A görög líra, műfajok

- kialakulása Kr.e. 7-6. sz.
- polgárháborúk, arisztokrácia megdöntése
- az alacsonyabb rétegekből egy-egy vezéregyéniség türannoszok = vezetők
- megdőlnek a régi ideálok, az eposz időszerűtlenné válik
- jelen
- előtérbe kerülnek a költők
- fájdalmak, pillanatnyi boldogság
- műfajok
- töredékes alkotások

- görög líra szülőanyja az eposz: verstan: - hexameter: daktilus + spondeus
- hexameter + pentameter = disztichon (legelső strófaszerkezet)

- időmértékes verselés: rövid ( mora) és hosszú ( ) szótagok szabályos váltakozása
- versláb a verselés ritmikai alapegysége

legfontosabb verslábak: 

- jambus ( )
- trocheus ( )
- spondeus ( )
- pirichius ( )
- anapestus ( )
- daktilus ( )

- chorijambus ( )
- molosszus ( )
- ionikus amiore ( )
- bacchius ( )
- palimbacchus ( )
- krétikus ( )

- hangsúlyos: arszisz `
-hangsúlytalan: theszisz

- arszisz – theszisz = ereszkedő versláb ( )
- theszisz – arszisz = emelkedő versláb ( )

cezúra: sormetszet
disztichonban a pentameteres sorban
- epigramma sírfelirat, disztichonban, rövid csattanós
- elégia: legkülönfélébb tartalmak és disztichon az ókori görög líra idején; ma szomorú hangvételű visszatekintés a múltba

A görög és a modern elégia
- A görögök minden hosszabb, disztichonban írt költeményt elégiának neveztek.
- Ma fájdalmas tárgyról kiengesztelődött hangon szóló költemény.

Költők
- Szapphó, Alkaiosz, Anakreón, Szimónidész, Pindarosz, Türtaiosz, Szolón, Mimnermosz, Arkhilokhosz

- Szapphó: - költőnő
- Kr.e. 6. sz. Leszbosz- sziget
- központi téma a szerelem

- szapphói strófa: - szapphói sor:

- adoniszi sor:
- aiol nyelvjárás
- Berzsenyi Dániel: Osztályrészem
 

Anakreón (Kr.e. ?572- ?487): - szerelem, mámor, harc, pillanatnyi boldogság
- ión nyelvjárás
- anakreóni dal
- jambikus: 7 – 8 szótagosak

Alkaiosz: 

- vallásos himnuszok, politikai versek, bordal
- alkaioszi strófa: - nagy alkaioszi sor:

- jambusi 9-es:

kis alkaioszi sor:
- Csokonai, Berzsenyi, Horácius

Szimónidész (Kr.e. ?556-? 468): 

- epigramma
- dór nyelvjárás
- thermopülai hősök sírfelirata

Pindarosz: - óda
- szaggatott előadásmód

Türtaiosz (Kr.e. 7. sz.): - harci elégia
Szolón (Kr.e. 7-6 sz.): - bölcselkedő
Mimnermosz (Kr.e. 6 sz.): szerelem
Arkhilokhosz: - ő használta először az új verslábakat
- iambos: csipkelődő vers

Filozófusok
- Szókratész: nem írta le műveit

Platón (Kr.e. 427-347) :

- arisztokrata csládból
- Szókratész tanítványa
- mikor mestere meghal, iskolát alapít (Kr.e. 388)

Akadémia (csak Kr.u. 529-ben zárjak be)
- művei (34): - pl.: Állam, Törvények, Államférfi
- párbeszédesek
- főszereplő Szókratész
- bölcsességet keres
- Állam 7. könyve: - barlanghasonlat:
- a gyötrelmes földi lét
- felfelé vezető út, a fény idegen lesz
számukra
- tűz = nap
- barlang = látható világ
- felmenetel a fényre = lélekfelemelkedés
- maguktól csak a filozófusok képesek rá

- Arisztotelész (Kr.e. 384-322) : - lét filozófia, a világ keletkezése
- lélektan
- Platón tanítványa
- Nagy Sándor nevelője
- Athénban saját iskolát alapít: Líceum (Kr.e. 335)
- fő művei: Retorika, Esztétika, Politika
- követői: Hégel és Kant
- a keresztény filozófiában is fontos

filozófia: bölcselet; filozófus: bölcselkedő, gondolkodó. A gr. eredetű szócsalád
két elemből áll: philo- ( valaminek a kedvelője); szophia (bölcsesség)

szofista: álbölcselő, tetszetős érvekkel hamisan okoskodó ember. Az ókori görögöknél eleinte olyan bölcselőt jelentett, aki a bölcselet elemeit és a szónoklattant pénzért tanította, később sokan nem igazi ismereteket tanítottak, hanem ravasz, hamis okoskodást. Ezért lett pejoratív jelentésű a szó.

bibliofil: a szép könyvek kedvelője. Az első elem a gr. büblosz (könyv)

sztoa: gr. épülettípus, amely egy oszlopcsarnokból és azt hátul lezáró falból áll. Mögötte boltot, irodasort is elhelyezhettek. Zénon gr. filozófus, a sztoicizmus megalapítója a Terka Csarnokban (Sztoa Pokilé) tartott előadásait.

sztoicizmus: szenvedélymentes, természetes életmódot, szigorú erkölcsiséget tanító ókori görög-római filozófiai iskola. Alapelve a bölcs belátáson alapuló nyugalom, mind a jó-, mind a rosszsorsban. Legnevesebb sztoikusok: Epiktétosz és Marcus Aurelius.

gimnázium: középiskola-típus. A görögök először a testgyakorló csarnokot nevezik gümnaszionnak. Később általános kulturális központtá válik: előadótermeket, könyvtárakat is elhelyeztek benne

Share this: