Friss tételek

Világgazdasági válság, európai integráció, globalizáció ellentmondásai


Világgazdasági válság:

·         Az európai gazdaság csak állami beavatkozással és az amrikai tőke segytségével tudott talpra állni

·         Világkereskedelem visszaesett

o   Szűkűlt a piac

o   Kiesett Oroszország

·         Csak az USA gazdasága fejlődött gyors ütemben

o   Világgazdaság motorja lett

o   Életszínvonal nőtt, ezáltal nőtt a fogyasztás, ezáltal nőtt a kereslet

§  Konjuktúra (gazdasági élet fellendülése)

·         Befektetésre ösztönzött

·         DE: a fogyasztás (piac) azonban nem nőtt olyan ütemben, ahogyan a termelés és külföldön sem lehetett növelni az eladásokat, túltermelés alakult ki

·         1929: tőzsdepánik: hirtelen mindenki el akarta adni a részvényeit, de senki sem vett részvényeket

o   Okt. 24: túzsdekrach: láncreakciót indított el, a részvények elértéktelenedése miatt a vállalatok és a lakosság kivette befektetéseit a bankból

§  A bank csődbe ment

·         A hitelezés leállt

o   Csökkentek a beruházások

·         A vállalatok visszafogták vagy leállították a termelést

o   Munkaerú elbocsátása

§  Termelés méginkább visszaesett

·         A világgazdaság összekapcsolta a Föld minden régióját, a viszzaesés minden kontinensre kiterjedt. A válság azokat az országokat sújtotta leginkább, amelyek jelentős exportot bonyolítottak le és nem rendelkeztek gyarmatokkal

o   Vagy fejlettségük (USA, Németország)

o   Vagy sajátos helyzetük révén (Argentína-marhahús)

·         A kormányok próbálták kezelni a problémát

o   Csökkentették az állami költségvetést

o   Leépítették a hivatalokat

o   Megvonták a támogatásokat

o   Vámokkal védték országuk piacait

§  Ezek tovább rontották a helyzetet

·         Milliók váltak munkanélkülivé, kerültek utcára, éheztek, miközben tengerbe szórták a gabonát és kávéval fűtötték a mozdonyokat

·         A középrétegek helyzete is romlott, de a felsőbb réteg életszínvonala alig változott

o   Megrendült az emberek bizalma a polgári demokráciában (ezt a szélsőjobb és szélsőbal kihasználta)

·         Dontő politikai kérdés lett a válság megoldása

o   Megy-e demokratikus keretek között, vagy sem

·         Keynes, angol közgazdász:

o   Sürgette az állami beavatkozást

o   Ne az állami költségvetéseket és a beruházásokat csökkentség, mert akkor beszűkül a piac

o   Termelés beindítása, fogyasztás ösztönzése

o   Állam olyan ágazatokat támogasson, amelyek termelnek a piacra

§  Közlekedés

§  Szolgáltatások

§  Energiatermelés

·         New deal: Franlin D. Roosevelt nyerte az 1932-es választást

o   Állami beavatkozást hírdetett

o   1933: négynapos bankzár:

§  Megakadályozta a betétek tömeges kivételét

§  Megtiltotta az arany kivitelét (védte a dollárt)

§  Szigorúan ellenőrzött bankok nyithattak csak újra

o   Inflációt gerjesztett

§  Olcsó beruházás

o   Közmunkaprogram (célja: munkahelyteremtés):

§  Autópályák építése

§  Tennessee szabályozása

o   Polgári Takarék Hadtest: napi 1 dollár költőpénz

o   Korlátozta a gazdasgi versenyt

§  Egységes feltételek

§  Minimálbér

§  Társadalombiztosítás

o   Rádióban közvetlenül szólt az emberekhez

o   Enyhült a válság (nem szűnt meg)

·         Dawes-terv:

o   Németország jóvátételt fizet az antantnak

o   Az antant törleszti a hiteleit az USAnak

o   A törlesztésből befolyt pénzből az USA hitelt ad és befektet Németországba

Európia integráció:

·         A háború traumája szükségessé tette a nacionalizmus meghaladását. A szovjet előretörés szükségessé tette a legyengült nyugati államok szorosabb együttműködését. A gazdasági újjáépítés során az USA elvárta az együttműködést.

·         Az integrációs folyamat elindítása Schuman francia külügyminiszter nevéhez köthető. Elképzelése szerint a gazdasági integrációt lehet a legegyszerűbben megvalósítani, majd ennek sikeressége esetén a politikai integráció automatikusan követné.

o   Az integráció kulcsa a német-francia megbékélés, a rajnai és lotaringiai iparvidékek termelési integrációja.

·         1951-ben ezzel a céllal megalakult az Európai Szén- és Acélközösség

o   Franciaország, NSZK, Olaszország, Benelux államok

·         1952. május 27-én szintén Párizsban írták alá az Európai Védelmi Közösséget

·         1957-ben írták alá a Római Szerződéseket. Létrejött az Európai Atomenergia Közösség (Euratom), az atomenergia békés célú termelésének összehangolására. Megalakult az Európai Gazdasági Közösség (közös piac) a „négy szabadság” megvalósítására: a tagállamok között szabaddá vált a tőke, az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő áramlása.

·         1965-ben az Egyesülési Szerződéssel összevonták a három szervezetet Európai Közösségek (EK) néven.

·         1973. január 1. Az első bővítési körben csatlakozott Nagy-Britannia, Írország és Dánia, ezzel az európai integráció az USA-hoz és Japánhoz mérhető gazdasági nagyhatalommá vált.

Globalizáció ellentmondásai:

·         Környezet pusztulása:

o   Az élőlények természetes élőhelyei a világ minden táján pusztulnak. Ennek fő okai: az ember direkt beavatkozása a természetbe (erdőirtások, vízierőművek építése stb.), a civilizáció "természetes" pusztítása (az iparosodás és a népességnövekedés következtében fellépő, a határokon átlépő víz- és levegőszennyezés és ennek következményei), a nukleáris energia felhasználása következtében bekövetkezett károsodások és a háborúkban bevetett környezetpusztító haditechnikák.

o   "üvegházhatásnak" nevezett globális felmelegedés, melynek oka a légkörbe került nagymennyiségű széndioxid, mely nem engedi a földről a hőt eltávozni. A hőmérséklet megnövekedésével a sarki jég olvadásának következtében megnőhet a tengerek vízszintje és a tengermelléki országok egy része víz alá kerülhet.

o   A harmadik világ legnagyobb környezeti veszélyeinek egyike a háztartási használatra szolgáló tiszta víz hiánya, ami a betegségek, 80 %-át okozza.

·         Felborult egyensúly Észak és Dél között:

o   A világ demográfiai (népesedési) helyzetét pillanatnyilag rendkívül nagy eltérések jellemzik. Az északi félteke ipari országaiban a népesség egy csökkenő tendenciát mutat. A Dél elmaradott országai viszont ijesztő, ha ugyan nem "öngyilkos" demográfiai robbanást élnek át.

·         Népesség változása:

o   A fejlettebb államokban alig nő a lakosság száma, míg a fejletlenebb régiókban igen dinamikusan emelkedik a számuk. A legmagasabb növekedési ráta Afrikában figyelhető meg.

·         Migráció:

o   Korunk egyik legsúlyosabb problémája, hogy háborúk, polgárháborúk, gazdasági okok miatt milliók kénytelenek elhagyni lakóhelyüket. Döntő többségük a déli országok polgára, akik a fejlett északi régiókba igyekeznek (gyakran illegális módon).


Share this:

Megjegyzés küldése

 
Copyright © 2007- Érettségi vizsga tételek gyűjteménye. Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi Templates