„A” 17. tétel: Az ezredforduló szellemi és vallási helyzete

 A történelmi egyházak=világvallások aránya a Földön:
- 32% keresztény,
- 32% buddhista,
- 17% iszlám /muzulmán/,
- 14% hindu,
- 26% egyéb vallású
- 0,4% izraelita /zsidó/.

A történelmi egyházak (katolikus, protestáns, iszlám, hindu, buddhista) szerepe, befolyása a XX. században csökkent. Tekintélyük megőrzése végett igyekeznek az új kor kihívásaira reagálni.

A keresztény felekezetek: - katolikus,
                                          - keleti /ortodox, bizánci, görögkeleti/,
                                          - protestáns /pl. református, evangélikus, anabaptista, anglikán…/ vezetői, hívei fontosnak tartják az ökumenizmus eszméjét.
Ökumenizmus: keresztények egységre való törekvése.

A történelmi egyházak mellett új vallási mozgalmak (vagy ifjú vallások, szekták) jelentkeztek,  az 1960-as, 1970-es években, amelyek nagy kihívást jelentenek a történelmi egyházaknak.

Az új vallási mozgalmakat közösségi jelleg és szigorú vallási tanhoz való elköteleződés jellemzi. A hozzájuk való csatlakozás nem könnyű, csak kemény feltételek teljesítése árán lehetséges.
A megkívánt megtérés, az erős elköteleződés gyakran radikális személyiségváltozással járhat (éppen ezért a tőlük való elszakadás sem egyszerű).
Az új vallási mozgalmak az évek, évtizedek alatt intézményesültek, tanok, dogmák alakultak ki bennük.
Kapcsolatuk a világgal szűk területre, főleg misszionálásra korlátozódik.

Magyarországon a legnépesebb új egyház a Hit Gyülekezete. A Hit Gyülekezete magyarországi alapítású és központú, zsidó-keresztény kinyilatkoztatáson alapuló egyház, a pünkösdi–karizmatikus mozgalom.
Az 1979-ben kis imacsoportból indult gyülekezet dinamikusan növekvő felekezetté vált, ma már az országhatárokon túl is vannak közösségei. Vezető lelkésze Németh Sándor, Derek Prince kente fel szolgálatvégzésre.
1989-ben az állam a Hit Gyülekezetét az 1895. évi XLIII. törvénycikk alapján elismert vallásfelekezetté nyilvánította.

Az új, az USA-ból érkező vallások közül Magyarországon már több is bemutatkozott. Ilyennek tekinthető a Nemzetközi Szcientológiai Egyház.
A szcientológia alkalmazott vallási filozófia, amely a tudás tanulmányozásával foglalkozik, amelyre alapvető szüksége lehet egy embernek élete során, s amelynek segítségével bárki könnyebben elérheti céljait, elégedettebbé és kiegyensúlyozottabbá válhat.
A hierarchikusan felépülő egyház tanítását a tanfolyamokon kiképzett és felszentelt lelkészek továbbítják, ők keresztelnek, esketnek, temetnek, miséznek, valamint a szellemi tanácsadás és képzés megfelelő szolgáltatásait nyújtják. Ha a szcientológiának megnyert emberek eljutnak a Clear állapotba (azaz a szellemi tudatosság és magas szintű képességek állapotába), megmenthetik az egyébként halálra ítélt civilizációt.


A keleti, guru típusú új vallási közösségek, amelyek közül szintén több eljutott Magyarországra is. A Krisna-tudatú Hívők Közösségének guruja az „Isteni Kegyelem” néven tisztelt Abhay Charan De (1895/96–1977), későbbi nevén Prabhupada. A Krisna-tudat célja, hogy megtisztítva az anyagi szennytől felébressze az emberben alvó szeretetet Isten, azaz Krisna iránt, s hogy őt odaadóan szolgálja. Aki belép a közösségbe, annak élete gyökeresen megváltozik. Még neve sem marad a régi: az új Krisna-név mutatja a Krisna-tudathoz való teljes tartozást. A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége 1975-ben kezdett működni, hivatalosan 1990. július 3-án jegyezte be a Fővárosi Bíróság.

1970-es években Kaliforniában bontakozott ki, s azóta Magyarországon is követőkre talált az ún. New Age, az Új Kor(szak).
Ez egy olyan sokrétű lelki mozgalom, amely az ember és a természet, férfi és nő, keleti és nyugati spiritualitás, lélek és test, fogalmi gondolkodás és intuíció, bevett orvoslás és természetgyógyászat stb. közötti szintézist keresi.
A New Age egyfajta „láthatatlan” vallás. Az egyénnek meg kell tanulnia egy kozmikus egész részeként élni, s e tudatbővülés állandó folyamatában kell mélyebb ismereteket szerezni a világról.
Ezt segíti majd az asztrológiai spekulációk szerint az is, hogy a világ a kb. 2000-ig tartó Halak korszakából a Vízöntő korszakába megy át, amelyet a nagyobb tolerancia, nyíltság és békülékenység jellemez majd.
A New Age vallásjellege erősen vitatott, de ettől még – csakúgy mint az új vallási mozgalmak – kihívást jelent a történelmi egyházaknak.

Az új vallási mozgalmak terjedését – akárcsak a kisegyházak szaporodását – társadalmi konfliktusok, fel-fellángoló viták kísérik. A velük szemben leggyakrabban elhangzó vád az, hogy tagjaikat teljesen kiszakítják addigi társadalmi közegükből, szuverenitásukat felőrlik, csak saját tanításukat tekintik kizárólagosan helyesnek és követendőnek.

A szekta egy nagyobb vallási, kulturális, politikai, vagy szociális szempontból jól megkülönböztethető csoporttól elkülönülő, azzal szemben álló kisebb csoport.
A szekta a latin sequi szóból származtatható, jelentése: követni.
A szekta fogalom mai használata viszonylag pontatlan és kevéssé szelektáló. Egyik jelentése: az uralkodó egyháztól elszakadt, többnyire nem bevett vallási csoportok, a másik jelentés szerint: szorosan összetartó, azonos nézetű, a külvilágtól elkülönülő csoport; zárt csoportosulás valamely közösségen belül.
A vallásszociológia megkülönbözteti a szektákat az új vallási mozgalmaktól, valamint a (destruktív) kultuszoktól.

Share this: