Nyelvváltozatok
Minden nyelv különböző változatokban él. Több nyelvváltozatot (nyelvréteget) használunk. Például az egységes köznyelvet és valamelyik nyelvjárást vagy szakmánkat tekintve valamelyik szaknyelvet, életkorunkból adódóan esetleg az ifjúsági nyelvet. A nyelvváltozatokat nem lehet élesen elhatárolni egymástól, hatnak egymásra, az egyes ember nyelvhasználatában pedig összefonódnak. A köznyelv és egy adott nyelvjárás együttes használatából alakult ki az adott tájegység regionális köznyelve, amely átmeneti nyelvváltozat. A területi és társadalmi megoszlás szerint nyelvváltozatoknak jó esélyük van arra, hogy idővel önálló nyelvvé alakuljanak, különösen akkor, ha saját irodalmuk van, ez történt a holland, portugál nyelv esetén. A nyelvváltozatok hatására minden embernek kialakul a sajátos, csak rá jellemző egyéni nyelvhasználata (idiolektus), illetve egy adott, kisebb közösségre, családra jellemző családi (familiris) nyelvváltozat.
| Nyelvváltozatok | ||
| Területi megoszlás szerint | Az egységesség igénye jegyében (normatív) | Társadalmi tagolódás szerint |
| Nyelvjárások A nyelv területi változatai. Elsősorban szókincsben és hangzókészletben térnek el a köznyelvtől (pl. északkeleti, mezőségi, csángó, dél-alföldi nyelvjárás). Kisebb mértékben nyelvtani rendszerük is eltérhet a köznyelvtől. | Köznyelv A nemzet nagy többsége által használt, beszélt igényes változata | Szaknyelv Egy-egy szakterület, tudomány saját szó- és kifejezéskészlete (szakszókincs) pl. orvosok, színjátszás, sportolók nyelve |
| Társalgási nyelv A köznyelv kötetlenebb kevésbé igényes, családias változata. | Hobbinyelv Egy-egy szabadidős tevékenység, hobbi sajátos szó- és kifejezéskészlete | |
| Irodalmi nyelv A köznyelv írott változata. Jobbára a köznyelv szavait használja, de eredeti, művészi a szó- és szövegalkotása. | Rétegnyelv A nyelvnek életkor és társadalmi rétegek szerinti változata. Pl.: az ifjúság, az értelmiség nyelve. | |
Néhány rétegnyelv jellemzése (társadalmi tagolódás):
| Az ifjúság nyelve | Gyorsan változik, jelentős a köznyelvre gyakorolt hatása. Stílusa határozott, őszinte, szókimondó, gyakran ironikus. Hangvétele időnként nyers vagy akár harsány. Pl.: doga, diri, kispályás, |
| Argó | A bűnözői csoport saját nyelvváltozata. A beavatottakon kívül más nem érti. Létrejöttének oka a lelepleződéstől való félelem, célja a csoporthoz tartozás kifejezése. Pl.: cucc, buli, kaja |
| Szleng | Az argó elemeinek bekerülése a köznyelvbe, illetve a társalgási nyelvbe. Cél az egyéni színezésmegtalálása, a stílus variálása, élénkítése, egyénisítése, a köznyelvi normától való elszakadás. Pl.:csaj, csóró, pia |
Nyelvjárások
A nyelvnek földrajzi területekhez kötődő változatai. Hazánkban nincs olyan nagy különbség, mint pl. a német vagy az olasz nyelvben, ahol szinte meg sem értik egymást a különböző nyelvjárást beszélők. A magyar nyelvjárások főként hangzókészletben különböznek egymástól, szókincsükben és nyelvtani szabályaikat tekintve kevésbé. A nyelvjárások osztályozásával sok magyar tudós foglalkozott (pl. Deme László, Imre Samu) E két kutató rendszerében (A magyar nyelvjárások atlasz) 18 tiszta és 10 kevert nyelvjárástípust különít el.
Ezekből jellemez néhányat a következő táblázat.
| A nyelvjárás neve | Területi behatárolása | Jellemzői |
| Nyugati | Északnyugat Dunántúl | Zárt e. Nyitódó kettőshangzók (pl. szó>szuo, lő>lüő) Sok helyzetben rövid magánhangzót ejtenek (pl. tiz, husz, tüz) |
| Dunántúli | Északkeleti Dunántúl | Zárt e. A főnévi igenév képzője: ni>-nyi, -nya |
| Déli | A Duna két oldalán Dél-Magyarországon | Zárt e helyett ő-zés (pl. öszik, mögy, szedök) |
| Tiszai | Tiszántúl középső része, a körös-vidék | Zárt e. Az ó,ő,é hangok helyén záródó kettőshangzót ejtenek (pl. jou, lőü) Erős í-zés (pl. felesíg, víres) |
| Palóc | A Dunakanyartól északra eső területek (pl. Nógrád megye) | Ajakkerekítés nélküli a. A köznyelvi á helyett rövid a hangot ejtenek. Az ly betű lágyított l-lel való ejtése.Ű hang helyett gyakran ejtenek i-t. (pl. kilső, siket) A val/vel rag nem hasonul az előtte lévő msh-hoz (pl. szekérvel) |
| Északkeleti | Északkelet-Magyarország | Az ó,ő,é helyén záródó ou, öü, éi van (pl. vaut-vout, szeép-széip) Gyakran megrövidül az í, ó, ő hang (pl. víz, út, szür) Kijelentő mód E/3-ban megjelenik az –n rag (pl. leszen, veszen, teszen) |
| Mezőségi | Erdély középső része | O helyett a hangot ejtenek (pl. malam, szaba) Hosszú mgh helyett annak rövidebb változata él a toldalékokban (pl. hazbol, mellöl) Az elbeszélő múlt megmaradása. (pl. mene, jövék) |
| Székely | Erdély déli része | A keleti székelyek nyelve sok hasonlóságot mutat a nyugat magyarországi nyelvjárással. O helyett a hang használata. Van elbeszélő (pl. mene) és régmúlt (pl. mentem volt) is. |
| Csángó | Székelyföld déli része és Moldva | Van beszélő múlt (pl. mene, kére)és régmúlt (pl. ment vala, kért vala )is. |
Nemzeti nyelvi norma
A „norma” szó két különböző dologra utal. (közösségi norma, akadémiai norma)
Az intézményes norma képviselői a nyelvművelők, akik módosítani próbálják mindazoknak a nyelvhasználatát, akik nem megfelelő módon írnak és beszélnek
Minden beszélőközösségben létezik valamiféle, a helyességre vonatkozó, spontán megegyezés, nyelvi egyetértés, azaz közösségi norma.
Megjegyzés küldése