Az információs társadalom fogalmának egyik első
kifejlesztője a közgazdász Fritz Machlup volt, 1962-ben.
Jelenleg nincs általánosan elfogadott elmélet arra, hogy pontosan mi nevezhető
információ társadalomnak.
A legtöbb teoretikus egyetért azzal, hogy egy átalakulást látunk, ami valamikor
az 1970-es évek kezdődött.
Az 1970-es évektől a számítógép, az internet terjedése rohamossá vált, jelentős változást hoztak az emberek életében.
Az információs társadalom jellemzése:
- Az információ önálló értékké válik.
- Az "érvényes tudás" felezési ideje (az az idő, mialatt elavulttá válik) a fejlődés gyorsulása miatt jelentős mértékben csökken (éves, esetleg hónapos, napos nagyságrendre).
- Állandó követelménnyé válik az élethosszig tartó tanulás, mely a munkavállalótól egyre inkább az ismeretterületek közti mobilitást követeli meg, az egy szakma elsajátításának hagyományos követelménye helyett.
- Az információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékenység.
- az információ hatalmi tényezővé válik, a hatalom azé lesz, aki az információt termeli és elosztja.
Az információs társadalomban szükséges:
- Az informatika iskolákban való oktatása.
- Az internet hozzáférés bővítése.
- Az online ügyintézés bővítése.
INFORMÁCIÓROBBANÁS
Az információrobbanás, mindenkinek a saját szakterületén, olyan méretű és minőségű ismerethalmazt hozott létre, amelynek biztonságos kezelése és felhasználása már lehetetlenné vált a számítógépek nélkül.
A számítógépek tömeges elterjedése óta beszélnek az információrobbanás korszakáról, mivel a számítógépek olyan hatalmas adatmennyiség feldolgozását tették lehetővé, hogy ennek következtében a keletkezett új ismeretek (információk) halmaza robbanásszerűen megnövekedett.
Az írás volt az egyik első, máig nagyon fontos információtárolási mód. Ma teljesen természetes, hogy szinte minden felnőtt ír-olvas, de a sokféle kép- és szótagírás jól mutatja, hogy milyen fáradtságos és lassú folyamat volt az írás kialakulása.
A könyvnyomtatás feltalálásával széles tömegek jutottak ismeretekhez, a tudás többé már nem csak a kiválasztottaké lehetett. Igazi forradalom volt ez. Az írás és a könyvnyomtatás megoldotta az információ rögzítését és tárolását. A gyors és biztonságos továbbítás vált a legnehezebb feladattá. Információtovábbításra sok mindent használtak az idők során: dobokat, futárokat, postagalambokat. Az államok megszilárdulásával megszervezték a postaszolgálatot. Az elektromosság felhasználása a távíróval és a telefonnal kezdődött, amellyel elvileg maximálisan fénysebességű információterjedés érhető el.
A számítógép sokkal hatékonyabb információtároló, mint a könyv, jóval nagyobb mennyiséget őriz kis helyen és sokkal olcsóbban. Tömeges elterjedése hasonló mértékű változásokat hoz, mint egykor a könyvnyomtatás. Alkalmazása nemcsak a tárolást, de egyszerű és gyors információtovábbítást is megoldja.
Természetesen, ahogyan a könyvolvasáshoz sem kellenek nyomdai ismeretek, a számítógépen tárolt írás is elolvasható vagy kinyomtatható anélkül, hogy bármit tudnánk a gép belsejéről. A számítógép azonban ennél sokkal több lehetőséget rejt magában.
Nemcsak őrzi, de rögzíti és át is formálja az információt, értő kezekben igazi alkotóeszköz.
Az információrobbanás, mindenkinek a saját szakterületén, olyan méretű és minőségű ismerethalmazt hozott létre, amelynek biztonságos kezelése és felhasználása már lehetetlenné vált a számítógépek nélkül.
A számítógépek tömeges elterjedése óta beszélnek az információrobbanás korszakáról, mivel a számítógépek olyan hatalmas adatmennyiség feldolgozását tették lehetővé, hogy ennek következtében a keletkezett új ismeretek (információk) halmaza robbanásszerűen megnövekedett.
Az írás volt az egyik első, máig nagyon fontos információtárolási mód. Ma teljesen természetes, hogy szinte minden felnőtt ír-olvas, de a sokféle kép- és szótagírás jól mutatja, hogy milyen fáradtságos és lassú folyamat volt az írás kialakulása.
A könyvnyomtatás feltalálásával széles tömegek jutottak ismeretekhez, a tudás többé már nem csak a kiválasztottaké lehetett. Igazi forradalom volt ez. Az írás és a könyvnyomtatás megoldotta az információ rögzítését és tárolását. A gyors és biztonságos továbbítás vált a legnehezebb feladattá. Információtovábbításra sok mindent használtak az idők során: dobokat, futárokat, postagalambokat. Az államok megszilárdulásával megszervezték a postaszolgálatot. Az elektromosság felhasználása a távíróval és a telefonnal kezdődött, amellyel elvileg maximálisan fénysebességű információterjedés érhető el.
A számítógép sokkal hatékonyabb információtároló, mint a könyv, jóval nagyobb mennyiséget őriz kis helyen és sokkal olcsóbban. Tömeges elterjedése hasonló mértékű változásokat hoz, mint egykor a könyvnyomtatás. Alkalmazása nemcsak a tárolást, de egyszerű és gyors információtovábbítást is megoldja.
Természetesen, ahogyan a könyvolvasáshoz sem kellenek nyomdai ismeretek, a számítógépen tárolt írás is elolvasható vagy kinyomtatható anélkül, hogy bármit tudnánk a gép belsejéről. A számítógép azonban ennél sokkal több lehetőséget rejt magában.
Nemcsak őrzi, de rögzíti és át is formálja az információt, értő kezekben igazi alkotóeszköz.
Megjegyzés küldése