Friss tételek
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vallás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vallás. Összes bejegyzés megjelenítése

Makkabeusok 1-2, Bölcsesség, Sirák fia

Makk 1-2: Deutero-kanonikus
Makk 3-4: apokrif

Makk 1: Antiochosz Epifanész elleni lázadás Júdás Makkabeus vezetésével
Makk: jelentése vitatott – kalapács
csak görög fordításban maradt ránk.
Részek:
Nagy Sándor háborúi és a diadochoszok (bevezetés)
A felkelés előzményei
Júdás Makkabeus a felkelés élén
Jonatán a felkelés élén
Simon a felkelés élén
Hivatalos dokumentumok bedolgozása
Pogány forrásokat is felhasznál.
Vallásos történelmet ír. Isten a szelekuida kor megpróbáltatásaiban is irányítja népe sorsát
Hasmoneusok tisztelője
Történetileg is hiteles. Szerzője ismeretlen. 100 körül írta
Tanítása: Törvényhez ragaszkodás, Templom tisztaságáért buzgóság
Nincs benne eszkatologia
Politikai szándék: Makkabeusok a Törvény fő támasza

Makk 2: Párhuzamos az 1-vel. Eredetileg Görög.
Középpontjában a Templom.
Júdeai és Jeruzsálemi zsidók 1. levele
Júdeai és Jeruzsálemi zsidók 2. levele
Bev: a szerző célja és munkamódszere
Isten csodálatosan megvédi templomát Oniás főpap idején
A templom megszentségtelenítése a méltatlan főpapok idején
A zsidók győzelme, a templom megtisztítása
Júdás harca a pogány népekkel
Győzelem a káromló Nikátor felett
A szerző búcsút vesz és művét dicséri
Célja: épületes írást nyújtani -> retorika
Részletek nem pontosak, de történeti értékű. Kirenei Jázon munkájának rövidítése
Felülmúlja az 1-t.
Mózesi törvények itt is fontosak! A Törvényért és Templomért folytatott küzdelem világfeletti távlata.
Végkimenetel: Isten országának eljövetele
Isteni segítség + emberi hősiesség
Templom: tevékeny Isteni jelenlét jele
Isten teremtő és feltámasztó ereje

Bölcsesség:
Görög: Salamon bölcsessége -> szerzője ismeretlen (zsidó, hellenista kultúrában járatos)
Részek:
bölcsesség  istentelenség
bölcsesség mibenléte
bölcsesség tettei
Egységes -> 1 szerző v. redaktor
2 kultúrkör hatása
Biblikus hagyományra támaszkodik -> Szeptuagintát olvasta
Hellenista és platóni filozófia
A diaspórában élő zsidókhoz szól
Testi halál után: Isten ítélete
Feltételezi a testi feltámadás lehetőségét
Isten jelenléte a történelem eseményeiben
a bölcsességet megszemélyesíti

Jézus, Sirák fia:
Bölcsességi írás
Latin: Egyházi könyv
Héber -> görög
Nem tartozik a zsidó kánonhoz
Szerzője: írástudó
Leírás a templom javításáról.
Izrael hitének értéke -> erősítés
Mondások gyűjteménye -> laza összefüggés
Részek:
unoka bevezetője
Tanítás az egyén életéről, házasságról, családról
Tanítás a társadalmi életről
Függelék: Hála Istennek és a bölcsesség keresése
zsidóság értékei  hellenizmus
Az igazi bölcsességet egyedül Izrael birtokolja
Forrása: biblikus hagyomány
Nincs eszkatologika és messiásvárás
Bölcsesség és gyakorlati élet kapcsolata
Bölcsesség kezdete: az Úr félelme
Vallásosság alapja: Isten és ember kapcsolata

Báruk, Jeremiás levele, Tóbiás, Judit

Báruk:
Bevezetés
A száműzöttek bűnbánati imája
Bölcsességi költemény
Vigaszdal
Báruk: Jeremiás kísérője
Szerzője több ember. Végső formája: 1. szdban.
Nem tartalmaz eredeti gondolatokat -> más könyvek hatása
Jámborság, bűnbánat komolysága

