Báruk, Jeremiás levele, Tóbiás, Judit

Báruk:

Bevezetés

A száműzöttek bűnbánati imája

Bölcsességi költemény

Vigaszdal

Báruk: Jeremiás kísérője

Szerzője több ember. Végső formája: 1. szdban.

Nem tartalmaz eredeti gondolatokat -> más könyvek hatása

Jámborság, bűnbánat komolysága

Jeremiás levele:

Szeptuaginta: külön könyv

Vulgata: Báruk 6. fejezete (katolikus kánon is)

Szerzője: Jeremiás

Nem levél -> tanítás a bálványok kultusza ellen

Keletkezése: 300 körül

Tóbiás:

Történeti könyv

Tanító célzatú novella:

A Törvényhez és népéhez hűséges Tobit a fogságban

Az ifjú Tóbiás útja Médiában

Tóbiás és Sára visszatér Ninivébe

Epilógus

Isten gondviselő -> engedelmességgel tartozunk

Sokat merít a biblikus hagyományból

Keletkezése: 200 körül. Szerzője ismeretlen.

Valláserkölcsi tanítás -> jócselekedetek

Angyalok: jó és rossz. Gondviselés eszközei

Judit:

Vulgata: történeti könyvek

Csak fordításban maradt ránk

Nebukadnezár  Jahve -> Jahve az egyedüli Isten

Judit: megüli Nebukadnezár hadvezérét -> Jahve eszköze

Részek:

Nebukadnezár isteni igényekkel lép fel

Nebukadnezár  Jahve

Jahve az egyedüli Isten

Vallásos tanítás. Izrael tapasztalatait szabadon kezeli. -> pontatlanság

Perzsa vagy hellenista kor

Jahve megmentő hatalma

Keletkezése: II-I. szd. Palesztina

Judit győzelme: hazugság és csábítás -> követendő?

Hűség -> Isten védelme

Ezdrás, Nehemiás, Krónikák

Krónikás történeti mű: a 3 könyv szoros összefüggést alkot -> szerzőjük a Krónikás

a) Egy átfogó mű a teremtéstől Ezdrás és Nehemiás koráig. Krónikás + kiegészítések

Jeruzsálem kultuszának igazolása

b) Létezik Krónikás tört. mű, de nem azonos ezekkel

Az eredeti mű apokrif: Ezdrás 3.

c) Nem létezik a krónikás tört. mű. A Krónikák és Ezdrás-Nehemiás nem egységes -> más a szerzőjük

Ezdrás és Nehemiás:

apokrif: Ezd 3. 4.

Részek:

Fogságból visszatérés, templom építése

Ezdrás pap -> a zsidó közösség újjászervezése

Nehemiás története: Jeruzsálem építése

Ezdrás felolvassa a törvényt

A Jeruzsálemi közösség megszervezése (Neh)

Források:

Héber és arám dokumentumok

Ezdrás elbeszélés

Nehemiás emlékirata

Keletkezése: 400-250 között

Tanítás: a megújulás teológiai értékelése

Templom: Isten jelenléte

Kultuszhely -> szent város újjászületése

Jeruzsálem: Isten népének jele

Krónikák:

elnevezése Szt. Jeromostól ered

Héber kánon: írások

Szeptuaginta: történeti könyvek

Részei:

Nemzetségtáblák Ádámtól Dávidig

Dávid uralma

Salamon uralma

Júda királyai a fogaságig

Kánoni könyvekből vett források + kiegészítések (megnevezett ismeretlen forrásokból)

Keletkezése: 400-200 között

Az alapművet fokozatosan kiegészítették

Tudatos válogatás a forrásanyagban

Izrael múltját a jelenre való tekintettel mutatja be.

Vallási írás (a Krónikás teológus) -> Izrael több, mint pol. közösség -> Isten népe

Isten országa -> Dávid királyságában

Dávid: az isteni uralom legkiemelkedőbb építője

Jeruzsálemi templom különleges szerepe

Teokrácia: Izrael ideális életrendje -> Az izraelita közösség igazi királya Isten. A király Isten képviselője.

Isten még a földi életben megjutalmaz v. bűntet.

