Demokratikus átalakítás kísérlete, kudarca Magyarországon a 2. világháború után[történelem]

Demokratikus átalakítás kísérlete, kudarca Magyarországon a 2. világháború után

Felszabadulás: 1945.április. 4-én ünneplik, Sztálin ezt az időpontot írta elő, nem merik neki jelenteni, hogy a felszabadítás még nem történt meg, egy hetet késik.

1944 Molotov a moszkvában lévő magyar kommunistákkal tárgyal, hogy hozzanak létre egy ideiglenes magyar kormányt, vezetője Dálnoky Miklós Béla. 1944-ben átállt a szovjet oldalra csapatával, ezért lett ő az elnök, a régi Horthy rendszert jelképezte, köztudott volt, hogy nem kommunista, jobban támogatták.

Magyar Nemzeti Függetlenségi Front kommunista, szociáldemokrata, független kisgazda, paraszt, polgári demokrata.

Program: háborús bűnösök megbüntetése, szabadságjogok érvényesülése, földreform, bankok, bányák államosítása, alkotmányozó nemzetgyűlés, ideiglenes kormány.

Régi kö kommunista, szociáldemokrata, független kisgazda, paraszt, polgári demokrata.

Program: háborús bűnösök megbüntetése, szabadságjogok érvényesülése, földreform, bankok, bányák államosítása, alkotmányozó nemzetgyűlés, ideiglenes kormány.

Régi közigazgatás megszűnik, szovjetek által felszabadított területeken nemzeti bizottságok.

44 decembere akarnak ideiglenes nemzetgyűlést, téren közfelkiáltással választották tagjait. Célja, hogy leginkább kommunista jelöltek kerüljenek be.

44 december, Debrecen, Molotov állított össze egy elfogadható névsort, másnap ideiglenes nemzetgyűlés, ideiglenes nemzeti kormány.

45 január, fegyverszünet, trianoni határ mögé kell visszavonni csapatainkat, jóvátétel a Szovjetúniónak, Jugoszláviának, Csehszlovákiának. Szövetséges ellenőrző bizottság ellenőrzi, hogy az egyezményeket betartják-e, angol, amerikai, szovjet tagok, vezetője Vorosilov, övé a döntő szó. Ellenőrzi a magyar közintézményeket és pártokat, utasításait a kormánynak végre kellett hajtani, az országgyűlés munkájába is beleszólhatott, a nekik nem tetsző törvényjavaslatokat levehették a napirendről. A közalkalmazottakat igazoló eljárás alá vetik, kiszolgálták-e a nyilasokat. Háborús bűnösöket népbíróság elé vetik.

Földosztás

A Független Kisgazda Párt életképes birtokot(25 hektár) akartak osztani, a többi párt kisebb birtokot akart osztani minden igénylőnek.

Nagy Imre a földművelésügyi miniszter, a kommunista párt delegáltja, saját érdemüknek akarják feltüntetni a földosztást. Lehet majd arra hivatkozni, hogy ezek a birtokok életképtelenek, létre kell hozni a termelő szövetkezeteket.

45. március hivatalos földosztás, a 100 holdnál nagyobb birtokokat szétosztották, átlagosan 5 hold földet kapott egy igénylő.

Kommunisták létrehozták a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséget, a fiatalok többségét megpróbálták megnyerni, kommunista irányítás

45 nyarától előkészítik a választásokat. Általános titkos választójog 20 év felett, kivéve a volt nyilasok és a svábok(német nemzetiségűek).

Vorosilovnál eléri a kommunista párt, hogy Budapesten a rendes választás előtt egy héttel helyhatósági választást rendezzenek, abban bíztak, hogy a kommunisták és a szociáldemokraták jól szerepelnek, ezzel befolyásolhatnák az országos választást, de a kisgazdák nyernek.

Vorosilov ötlete: a négy legerősebb párt közös listán induljon, és egy meghatározott arányban osztozkodjanak. Ezt a többi párt elutasította.

1945. november: választások, tiszta választás.

Eredmények:

Kisgazda Párt 57%

Szociáldemokrata Párt 17%

Kommunista Párt 17%

Parasztpárt 7%

Ellenőrző bizottság javasolja, hogy koalíciós kormányzás legyen. Nyugaton egyedül is alakíthatnának kormányt, abszolút többségük volt.

Belügyminiszteri tisztet a kommunisták szerették volna megszerezni, ha ezt nem kapják meg, akkor nem hajlandóak koalícióra lépni, kilépnek a kormányból. Ellenőrző bizottság avatkozik közbe.

Megalakul a kormány, miniszterelnök Tildy Zoltán, kommunisták megszerzik a gazdasági minisztériumot, vezetője Vas Zoltán.

46 elején vita az államformáról, néhányan meg akarták tartani az alkotmányos királyságot, a többség a köztársaság mellett döntött. Ez történetünk második köztársasága. A parlament köztársasági elnöknek Tildy Zoltánt jelölte, ezért helyette Nagy Ferenc lesz a miniszterelnök a Kisgazda Pártból .

46 elején további ellentétek. A kisgazdák el akarják érni, hogy a helyi közigazgatásokban az országos választási arány szerint osszák el a képviselőket.

A gazdag parasztoktól több földet vettek el, mint amennyit a törvény előírt, ezt szerette volna megszüntetni a Kisgazdapárt. A kommunisták ezt arra használták fel, hogy tömegtüntetéseket szerveztek a kisgazdák ellen, azt állították, hogy vissza akarják venni a földet, de erről szó sem volt.

Létrejön a baloldali blokk, kommunisták, szociáldemokraták és a parasztpárt részvételével. Követelték a földreform védelmét, nehézipar államosítását. Követelésük, hogy a kisgazdák a soraikból távolítsák el a nem demokratikusan gondolkodókat.

Ez a szervezkedés az ellenfelek megosztására kiváló lesz, a szociáldemokraták, kisgazdák és a Parasztpárt két részre oszlik, a bal oldali hajlandó együttműködni a kommunistákka.

A tüntetések hatására a kisgazdák viszakozni, Kovács Béla földművelésügyi miniszter lemond, húsz kisgazda képviselőt kizárnak a parlamentből, ők Magyar Szabadság Párt néven hoznak létre pártot.

Törvényt hoznak létre a demokratikus államrend és a köztársaság védelméről.Koncepciós perek, bebörtönzések alapja lesz. Megkezdődik a nehézipar államosítása. Közigazgatásban újabb átvilágítás, jobboldali érzelműeket eltávolítják, B listázás, kb. 60 ezer embert jelent.

Nagy nyomás alatt voltak a kisgazdák. Nem akarták magukra haragítani a baloldali blokkot, arra számítottak, hogy a békeszerződés után a vöröshadsereg kivonul, majd akkor föllépnek a baloldali erők ellen. Amerikaiak és angolok is ezt tanácsolták.

Néhány szovjet katonát vidéken agyonvertek, élelmet próbáltak elvinni. A kommunisták szerint ezek szervezett merényletek, a kisgazdapárt és a katolikus egyház szervezi ezt. Rajk László belügyminiszter az egyház elleni fellépésre használta fel, feloszlatta a cserkész mozgalmat és egy csomó egyházi egyesületet, összesen 1500 társadalmi egyesülete és egyházi ifjúsági szervezetet. Ez a civil társadalom elleni fellépés, a jobboldali erőkre mért csapás.

Pengő elértéktelenedése, új fizetőeszközre van szükség. A pénz és kereskedelmi viszonyok megszűnnek, áruért árut cseréltek. Értékálló pénz kell, ehhez áru- és aranyfedezet kellett. Kezdték újjáépíteni az országot, magyar munkakedvre lehetett alapozni, Szovjetúniónak is érdeke volt, hogy Magyarországon is helyreálljon az élet. Visszaadtak egy csomó szovjet kézre került Ausztriába hurcolt értéket, aranyat, ezüstöt és műtárgyakat. USA a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét visszaadta Németországból, továbbá 20 millió dollár áruvásárlási hitelt adott.

1946. augusztus 1-jén be lehetett vezetni a forintot.

Németek kitelepítése

Elfogadják a kollektív bűnösséget, minden német nemzetiségű háborús bűnösnek tekinthető. Csehszlovákiából, Lengyelországból, Magyarországról ki lehet őket telepíteni Németországba. Először csak az SS és a Volksburg tagjait akarták kitelepíteni, később a magyar kormány kb. 200 000 embert, Vorosilov 500 000 embert akart kitelepíteni, nem is volt ennyi német Magyarországon. 45-47 között kb. 220 000 németet telepítenek ki hazánkból. Fejenként 20 kilónyi csomagot vihettek magukkal.

Békeszerződés

46-ban magyar küldöttség megy Moszkvába Nagy Ferenc vezetésével.

A fegyverszüneti feltételek érvényesülnek

- trianoni határok megtartása, de további 3 falut elcsatolnak Pozsony védelme érdekében.

- 300 millió dollár jóvátétel fizetése Jugoszláviának, Csehszlovákiának és a Szovjetúniónak.

- Hadsereg maximalizálása 65 ezer főben, ebből 60 ezer fő szárazföldi haderő, 5 ezer fő légierő

1947. februárban Párizsban írja alá Gyöngyösi János külügyminiszter.

Rosszabb, mint az I. világháborús béke, mivel a kisebbségi jogokat semmi sem védelmezi.

A békeszerződés után a szovjetek nem vonják vissza csapataikat. Arra hivatkoznak, hogy az ausztriai megszálló csapataikkal nem tudnák tartani a kapcsolatot.

A jobboldali erők úgy döntenek, hogy fel kell lépni a kommunista párt ellen, illetve saját pártjukon belül a baloldali erők ellen. Cél: a pártból kiszorítani azokat.

Törvényjavaslat a parasztság érdekképviseletéről:

Szerették volna a parasztság politikai erejét növelni, ez erősítette volna jobboldal bázisát. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság megakadályozta, hogy ezt a parlamentben tárgyalják.

Jobboldali csoportok vezéralakjai:

Kisgazdapárt- Nagy Ferenc, Kovács Béla, Varga Béla

Parasztpárt- Kovács Imre

Szociáldemokrata Párt- Peyer Károly, Kéthly Anna

Azzal akarták meggyőzni a tagságot, hogy ha a Kommunista Párt befolyása tovább nő, akkor proletár-diktatúra lesz.

Első koncepciós per

Magyar Közösség egy titkos szervezet, remek ürügy a kommunistáknak, rájuk fogták, hogy meg akarták dönteni a köztársaságot. A vezető Donáth Györgyöt kivégezték.

Ezzel a kisgazdákra újabb nyomást lehetett gyakorolni. 13 képviselőt ki kellett zárni a parlamentből. Ezután tiltakozásul több képviselő kivált, új pártokat hoztak létre, pl.: Magyar Függetlenségi Párt, ezek a kisgazdáktól vonnak el szavazatot.

A kisgazdák főtitkárát, Kovács Bélát elrabolták, a Szovjetúnióba hurcolták.

1947-ben a miniszterelnök, Nagy Ferenc Svájcba utazik, távolléte alatt belekeverték a Magyar Közösség ügyébe, azzal gyanúsítják, hogy tagja volt.

Tudta nélkül bejelentik, hogy Nagy Ferenc lemondott a miniszterelnökségről. Megzsarolják, hogy maradjon Svájcban, a családja kiutazhat hozzá, az autót, amivel kiment, megtarthatja. Erre hivatkozva időközi választásokat lehet kiírni.

A Kisgazdapárt tagja, Dinnyés Lajos lett a miniszterelnök, ő már a kommunisták embere. Módosítják a választójogi törvényt, azok a köztisztviselők, akik B listára kerültek, nem szavazhatnak.

