A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése
A nyelvművelés a nyelvhasználat irányítása, a nyelv életébe való tudatos beavatkozás. Olyan tevékenység, amely a nyelvhelyesség elvei alapján a nyelvi műveltség terjesztésével igyekszik segíteni a nyelv egészséges fejlődését.
A nyelvművelés előzményei, célkitűzései és jelenlegi törekvései:
- A XV. században még nem tudatos befolyásolása történik a nyelvnek a kódexfordítók munkáiban.
- A XVI. századtól már tudatosan művelik a magyar nyelvet (Sylvester János, Dévai Bíró Mátyás [szótárak, helyesírási szabályzat, nyelvtani szabályzat]).
- XVII. században konkrét nyelvhelyességi utalások (Apáczai Csere János, Geleji Katona István)
- XVIII. század Bessenyei György: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem”. Az anyanyelv fejlesztésének szükségességére hívta fel a figyelmet.
-XIX. század a nyelvújítás időszaka. Vezéralak Kazinczy Ferenc. Egységes köznyelv, magyar a hivatalos nyelv (1844-es országgyűlés), Magyar Tudományos Akadémia (akkor MTT) megalapítása. A magyar nyelvújító mozgalom a magyar nyelvet minden emberi gondolat és érzelem kifejezésére alkalmas eszközzé fejlesztette. Megszülettek a legfontosabb szótárak, nyelvészeti folyóiratok indultak, például 1872-től a Magyar Nyelvőr, amely 1946-tól máig a magyar nyelvművelés legfontosabb fóruma.
-A XX . században fontos volt az idegen szavak hatásának semlegesítése (angol, német). Sikeres volt a sportnyelv újítás. Új színt hozott nyelvművelésünkbe Kodály Zoltán kezdeményezése, a szép magyar kiejtés ápolása, amelyet Péchy Blanka, Kazinczy-díj Alapítványa tett a mai napig folyamatossá. Sokat tett a nyelvművelésért Lőrincze Lajos, Illyés Gyula, Grétsy László.
Az utóbbi évtizedeket az emberközpontú, pozitív, ismeretterjesztő és toleráns nyelvművelés jellemezte.
A művelt nagyközönség számára kiadott anyanyelvi szótárak, nyelvtanok, helyesírási és nyelvhelyességi kézikönyvek tömege ad segítséget a nyelvi hibák leküzdéséhez. Egyre nagyobb hatóereje van a tömegkommunikációnak, sajnos nem csak a rádió és a sajtó nyelvművelő rovatainak, hanem a gyakran lektorálatlan műsoroknak is. Korunkban mind nagyobb teret nyer az informatika, a könyvtárak, a nyomtatott könyvek helyére mind több területen a számítástechnika adta újabb lehetőségek lépnek, s ezen változások a nyelvművelés számára is új feladatokat adnak, új módszerek kidolgozását teszik szükségessé.
A nyelvművelő tevékenység két irányú. – tisztogató (a nyelv értékeinek védelme)
– alkotó (a nyelv bővítése, gazdagítása)
A nyelvművelés irányul - magára a nyelvre
- a nyelvet használó emberre
1. A nyelvre irányuló három fő feladat
-felméri, megállapítja az élő nyelvszokást
-értékeli és megítéli az újonnan keletkező nyelvi jelenségeket, eldönti, hogy szükséges-e, beleillik-e a nyelvi rendszerbe, ellenzi vagy javasolja a használatát.
- a nyelv bővítése, a hiányok pótlása az állandó változás, fejlődés miatt
2. A nyelvet beszélő emberre vonatkozó feladatok
-nyelvi ismeretterjesztés
-önálló eligazodás, dönteni tudás képessége
-a nyelvi ízlés formálása
A múltban a nyelvre irányult a nyelvművelés, napjainkban elsősorban az emberre, hisz a hibák többsége nem a nyelvnek, hanem a nyelvet használó embernek a hibája. Ilyen például a trágárság, elharapott szóvégek, hadarás, elszegényedett szókincs.
Nyelvhelyességi problémák:
- igeragozás hibái
- nák,-nék (olvasnék helyett olvasnák)
- suksüközés illetve szukszüközés (húzzák-halasztják helyett húzzák-halasszák)
- ikes ragozás helytelen használata (eszem helyett eszek)
- felesleges igekötő-használat (lezuhanyozik, megtankol)
- ba,-be,-ban,-ben helytelen használata
-idegen szavak használata
-terjengő névutós szerkezetek (A kérését továbbították a vezetőség felé)
-pongyola stílus (szószaporítás)
-reklámnyelv (intelligens mosópor)
-hivatalos nyelv, ha bürokratikus és bonyolult
-kötőszóhalmozás (és pedig…)
Nyelvi babonák, álszabályok:
-és elé nem teszünk vesszőt
-kötőszóval nem kezdünk mondatot
-szállóigeként terjed:
-a való a magyarba nem való
-a –tatik, -tetik a magyarba nem használtatik
Megjegyzés küldése