Jeremiás levele:
Szeptuaginta: külön könyv
Vulgata: Báruk 6. fejezete (katolikus kánon is)
Szerzője: Jeremiás
Nem levél -> tanítás a bálványok kultusza ellen
Keletkezése: 300 körül

Tóbiás:
Történeti könyv
Tanító célzatú novella:
A Törvényhez és népéhez hűséges Tobit a fogságban
Az ifjú Tóbiás útja Médiában
Tóbiás és Sára visszatér Ninivébe
Epilógus
Isten gondviselő -> engedelmességgel tartozunk
Sokat merít a biblikus hagyományból
Keletkezése: 200 körül. Szerzője ismeretlen.
Valláserkölcsi tanítás -> jócselekedetek
Angyalok: jó és rossz. Gondviselés eszközei

Judit:
Vulgata: történeti könyvek
Csak fordításban maradt ránk
Nebukadnezár  Jahve -> Jahve az egyedüli Isten
Judit: megüli Nebukadnezár hadvezérét -> Jahve eszköze
Részek:
Nebukadnezár isteni igényekkel lép fel
Nebukadnezár  Jahve
Jahve az egyedüli Isten
Vallásos tanítás. Izrael tapasztalatait szabadon kezeli. -> pontatlanság
Perzsa vagy hellenista kor
Jahve megmentő hatalma
Keletkezése: II-I. szd. Palesztina
Judit győzelme: hazugság és csábítás -> követendő?
Hűség -> Isten védelme

Ezdrás, Nehemiás, Krónikák

Krónikás történeti mű: a 3 könyv szoros összefüggést alkot -> szerzőjük a Krónikás
a) Egy átfogó mű a teremtéstől Ezdrás és Nehemiás koráig. Krónikás + kiegészítések
Jeruzsálem kultuszának igazolása
b) Létezik Krónikás tört. mű, de nem azonos ezekkel
Az eredeti mű apokrif: Ezdrás 3.
c) Nem létezik a krónikás tört. mű. A Krónikák és Ezdrás-Nehemiás nem egységes -> más a szerzőjük

Ezdrás és Nehemiás:
apokrif: Ezd 3. 4.
Részek:
Fogságból visszatérés, templom építése
Ezdrás pap -> a zsidó közösség újjászervezése
Nehemiás története: Jeruzsálem építése
Ezdrás felolvassa a törvényt
A Jeruzsálemi közösség megszervezése (Neh)
Források:
Héber és arám dokumentumok
Ezdrás elbeszélés
Nehemiás emlékirata
Keletkezése: 400-250 között
Tanítás: a megújulás teológiai értékelése
Templom: Isten jelenléte
Kultuszhely -> szent város újjászületése
Jeruzsálem: Isten népének jele


Krónikák:
elnevezése Szt. Jeromostól ered
Héber kánon: írások
Szeptuaginta: történeti könyvek
Részei:
Nemzetségtáblák Ádámtól Dávidig
Dávid uralma
Salamon uralma
Júda királyai a fogaságig
Kánoni könyvekből vett források + kiegészítések (megnevezett ismeretlen forrásokból)
Keletkezése: 400-200 között
Az alapművet fokozatosan kiegészítették
Tudatos válogatás a forrásanyagban
Izrael múltját a jelenre való tekintettel mutatja be.
Vallási írás (a Krónikás teológus) -> Izrael több, mint pol. közösség -> Isten népe
Isten országa -> Dávid királyságában
Dávid: az isteni uralom legkiemelkedőbb építője
Jeruzsálemi templom különleges szerepe
Teokrácia: Izrael ideális életrendje -> Az izraelita közösség igazi királya Isten. A király Isten képviselője.
Isten még a földi életben megjutalmaz v. bűntet.

