Alapvető különbség a kettő között:
Tényközlő műfajok: információfeldolgozás, objektivitásra törekedik
Véleményközlő műfaj: elemez, értékel, véleményt nyilvánít.> szubjektív.
Kommentár, vezércikk, jegyzet, glossza, karcolat, crocquis, humoreszk, pamflet, publicisztika, tárca, kritika, esszé.
Előtérbe kerül a szerző személye.
· A véleményközlő műfajok miközben témákat kínálnak az olvasónak (ugyancsak információhoz kapcsolódnak) - gondolkodásra, egyéni véleménnyilvánításra ösztönöznek.
· Általában a nyomtatott sajtó műfajai. Kivéve a jegyzet. Az a TV-ben és a rádióban is.
· Érveket sorakoztatnak fel, a közönséget megismertetik az újságíró álláspontjával.
Guttenberg előtti kor már ismerte a véleményközlő műfajokat. Már az ókorban, középkorban is fontosnak tartotta a művelt elit, hogy gondolatait ismertesse.
Marcus Aurélius: Elmélkedések (i. e. Kb. 160)
- első publcisztikai kötet
Glossza:
· megglosszázni> jogi, egyházi mű szélére, margójára észrevételeket, reagálásokat, továbbgondolásokat írni.
· Reagálni a mindennapi történésekre, s a tanulságokat levonni.
Montaigne (1600-as évek)
· személyesség, kizárja a külvilágot.
· Kint dúl a csata, s ő bent pl. a székletéről elmélkedik.
Bálint György:
· Publicista; A toronyőr visszapillant
Publicisztika:
· Az ember gondolkodik és szép mondatokat ír a világról. (Havas)
Kommentár
· határműfaj a tény- és véleményközlő műfaj között
· Az újságírónak a végletekig ragaszkodnia kell a tényekhez, adatokhoz, eközben a tények és adatok közti összefüggéseket saját maga állapítja meg; befolyásmentesen mutatja be a hátteret, okokat és a célokat.
· Gyakran használják fogalmát a véleményközlő műfajokban.
· Azokat a véleményhordozó írásokat nevezzük kommentárnak, amelyek a nyomtatott és elektronikus médiában hírhez kapcsolódnak, de attól elválasztva.
· A kommentár mindig legyen elválasztva a hírtől!
Két specifikus válfaja:
· vezércikk
· kolumna
· A kommentárral az újságíró állást foglal egy aktuális témával kapcsolatban.
· Megvilágítja a probléma, téma fontosságát.
· Elemzi, hogy miért fontos egy hír.
· Összehasonlítja és mérlegeli a nyilvánosságban megjelenő különböző véleményeket, felfogásokat.
· Segít a közönségnek, hogy kiismerje magát az információk özönében, valós képe lehessen egy eseményről.
· Célja nem feltétlenül az, hogy egy témát lezárjon, megoldjon, értékeljen. Nincs mód abszolút igazságra. Ilyenkor az ügy bonyolultságát kell érzékeltetni.
· Lényegében érvelés azzal a céllal, hogy a közönség képes legyen saját következtetések levonására. Érvelni világosan és következetesen kell.
· Az írónak azokat a véleményeket is fel kell vonultatnia, amelyekkel nem ért egyet. Meg kell őket cáfolni, ha tudja. Aki nem ezt követi, elveszti a hitelét.
· Feladata:
· útaigazítson, rendszerezze a tényeket
· ha a Háttérmagyarázat> „mankó”, akkor a Kommentár> „iránytű”.
· Fontos, hogy önálló gondolkodásra késztesse a közönséget, s eleve számoljon vitára, ellentmondásra.
A kommentárt a nyomtatott sajtóban egyértelmű nyomdai jelekkel, tördeléssel kell elválasztani a hírtől, tudósítástól, háttérmagyarázattól.
Rádióban:
- csak a szerző olvashatja fel a kommentárt
Televízióban:
- a szerzőnek meg kell jelennie.
· Manipuláció: ha a kommentárt felvezetésként, háttérmagyarázatként, összekötőszövegként adják le.
· Az egyik legmagasabb presztízsű műfaj.
· Szakújságírók írják> egy terület alapos ismerői, beavatottjai
Általában szakmai végzettséggel rendelkeznek (gazdaság,
Környezetvédelem)
· A kommentár különbsége minden mástól:
A szerző, miközben szubjektív véleményt közöl, meg van győződve arról, hogy neki van igaza! (Nem hagyja ki azokat a tényeket, amelyek kényelmetlenek.)
· Megalapozott tudással kell rendelkeznie, iszonyú nagy a felelőssége
· Mindig magas hírértékű hírhez készül!
A vezércikk
· Az írott sajtó különleges műfaja.
· Magas hírértékű!
· A kommentár klasszikus formája volt.
· Korábban a címoldalon jelent meg, mára már kiszorították onnan a hírek, fotók, ma a véleményközlő rovatban kap előkelő helyet.
Belső vezércikk:
· Egyszerre kommentár, egyszerre jegyzet
· Lényege: aktuális, nagy tömegeket érdeklő eseményekkel foglalkozik.
· Pl. Népszabadság: 3. Oldal; MaNcs: utolsó oldal.
· Megfelel a lap ideológiájának, beállítottságának.
· A klasszikus vezércikket alá sem írták> a szerkesztőség véleményét közli.
Vezércikk különbsége a kommentártól:
Mindig egyértelmű, itt színt kell vallani, nem ismer kompromisszumot.
Kolumna
· Egy teljes újságoldal.
· Az angolszász újságban felváltotta a klasszikus vezércikket.
· A kolumnisták nagypresztízsű emberek, véleményükre figyel a közönség, ők a legnagyobb sztárok. „Mindegy mit csinálsz, csak csináld!”
· A magyar sajtóban korábban a vezércikk lejáratott műfaj volt (a szocialista rendszerben kötelező feladat volt; pl. ünnepekről)> a rendszerváltás után sem nyerte vissza presztízsét.
· A legőszintébb műfaj!
Nagypublicisztika:
· Kompromisszummentesen, egyértelműen állást foglal.
Jegyzet
· Nem igényel akkora műveltséget
· Határműfaj a szépirodalom és az újságírás között.
· Műfaji felmenői: pamflet (nem önállóműfaj), kisesszé, vers, karcolat, levél, napló
Amiről nem tudják, hogy mi, az jegyzet!
· Kosztolányi, Márai Sándor, Bálint György, Szép Ernő
· Terjedelme szerint rövid írás, amely a magyar újságírásban kiemeltnek számít
· A legjobb szépírók gyakorolták
· A legszemélyesebb megszólalásra ad lehetőséget.
Jegyzetnek nevezzük azt a rövid (1, max. 1,5 gépelt oldalnyi), általában egyetlen hírre, eseményre, gondolatra kihegyezett, stilisztikailag és hangulatilag markánsan megfogalmazott meditáló - magyarázó - megkérdőjelező csattanós írást, amely mindig érzelmi töltésű.
„lehet ironikus, lírai, megrendült, elérzékenyült...” (Bodor Pál)
· legyen íze
· A jó jegyzet egyszerre oldott és feszes
· A szűkszavúságnak csevegőnek kell lennie, a locsogás bűn!
· Olyan mint a vicc> semmi felesleges nem lehet benne.
„A jó jegyzet egyetlen, lendületes, szellemi piruett, nem pedig egész estét betöltő balett kompozíció.” (Bodor Pál)
· A jegyzetnél az adatként szolgáló tény, esemény, hír főszerepet kap.
· Valamely társadalmi folyamat jellemző tünetét véli felfedezni.
Bár szubjektív műfaj, a tényeknek rendkívül nagy a jelentőségük. >ha valaki téves adatból indul ki, az egész gondolatmenete fars lehet.
· Gyakran politikai, erkölcsi, társadalmi folyamatokat világít meg, illusztrál.
· Észjárás, ízlés, világkép dolga, hogy ki mit tart jegyzetírásra érdemes témának.
· Legfontosabb mozzanata: Gondolkodás!
· A téma az utcán hever!
· Írója négy fal között is képes dolgozni, hiszen a jegyzet a világhoz való aktív viszonyulás szellemi terméke.
· Gyakran él a groteszk fordulatok előnyeivel.
· Más újságírói műfajoktól eltérően helyet kaphat benne a fikció, képzelet, novellisztikus elemek.
· Ez az egyetlen műfaj, ahol az olvasó nem annyira a ténybeliséget, mint inkább a gondolat, érzelem hitelességét kéri számon.
· Gyűjtőfogalom: lírai, epikus, elbeszélő jellegű; lehet monológ vagy párbeszéd is.
· Két ellentétes hír egymás mellett már jegyzet.
Rádió:
· Szerző olvassa fel
· „a szó elszáll, az írás megmarad”> a fülnek készül
· Egyszeri élményt kell, hogy nyújtson, azonnali hatást kell elérni.
· Ezeket a korlátokat figyelembe kell venni!
Televízió:
· A szerző jelenjen meg személyesen.
· Meg kell találni az összhangot az írás és a képi illusztráció között
· A képi illusztráció fontos!
· Közel áll a feature -höz. (illusztrál)
· Egy eseményt járok körbe.
· Egyre inkább háttérbe szorul (Napkelte> Verebes István, Farkasházi Tivadar)
· Lényege: mondanivaló és személyesség
· A legmerészebb műfajok egyike> nem lehet mellébeszélni.
Glossza
· Már az ókori görög kultúrában hagyományai voltak.
· Görög eredetű. Jelentése: széljegyzet, megjegyzés, magyarázat (eredetileg régi szerzők írásainak margójára lapszéli jegyzet)
· A mai közmegegyezés szerint a rövid, tömör, gyakran bíráló, csípős hangú, elsősorban ironikus hírlapi cikk a glossza. A jegyzethez hasonló.
· Szerzőjénél az egyéni stílus, gondolat, sajátos látásmód fontos; a hírérték szinte lényegtelen.
· Különbsége a jegyzettől: Míg a jegyzet komolyságot, logikai összefüggéseket feltételez (ami persze nem zárja ki az iróniát), addig a glosszát kifejezetten ironikus hangvétel jellemzi.
A glossza olyan rövid, (˝ flekkes) csattanós, ironikus hangvételű publicisztikai műfaj, amely elsősorban a konfliktusos helyzeteket dolgozza fel, s írója a maga személyességével próbál eljutni az olvasóhoz, akinek a gondolataira, érzelmeire egyaránt hatni kíván.
· Csípős, szellemes vitaműfaj; epigrammához hasonló.
· Karinthy, Molnár Ferenc, Bálint György> a magyar újságírásban a glosszaírók általában monogramot, vagy más betűjelet használtak. (ÉS-ben Páratlan Oldal)
Szerkesztési kötöttségek:
A; Határozott gondolatmenet, szigorú stilisztika. Egyetlen irányból lehet haladni, felesleges
jelzők kerülendők.
B; Egyetlen témára való koncentrálás.
C; Mindig egy konkrét eseménnyel szabad csak foglalkozni. Aki általánosít, az gyáva.
Személyesség! (Bodor Pál)> A gondolatot nem lehet kölcsön venni. Humor, világnézet, sajátos látásmód nélkül nem születhet glossza.
Kritikai érv:
Bátorság kell hozzá. Aki a fennálló hatalmat akarja szolgálni, nem írhat jó glosszát.
Krúdy: „Én mindig ellenzéki voltam - pusztán jó ízlésből.”
Személyes érdekek kikapcsolása:
Nem lehet privatizálni.> saját, személyes problémáinkat a közügy rangjára emelni.
Higgadtság:
Nem lehet acsarkodni.
Bodor Pál: „A cél nem a vérontás, hanem a győzelem.”
Bodor Pál: „Nem tud könnyeket kicsalni az olvasó szeméből az, aki maga is zokog.” (tárca)
Formai elem:
A; Terjedelem: rövid, tömör
B; Expozíció: témamegjelölés (1 mondat); bevezetés: rögzíti a témát és előkészíti a csattanót.
Nem lehet szájbarágós, bonyolult.
C; Kifejtés: az expozíció és a csattanó közötti logikai sor, amely annyira személyre szabott
egyéni ízlés és tehetség terméke, hogy nincs előírása.
D; Csattanó: ez nem vicc, poén, hanem gondolati csavar.
Logikai módszere:
Indukció: egyediből az általánosra való következtetés
(Dedukció: általános> egyedi; csak diktatúrában jellemző.)
Az olvasó ítéljen.
Áttételesen hasson a közönségre.
Konfliktus:
A legfontosabb elem. Ezt feldolgozva a szerző előre tud vetíteni egy még nagyobb konfliktust.
Karcolat
Amikor a glossza ironikus hangvétele humorba csap át> karcolat.
Néhány vonással teremt portrét, élethelyzetet, epizódot.
A novellával szemben nem törekszik összefüggő történet, jellem, léthelyzet bemutatására, pusztán kiragad egy helyzetet, jellemet.
Talán leggyakrabban ez a műfaj épít a fikcióra.
Szerkesztése, logikája lazább, a poénra leginkább kihegyezett műfaj.
(Jókai, Mikszáth, Móricz, Móra, Krúdy, Kosztolányi, Heltai)
Crocquis
· A tárca egyik változata, a karcolattal rokon.
· Általában derűs hangulatú, gunyoros, szatirikus.
· Egy szituáció, helyzet, hangulat, gondolat felvázolása.
· Sokan művelték: Karinthy, Esterházy, Mikszáth, Zelk
Humoreszk
· Nevettető hatású, rövid, karcolatszerű próza
· Elbeszélő, novellisztikus jellegű ugyanúgy lehet, mint elmélkedő, filozofikus.
· Konferanszié, kabaré> legnépszerűbb megjelenési formái.
· Karinthy, Kellér Dezső
Pamflet
· Az irónia, illetve a humor itt már gyilkos gúnyba csap át.
· Az adott témában nem leleplezni, hanem megsemmisíteni akar
· Olvasóhoz való viszonya: Nem annyira a gondolatra, inkább az érzelmekre akar hatni, az ítéletet sem bízza a közönségre, hanem maga hirdeti ki.
· Nyíltan felvállalja elfogultságát, pártatlanságról hallani sem akar.
· Célja: meghökkentés, gyűlölet, düh, megvetés kiváltása a közönségből.
· Szó sincs eleganciáról, stilisztikai, szépirodalmi minőségről.
· Kifejezésmódja nyers, durva
· A politikai vitairattal határműfaj.
· Csurka István
Feature
Az angolszász újságírásban a leginkább elterjedt műfaj. Magazin, cikk.
„A feature olyan ábrázolási forma, amelyben a csekély számú dramatikus helyzet a jellemző vonások kiemelésével válik életszerűvé és érdekessé.” (Claudia Mass)
Tehát egy esemény legjellemzőbb ismertetőjegyeit emeli ki, a konkrétból általánosít, példaszerűen bemutat.
A legkorszerűbb műfaj. Magyarországon nincsenek eléggé felkészült emberek.
Mi különbözteti meg a feature-t a riporttól?
· Míg a riport az események részesévé teszi olvasóját, addig a feature elvont tényeket szemléltet, szerkezeteket tesz átláthatóvá.
· A feature-ben minden további nélkül megengedett a fiktív elemek használata, a riportban nem.
· A feature tipizál (nem vonatkoztat egyénekre)> tudatosítja az olvasóban a kicserélhetőséget.
· A valódi, leíró riport felcserélhetetlen, egyszeri esetről szól.
· A feature olyan jelenségeket fogalmaz meg a közönség számára, amelyek átláthatatlanok. Első a jelenség. (pl. új computeres generáció) (TV-s példa: MMM; RTL - club)
· A riportban az élmények egyszeriek, megismétlődhetetlenek.
· A riport és a feature között elmosódnak az események.
· A feature akkor jó, ha autentikus, élményt közöl; a nyelvezete pedig olyan mint a riportnak.
A feature nemcsak konkretizálja az absztrakt dolgokat, hanem a száraz híranyagot is laza, érdekes híranyaggá változtatja, vagyis a befogadót szórakoztatja.
Infothement: az információ tájékoztatás és a szórakoztatás összefonása.
Claudia Mass: lényege> mint mikor egy szépségkirálynő mondja el az időjárásjelentést.
Kétféle feature-ről beszél:
1 (1) Történet feature (sztori f.):
- a dolog lényege az információ; a csomagolás lazítja fel az információ komolyságát.
(2) Tudósítás feature:
- a riporthoz áll közel; az attraktív előadásmód fontos.
„Információs társadalmunkban a lokális napi - politika egyre elvontabb, s az olvasó számára egyre érthetetlenebb. A feature formája alkalmas arra, hogy a társadalom egészét tudjuk leírni.” (C. Mass)
Leggyakoribb hibák:
· Gyakran használják alkotóelemeit helytelenül (tények, adatok az elején, hosszú idézetekkel operálni).
· Egész interjút leadni. Az idézeteket blokkszerűen kell a feature-be beírni, nem egyben.
· Miközben helyes riportelemekkel kezdeni, az később elszűkül az adatokkal, idézetekkel. Ezért a kettőt váltogatni kell.
· Megengedettek a fiktív jelenetek, de nem terjeszkedhetnek túl a valós információkon.
Feature a rádióban:
Két elem: dokumentum jelleg - eredeti hang, atmoszféra
Színesítheti, ha több eredeti hang is megszólal, nemcsak egy.
Feature aTV-ben:
C. Mass: „A mozgóképek predesztinálják a témát a feature-höz.” (predesztinálni = információhoz képi nyelvet> szemléletesség)
Fontos a megrendezett jelenet. A megrendezett jelenetet a dokumentum felvételektől el kell különíteni.
Képmetafora: (fontos elem)
Állapot, hangulat ábrázolására. Pl. hulló falevelek, idősek piroson totyognak át.
Felhasználása: ha reális képekkel nem tudjuk, vagy nem akarjuk leírni a valóságot. Olyan képeket kell találni, amelyek reális jelentésükön túl további jelentéssel bírnak.> szimbolikusak.
A feature feladata megérteni a világot általában, és a konkrét problémát magában.
A legfontosabb, hogy kíváncsiságot felkeltő dramaturgiai keretet találjunk a témához.
Megjegyzés küldése