kell. Az alany érzékelje, hogy figyelünk rá, meghallgatjuk. A két beszélgetőtárs együttműködésének eredményeként dől el, hogy merre tart a beszélgetés. Az újságíró gerjesztője beszélgetésnek. Feladata, hogy az alanyt végigvigye a beszélgetésen, a legtöbbet és a legőszintébben beszéljen magáról.

Az interjúkészítés technikája:

· Információszerző: Az alany közszereplő. Hivatásszerűen működik közre. Információszolgáltatásra kötelezett személy.

· Riporter felkészül. Tiszázzuk, meddig terjed az alany kompetenciája. Tisztázzuk a terjedelmet, a feldolgozás módját a szerkesztővel.

· 30-40, maximum 90 másodperc.> krónika típus. Csak a legfontosabb információk kerüljenek bele. A név, beosztás, helyszín a felvezetőben legyen.

· Tájékoztatni kell az alanyt: bemutatkozunk, mely médiumot képviseljük. Találkozáskor névjegyet cserélünk. Mely műsorba vagy rovatba szánjuk. Megmondjuk a terjedelmét. Mikor jelenik meg, mely számban, műsorban. Milyen környezetbe szerkesztik: önállóan, blokkba, montázsba, illusztrációként, tematikus összeállításba. Szerkesztve lesz az anyag. Megmondjuk a témát, milyen információt szeretnénk. Joga van a kész anyagot megnézni leadás előtt.

· Szerkesztés, montírozás: a nyersanyag elnyeri végső formáját. Az újságíró figyelembe veszi a szerkesztő kérését, de első fázisban az újságíró szerkeszti meg. Azután lehet hadakozni a szerkesztővel. A vágás technikai eljárás. A rögzített anyagból kiemeljük a hasznos részeket.> Tematikai sorrendben kerülnek egymás mellé. Már az interjúkészítés közben szerkesztem, vágom az anyagot fejben. Ehhez idomítom a kérdéseket. Az interjú gerincét a kérdések adják. A túlforgatás ne legyen több 50%-nál.> 8 percre maximum 12-őt vegyünk fel. A kérdésekből kell kiindulni. Melyek a fontos kérdések? Ezt is rövidre vágom. Kétszer tegyük fel a kérdést, ha a válasz mellékvágány és közbevágok. A második kérdés így bevágható. Ne szeressünk bele egy mondatunkba vagy az alanyéba vagy a csendbe, mert ehhez szerkesztünk mindent, és az igazi lényeg elsikkad.

Az interjú kezelése:

Kié az interjú? Lehet az alanyé, a riporteré, a szerkesztőé. Alapvetően a riporter együtt rendelkezik a megrendelő szerkesztőséggel. A szerkesztő lényegi változtatásokat az újságíró véleményének kikérdezése után tehet. Stilárist a megkérdezése nélkül. Ha nem jutnak megegyezésre, az újságíró vagy enged, megalázkodik, vagy felteszi a kérdést, hogy marad-e a szerkesztőségben ezek után.

Mikor vonható vissza az interjú?

· Ha elenyészett a cél; már nem aktuális, nem időszerű. Ilyenkor az alany visszavonhatja.

· Ha az alany lényeges tényekben, adatokban tévedett, és már nem lehet korrigálni.

· Ha a vágás, szerkesztés során az interjú oly mértékben deformálódott, hogy nem tükrözi az alany valódi véleményét. Erről az alanynak és a szerkesztőnek meg kell egyeznie.

Felkészülés az interjúra:

Témából, archívum, kézikönyv, adatok, tények, korábbi cikkek.

Ismerősök> mélyinterjú. Szakértők a témában.

Fejben vázlatot készítünk az interjú menetéről.

Személyesen vegyük fel a kapcsolatot az alannyal. Tudósítsuk, hogy az interjú közös érdek, nem szívességet kérünk. Segítsük az alanyt, de ne a kérdések feltevésével. Legyünk nyitottak, határozottak, nyerjük el a bizalmát. A riporter legyen kitartó, akár makacs, de ez nem jelenthet zaklatást. Az udvariasság kötelező, de ne legyünk alázatosak. Tisztázzuk, hogy a közvéleményt képviseljük.

A saját élmények felhasználása nem jelenthet privatizálást> Saját érzést, véleményt a közvélemény sajátjaként állítja be az újságíró. A hanghordozás legyen nyugodt, de az indulat néha megengedhető.

Figyelembe kell venni az alany lelkiállapotát. Zaklatott, sebezhető emberekkel érzékenyen kell bánni. Magatartásunk nem tartalmazhat értékítéletet. Figyelembe kell venni a személyiségi jogokat, magántitkokat. Közéleti szereplőkkel több megengedett.

Helyszín:

Információszerző interjú: A téma és a helyszín legyen összhangban. A szakmai helyszín erősíti a néző bizalmát. Az élő adás hitelesebb, mint a rögzített, mivel nyomatékot ad a témának, feszültséget kelt. Az interjú egyszeri, megismételhetetlen. Stúdiófelvételnél tisztázni kell az időtartamot.

Fontos az első találkozás. Érdemes megkérdezni, hogy mi a véleménye a témáról, hátha van jó ötlete. Az előzetes megbeszéléseknél nem szabad lelőni a kérdéseket, mert megismételhetetlen.

Vitray Tamás bevezette az előinterjút. Le lehet modellezni, hogy mi fontos és mi nem. Veszélye az, hogy ebből álinterjú lehet, rossz színházi előadás.

A riporter az ellenszenves alannyal is köteles lojálisnak és segítőkésznek lenni. Jelezzük, hogy számíthat ránk, ha bajba kerül. Az alanynak óriási hatalma van. A hasznos és a felesleges anyag aránya fontos. Sokkal több anyagot felvenni felesleges és tiszteletlenség az alannyal szemben.

Vitray Tamás: „A riporter magatartása mindig, minden helyzetben legyen azonos általános emberi magatartásával.”

Az interjú hangulata:

A hangulatot a beszélgetők együtt alakítják, de az alaphangot a riporter alakítja kíváncsiságával.

Az alanyt nem kezelhetjük tárgyként. A jó riporter magabiztos. Érzékeltetni kell, hogy a témából felkészült.

Az interjúkészítés módszerei:

Minden riporter alakítsa ki a számára megfelelő munkamódszert. Diktafon, jegyzet, emlékezet. Diktafon adja vissza a legpontosabban, leghitelesebben adja vissza a beszélgetést, az alany mondanivalóját. A házi archívum bizonyíték egy sajtóperben. Fontos a jegyzetelés. Olyat rögzítünk, ami nem kerül szalagra. Miliő, metakommunikáció. Kulcsszavakat felírjuk.

Az újságíró személyisége:

A riporteri magatartást tudatosan kell kialakítani. Ez ne térjen el tényleges mivoltunktól. A riporternek tudatosan építenie kell magát. Sokat kell beszélgetni, kérdezni, tudni kell kommunikálni.

A riporter ne mutassa magát okosabbnak, mint amilyen. Nyegleséggel nem lehet tárgyi tudást pótolni. Nem lehet hétköznapi csevegéssé degradálni egy komoly szakmai témát. A túlságosan felkészült riporter könnyen kelt zavart.> beavatottnak mutatja magát, ontja az adatokat, ezzel lejáratja magát a közvélemény előtt.

Lehetséges, de nem ajánlott az interjút lepróbálni. A próba arra szolgálhat, hogy az alany megismerje a stúdiót, ne érezze magát idegenül. Ha kéri, tegyük ezt lehetővé számára. Ennek Magyarországon nincsen kultúrája.

Egy igényes interjú feltételezi, hogy a hangot, világosítást tisztázzuk a technikai személyzettel; s a riportszituációt a rendezővel.