Eszter, Dániel

Eszter:

főhőse: Eszter

görög: Ezdrás és Judit könyve között (történeti könyv)

Vulgata: Judit és Makkabeusok között

kiegészítések a görögben

Részek:

Eszter királyné lesz

Zsidók elleni terv és meghiúsítása

Marodekus kitűntetése

A diaspórában élő zsidóság ragaszkodása hagyományaihoz

Részletes leírás + fiktív adatok

Nem hiteles történet -> regényszerű

Magyarázat a Purim ünnephez -> idegen eredetű -> nemzeti jelleget kap

III-II. szd. keleti diaspóra

Nehezen kapott helyet a kánonban

Hiányoznak a vallásos motívumok és Isten neve -> a látszat ellenére vallásos -> Isten üdvözítő szándéka

Kiegészítések a görögben: imák, Isten gondviselése -> Katolikus kánonban is

Dániel:

Héber Biblia: Írások

Görög Biblia: Próféták

Görög: kiegészítések (Katolikus kánonban is)

A makkabeusi korban keletkezett, nem Dániel a szerző.

Méd-perzsa uralom időszakában játszódik -> nincsenek pontos adatok

Tisztában van a hellenisztikus viszonyokkal

Nyelvezete szintén késői keletkezésre utal

Részei:

Fogságba hurcolt Dáneil és társai története

Dániel látomása -> egy angyal magyarázza

Szemléleti atalakulás -> apokaliptika -> türelmetlen várakozás

A jövőt az üdvösség és bűn szemszögéből nézi

Sajátos kifejezési forma -> terjedelmes látomások

Oka: szenvedés a hellenizálástól

Elbeszélések az elején: haggada -> vallási és erkölcsi tanítás

Pesszimizmus: bűn terjedése (egyetemes történelem)

Történelem: Isten és a gonosz harca -> ítélet felé halad

Ítélet után: üdvösséges jövő

Remény és bizalom: Isten a jövőt is kezében tartja.

Birák, Sámuel, Királyok

Birák:

Történeti bev.

Bírák története Józsuétól Sámsonig

Függelékek: Dán-szentély, Gibea bűne és Benjamin törzse elleni háború

A honfoglalás leírása különbözik Józsuéétől

Honfoglalás – hűség korszaka

Birák kora – hűtlenség korszaka

Birák jelentőségének összizraelita értelmezése (pedig szerepük korlátozott és helyi jellegű)

Szájhagyomány -> kora királyság idején: Szabadítók könyve -> Dtr irodalmi tevékenység

12 bira: 6 szabadító + 6 bíráskodó

Jahve üdvözítő tevékenysége nyilvánul meg, nem emberi kezdeményezés

Sámuel 1-2:

Egy egység -> két tekercsre írták

Septuagintában: Sámuel + Királyok -> királyságok

-> királyok 1-2-3-4

Részek:

Sámuel

Sámuel és Saul

Saul és Dávid

Dávid királysága

Kiegészítés

Királyság kezdetei -> beágyazás a hagyományokba

Megőrizte a források nagy részét a Dtr redakció alig nyúlt hozzá

Sámuel a birák korához tartozik. Személye ellentmondásos. Döntő szerepe van a kir. kialakulásában.

Filiszteus veszély -> királyság szükségessége (Isteni akarat)

Dávid eszményi király

Királyok 1-2:

Egy egység

Részek:

Salamon

Júda és Izrael Izrael megsemmisüléséig

Júda Jeruzsálem elfoglalásáig (+ Gedalja helytartósága és Jojachin megkegyelmezése)

Dtr szerkesztés eredménye

Királyok története: hűtlenségek sorozata -> bűntetések -> egészen a fogságig

Sok forrás -> hiteles

Vallási cél -> nem ír le minden részletet, de felhívja a figyelmet a forrásokra

Dtr tört mű, Józsue

700 év története a Deuteronomium szellemében

Egységes -> 1 szerző! (nem redaktor) -> engedi a hagyományanyagot megszólalni, összekötő részeket is ír

Dt/Dtr iskola: redakció

Józsue könyve: Átkelés a Jordánon, hódítás, felosztás, Józsue búcsúbeszéde, halála, temetése

