· Túlterjeszkedik az információszerző interjú terjedelmén. Rádióban, TV-ben 10-12 perc; sajtóban 10-12 flekk.
· Előtérbe kerül az alany személye. Saját logikája szerinti összefüggések.
· Az alanyt szembesíteni kell ismert tényekkel, összefüggésekkel. + Nem csak a közvélemény által feltett kérdéseket, hanem a legmarkánsabb ellenvéleménnyel is szembesíteni kell.
· Fel kell készülni a témából. Fontos a téma exponálása.
· Az elején tisztázni kell, hogy miről van szó. Eseményhez, ügyhöz kötődik.
· Technikája: a legjellemzőbb nézet, a legvitatottabb kérdések megbeszélése. A kérdésbe belefoglalhatunk állítást, fogalomtisztázást (a közönség értse). 4-5 perc után megállunk> össze kell foglalni a mondottakat. Ha az alany mellébeszél, szembesíthetjük az ellentmondásokkal. Erre kénytelen igent vagy nemet mondani. Az újságíró mondja ki, amit az alany sejtet.
(2) Nagyinterjú:
A, Tematikus interjú:
· Cél egy téma körüljárása.
· A TV-ben önálló műsor 30-40 perc, 1 óra.
· Sajtóban egyre kevésbé van.
· Egyetlen dologról szól. Komoly felkészültséget igényel. Ezért szakújságírók írják.
· Előtérbe kerül az alany személye, ha a témához kötődik. Itt nem szabad elkanyarodni a témától. Jó kérdésekkel kell az alany segítségére lenni.
· Szerkesztő: utólag tetszőlegesen irányítható, de hitelesen adja vissza az elhangzottakat.
B, Mélyinterjú- életút interjú:
· A téma maga a főszereplő. Ma már a Talkshow-k kelléke.
· Cél: az ember személyiségét a maga teljességében, összetettségében mutassuk be, de ne vesszünk el a részletekben.
· Titka: Keressünk egy viszonyítási pontot, amin keresztül megvilágítjuk a személyiségének lényegét. Pl. nőkhöz való viszonya, olvasmányai, vágyai. Megfigyelni vacsora közben.
· Az interjú két ember kapcsolata. Hallgatni is tudni kell. Az alany érzékelje, hogy figyelünk rá, meghallgatjuk. A két beszélgetőtárs együttműködésének eredményeként dől el, hogy merre tart a beszélgetés. Az újságíró gerjesztője beszélgetésnek. Feladata, hogy az alanyt végigvigye a beszélgetésen, a legtöbbet és a legőszintébben beszéljen magáról.
Az interjúkészítés technikája:
· Információszerző: Az alany közszereplő. Hivatásszerűen működik közre. Információszolgáltatásra kötelezett személy.
· Riporter felkészül. Tiszázzuk, meddig terjed az alany kompetenciája. Tisztázzuk a terjedelmet, a feldolgozás módját a szerkesztővel.
· 30-40, maximum 90 másodperc.> krónika típus. Csak a legfontosabb információk kerüljenek bele. A név, beosztás, helyszín a felvezetőben legyen.
· Tájékoztatni kell az alanyt: bemutatkozunk, mely médiumot képviseljük. Találkozáskor névjegyet cserélünk. Mely műsorba vagy rovatba szánjuk. Megmondjuk a terjedelmét. Mikor jelenik meg, mely számban, műsorban. Milyen környezetbe szerkesztik: önállóan, blokkba, montázsba, illusztrációként, tematikus összeállításba. Szerkesztve lesz az anyag. Megmondjuk a témát, milyen információt szeretnénk. Joga van a kész anyagot megnézni leadás előtt.
· Szerkesztés, montírozás: a nyersanyag elnyeri végső formáját. Az újságíró figyelembe veszi a szerkesztő kérését, de első fázisban az újságíró szerkeszti meg. Azután lehet hadakozni a szerkesztővel. A vágás technikai eljárás. A rögzített anyagból kiemeljük a hasznos részeket.> Tematikai sorrendben kerülnek egymás mellé. Már az interjúkészítés közben szerkesztem, vágom az anyagot fejben. Ehhez idomítom a kérdéseket. Az interjú gerincét a kérdések adják. A túlforgatás ne legyen több 50%-nál.> 8 percre maximum 12-őt vegyünk fel. A kérdésekből kell kiindulni. Melyek a fontos kérdések? Ezt is rövidre vágom. Kétszer tegyük fel a kérdést, ha a válasz mellékvágány és közbevágok. A második kérdés így bevágható. Ne szeressünk bele egy mondatunkba vagy az alanyéba vagy a csendbe, mert ehhez szerkesztünk mindent, és az igazi lényeg elsikkad.
Az interjú kezelése:
Kié az interjú? Lehet az alanyé, a riporteré, a szerkesztőé. Alapvetően a riporter együtt rendelkezik a megrendelő szerkesztőséggel. A szerkesztő lényegi változtatásokat az újságíró véleményének kikérdezése után tehet. Stilárist a megkérdezése nélkül. Ha nem jutnak megegyezésre, az újságíró vagy enged, megalázkodik, vagy felteszi a kérdést, hogy marad-e a szerkesztőségben ezek után.
