Az összetett költői képek részben szóképek és alakzatok kombinációi. A képek összetettsége mind a modern mind a régi költészetnek a sajátossága.
Jellemzői:
- Leggyakrabban egy metaforára v. hasonlatra épül
- A metaforában rejlő tartalmi és képi lehetőségeket a költő kibontja.
- Síkváltásokkal (átlépünk az egyik síkról a másikra, ahol a síkok ellentétben v. párhuzamba vannak) és a valóságsíkok közti távolsággal a költő befolyásolja a kép hatásának erejét.
- Síkok: rész – egész, természeti – emberi, tárgy – élőlény, magasság – mélység, külső – belső, statikus – dinamikus, mozgás – mozdulatlanság, képi - fogalmi
- 2 sajátos formája alakult ki: allegória, szimbólum
ALLEGÓRIA:
Többjelentésű szó.
1. először Dante kapcsán. Elvont fogalmat társít egy érzéki képpel. Jelentése mindig értelmi, logikai, legtöbbször politikai vagy erkölcsi célzatú. Pl. Vajda János: Virrasztók, Dante: Isteni színjáték
2. Mint komplex kép, olyan több mozzanatban kifejtett metafora, amelyben a képi sík minden eleme közvetlenül utal az elvont sík valamely elemére. A síkok elemeiben megfeleltethetők egymásnak.
" Föltámadott a tenger, Tenger = nép
A népek tengere; hullám = erő
Ijesztve eget - földet, moraj = tánc
Szilaj hullámokat vet hajók = arisztokrácia
Rémítő ereje." Vihar = forradalom
SZIMBÓLUM:
Szintén többjelentésű.
1. ismertetőjel, benne kifejeződő kép önállóvá válik, vagyis már nem egyszerűen a tartalom érzékeltetésének az eszköze. Gondolati tartalom kifejezése képben. Távolság a kép és a kifejezendő gondolat között nagyon nagy, ezért nekünk kell megfejteni. Pl. kard - szabadság, lánc - rabság, vörös - szerelem, áldozat
2. Mint komplex kép, a képi és az elvont sík nem elemeiben, hanem csak egészében feleltethető meg egymásnak. A költő a képet hagyja önállóan életre kelni. A képek jelentésükben nem ragadhatók meg, csak hangulati érzelmi többletet adnak. A mű csak egészében bontakozik ki. A képek rejtett, bonyolult tudattartalmat hordoznak, amelyek gyakran látomásszerű rendszerré állnak össze. Pl. Poe: holló, Ady: Héja -nász az avaron
Jellemzői:
- Leggyakrabban egy metaforára v. hasonlatra épül
- A metaforában rejlő tartalmi és képi lehetőségeket a költő kibontja.
- Síkváltásokkal (átlépünk az egyik síkról a másikra, ahol a síkok ellentétben v. párhuzamba vannak) és a valóságsíkok közti távolsággal a költő befolyásolja a kép hatásának erejét.
- Síkok: rész – egész, természeti – emberi, tárgy – élőlény, magasság – mélység, külső – belső, statikus – dinamikus, mozgás – mozdulatlanság, képi - fogalmi
- 2 sajátos formája alakult ki: allegória, szimbólum
ALLEGÓRIA:
Többjelentésű szó.
1. először Dante kapcsán. Elvont fogalmat társít egy érzéki képpel. Jelentése mindig értelmi, logikai, legtöbbször politikai vagy erkölcsi célzatú. Pl. Vajda János: Virrasztók, Dante: Isteni színjáték
2. Mint komplex kép, olyan több mozzanatban kifejtett metafora, amelyben a képi sík minden eleme közvetlenül utal az elvont sík valamely elemére. A síkok elemeiben megfeleltethetők egymásnak.
" Föltámadott a tenger, Tenger = nép
A népek tengere; hullám = erő
Ijesztve eget - földet, moraj = tánc
Szilaj hullámokat vet hajók = arisztokrácia
Rémítő ereje." Vihar = forradalom
SZIMBÓLUM:
Szintén többjelentésű.
1. ismertetőjel, benne kifejeződő kép önállóvá válik, vagyis már nem egyszerűen a tartalom érzékeltetésének az eszköze. Gondolati tartalom kifejezése képben. Távolság a kép és a kifejezendő gondolat között nagyon nagy, ezért nekünk kell megfejteni. Pl. kard - szabadság, lánc - rabság, vörös - szerelem, áldozat
2. Mint komplex kép, a képi és az elvont sík nem elemeiben, hanem csak egészében feleltethető meg egymásnak. A költő a képet hagyja önállóan életre kelni. A képek jelentésükben nem ragadhatók meg, csak hangulati érzelmi többletet adnak. A mű csak egészében bontakozik ki. A képek rejtett, bonyolult tudattartalmat hordoznak, amelyek gyakran látomásszerű rendszerré állnak össze. Pl. Poe: holló, Ady: Héja -nász az avaron
Megjegyzés küldése