Eszter, Dániel

Eszter:
főhőse: Eszter
görög: Ezdrás és Judit könyve között (történeti könyv)
Vulgata: Judit és Makkabeusok között
kiegészítések a görögben
Részek:
Eszter királyné lesz
Zsidók elleni terv és meghiúsítása
Marodekus kitűntetése
A diaspórában élő zsidóság ragaszkodása hagyományaihoz
Részletes leírás + fiktív adatok
Nem hiteles történet -> regényszerű
Magyarázat a Purim ünnephez -> idegen eredetű -> nemzeti jelleget kap
III-II. szd. keleti diaspóra
Nehezen kapott helyet a kánonban
Hiányoznak a vallásos motívumok és Isten neve -> a látszat ellenére vallásos -> Isten üdvözítő szándéka
Kiegészítések a görögben: imák, Isten gondviselése -> Katolikus kánonban is

Dániel:
Héber Biblia: Írások
Görög Biblia: Próféták
Görög: kiegészítések (Katolikus kánonban is)
A makkabeusi korban keletkezett, nem Dániel a szerző.
Méd-perzsa uralom időszakában játszódik -> nincsenek pontos adatok
Tisztában van a hellenisztikus viszonyokkal
Nyelvezete szintén késői keletkezésre utal
Részei:
Fogságba hurcolt Dáneil és társai története
Dániel látomása -> egy angyal magyarázza
Szemléleti atalakulás -> apokaliptika -> türelmetlen várakozás
A jövőt az üdvösség és bűn szemszögéből nézi
Sajátos kifejezési forma -> terjedelmes látomások
Oka: szenvedés a hellenizálástól
Elbeszélések az elején: haggada -> vallási és erkölcsi tanítás
Pesszimizmus: bűn terjedése (egyetemes történelem)
Történelem: Isten és a gonosz harca -> ítélet felé halad
Ítélet után: üdvösséges jövő
Remény és bizalom: Isten a jövőt is kezében tartja.

Birák, Sámuel, Királyok

Birák:
Történeti bev.
Bírák története Józsuétól Sámsonig
Függelékek: Dán-szentély, Gibea bűne és Benjamin törzse elleni háború
A honfoglalás leírása különbözik Józsuéétől
Honfoglalás – hűség korszaka
Birák kora – hűtlenség korszaka
Birák jelentőségének összizraelita értelmezése (pedig szerepük korlátozott és helyi jellegű)
Szájhagyomány -> kora királyság idején: Szabadítók könyve -> Dtr irodalmi tevékenység
12 bira: 6 szabadító + 6 bíráskodó
Jahve üdvözítő tevékenysége nyilvánul meg, nem emberi kezdeményezés

Sámuel 1-2:
Egy egység -> két tekercsre írták
Septuagintában: Sámuel + Királyok -> királyságok
-> királyok 1-2-3-4
Részek:
Sámuel
Sámuel és Saul
Saul és Dávid
Dávid királysága
Kiegészítés
Királyság kezdetei -> beágyazás a hagyományokba
Megőrizte a források nagy részét a Dtr redakció alig nyúlt hozzá
Sámuel a birák korához tartozik. Személye ellentmondásos. Döntő szerepe van a kir. kialakulásában.
Filiszteus veszély -> királyság szükségessége (Isteni akarat)
Dávid eszményi király

Királyok 1-2:
Egy egység
Részek:
Salamon
Júda és Izrael Izrael megsemmisüléséig
Júda Jeruzsálem elfoglalásáig (+ Gedalja helytartósága és Jojachin megkegyelmezése)
Dtr szerkesztés eredménye
Királyok története: hűtlenségek sorozata -> bűntetések -> egészen a fogságig
Sok forrás -> hiteles
Vallási cél -> nem ír le minden részletet, de felhívja a figyelmet a forrásokra

Dtr tört mű, Józsue

700 év története a Deuteronomium szellemében
Egységes -> 1 szerző! (nem redaktor) -> engedi a hagyományanyagot megszólalni, összekötő részeket is ír
Dt/Dtr iskola: redakció

Józsue könyve: Átkelés a Jordánon, hódítás, felosztás, Józsue búcsúbeszéde, halála, temetése
Birák könyve: Honfoglalás rövid összefoglalása, majd ciklikusan: elpártolás, bűntetés, megtérés, szabadítás, nyugalom
Sámuel könyve: Sámuel bira. Birák kora -> királyság: Saul, Dávid
Királyok könyve: Salamon uralkodása, kettészakadás, babiloni fogságig

Beszédek -> a szerző reflexiói -> teológiai vezérfonal
A babiloni fogság idejéből tekint vissza
Deuteronomium szelleme: szövetségi hűség
Többféle forrást használ
- Hivatalos feljegyzések, listák
- Irodalmi, történeti írások
- Szájhagyomány
-> teológiai szempontból válogat
Valószínűleg nem a fogságban keletkezett, de a VI-IV. szd. között
A fogság okait keresi -> egészen a honfoglalásig megy vissza -> Izrael bűnei
A fogság nem végleges állapot -> lehetséges a megtérés
Dávid idealizálása -> remény

