A fogyasztói társadalom a
kapitalista
gazdaság eredményeként jött létre, az ipari forradalmaktól kezdve, a XIX.
századtól.
Az ipari forradalom lehetővé tette:
- tömegtermelés, termékbőség alakult ki,
- a megnövekedett bérek lehetővé tették a többlet fogyasztást.
- a munkaidő csökkent, így a megjelent szabadidőben lehetővé vált a vársárlás.
- a piac, az áruházak száma fokozatosan növekedett.
Az ipari forradalom lehetővé tette:
- tömegtermelés, termékbőség alakult ki,
- a megnövekedett bérek lehetővé tették a többlet fogyasztást.
- a munkaidő csökkent, így a megjelent szabadidőben lehetővé vált a vársárlás.
- a piac, az áruházak száma fokozatosan növekedett.
Fogyasztói társadalom, az a társadalom, ahol a fogyasztás már nem csupán a szükségletek kielégítésének eszköze, hanem a társadalmi státusz különbségeinek megjelenítője is egyben.
Ahol a fogyasztás az emberi élet társadalmilag elfogadott célja lett.
Ahol a fogyasztás identitásképző tevékenység, a fogyasztás az önértékelés, önbecsülés egyik útja lett.
A fogyasztói társadalom negatív következményei:
- túlfogyasztás, fogyasztói hedonizmus
- környezet károsítása,
- szociális kötelék gyengülése,
- frusztráció, boldogtalanság
A reklám
A fogyasztás növekedését a reklámok alkalmazásával érik el.
Reklám a kereskedelem kialakulása óta létezik, csak azt lehet eladni, melynek létezéséről tudnak.
A reklám szerepe a XIX. századtól nőtt, az első reklámügynökség az USA-ban alakult ki.
A reklám módszereinek fejlődése a XX. század elejétől indult meg, a technika és a pszichológia fejlődése által.
A reklám célja: vágyat kelteni a fogyasztás iránt, elhitetni, hogy szükség van a javakra, szolgáltatásokra. Manipulálni.
A reklám az értelemre és az érzékekre hat.
A reklám materiális javakhoz immateriális értékeket kapcsol./pl. mosóporhoz ideális család, illatszerhez vonzó, csábító küllemet, új telefonhoz sok barátot, népszerűséget./
A reklámok alkalmazzák: a nyájhatást, a sznobhatás és a Veblen-hatást.
A fogyasztás növekedését a reklámok alkalmazásával érik el.
Reklám a kereskedelem kialakulása óta létezik, csak azt lehet eladni, melynek létezéséről tudnak.
A reklám szerepe a XIX. századtól nőtt, az első reklámügynökség az USA-ban alakult ki.
A reklám módszereinek fejlődése a XX. század elejétől indult meg, a technika és a pszichológia fejlődése által.
A reklám célja: vágyat kelteni a fogyasztás iránt, elhitetni, hogy szükség van a javakra, szolgáltatásokra. Manipulálni.
A reklám az értelemre és az érzékekre hat.
A reklám materiális javakhoz immateriális értékeket kapcsol./pl. mosóporhoz ideális család, illatszerhez vonzó, csábító küllemet, új telefonhoz sok barátot, népszerűséget./
A reklámok alkalmazzák: a nyájhatást, a sznobhatás és a Veblen-hatást.
Nyájhatás
akkor érvényesül, ha a fogyasztó nem akar elmaradni a többiektől, az uralkodó,
divatos fogyasztói tendenciáktól (erre alapoz a reklám, amikor azt mondja, hogy
X.Y. híres ember is ezt hordja).
A sznobhatás pont az ellenkezőjét jelenti: a sznob fogyasztó a terméket csak addig keresi, amíg a többiek nem (egyediség).
A Veblen-hatás szerint a vásárló értékítéletében fontos szerepe van a minőségnek, amelyre – más információ híján – az ár alapján következtet, és úgy véli, a magasabb ár magasabb minőséget is jelent.
A sznobhatás pont az ellenkezőjét jelenti: a sznob fogyasztó a terméket csak addig keresi, amíg a többiek nem (egyediség).
A Veblen-hatás szerint a vásárló értékítéletében fontos szerepe van a minőségnek, amelyre – más információ híján – az ár alapján következtet, és úgy véli, a magasabb ár magasabb minőséget is jelent.
Reklámhordozók: televízió, rádió, újság,
hirdetőtáblák, internet.
A legjelentősebb a televíziós reklám:
- több érzékszervre hatnak,
- sokan nézik, naponta átlagosan 280 percet televízióznak az emberek!
- a kereskedelmi televíziók évente összesen 140-150 napot reklámok sugárzásával töltenek ki!
A reklámok jelentős része a jövő fogyasztóihoz - a gyerekhez – szólnak.
A fogyasztói társadalom alapvető törekvése, hogy a gyermekekben (a jövő fogyasztóiban) idejekorán kialakítsa a fogyasztás „nagyszerűségének” érzését vagy éppen a márkafüggőséget.
A hosszú távú reklámstratégia egy megbízható fogyasztói réteg kinevelésén fáradozik.
A legjelentősebb a televíziós reklám:
- több érzékszervre hatnak,
- sokan nézik, naponta átlagosan 280 percet televízióznak az emberek!
- a kereskedelmi televíziók évente összesen 140-150 napot reklámok sugárzásával töltenek ki!
A reklámok jelentős része a jövő fogyasztóihoz - a gyerekhez – szólnak.
A fogyasztói társadalom alapvető törekvése, hogy a gyermekekben (a jövő fogyasztóiban) idejekorán kialakítsa a fogyasztás „nagyszerűségének” érzését vagy éppen a márkafüggőséget.
A hosszú távú reklámstratégia egy megbízható fogyasztói réteg kinevelésén fáradozik.
Törvényekkel szabályozzák a reklámozást, 1997-ben majd 2008-ban fogalmazták a szabályokat.
Ezt is köszönöm
VálaszTörlés