Makkabeusok 1-2, Bölcsesség, Sirák fia

Makk 1-2: Deutero-kanonikus

Makk 3-4: apokrif

Makk 1: Antiochosz Epifanész elleni lázadás Júdás Makkabeus vezetésével

Makk: jelentése vitatott – kalapács

csak görög fordításban maradt ránk.

Részek:

Nagy Sándor háborúi és a diadochoszok (bevezetés)

A felkelés előzményei

Júdás Makkabeus a felkelés élén

Jonatán a felkelés élén

Simon a felkelés élén

Hivatalos dokumentumok bedolgozása

Pogány forrásokat is felhasznál.

Vallásos történelmet ír. Isten a szelekuida kor megpróbáltatásaiban is irányítja népe sorsát

Hasmoneusok tisztelője

Történetileg is hiteles. Szerzője ismeretlen. 100 körül írta

Tanítása: Törvényhez ragaszkodás, Templom tisztaságáért buzgóság

Nincs benne eszkatologia

Politikai szándék: Makkabeusok a Törvény fő támasza

Makk 2: Párhuzamos az 1-vel. Eredetileg Görög.

Középpontjában a Templom.

Júdeai és Jeruzsálemi zsidók 1. levele

Júdeai és Jeruzsálemi zsidók 2. levele

Bev: a szerző célja és munkamódszere

Isten csodálatosan megvédi templomát Oniás főpap idején

A templom megszentségtelenítése a méltatlan főpapok idején

A zsidók győzelme, a templom megtisztítása

Júdás harca a pogány népekkel

Győzelem a káromló Nikátor felett

A szerző búcsút vesz és művét dicséri

Célja: épületes írást nyújtani -> retorika

Részletek nem pontosak, de történeti értékű. Kirenei Jázon munkájának rövidítése

Felülmúlja az 1-t.

Mózesi törvények itt is fontosak! A Törvényért és Templomért folytatott küzdelem világfeletti távlata.

Végkimenetel: Isten országának eljövetele

Isteni segítség + emberi hősiesség

Templom: tevékeny Isteni jelenlét jele

Isten teremtő és feltámasztó ereje

Bölcsesség:

Görög: Salamon bölcsessége -> szerzője ismeretlen (zsidó, hellenista kultúrában járatos)

Részek:

bölcsesség  istentelenség

bölcsesség mibenléte

bölcsesség tettei

Egységes -> 1 szerző v. redaktor

2 kultúrkör hatása

Biblikus hagyományra támaszkodik -> Szeptuagintát olvasta

Hellenista és platóni filozófia

A diaspórában élő zsidókhoz szól

Testi halál után: Isten ítélete

Feltételezi a testi feltámadás lehetőségét

Isten jelenléte a történelem eseményeiben

a bölcsességet megszemélyesíti

Jézus, Sirák fia:

Bölcsességi írás

Latin: Egyházi könyv

Héber -> görög

Nem tartozik a zsidó kánonhoz

Szerzője: írástudó

Leírás a templom javításáról.

Izrael hitének értéke -> erősítés

Mondások gyűjteménye -> laza összefüggés

Részek:

unoka bevezetője

Tanítás az egyén életéről, házasságról, családról

Tanítás a társadalmi életről

Függelék: Hála Istennek és a bölcsesség keresése

zsidóság értékei  hellenizmus

Az igazi bölcsességet egyedül Izrael birtokolja

Forrása: biblikus hagyomány

Nincs eszkatologika és messiásvárás

Bölcsesség és gyakorlati élet kapcsolata

Bölcsesség kezdete: az Úr félelme

Vallásosság alapja: Isten és ember kapcsolata

Báruk, Jeremiás levele, Tóbiás, Judit

Báruk:

Bevezetés

A száműzöttek bűnbánati imája

Bölcsességi költemény

Vigaszdal

Báruk: Jeremiás kísérője

Szerzője több ember. Végső formája: 1. szdban.

