Ipari forradalom

 Az első hullám előzményei:

·         18. század közepe, Anglia

o   Megszűntek a feudális kötöttségek

o   Polgári állam kialakulása: alkotmányos monarchia (uralkodó uralkodik, de nem kormányoz)

·         Árforradalom (árszínvonal ugrásszerű emelkedése. Nagy tömegű nemesfém áramlott Európába, ami csökkentette a pénz vásárlóerejét, emiatt az árak duplázódtak, vagy triplázódtak)

·         Gyarmatosítás: ipari cikkek piaca bővült, mérhetetlenül nőtt a kereslet, új természeti kincsek

Az első hullám (1750-19. sz. közepe):

·         Céhek helyett manufaktúra (megvalósul az üzemen belüli munkamegosztás, dolgozói bérmunkások)

·         Bekerítés (tőkefelhalmozás egyik eszköze, a parasztság közös földtulajdonánaka földbirtokosok általi erőszakos kisajátítása (pl. Közösen használt legelők kisajátítása, telekcsonkolás)

·         Első robbanás a textiliparban: a gyarmatokról származó gyapjút és gyapotot már nem tudták a hagyományos eszközeikkel feldolgozni ---- új gépek kellettek:

o   John Kay szövőgépe,

o   Hargreaves „fonó Jenny”-je

o   John Watt gőzgépe (1769)

-        A gőzgép akár 9000 ember, vagy 18000 ló munkáját helyettesítette és folyamatosan működtethető volt (nem kellett pihenőidő)

-        További fejlődés katalizátora

·         Ezek miatt a nyersanyagigény közel 53-szorosára, pamutexport pedig közel 50-szeresére nőtt

·         A megnövekedett kereslet és gyártás miatt fejleszteni kellett a szállítást

o   Fulton: gőz használata tengeri, majd folyami hajózásra

-        Ehhez: csatornázás, folyamszabályozás

o   Stephenson: gőzmozdony

-        Első vasútvonal: Stockton – Darlington (1825)

-        Első magyar vasútvonal: Pest – Vác (1846)

·         Bányászat felvirágzása

·         Mezőgazdaság átalakulása: trágyázás, öntözés, elterjedt a vetésforgó

·         Új iparág: gépgyártás

Az első hullám hatásai:

·         Megnövekedett gyártás és tőke miatt a manufaktúrákat gyárak váltották fel és ipari városok alakultak ki (tömegtermelés)

·         Verseny: csak úgy lehetett nyerni, ha a költségeket, a lehető legkisebbre csökkentik (minőség hanyatlása)

·         „Az ember a gép rabszolgája lett”, a gép mellé nem kellett szaktudás ---- fizetések csökkenése

·         Megindult az urbanizáció: városokban élő népesség számának növekedése, a népesség gazdasági és társadalmi átrétegződése, életmód és életkörülmények átalakulása

·         Környezetszennyezés

·         Népességnövekedés

 

A második hullám előzményei:

·         Népesség növekedés

o   Mezőgazdasági folyamatok gépiesítése – hateékonyabb termelés – több élelem

o   Egészségügy fejlődése – oltások, higiénia javulása – járványok csökkenése – hosszabb élettartam

o   A demográfiai robbanás elsősorban Közép- és Kelet-Európa országaiban bontakozott ki

-        Sokan vándoroltak az USAba szerencsét próbálni (írek, lengyelek, magyarok)

A második hullám (1871-1914)

Műszaki fejlődés:

·         Nyomdagép:

o   Angliában papírra kivetett adó

o   Újságírás, folyóiratok megjelenése

·         Kovácsolt vas helyett rugalmas acél használata

o   Tömeges acélgyártás

·         Belső égésű motor

o   Könnyebben indítható, mint a gőzgép, energiatakarékosabb

o   Futószalag-rendszerű tömeggyártás először a Ford autógyárban

o   1900: Zeppelin, első kormányozható léghajó

o   1903: Wright testvérek repülőgépe

o   Generátorok felfedezése

-        Dinamó: Jedlik Ányos

-        Transzformátor: Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly

·         Gyáripar:

o   Létrejönnek:

-        Monopóliumok: gazdasági élet valamely területénuralkodó helyzetben lévő egyesülések, illetve óriásvállalaltok

-        Kartellek: piac felosztásában és a piaci verseny korlátozásában megegyező, de szervezeti, pénzügyi és jogi önállóságukat megtartó vállalatok monopolegyesülési formája.

-        Szindikátusok: Kartellnek fejledtebb változata, egyes vállalatok megtartják önállóságukat, de a termék értékesítésére, nyersanyag beszerzésére, a nyereségelosztásra közös szervezetet hoztak létre.

-        Konszern: különböző gazdasági ágakhoz tartozó cégeket kapcsol össze pénzügyi függés alapján. Jogi önállóságukat megtartó, pénzügyileg egymáshoz kapcsolódó tevékenységet folytató vállalatokat kapcsol össze. Egymásra piramiszerűen épülő vállalatok renszere csúcsán egy ellenőrző társaság áll.

Társadalmi átalakulás:

·      Megjelenik a burzsoázia (termelőeszközök jelentős részét tulajdonló, a bérmunka révén értéktöbbletet kisajátító uralkodó osztály a kapitalista társadalomban) és a munkásosztály

·      A nyugati államokban a középosztály száma, súlya emelkedett

o   Ezek az ún. középosztálytársadalmak

·         Kelet_európában torlódott társadalmak alakultak ki

o   Földbirtokosok és parasztság társadalmi többségben

o   Szegényparasztság aránya nagy

o   Burzsoázia csak néhány százalékot tesz ki

o   Munkásság is szűk

·         Magyarország:

o    8-10 család birtokolja a földek egyharmadát

o   Népesség 66%-a paraszt, maradék középbirtokos és dzsentri (elszegényedett, birtokaikat elvesztő nemesség, amely ragaszkodott a társadalmi rangjához, úri életformájához és antikapitalista nézeteket vallott)

-        A dzsentrik képesítés nélküli hivatalnoki, papi, katonai funkciót láttak el

o   A burzsoáziát a tőkekezelők és a bankárok alkották

o   Kezdett kialakulni a modern középosztály

-        Vállakozók

-        Értelmiségiek

-        Politikusok

Mezőgazdaság:

·         Piacorientált termelés alakult ki

o   USA: farmgazdálkodás

o   Nyugat-Európa: tőkés bérleti rendszer, szabad paraszti gazdálkodás

o   Kelet-Európa: nagybirtokok túlsúlyban

·         Cséplőgép

·         Hernyőtalpas, robbanómotoros traktor

·         Műtrágya

Ipar:

·         Munka és tőke egyre inkább az iparba áramlott

o   Fejlesztéseket a bankok finanszírozták

·         Állandóan növekedett az ipari termelés

o   Hatalom alapja a nehézipar lett

o   Kiműhelyek helyett gyárak, kereskedők helyett bankok

·         1876: első telefon – Alexander Graham Bell

·         1877: első telefonközpont – Puskás Tivadar

Felfedezés, ami befolyásolta a társadalmat.

·         Charles Darwin „A fajok eredete természetes kiválasztódás útján” c. könyve széleskörű elterjedése

o   Legéletrevalóbbak maradnak fenn

-        Fajelmélet előfutárának is lehet tekinteni, mert sokan azt gondolták, hogy bizonyos csoportok kipusztulásra ítéltettek

Második ipari forradalom vége

·         Fegyverkezési verseny

o   Lőfegyverek tökéletesítése

o   Automata nehézpuskák

o   Dinamit

o   Búvárhajó

·         Az első világháború kezdetére esik, mert

o   Gazdasági növekedés megszűnt

o   Új találmányok, technológiák már csak a háború miatt születtek

o   Nyersanyag- és munkaerőhiány

Share this: