Dualizmus
·
1867 – kiegyezés (gazdasági is)
·
állami költségvetés fedezésére kvóták:
30% (Magyarország) – 70% (Ausztria)
·
Egységes piac
·
közös valuta
·
egységes adó- és mértékrendszer
·
külső vámrendszer
·
szabad tőke- és munkaerő-áramlás
·
10 évente újratárgyalás
·
agrárkonjunktúra
·
ipari fellendülés
·
nehézipar fejlődése
Trianon – 1920. június 4. 16:32
·
1920. június 4. 16:32 – a békediktátum
aláírása
·
Gazdasági hatások:
o
területi veszteségek: 283 ezer km2-ről
93 ezerre csökkent az ország területe
o
népesség:
§ 18,2 millió è 7,6 millió
§ 3,3 millió magyar külföldön reked
o
erdők 88%-át elcsatolják è
fabehozatalra szorulunk
o
bányák:
§ évi 85-90%-os csökkenés a vasérctermelésben
o
vasúthálózat
§ 22081 km è 8364 km
§ katonai jelentőségű vonalak elcsatolása
o
magyar hadsereg létszáma: 35000 főre
korlátozva
o
Ñ hadikötelezettség
o
Ñ modern fegyverek használata
Horthy-korszak (1919-44)
·
1920: földreform
o
Nagyatádi Szabó István –
földművelésügyi miniszter
o
megindul a földosztás, csupán
egytizedét osztották fel, ezeknek egy részét közcélra vetették à
nem alakultak ki így paraszti birtokok, nem enyhült a munkanélküliség sem
o
gabonatermesztés, hagyományos módszerek
dominálnak, exportra nincs lehetőség à az ágazat a lakosság 40%-nak adott
megélhetést
Bethlen István féle konszolidáció
o
miniszterelnök: 1921. április 14. –
1931. augusztus 24.
Előzmények:
·
mezőgazdasági termelés a háború
előttinek 50-60%-a
·
gyáripari termelés a háború előttinek
35-40%-a
eleinte két fő cél:
o
nagyobb összegű külföldi kölcsön
o
új, határozott vámpolitika bevezetése
·
1924. április
26. – Magyar Nemzeti Bank megalapítása:
bankjegykibocsátás, inflációs politika
·
többek (Fr.o., Csehszl.,…) ellenállása
miatt csak 1924. június 26-án érkezik meg 250 millió aranykoronás
Népszövetségi kölcsön, évi 7,5%-os kamat (felét Anglia biztosítja)
o
200 millió aranykorona jóvátétel, 20 év
alatt
·
mezőgazdaság gépesítése: fejlődő
konzerv-, bor-, bőr-, élelmiszeripar
o
tőke az élelmiszer- és textiliparon: elsősorban lakossági
fogyasztásra, később export
o
bauxitbányászat és timföldgyártás jelentős
·
új vámrendszer: iparvédelem és
–fejlesztés
o
védte többek közt a textilipart
·
elektrotechnika fejlődése
o
közlekedési eszközök (Kandó – villamos
mozdony)
o
telefonközpont, Orion rádió
o
Egyesült Izzó: rádiógyártás
o
gépipar: traktor, autó motorok
gyártásában sikerek, mozdonygyártás világhírű
- villamosenergia-ipar:
távvezetékek és erőművek szaporodása
·
1924 – 1929 közt 70%-kal nőtt az ipari
termelés (12%-kal meghaladta a háború előtti szintet)
·
1927. január
1. – pengő bevezetése
o
magyar korona helyett (1 pengő = 12500
korona), váltópénze a fillér
·
1928: Országos Társadalombiztosítási
Intézet felállítása
o
kötelező betegbiztosítás: városi
munkásság 80-90%-át érinti
o
kötelező öregségi, rokkantsági,
özvegységi és árvasági biztosítás
·
főbb export partnerek:
o
Ausztria
o
Csehszlovákia
o
Németország
o
1927-től: Olaszország (Népszövetségi
kapcsolat)
Gazdasági válság
·
1928 – Agrárválság (mezőgazdasági
termékek ára lecsökken, gépek ára növekszik, szélesre nyílt az agrárolló)
·
gabonaárak zuhannak è
rengeteg olcsó gabona è magyar gabona nem versenyképes è
belső piac nem képes felvenni akkora mennyiséget
·
kisbirtokos parasztság: kevesebben
tudnak napszámosként elhelyezkedni à tömeges elbocsájtások középrétegben à
eladósodás, földjük elvesztése (birtokvédelmi intézkedés)
·
ipari szektor hanyatlás: élelmiszeripar
megsínyli, könnyűipar jelentős beavatkozás után (vámvédelem) csekély növekedés à
250 ezren munkanélküliek, segély kevés à eladósodás
·
1926 óta folyamatos eladósodás
o
jegybank feléli arany- és
devizatartalékait
·
1929. október 24. – „fekete
csütörtök”: váratlan árfolyam zuhanás
·
1929. október 30. – „fekete péntek”:
részvények hirtelen nagy zuhanása
·
1929. november 3. – „fekete kedd”:
árfolyamok 40%-al csökkennek
·
1931 nyár – begyűrűzik a válság
o
Magyar Általános Hitelbank elvesztette
alaptőkéje nagy részét
o
július 13.: háromnapos bankszünnap, augusztus
14-ig korlátozott betétkifizetések
·
gróf Károlyi
Gyula 1931. augusztus-1932. október
o
Franciaország, majd a Népszövetség sem
ad további kölcsönt
o
közalkalmazotti alkalmazottak fizetésének
csökkentése, adóemelés, munkanélküli-segély folyósítása à
hatástalan
·
3 tényező segítene
o
állami beavatkozás ott, ahol dinamikus
növekedés volt várható (villamosenergia, szénhidrogén ipar)
o
világpiaci árak lassú emelkedése
o
Németországi változások extenzív hatásai:
német gazdaság nemzetszocialista fejlesztése sok nyersanyagot és agrárterméket
igényelt
·
Gömbös Gyula
1932. október-1936. október
o
Nemzeti Munkaterv – 95 pont
§ hazai tőkének biztonságot, az embereknek munkát ígér
o
kereskedelmi szerződés: Ausztria,
Olaszország, Németország (kapocs Hitlerrel)
o
szakszervezetek államosításának
kísérlete (korporatív rendszer) à 1936: csalódnak benne
o
győri program 1938 márc 5.
Darányi Kálmán: 1 milliárd pengő hadiparfejlesztésre, készülés a háborúra
A II. világháború után
·
szovjet megszállás: SZEB (Szövetséges
Ellenőrző Bizottság)
·
ideiglenes kormány létrehozása:
Moszkvából hazaérkező kommunisták (Rákosi, Gerő, Révai József, Nagy Imre) à
demokratikus kormányt követelnek
·
SZEB engedélyezte néhány régebbi párt
működését (FKgP, NPP, SZDP, PDP) 
ideiglenes
nemzetgyűlés
·
1945. március 17. – földreform
o
600.000 földigénylő
o
megszűnik a nagybirtokrendszer
o
az egyház elveszti birtokait (max.
·
az ipari termelés a háború után
harmadára zuhan
1945-ös választások (választójogot
kiszélesítették: 20 év feletti nők is szavazhattak)
·
hiperinfláció
o
pengő helyett aranyforint (1946.
augusztus 1.)
·
1946. augusztus 1.: Második Köztársaság
kikiáltása
o
köztársasági elnök: Tildy Zoltán
o
kormányfő: Nagy Ferenc
·
szalámi taktika kezdete (FKgP
kiszorítása a kormányból)
·
1947-es választás: kékcédulás választás:
22%-os „nyereséget” érnek el még így is a kommunisták à
koalíció MSZDP, FKgP, NPP
·
1947-49: államosítások kezdete: bankok (1947),
>100 fős üzemek (1948), nagykereskedelem (1949), >10 munkás üzemek és
kisipar, kiskereskedelem (1949)
Rákosi korszak (1949 – 1953)
·
1950
– első ötéves terv /Országos Tervhivatal/ (1950-54)
o
előbb
egy hároméves terv keretein belül szépen újjáépítették az országot
o
Sztálin
iparpolitikáját követte
o
lakossági
fogyasztás minimálisra csökkentése
o
katonai
céljai vannak a nehézipari fejlesztésnek, nehézipari termelés megtriplázódik, a
könnyűipar rovására,
o
túlhajszolt
munkások, a terv túlteljesítését követel, munkaversenyek, irreális követelések
o
bérek
alacsonyan tartása, bérkölcsön-jegyzékből tudták finanszírozni
·
a
természeti adottságokat figyelmen kívül hagyva hoznak döntéseket
·
VAS ÉS ACÉL ORSZÁG LESZÜNK!
jegyrendszer kialakulása, életszínvonal
20%-kal csökken
·
KGST:
közép- és kelet-európai szocialista országok gazdasági együttműködési
szervezete
o
Specializálódás:
Mo è Ikarusz buszok
o
Szovjetunió
igényeire épül è
aránytalan
·
Sztálinváros,
Inotai Hőerőmű, Komló, Dorog è „szocialista városok” épülnek
·
Hiánygazdaság
jellemzi a kort
o
1953:
újra jegyrendszer
·
Mezőgazdaság:
szovjet típusú szövetkezetesítés
o
1949-től
erőszakos, de a parasztok ragaszkodtak az önállósághoz ezért irreálisan magas
beszolgáltatások, kénytelenek belépni
o
parasztok
földjüket rosszabbra kellett cseréljék
o
gazdag
parasztok integrálása
·
1953-ban
a megművelt föld 2/3-a még magánkézen
·
sok
ipari munkás mezőgazdaság visszaesik è bor, gabona behozatalra szorulunk
·
Nagy
Imre – 1953. július: új program
o
termelőszövetkezeteket
felszámolása
o
közkegyelmet
hirdetett
o
kevesebb
beszolgáltatás
o
könnyűipar
fejlesztése, nehézipar visszaszorítása
·
1955:
Osztrák államszerződés aláírása után Szovjetunióban ismét sztálinista politika
került előtérbe
·
Hatásai:
o
Nagy
Imrét leváltják
o
Hegedűs
András alakított kormányt
·
1955:
Magyarország ENSZ tag lesz
Kádár korszak (1956 – 1989)
·
Mezőgazdaság
o
eltörölték
a beszolgáltatásokat
o
gyorsították
a kollektivizálást
o
sok
helyen jól működő szocialista mintagazdaságok (Bábolna)
o
háztáji
gazdálkodás lehetősége (otthoni állattartás)
o
élelmiszeripar:
nagyberuházások
·
Ipar
o
nincs
szerkezetváltás: tervutasításos rendszer
o
technológiában
le vagyunk maradva a nyugattól
§ kint nem lehet eladni a termékeinket
§ ezért nem jöhetnek be korszerű ipari
termékek
o
Szovjetuniótól
kőolaj, földgáz, nekik urán, bauxit
o
lakáshiány,
infrastruktúra fejlesztésének elmaradása
·
Gulyáskommunizmus
vagy frizsider-szocializmus
o
robbanásszerűen
nőtt a lakosság fogyasztása, látszólagosan hatalmas életszínvonal-növekedés
(háztartási eszközök, stb)
o
nincs
élelmiszerhiány
o
elterjed
a személyautó
·
Új
gazdasági mechanizmus – 1968. január 1.
o
a
termelékenység fokozása a cél
o
a
piacgazdaság elemeit kívánja beépíteni
o
önálló
vállalati kezdeményezéseknek teret biztosít
o
alapanyagárak
továbbra is meghatározva, viszont néhány termék árát a piacra bízzák
o
valós
béreket szabnak, ám visszafogják a kiugró személyi jövedelmeket
·
a
mezőgazdaság fejlődik
o
műtrágya-felhasználás,
gépesítés
o
új
növények (kukorica, burgonya, cukorrépa, napraforgó) è iparszerű növénytermesztés
o
állattenyésztés:
háztáji gazdaságoknak köszönhető
·
a
jövedelmi viszonyok kiegyenlítődtek, a vidéki városok fejlődtek, nőtt a
szellemi dolgozók száma
·
1973
– olajválság következtében cserearányok romlása
o
képtelenek
voltunk alkalmazkodni a változásokhoz
·
nyugati
kölcsönök a válság kezelésére
o
rossz
felhasználás
o
gazdasági
tévedések:
§ az olajárrobbanás csak átmeneti és csak
a Nyugatot érinti
§ az „olcsó” kölcsönökből finanszírozott
nehézipari beruházások jövedelmezők lesznek, és könnyedén vissza lehet fizetni
majd a kölcsönt
·
az
életszínvonal fenntartására voltak elegendőek a kölcsönök
·
a
beruházások nagy része csak rontott a helyzeten
·
beindul
az eladósodási spirál: a kölcsönök törlesztésére kölcsönt veszünk fel
·
1979
– megszorító intézkedések
o
Áremelések
è reálbércsökkenés
·
’80-as
évek:
o
életszínvonal
esik, a népesség elszegényedése egyre nagyobb mértékű
o
tervgazdálkodás
nem versenyképes a piacgazdasággal
·
1982:
belépés az IMF-be
A rendszerváltás gazdasága
·
szociális
piacgazdaság
o
piaci
viszonyok bevezetése
o
kirívó
visszásságok állami beavatkozással korlátozva
o
a
társadalom elvárásai is kiegészítik a piaci koordinációt
·
továbbra
is nagy az adósság
·
válságban
a gazdaság: 1993-ra 25%-kal esik a GDP, elszabaduló infláció
·
hazai
tőke hiánya is nehezíti a változtatást è megkezdődik a vállalatok, üzemek privatizálása
o
veszteséges
üzemeket bezárják è több
százezren vesztik el munkahelyüket è 12%-ra rúg a munkanélküliség aránya