Birák könyve: Honfoglalás rövid összefoglalása, majd ciklikusan: elpártolás, bűntetés, megtérés, szabadítás, nyugalom

Sámuel könyve: Sámuel bira. Birák kora -> királyság: Saul, Dávid

Királyok könyve: Salamon uralkodása, kettészakadás, babiloni fogságig

Beszédek -> a szerző reflexiói -> teológiai vezérfonal

A babiloni fogság idejéből tekint vissza

Deuteronomium szelleme: szövetségi hűség

Többféle forrást használ

- Hivatalos feljegyzések, listák

- Irodalmi, történeti írások

- Szájhagyomány

-> teológiai szempontból válogat

Valószínűleg nem a fogságban keletkezett, de a VI-IV. szd. között

A fogság okait keresi -> egészen a honfoglalásig megy vissza -> Izrael bűnei

A fogság nem végleges állapot -> lehetséges a megtérés

Dávid idealizálása -> remény

Józsue könyve:

A honfoglalás egyetlen nagy hadicselekmény -> idealizált, leegyszerűsített kép -> teológiai esemény

Jahve ígéretének beteljesedése, dicsősége

Felhívás a hűségre

Összizraelita tudat (pl. honfoglalás)

É és D elfoglalása külön hagyomány volt -> összekapcsolja Józsue személyében

Leviticus, Numeri, Deuteronomium

Leviticus: kizárólag kultikus-rituális törvények

Áldozatbemutatás

Papság

Tiszta és tisztátalan dolgok

Engesztelő nap

Szentség

Fogadalmak megváltása

Végig papi írás

Több különböző korú törvény

Kánoni formájában illeszkedik a Pent. elbeszélésbe -> Kapcsolat a Sínai szövetségkötéssel, Áron és fiainak felszentelése

Izrael szent kultuszközösség -> a kultuszban Isten akarata nyilvánul meg

Numeri:

népszámlálás, rendelkezések a levitákról és a tábor rendjéről

vándorlás: Sína -> Kádes -> Moáb

vándorlás az ígéret földjének határáig

Lazább összefüggés a részek között

R: JE + P

Pusztai vándorlás végső időszaka. Sínai esemény folytatása

Megvalósult kultusz

Lázadás -> bűntetés

Deuteronomium: Királytörvény: a király trónralépésekor a törvényről másolatot kell készíteni -> 2. törvénykönyv

Mózes búcsúbeszéde, utasításai -> nem mehet be Kánaánba

Mózes 1. beszéde

Mózes 2. beszéde

deuteronomiumi törvény

Mózes 3. beszéde

Moáb földjén kötött szövetség

Mózes utolsó tettei, halála

A pentateuchus záró része. Korábban: Dtr tört mű bevezetője

Keletkezése: 622: Józia király -> Templom restaurálása -> egy törvénykönyvet találnak -> elkötelezi magát (nem azonos a Deut-mal, legfeljebb csak része)

Jeruzsálemi kultuszcentralizáció -> Júdához kötődik

Rokonság É-i országrésszel ?

Dt -> Dtr iskola -> a fogság körüli időben -> redakció

Tanítás központja: Isten népe

-> ingyenes kiválasztás teológiája

-> Isten ajándékokat ad

-> viszontszeretet

Genezis, Exodus

Elbeszélés + törvények -> Izrael életrendje

Genezis:

Őstörténet

Pátriárkák

Ábrahám

Izsák

Jákob

József története

Végső formáját a papi iskola (vagy végső redaktor: R) teremti meg a fogság után.

Az emberiség történetét Izraellel kapcsolja össze.

Legfontosabb a pátriárkák története

Pátriárkák (elbeszélések) -> nemzetség

József (novella) -> királyság

Pátriárkákat üdvtörténeti távlatba helyezi.

Üdvösség: méltatlanság, de meghívottság

Ábrahám az egész emberiséget képviseli

Jövő: a történelem az üdvösség felé halad. Ígéret és beteljesedés

Exodus:

szabadulás Egyiptomból

pusztai vándorlás

Sínai szövetségkötés

Jogi szövegek: Szövetség könyve, A szent sátor előírásai

Végső formáját a papi iskola (vagy végső redaktor: R) teremti meg a fogság után.

