Okmányelmélet teljes elutasítása
Szájhagyomány kevésbé fontos
Korai Jahvista források fentartásával:
Elfogadják az okmányelméletet, de módosítva
J Salamon korában, de kevesebb anyag
VIII. szd. E (önálló?)
JEDtr redakció
JEDtr + P
Késői Jahvista hagy., tem., ling adottságok újraért.:
Az egész okmányelméletet kétségbe vonják!
Jahvista átértékelése: 1. átfogó elbeszélés az őstörténettől a honfoglalásig
Biz: közel áll a dt/dtr teológiához, korábban nem szerepel a Sínai, exodus és pátriárkai hagyomány -> A fogság végén keletkezett
A végéből indul ki! Honfoglalás-elbeszélés, Deuteronomium
A Jahvista szöveg feltételezi a Deuteronomisztikus történeti művet. -> bevezetője annak, kiterjeszti a világ teremtéséig
A papi írás a Jahvista versenytársa.
Késői Jahvista hangsúlyozásával:
Egyik elméletet sem fogadja el (okmány, forma, hagyomány)
Az egész összefüggő elbeszélés a fogságban vagy utána alakult ki -> a szájhagyománynak nincs szerepe
A Jahvista önálló szerző
J és E nem párhuzamos, hanem újraértelmezés -> több lépcsőben
Jahvista nagyredakció a fogság idején
Papi redakció (nem önálló forrás)
J a Dtr tört mű prológusa.
Formatörténet a többi elutasításával:
Szájhagyomány
A párhuzamosság nem igazolható
Szájhagyomány: önálló elbeszélések -> nagyobb egységekbe foglalás
őstörténet, kivonulás, Sínai perikópa, pusztában, honfoglalás
Az okmányelmélet a Jahvista létén múlik -> nem igazolható
E sem létezik
Dtr redakció -> nem tudni mikor.
-> teljes összefüggés
A véges forma későn alakult ki.
P nem létezik
Megjegyzés küldése