47-ben Tildy Zoltán feloszlatta a parlamentet, kiírta a választást. Ez egy kikényszerített választás, nem tiszta.

Újabb pártok indulnak:

Magyar Függetlenségi Párt

Demokrata Néppárt

Független Magyar Demokrata Párt

Ezeket a pártokat azok alapították, akiket kizárta a Kisgazda Pártból, megosztották a kisgazdák szavazó táborát, és így szavazatokat vontak el tőlük.

Kékcédulás választási csalás, ezt a cédulát azoknak készítették, akik nem lakóhelyükön szavaznak, vasutasoknak, szolgálati úton lévőknek, a Kommunista Párt híveit ellátta hamis igazolólapokkal , ők több helyen szavaztak.

Eredmény:

Kommunisták: 22%

Demokrata Néppárt: 16%

Kisgazda Párt: 15%

Szociáldemokrata Párt: 15%

Magyar Függetlenségi Párt: 13%

Parasztpárt: 8%

Független Magyar Demokrata Párt: 5%

Elvileg a kommunisták nélkül lehetett volna egy koalíciós kormányt létrehozni: Ezt a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elutasítja, de a Kisgazdák és a Szociáldemokraták szerették volna. Végül ugyan az a négy párt lépett koalícióra, mint 45-ben.

1947-től felgyorsulnak az államosítások.

A nagy bankok államosítása megtörténik.

48-ban a 100 főnél több embert foglalkoztató ipari üzemeket,

49-ben a 10 főnél több embert foglalkoztató ipari üzemeket államosítják.

Demokratikus pártok vezetőinek megzsarolása, eltávolítása a pártból.

1947 őszén a kommunisták immár a proletárdiktatúra kierőszakolására törekedtek, ezért napirendre tűzték a Szociáldemokrata Párt felszámolását. Heves támadások után 1948 elején a kommunistabarát Marosán György irányításával eltávolították a szociáldemokrata értékekhez ragaszkodó vezetőket - Kéthly Annát, Szeder Ferencet és társaikat -, majd a nélkülük lebonyolított kongresszuson határozatot hoztak a kommunistákkal való egyesülésről.

1948 júniusában a két párt megrendezte egyesülési kongresszusát, és a kommunista elvek alapján létrehozták a Magyar Dolgozók Pártját (MDP). Elnöke Szakasits Árpád, főtitkára, tényleges vezetője Rákosi Mátyás lett.

A kékcédulás választás után a kommunisták lehetetlenné tették az ellenzéki pártok működését. Ezek vezetői - a koalíciós pártok több vezetőjével együtt - a várható letartóztatás elől külföldre távoztak. Köztük volt a parasztpárti Kovács Imre és a szociáldemokrata pártból eltávolított Peyer Károly is. 1948 nyarán Szakasits Árpádot ültették Tildy köztársasági elnök helyére, majd a miniszterelnöki széket a kommunistákat mindenben kiszolgáló kisgazdapárti Dobi Istvánnak adták.

A szociáldemokraták beolvasztása és a demokratikus ellenzéki pártok lehetetlenné tétele után a formálisan még létező kisgazdapárt és parasztpárt eltüntetésére 1949-ben - Rákosi és Rajk vezetésével - létre hozták a Magyar Függetlenségi Népfrontot, amibe a két pártnak testületileg be kellett lépni. Ezzel formálisan is létrejött az egypártrendszer.

1949-ben megrendezték az első egypárti "választást", ahol csak a Népfront - azaz a kommunisták - jelöltjeire lehetett szavazni, akik így megkapták a szavazatok 96%-át. Ezzel befejeződött a proletárdiktatúra kierőszakolásának folyamata.

1949-ben az egypárti parlament elfogadta az új, szovjet típusú alkotmányt.

A köztársasági elnök helyét az Elnöki Tanács foglalta el, mely törvényerejű rendeleteket alkothatott. 1950-ben elfogadták a tanácstörvényt, mely szovjet mintára alakította át a helyi közigazgatást.