„A” 20. tétel: A fenntartható fejlődés

A nyolcvanas évek elején jelent meg a "fenntarthatóság" vagy a "fenntartható fejlődés" (sustainable development )kifejezés a nemzetközi szakirodalomban.

„A” 19. tétel: A fogyasztói társadalom, a fogyasztó szabadsága, kiszolgáltatottsága

 A fogyasztói társadalom a kapitalista gazdaság eredményeként jött létre, az ipari forradalmaktól kezdve, a XIX. századtól.
 Az ipari forradalom lehetővé tette:
- tömegtermelés, termékbőség alakult ki,
- a megnövekedett bérek lehetővé tették a többlet fogyasztást.
- a munkaidő csökkent, így a megjelent szabadidőben lehetővé vált a vársárlás.
- a piac, az áruházak száma fokozatosan növekedett.

„A” 18. tétel: A munkába lépés, pályaválasztás lehetőségei, a munkavállalói stratégiák

A pályaválasztás és az önállósodás egyre nehezebbé vált az elmúlt 10-15 évben. Ennek hátterében a posztindusztriális társadalom áll, amely a korai fogyasztást, és a kései felnövést erősíti.A fiatalok döntő része nem akar felnőtté válni, kilépni a munka világába, elhúzzák a felsőoktatási tanulmányaikat, sodródnak az árral és a végén bepánikolnak.

„A” 17. tétel: Az ezredforduló szellemi és vallási helyzete

 A történelmi egyházak=világvallások aránya a Földön:
- 32% keresztény,
- 32% buddhista,
- 17% iszlám /muzulmán/,
- 14% hindu,
- 26% egyéb vallású
- 0,4% izraelita /zsidó/.

„A” 16. tétel: Információs társadalom fogalma, az információrobbanás társadalom hatásai

Az információs társadalom fogalmának egyik első kifejlesztője a közgazdász Fritz Machlup volt, 1962-ben. Jelenleg nincs általánosan elfogadott elmélet arra, hogy pontosan mi nevezhető információ társadalomnak. A legtöbb teoretikus egyetért azzal, hogy egy átalakulást látunk, ami valamikor az 1970-es évek kezdődött.

„A” 15. tétel: A technológiai-gazdasági fejlődés

A XX. század második felétől olyan technológiai, gazdasági, biológiai fejlődése zajlik, melyek tudományos haladás korának szokás nevezni.

A legdinamikusabban fejlődő ágazatok pl. az informatika, atomenergia, űrkutatás.

Űrkutatás az 1950-es években kezdődött, a hidegháború éveiben. A két szuperhatalom, az USA és a Szovjetunió versenyeztek egymással.

„A” 14. tétel: A szegénység mutatói, jellemzői

A szegénység több tényezőre vezethető vissza és mind formájában, mind fajtájában igen eltérő lehet. Legfőbb okai közé a pénzhiány sorolható. Ennek következtében az emberek olyan tartósan fennálló, hátrányos helyzetbe kerülnek, melyből saját erejükből általában nem tudnak kikerülni.

„A” 13. tétel: Mai magyar társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás

Társadalmi rétegződés a társadalomban élő egyének és csoportok hierarchikus elrendeződése. A társadalmi rétegeket különböző ismérvek (foglalkoztatás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely …) alapján határozzák meg.