Kevés D szöveg

JE + P : a lehető legtöbbet átvette -> ismétlések, feszültségek

Nagyobb egységekből szerkesztett, lazábban kapcsolódnak. Nincsenek nemzetségtáblák.

Az üdvtörténelem Izrael számára legkiemelkedőbb része.

Isten nem elméleti-filozófiai eredetű, hanem történeti tapasztalás

A kivonulás és vándorlás örök jelek

Ingyenes választottság -> engedelmesség

Engedetlenség -> Isten büntetése -> evangélium és törvény

Pent-kritika a 70-es évek közepétől

Okmányelmélet teljes elutasítása

Szájhagyomány kevésbé fontos

Korai Jahvista források fentartásával:

Elfogadják az okmányelméletet, de módosítva

J Salamon korában, de kevesebb anyag

VIII. szd. E (önálló?)

JEDtr redakció

JEDtr + P

Késői Jahvista hagy., tem., ling adottságok újraért.:

Az egész okmányelméletet kétségbe vonják!

Jahvista átértékelése: 1. átfogó elbeszélés az őstörténettől a honfoglalásig

Biz: közel áll a dt/dtr teológiához, korábban nem szerepel a Sínai, exodus és pátriárkai hagyomány -> A fogság végén keletkezett

A végéből indul ki! Honfoglalás-elbeszélés, Deuteronomium

A Jahvista szöveg feltételezi a Deuteronomisztikus történeti művet. -> bevezetője annak, kiterjeszti a világ teremtéséig

A papi írás a Jahvista versenytársa.

Késői Jahvista hangsúlyozásával:

Egyik elméletet sem fogadja el (okmány, forma, hagyomány)

Az egész összefüggő elbeszélés a fogságban vagy utána alakult ki -> a szájhagyománynak nincs szerepe

A Jahvista önálló szerző

J és E nem párhuzamos, hanem újraértelmezés -> több lépcsőben

Jahvista nagyredakció a fogság idején

Papi redakció (nem önálló forrás)

J a Dtr tört mű prológusa.

Formatörténet a többi elutasításával:

Szájhagyomány

A párhuzamosság nem igazolható

Szájhagyomány: önálló elbeszélések -> nagyobb egységekbe foglalás

őstörténet, kivonulás, Sínai perikópa, pusztában, honfoglalás

Az okmányelmélet a Jahvista létén múlik -> nem igazolható

E sem létezik

Dtr redakció -> nem tudni mikor.

-> teljes összefüggés

A véges forma későn alakult ki.

P nem létezik

A P-kr. rövid története napjainkig: a P kutatás kezdetei, Wellhausen-iskola, formatörténeti iskola

zsidó hagyomány: az egész P szerzője Mózes -> Josephus Flavius, Philo

Az Újszövetség is megerősíti

A középkortól kezdve felmerülnek kételyek -> egyre több részletről bebizonyosodik, hogy nem Mózes a szerzője

XIX. szdig: 4 forrás (alapirat): Jahvista, Elohista, Papi írás, Deuteronomium -> okmányelmélet (Wellhausen)

Wellhausen iskola (okmányelmélet): hexateuchus

J-E-D-P: 4 külön időben keletkezett okmány összedolgozása (1-1 szerző v. iskola)

Pátriárkák kora: nincs semmilyen történeti hitelesség

Mózes és Józsue kora: bizonyos határon belül történeti tényeknek is elfogadható (birák v. Mózes korában keletkezett)

Rétegek a rétegekben

J -> J+E -> JE+D -> JED+P

Kinyilatkoztatás nélküli szerves fejlődés: Poli -> monoteizmus

Formatörténet (H. Gunkel, G. von Rad): a szájhagyományt kutatja -> a források nem 1-1 szerző munkái, hanem Izrael kül. hagyományai

