Forgatókönyv f.művészeti jellege.
Forg.könyv a f.-en megelevenedő cselekmény előzetes formába öntése, rögzítése. Nemcsak a cselekmény menetét, hanem az emberi érzelmek, gondolatok játékát is, sőt a f. egész hangulatát megtervezve formálják meg azt, ami majd a f.-en fog megvalósulni. A forg.könyvben irodalmi eszközökkel is kell rögzíteni a művész elképzeléseket, de a f.szerkezet a meghatározó, nem az irodalmi forma. A forg.könyv heterogén, különféle művészi eszközök vannak benne, de csak funkcionálisan férnek meg egymás mellett, nem valóságos művészi formában. Ezért nem tekinthető a forg.könyv művészileg élvezhetőnek, és ezért nem egyenrangú a többi irodalmi műfajjal.
Forg.könyv a f.-en megelevenedő cselekmény előzetes formába öntése, rögzítése. Nemcsak a cselekmény menetét, hanem az emberi érzelmek, gondolatok játékát is, sőt a f. egész hangulatát megtervezve formálják meg azt, ami majd a f.-en fog megvalósulni. A forg.könyvben irodalmi eszközökkel is kell rögzíteni a művész elképzeléseket, de a f.szerkezet a meghatározó, nem az irodalmi forma. A forg.könyv heterogén, különféle művészi eszközök vannak benne, de csak funkcionálisan férnek meg egymás mellett, nem valóságos művészi formában. Ezért nem tekinthető a forg.könyv művészileg élvezhetőnek, és ezért nem egyenrangú a többi irodalmi műfajjal.
Cselekmény a f.-ben
A f. cselekménye művészet, eseményeket tár elénk. A f. rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy mindig egy középponti mag körül, a konfliktus körül építi fel a maga egész világát, de a filmbeli konfliktusok alapján maga a mindennapi élet, és nem az irodalom vagy a színpadi forma másolása.
A kihagyás
A f. cselekményének az a sajátossága, hogy sok kis mozzanatból épül nagyobb egésszé, maga után vonja azt, hogy a színtelen előrehaladásban kihagyásokkal él. A perc bonyolítása tulajdonképpen nem más, mint ezeknek a vágásoknak, kihagyásoknak sora. A kihagyás a f. művészi lehetőségeinek egyik fontos eleme, a művészi tömörítésnek, célzásnak az utalásnak finom jelzője lehet. A ki nem mondás, a fél szavakkal való sejtetés, a kihagyás a f.nyelv árnyaltságának fokát mutatja. A kihagyás nemcsak az elbeszélés levegősségét szolgáltatja, hanem olykor kivételes drámai, expresszív értéke is lehet. Pl.: látványelemek kihagyása a látómezőből, a titokzatos hatás elérése érdekében
A kihagyás feszültségteremtő eszköz is lehet.pl.: egy-egy mozzanat elhagyása a bűnügyi filmekben
Költői szerkesztés elemei:
Metafóra: két képsor olyan szembeállítása a m. révén, amely a nézőből elemi hatást vált ki, hogy ezzel befogadóképessé tegye arra a gondolatra, amelyet a rendező közölni akar vele. A m. képi hasonlat melynek tárgyát akár a történet közvetlen anyagából, akár a megelőző képpel való plasztikus összefüggés alapján választhatja ki a rendező.
Szimbólum: Sz.-ról akkor beszélünk, ha nem két elem egymás mellé állításából születik a többlettartalom, hanem ha ez magában a képben van jelen, és felidézi a szándékolt tartalmat. A szimbólum alkalmazása azt jelenti, hogy valamely tárgyat, embert, jelenséget olyan jellel helyettesítjük, amely akár a kihagyás révén, akár valamilyen párhuzamos képsor visszaható ereje révén megadja a kívánt többletjelentést. A rendező úgy szerkeszti meg a képet, hogy az egyik képen belüli különféle elemek együttese keltse fel ezt a távlatot.
A f.színészi játék.
A színész az, aki a f. emberi alakját megtestesíti, és így a f. kifejező eszközévé válik. A f.színész munkája sokban különbözik a színházi színészétől. Az egység megteremtése nehezebb a f.-ben, hiszen az események kronológiája széthullik, de a fő oka ennek az, hogy egy-egy jeleneten belül is a fnyelv eszközei megszüntetik a figura fejlődésének folyamatosságát, s az átélésnek más feltételét követelik a színészt.
A színpadon mozgó beszélő színész mindig egyenlő távolságra van a nézőtől. Ahhoz, hogy a közönség láthassa pl. az arcát feléjük kell fordúlnia, nem suttoghat, mert azt nem hallanák meg. A f.színész legkisebb rendüléseit is számunkra átélhetővé teszi a f. a mozgó felvevőgép segítségével. A f.-en nagyobb a lehetősége a nem hivatásos színészekkel naló munkában, akik a hivatásos színészekkel ellentétben nem megalkotják, hanem átélik a szerepet.
Megjegyzés küldése