Mikor vonható vissza az interjú?
· Ha elenyészett a cél; már nem aktuális, nem időszerű. Ilyenkor az alany visszavonhatja.
· Ha az alany lényeges tényekben, adatokban tévedett, és már nem lehet korrigálni.
· Ha a vágás, szerkesztés során az interjú oly mértékben deformálódott, hogy nem tükrözi az alany valódi véleményét. Erről az alanynak és a szerkesztőnek meg kell egyeznie.
Felkészülés az interjúra:
Témából, archívum, kézikönyv, adatok, tények, korábbi cikkek.
Ismerősök> mélyinterjú. Szakértők a témában.
Fejben vázlatot készítünk az interjú menetéről.
Személyesen vegyük fel a kapcsolatot az alannyal. Tudósítsuk, hogy az interjú közös érdek, nem szívességet kérünk. Segítsük az alanyt, de ne a kérdések feltevésével. Legyünk nyitottak, határozottak, nyerjük el a bizalmát. A riporter legyen kitartó, akár makacs, de ez nem jelenthet zaklatást. Az udvariasság kötelező, de ne legyünk alázatosak. Tisztázzuk, hogy a közvéleményt képviseljük.
A saját élmények felhasználása nem jelenthet privatizálást> Saját érzést, véleményt a közvélemény sajátjaként állítja be az újságíró. A hanghordozás legyen nyugodt, de az indulat néha megengedhető.
Figyelembe kell venni az alany lelkiállapotát. Zaklatott, sebezhető emberekkel érzékenyen kell bánni. Magatartásunk nem tartalmazhat értékítéletet. Figyelembe kell venni a személyiségi jogokat, magántitkokat. Közéleti szereplőkkel több megengedett.
Helyszín:
Információszerző interjú: A téma és a helyszín legyen összhangban. A szakmai helyszín erősíti a néző bizalmát. Az élő adás hitelesebb, mint a rögzített, mivel nyomatékot ad a témának, feszültséget kelt. Az interjú egyszeri, megismételhetetlen. Stúdiófelvételnél tisztázni kell az időtartamot.
Fontos az első találkozás. Érdemes megkérdezni, hogy mi a véleménye a témáról, hátha van jó ötlete. Az előzetes megbeszéléseknél nem szabad lelőni a kérdéseket, mert megismételhetetlen.
Vitray Tamás bevezette az előinterjút. Le lehet modellezni, hogy mi fontos és mi nem. Veszélye az, hogy ebből álinterjú lehet, rossz színházi előadás.
A riporter az ellenszenves alannyal is köteles lojálisnak és segítőkésznek lenni. Jelezzük, hogy számíthat ránk, ha bajba kerül. Az alanynak óriási hatalma van. A hasznos és a felesleges anyag aránya fontos. Sokkal több anyagot felvenni felesleges és tiszteletlenség az alannyal szemben.
Vitray Tamás: „A riporter magatartása mindig, minden helyzetben legyen azonos általános emberi magatartásával.”
Az interjú hangulata:
A hangulatot a beszélgetők együtt alakítják, de az alaphangot a riporter alakítja kíváncsiságával.
Az alanyt nem kezelhetjük tárgyként. A jó riporter magabiztos. Érzékeltetni kell, hogy a témából felkészült.
Az interjúkészítés módszerei:
Minden riporter alakítsa ki a számára megfelelő munkamódszert. Diktafon, jegyzet, emlékezet. Diktafon adja vissza a legpontosabban, leghitelesebben adja vissza a beszélgetést, az alany mondanivalóját. A házi archívum bizonyíték egy sajtóperben. Fontos a jegyzetelés. Olyat rögzítünk, ami nem kerül szalagra. Miliő, metakommunikáció. Kulcsszavakat felírjuk.
Az újságíró személyisége:
A riporteri magatartást tudatosan kell kialakítani. Ez ne térjen el tényleges mivoltunktól. A riporternek tudatosan építenie kell magát. Sokat kell beszélgetni, kérdezni, tudni kell kommunikálni.
A riporter ne mutassa magát okosabbnak, mint amilyen. Nyegleséggel nem lehet tárgyi tudást pótolni. Nem lehet hétköznapi csevegéssé degradálni egy komoly szakmai témát. A túlságosan felkészült riporter könnyen kelt zavart.> beavatottnak mutatja magát, ontja az adatokat, ezzel lejáratja magát a közvélemény előtt.
Lehetséges, de nem ajánlott az interjút lepróbálni. A próba arra szolgálhat, hogy az alany megismerje a stúdiót, ne érezze magát idegenül. Ha kéri, tegyük ezt lehetővé számára. Ennek Magyarországon nincsen kultúrája.
Egy igényes interjú feltételezi, hogy a hangot, világosítást tisztázzuk a technikai személyzettel; s a riportszituációt a rendezővel.
Megjegyzés küldése