J a hagyományokat gyűjti össze (kis történeti krédó alapján) -> meghatározó

J +ED + P -> nem változik lényegesen a szerkezet, csak hozzáadások

Nincs benne a Sínai esemény

Hagyománytörténet (M. Noth): a Pent. hosszú fejlődés eredménye

Alapformája a szájhagyományban kialakult -> JE a kialakult sorrendet követi

Összizraelita jelentés fokozatosan

P: betoldások

Tartalmi keret: hagyomány

Irodalmi keret: P

A Pentateuchus neve, felosztása, a P. irodalmi összetettsége, a P-kritika eredményeinek értékelése, a P kialakulása

Zsidó elnevezés: Törvény, Tóra, Mózes Törvénye, Mózes Törvénye könyve

5 részre osztás: elsősorban gyakorlati szempotból. Tartalmi jelzés is.

Tudományos név: Pentateuchus (5 könyv)  görög, majd latin eredetű

Könyvek neve: zsidóknál a kezdő szavak

Szeptuaginta: tartalmat kifejező cím  latin is ezt vette át

Genesis – Teremtés könyve

Exodus ¬– Kivonulás könyve

Leviticus – Leviták könyve

Numeri – Számok könyve

Deuteronomium – Második Törvénykönyv

Új vélemények: Hexateuchus; v. Tetrateuchus + Deuteronomisztikus

Nem egy ember munkája, csak az elbeszéléskeret egységes  hosszú fejlődés eredménye

Pent-kritika:

Összetett irod. alkotás  Évszázadokon át alakult

Kül. hagyományanyagok

4 okmány v. forrás: J E D P

Formatörténet (irodalomkritika)  hagyománytörténet

Hagyományegységek: őstörténet, pátriárkák, szabadulás, Sínai perikópa, vándorlás, honfoglalás

Pent-kritika: a megértést segíti

Kialakulás:

Korakirályság (Salamon) idejére nyúlik vissza

Jahvista a királyi udvarhoz tartozott (összegyűjt minden hagyományanyagot – a prémonarchikus korból származnak)  rendezi

Teológiája: Izrael kiválasztása Jahve népévé

Közzéppontban az ember, leíró stílus

Kibővítés új részekkel: Elohista

nincs őstörténet

Izraelben

Felhívás Jahve kizárólagos tiszteletére

Szigorú, emelkedett erkölcs, szárazabb stílus

Nehezen elkülöníthető  lehet, hogy csak redakciós réteg

J + E = Jehovista

D: Királyság uolsó éveiben  Deut. történeti mű

A Jehovista művön is dolgoztak

P: Babiloni diaspórában  új összefoglalás

Remény táplálása

Szabatos, ismétlések

Pent kánoni formája 400 körül

JE + P + Deuteronomium

 felosztás 5 könyvre (4. szd.)

A pátriárkák, kivonulás, Sínai hegy, pusztai vándorlás, törzsek elhelyezkedése Palesztina földjén, háborúk, bírák kora

Történetírás: 13.szd. második felétől. (Letelepedés) Írásos és tárgyi emlékek miatt

Bibliai hagyomány: letelepedés előtti események, személyek

Pátriárkák: Ábrahám, Izsák, Jákob (Genezisben)

Pátriárkai történetek  pátriárkák története

Félnomád előizraelita nemzetségek fejei

Mezopotámiából erednek (Úr v. Hárán városa?)  arám rokonság

Isteni ígéretek hordozói

19. v. 15-13. szd.

Kivonulás: nem egész Izrael volt Egyiptomban.  Palesztinába vándorolva a középpalesztinai törzsek magva lettek  az egész 12 törzsből álló Izrael átvette hagyományukat

Egyiptomi dokumentumok is megerősítik: előizraelita csoportok tartózkodása a Nílus delta keleti vidékén II. Ramszesz raktárváros építése

 menekülés a kényszermunka elől  csodás megmenekülés

Mózes: egyiptomi név (kapcsolat a midianitákkal: felesége)  Jahve kinyilatkoztatás  kivonulás

Sínai teofánia: 1. nyilvános kinyilatkoztatás  Jahve a történelem ura és népének megmentője

teofánia + kultikus cselekmény

Vándorlás: nem minden esemény az exodus-csoport emléke

ivóvíz hiánya, élelem hiánya, harc az ellenségekkel, lázadások Mózes ellen

Legutolsó letelepedő csoport  József háza részei lettek

Törzsek: bibliai hagyomány: 12  valós tény, de fokozatosan alakultak ki és nem egyszerre léteztek

kb. 50 nemzetség  katonai és kultikus szövetség

8-10 nagycsalád = nemzetség

Férfiak gyűlése + vének tanácsa

A törzsek összetartó ereje: közös Jahve-hit

Simeon: Közép  dél  beolvad Júdába

Lévi: Közép  megszűnik  papi szolgálat (Leviták)

Júda: legfontosabb déli törzs: Jeruzsálem, Hebron, Betlehem

Benjámin: kicsi, Jeruzsálemtől É-ra

József: 2. legnagyobb kötelék (Benjámin, Manasszé, Efraim)

Isszachar: Galileai hg. K

Zebulun: Galileai hg. Ny

Áser: Galileai hg. Ny

Naftali: Genezáret tótól É

Dán: Közép  É, Jordán-forrás

Gád: K-Jordánia

Ruben: Ny-Jordánia  K-Jordánia D

Környező (korábban letelepült) népek támadása  többnyire önállóan védekeznek a törzsek

Birák: karizmatikus vezetők  nagy haditettek

Jahve eszközei (szabadítók)

Kis birák: keveset tudunk róluk. Állandó hivatal: jogszolgáltatás

Filiszteus veszély: egész Palesztinára tör, jól fegyverzett  központi hatalom szükségessége  királyság

Szíria-Palesztina a Kr. E. 2. évezred második felében, az izraelita honfoglalás kérdése, Izrael törzsei Palesztinában

Terület: összekötő Mezopotámia, Kisázsia, Egyiptom között. Városállamok. Falukultúra

III. Thotmesz fáraó meghódítja

Egyiptom a belügyeket nem ellenőrzi, csak a kereskedelmi útvonalakat tartja fenn.

Városállamok síkságon. (Hegyvidékek gyéren lakottak)

Felkelések: Merneptah Izraelt is megemlíti (a legyőzöttek között)

Tengeri népek vándorlása: Kr. e. 13. szd. megdől az Egyiptomiak uralma. A Gáza-övezetet átadja a Filiszteusoknak. Palesztinában városállamok.

13. szd. északkeletről arámok  Damaszkusz arám királyság

Izraelita honfoglalás:

Kutatás: Megjelenés a hegyvidéken, majd lassú elterjedés. (Kapcsolat a kánaánitákkal)

Bibliai hagyomány: Hódítás (nem egységes)

a) Hódítás-modell (Baltimori iskola): 13. szd. gyors elfoglalás

városok elpusztulása

Józsue könyve

 a modern biblikus kutatás nem fogadja el!

b) Békés beszivárgás modell (formatörténet): életmódváltás  több nemzedéken át tartó folyamat

legelőváltó, félnomád életmód  földművelés, szarvasmarha-tenyésztés

2 szakasz: - hegyvidéki letelepedés

- háborús terjeszkedés

 német nyelvterületen elfogadott

 fontos szempontokat ad, de kiegészítésre szorul

c) Szociológiai modell: társadalmi átrétegződés  angolszász területen

- Forradalom modell: a városállamok elnyomott rétege  új társadalmi tudat

elvándorlás a hegyvidékre

Él isten kultusza (Izrael)

+ Mózesi csoport (JHWH-hit)

- Fejlődés modell: nem forradalom, hanem menekülés

nincs szerepe a vallásnak  a Jahve-hit a kánaánita vallásból ered

 Biblikus hagyomány: Izrael kívülről jött, rokonság arámokkal

Izrael törzsei Palesztina földjén (Beszivárgás modell + szociológiai kiegészítések):

Izrael ősei a 13. század második felétől jelen vannak (a hegyvidéken)

A síkság elfoglalása hosszú folyamat (Birák könyve)

2. évezred: békés beszivárgás a hegyvidékre (arám rokonság)

Kapcsolat a kánaánitákkal (a hegyvidékre menekülők által)

A törzsek a letelepedés során alakultak ki