Nem tartalmaz eredeti gondolatokat -> más könyvek hatása

Jámborság, bűnbánat komolysága

Jeremiás levele:

Szeptuaginta: külön könyv

Vulgata: Báruk 6. fejezete (katolikus kánon is)

Szerzője: Jeremiás

Nem levél -> tanítás a bálványok kultusza ellen

Keletkezése: 300 körül

Tóbiás:

Történeti könyv

Tanító célzatú novella:

A Törvényhez és népéhez hűséges Tobit a fogságban

Az ifjú Tóbiás útja Médiában

Tóbiás és Sára visszatér Ninivébe

Epilógus

Isten gondviselő -> engedelmességgel tartozunk

Sokat merít a biblikus hagyományból

Keletkezése: 200 körül. Szerzője ismeretlen.

Valláserkölcsi tanítás -> jócselekedetek

Angyalok: jó és rossz. Gondviselés eszközei

Judit:

Vulgata: történeti könyvek

Csak fordításban maradt ránk

Nebukadnezár  Jahve -> Jahve az egyedüli Isten

Judit: megüli Nebukadnezár hadvezérét -> Jahve eszköze

Részek:

Nebukadnezár isteni igényekkel lép fel

Nebukadnezár  Jahve

Jahve az egyedüli Isten

Vallásos tanítás. Izrael tapasztalatait szabadon kezeli. -> pontatlanság

Perzsa vagy hellenista kor

Jahve megmentő hatalma

Keletkezése: II-I. szd. Palesztina

Judit győzelme: hazugság és csábítás -> követendő?

Hűség -> Isten védelme

Ezdrás, Nehemiás, Krónikák

Krónikás történeti mű: a 3 könyv szoros összefüggést alkot -> szerzőjük a Krónikás

a) Egy átfogó mű a teremtéstől Ezdrás és Nehemiás koráig. Krónikás + kiegészítések

Jeruzsálem kultuszának igazolása

b) Létezik Krónikás tört. mű, de nem azonos ezekkel

Az eredeti mű apokrif: Ezdrás 3.

c) Nem létezik a krónikás tört. mű. A Krónikák és Ezdrás-Nehemiás nem egységes -> más a szerzőjük

Ezdrás és Nehemiás:

apokrif: Ezd 3. 4.

Részek:

Fogságból visszatérés, templom építése

Ezdrás pap -> a zsidó közösség újjászervezése

Nehemiás története: Jeruzsálem építése

Ezdrás felolvassa a törvényt

A Jeruzsálemi közösség megszervezése (Neh)

Források:

Héber és arám dokumentumok

Ezdrás elbeszélés

Nehemiás emlékirata

Keletkezése: 400-250 között

Tanítás: a megújulás teológiai értékelése

Templom: Isten jelenléte

Kultuszhely -> szent város újjászületése

Jeruzsálem: Isten népének jele

Krónikák:

elnevezése Szt. Jeromostól ered

Héber kánon: írások

Szeptuaginta: történeti könyvek

Részei:

Nemzetségtáblák Ádámtól Dávidig

Dávid uralma

Salamon uralma

Júda királyai a fogaságig

Kánoni könyvekből vett források + kiegészítések (megnevezett ismeretlen forrásokból)

Keletkezése: 400-200 között

Az alapművet fokozatosan kiegészítették

Tudatos válogatás a forrásanyagban

Izrael múltját a jelenre való tekintettel mutatja be.

Vallási írás (a Krónikás teológus) -> Izrael több, mint pol. közösség -> Isten népe

Isten országa -> Dávid királyságában

Dávid: az isteni uralom legkiemelkedőbb építője

Jeruzsálemi templom különleges szerepe

Teokrácia: Izrael ideális életrendje -> Az izraelita közösség igazi királya Isten. A király Isten képviselője.

Isten még a földi életben megjutalmaz v. bűntet.

Eszter, Dániel

Eszter:

főhőse: Eszter

görög: Ezdrás és Judit könyve között (történeti könyv)

Vulgata: Judit és Makkabeusok között

kiegészítések a görögben

Részek:

Eszter királyné lesz

Zsidók elleni terv és meghiúsítása

Marodekus kitűntetése

A diaspórában élő zsidóság ragaszkodása hagyományaihoz

Részletes leírás + fiktív adatok

Nem hiteles történet -> regényszerű

Magyarázat a Purim ünnephez -> idegen eredetű -> nemzeti jelleget kap

III-II. szd. keleti diaspóra

Nehezen kapott helyet a kánonban

Hiányoznak a vallásos motívumok és Isten neve -> a látszat ellenére vallásos -> Isten üdvözítő szándéka

Kiegészítések a görögben: imák, Isten gondviselése -> Katolikus kánonban is

Dániel:

Héber Biblia: Írások

Görög Biblia: Próféták

Görög: kiegészítések (Katolikus kánonban is)

A makkabeusi korban keletkezett, nem Dániel a szerző.

Méd-perzsa uralom időszakában játszódik -> nincsenek pontos adatok

Tisztában van a hellenisztikus viszonyokkal

Nyelvezete szintén késői keletkezésre utal

Részei:

Fogságba hurcolt Dáneil és társai története

Dániel látomása -> egy angyal magyarázza

Szemléleti atalakulás -> apokaliptika -> türelmetlen várakozás

A jövőt az üdvösség és bűn szemszögéből nézi

Sajátos kifejezési forma -> terjedelmes látomások

Oka: szenvedés a hellenizálástól

Elbeszélések az elején: haggada -> vallási és erkölcsi tanítás

Pesszimizmus: bűn terjedése (egyetemes történelem)

Történelem: Isten és a gonosz harca -> ítélet felé halad

Ítélet után: üdvösséges jövő

Remény és bizalom: Isten a jövőt is kezében tartja.

Birák, Sámuel, Királyok

Birák:

Történeti bev.

Bírák története Józsuétól Sámsonig

Függelékek: Dán-szentély, Gibea bűne és Benjamin törzse elleni háború

A honfoglalás leírása különbözik Józsuéétől

Honfoglalás – hűség korszaka

Birák kora – hűtlenség korszaka

Birák jelentőségének összizraelita értelmezése (pedig szerepük korlátozott és helyi jellegű)

Szájhagyomány -> kora királyság idején: Szabadítók könyve -> Dtr irodalmi tevékenység

12 bira: 6 szabadító + 6 bíráskodó

Jahve üdvözítő tevékenysége nyilvánul meg, nem emberi kezdeményezés

Sámuel 1-2:

Egy egység -> két tekercsre írták

Septuagintában: Sámuel + Királyok -> királyságok

-> királyok 1-2-3-4

Részek:

Sámuel

Sámuel és Saul

Saul és Dávid

Dávid királysága

Kiegészítés

Királyság kezdetei -> beágyazás a hagyományokba

Megőrizte a források nagy részét a Dtr redakció alig nyúlt hozzá

Sámuel a birák korához tartozik. Személye ellentmondásos. Döntő szerepe van a kir. kialakulásában.

Filiszteus veszély -> királyság szükségessége (Isteni akarat)

Dávid eszményi király

Királyok 1-2:

Egy egység

Részek:

Salamon

Júda és Izrael Izrael megsemmisüléséig

Júda Jeruzsálem elfoglalásáig (+ Gedalja helytartósága és Jojachin megkegyelmezése)

Dtr szerkesztés eredménye

Királyok története: hűtlenségek sorozata -> bűntetések -> egészen a fogságig

Sok forrás -> hiteles

Vallási cél -> nem ír le minden részletet, de felhívja a figyelmet a forrásokra

Dtr tört mű, Józsue

700 év története a Deuteronomium szellemében

Egységes -> 1 szerző! (nem redaktor) -> engedi a hagyományanyagot megszólalni, összekötő részeket is ír

Dt/Dtr iskola: redakció

Józsue könyve: Átkelés a Jordánon, hódítás, felosztás, Józsue búcsúbeszéde, halála, temetése

Birák könyve: Honfoglalás rövid összefoglalása, majd ciklikusan: elpártolás, bűntetés, megtérés, szabadítás, nyugalom

Sámuel könyve: Sámuel bira. Birák kora -> királyság: Saul, Dávid

Királyok könyve: Salamon uralkodása, kettészakadás, babiloni fogságig

Beszédek -> a szerző reflexiói -> teológiai vezérfonal

A babiloni fogság idejéből tekint vissza

Deuteronomium szelleme: szövetségi hűség

Többféle forrást használ

- Hivatalos feljegyzések, listák

- Irodalmi, történeti írások

- Szájhagyomány

-> teológiai szempontból válogat

Valószínűleg nem a fogságban keletkezett, de a VI-IV. szd. között

A fogság okait keresi -> egészen a honfoglalásig megy vissza -> Izrael bűnei

A fogság nem végleges állapot -> lehetséges a megtérés

Dávid idealizálása -> remény

Józsue könyve:

A honfoglalás egyetlen nagy hadicselekmény -> idealizált, leegyszerűsített kép -> teológiai esemény

Jahve ígéretének beteljesedése, dicsősége

Felhívás a hűségre

Összizraelita tudat (pl. honfoglalás)

É és D elfoglalása külön hagyomány volt -> összekapcsolja Józsue személyében

Genezis, Exodus

Elbeszélés + törvények -> Izrael életrendje

Genezis:

Őstörténet

Pátriárkák

Ábrahám

Izsák

Jákob

József története

Végső formáját a papi iskola (vagy végső redaktor: R) teremti meg a fogság után.

Az emberiség történetét Izraellel kapcsolja össze.

Legfontosabb a pátriárkák története

Pátriárkák (elbeszélések) -> nemzetség

József (novella) -> királyság

Pátriárkákat üdvtörténeti távlatba helyezi.

Üdvösség: méltatlanság, de meghívottság

Ábrahám az egész emberiséget képviseli

Jövő: a történelem az üdvösség felé halad. Ígéret és beteljesedés

Exodus:

szabadulás Egyiptomból

pusztai vándorlás

Sínai szövetségkötés

Jogi szövegek: Szövetség könyve, A szent sátor előírásai

Végső formáját a papi iskola (vagy végső redaktor: R) teremti meg a fogság után.

Kevés D szöveg

JE + P : a lehető legtöbbet átvette -> ismétlések, feszültségek

Nagyobb egységekből szerkesztett, lazábban kapcsolódnak. Nincsenek nemzetségtáblák.

Az üdvtörténelem Izrael számára legkiemelkedőbb része.

Isten nem elméleti-filozófiai eredetű, hanem történeti tapasztalás

A kivonulás és vándorlás örök jelek

Ingyenes választottság -> engedelmesség

Engedetlenség -> Isten büntetése -> evangélium és törvény

Pent-kritika a 70-es évek közepétől

Okmányelmélet teljes elutasítása

Szájhagyomány kevésbé fontos

Korai Jahvista források fentartásával:

Elfogadják az okmányelméletet, de módosítva

J Salamon korában, de kevesebb anyag

VIII. szd. E (önálló?)

JEDtr redakció

JEDtr + P

Késői Jahvista hagy., tem., ling adottságok újraért.:

Az egész okmányelméletet kétségbe vonják!

Jahvista átértékelése: 1. átfogó elbeszélés az őstörténettől a honfoglalásig

Biz: közel áll a dt/dtr teológiához, korábban nem szerepel a Sínai, exodus és pátriárkai hagyomány -> A fogság végén keletkezett

A végéből indul ki! Honfoglalás-elbeszélés, Deuteronomium

A Jahvista szöveg feltételezi a Deuteronomisztikus történeti művet. -> bevezetője annak, kiterjeszti a világ teremtéséig

A papi írás a Jahvista versenytársa.

Késői Jahvista hangsúlyozásával:

Egyik elméletet sem fogadja el (okmány, forma, hagyomány)

Az egész összefüggő elbeszélés a fogságban vagy utána alakult ki -> a szájhagyománynak nincs szerepe

A Jahvista önálló szerző

J és E nem párhuzamos, hanem újraértelmezés -> több lépcsőben

Jahvista nagyredakció a fogság idején

Papi redakció (nem önálló forrás)

J a Dtr tört mű prológusa.

Formatörténet a többi elutasításával:

Szájhagyomány

A párhuzamosság nem igazolható

Szájhagyomány: önálló elbeszélések -> nagyobb egységekbe foglalás

őstörténet, kivonulás, Sínai perikópa, pusztában, honfoglalás

Az okmányelmélet a Jahvista létén múlik -> nem igazolható

E sem létezik

Dtr redakció -> nem tudni mikor.

-> teljes összefüggés

A véges forma későn alakult ki.

P nem létezik