Józsue könyve:
A honfoglalás egyetlen nagy hadicselekmény -> idealizált, leegyszerűsített kép -> teológiai esemény
Jahve ígéretének beteljesedése, dicsősége
Felhívás a hűségre
Összizraelita tudat (pl. honfoglalás)
É és D elfoglalása külön hagyomány volt -> összekapcsolja Józsue személyében

Genezis, Exodus

Elbeszélés + törvények -> Izrael életrendje

Genezis:
Őstörténet
Pátriárkák
Ábrahám
Izsák
Jákob
József története
Végső formáját a papi iskola (vagy végső redaktor: R) teremti meg a fogság után.
Az emberiség történetét Izraellel kapcsolja össze.
Legfontosabb a pátriárkák története
Pátriárkák (elbeszélések) -> nemzetség
József (novella) -> királyság
Pátriárkákat üdvtörténeti távlatba helyezi.
Üdvösség: méltatlanság, de meghívottság
Ábrahám az egész emberiséget képviseli
Jövő: a történelem az üdvösség felé halad. Ígéret és beteljesedés

Exodus:
szabadulás Egyiptomból
pusztai vándorlás
Sínai szövetségkötés
Jogi szövegek: Szövetség könyve, A szent sátor előírásai
Végső formáját a papi iskola (vagy végső redaktor: R) teremti meg a fogság után.
Kevés D szöveg
JE + P : a lehető legtöbbet átvette -> ismétlések, feszültségek
Nagyobb egységekből szerkesztett, lazábban kapcsolódnak. Nincsenek nemzetségtáblák.
Az üdvtörténelem Izrael számára legkiemelkedőbb része.
Isten nem elméleti-filozófiai eredetű, hanem történeti tapasztalás
A kivonulás és vándorlás örök jelek
Ingyenes választottság -> engedelmesség
Engedetlenség -> Isten büntetése -> evangélium és törvény

Pent-kritika a 70-es évek közepétől

Okmányelmélet teljes elutasítása
Szájhagyomány kevésbé fontos

Korai Jahvista források fentartásával:
Elfogadják az okmányelméletet, de módosítva
J Salamon korában, de kevesebb anyag
VIII. szd. E (önálló?)
JEDtr redakció
JEDtr + P

Késői Jahvista hagy., tem., ling adottságok újraért.:
Az egész okmányelméletet kétségbe vonják!
Jahvista átértékelése: 1. átfogó elbeszélés az őstörténettől a honfoglalásig
Biz: közel áll a dt/dtr teológiához, korábban nem szerepel a Sínai, exodus és pátriárkai hagyomány -> A fogság végén keletkezett
A végéből indul ki! Honfoglalás-elbeszélés, Deuteronomium
A Jahvista szöveg feltételezi a Deuteronomisztikus történeti művet. -> bevezetője annak, kiterjeszti a világ teremtéséig
A papi írás a Jahvista versenytársa.

Késői Jahvista hangsúlyozásával:
Egyik elméletet sem fogadja el (okmány, forma, hagyomány)
Az egész összefüggő elbeszélés a fogságban vagy utána alakult ki -> a szájhagyománynak nincs szerepe
A Jahvista önálló szerző
J és E nem párhuzamos, hanem újraértelmezés -> több lépcsőben
Jahvista nagyredakció a fogság idején
Papi redakció (nem önálló forrás)
J a Dtr tört mű prológusa.

Formatörténet a többi elutasításával:
Szájhagyomány
A párhuzamosság nem igazolható
Szájhagyomány: önálló elbeszélések -> nagyobb egységekbe foglalás
őstörténet, kivonulás, Sínai perikópa, pusztában, honfoglalás
Az okmányelmélet a Jahvista létén múlik -> nem igazolható
E sem létezik
Dtr redakció -> nem tudni mikor.
-> teljes összefüggés
A véges forma későn alakult ki.
P nem létezik
 
Copyright © 2007- Érettségi vizsga tételek gyűjteménye. Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi Templates