Az antikvitás irodalmából
Történelmi háttér
Athén kiemelkedése
- ie. 3-2. évezredben telepednek meg a görög törzsek a Balkán-félszigeten
- poliszokba (városállamok) tömörülnek
- gyakori hadjáratok: kezdetben rablóhadjáratok
- jelentős a Trója elleni, 10 évig tartó háború
- ie. 5. században a Perzsa Birodalom Hellász ellen indul
- megállítására Athén és Spárta vállalkozik
- 478-ban Athén megszervezi a déloszi szövetséget
- Athén Periklész korában (ie. 5. század) éli virágkorát
- a Földközi-tenger leggazdagabb állama
- politikai szabadság, demokrácia, jólét
- Athén a szellemi élet központjává válik az ókori Hellászban
- „az európai kultúra bölcsője”
- képzőművészet: Pheidiász, Müron (Diszkoszvető)
Homérosz eposzai
- Homéroszról keveset tudunk
- a legenda szerint vak énekes, az ókori szobrászat is így ábrázolja
- nagyban hozzájárult a görög hit- és mondavilág fennmaradásához
- eposz műfaj megteremtése
- egy egész nép számára fontos történést elbeszélő nagyepikai mű
- középpontjában egy istenek által támogatott, különleges képességű hős áll
- eposzi kötöttségek, elemek meghatározása
- szerkezet: invokáció, propozíció, expozíció (in medias res), enumeráció
- kellékek: állandó jelzők, epizódok, deus ex machina, epikus hasonlatok
- reflexió: elmélkedés, írói magyarázatok
- forma: időmértékes verselés, hexameter
- Homérosz eposzainak anyaga a Trója elleni háború mondaköréből kerül ki
- egész nemzet sorsát eldöntő események leírása
- főhős az aktuális embereszményt testesíti meg; istenek segítik
- magasztos, patetikus hangnem
Iliász
- Akhilleusz nem harcol Trójánál
- barátját, Patrokloszt párbajban megöli Hektór, trójai fővezér
- Akhilleusz ezután bosszúvágyból mégis harcba száll, megöli Hektórt
- a holttestet megszégyeníti[ST1], körbehurcolja a városon
- Priamosz (Hektór apja) gyásza láttán részvétet érez, és kiadja a hullát
- végén 10 napos fegyverszünet a halottak eltemetése végett
Odüsszeia
- Odüsszeusz bolyongásai, majd hazatérése Ithaka szigetére
- szerkezet: 12 ének előzmény, 12 ének jelenbeli cselekmény
- 1-4: Ithaka, Pülosz, Spárta, 5–8: Ogügié, Szkhéria
- 9-12: Odüsszeusz elmeséli kalandjait
- 13-24: leszámolás a haszonleső kérőkkel
- embereszmény itt már az istenekhez hasonlóan bölcs, gondolkodó hős
- tudásvágy, közösségi felelősség, emberség, szellemi-fizikai kiválóság
- istenek szerepe korlátozott, nem csak ők irányítják az ember sorsát
- saját vétkeiért mindenkinek saját magának kell felelnie
A görög színház
- történelmi események változást idéztek elő az emberek gondolkodásában
- örökös változás, a biztonság hiányának élménye alakul ki a démoszban
- a kor szellemiségét leginkább a dráma műfaja képes megjeleníteni
- a görög dráma eredete vallásos szertartásokhoz kapcsolódik
- kórus Dionüszosz életét énekli meg
- karvezető idővel kiválik a kórusból; később két, majd három színész
- Dionüszosz-kultusz helyét lassan átveszi egyes mondakörök színpadra állítása
- legfontosabbak a trójai, mükénei és a thébai mondakörök
- a márciusi Dionüszia legjelentősebb elemévé válik a drámai verseny
- eleinte csak tragédiák, később komédiák is
- tragédiaköltők jellemző műfaja a tetralógia: 3 tragédia + 1 szatírjáték
- az ünnepségek lebonyolítása magával vonta a színház épületének kialakulását
- domboldalon, félkör alakú lépcsőzetes padsorok
- orkhésztra: tánctér a karnak; a színpad nem ad lehetőséget sok mozgásra
- álarc, koturnus: magasított papucs[ST2]
- a színház virágkora az ie. V. században, Periklész idején volt
A görög dráma
A dráma
- a líra és az epika mellett a harmadik műnem
- két fő műfaja a tragédia (szomorújáték) és a komédia (vígjáték)
- tragédia: meghatározó eleme a tragikum, az értékek pusztulása
- színmű a XIX. században alakul ki
- általában színpadra szánt alkotás
- akció: cselekvés, mozgás a színpadon
- dikció: beszéd, gesztusok, mimika
- hármas egység
- hely: cselekmény egy adott helyszínen játszódik
- idő: szűk határok, általában 1 nap
- cselekmény: egységes és zárt, egy szálon fut
- kötött szerkezet
- expozíció, bonyodalom, drámai harc, tetőpont, megoldás
- modern alkotások ettől eltérhetnek, pl. Csehov konfliktus nélküli drámái
Jellemző elemek
- prologosz: mű kezdetén a főhős monológja vagy két szereplő dialógusa
- parodosz: első kardal, a bevonulás ideje alatt
- sztaszimon: további kardalok
- epeiszodion: párbeszéd két kardal között
- kommosz: szereplők és a kar közötti lírai dialógus
- exodosz: utolsó kardal utáni végkifejlet
- exodikon: a kórus elvonulásakor énekelt rövid életbölcsesség
Fontosabb alkotók és műveik
- Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, Oltalomkeresők, Perzsák
- két színészt alkalmaz, növeli a párbeszéd szerepét
- Euripidész: Medeia, Elektra
- realista ábrázolás, lelki folyamatok megjelenítése
- Szophoklész: Oidipusz-trilógia, Antigoné
- Arisztotelész: Poétika – elemző mű a görög drámáról
Szophoklész: Antigoné
Szophoklész (ie. 496–406)
- a legsikeresebb görög drámaíró
- 120 műve közül 7 maradt fenn
- 24-szer nyer drámaversenyt
- Arisztotelész az ő műveit tartja a tragédiák mintaképének
- színháztörténeti újítások: három színész, díszletek, kórus létszámának emelése
- Babits szerint műveiben nem a részletek dominálnak
- ennek ellenére az apró részletek is ki vannak dolgozva
- minden részlet az egésznek hatását szolgálja
Az Antigoné drámai jellemzői
- egyetlen konfliktus köré épül
- világi és isteni törvények ütközése Kreón és Antigoné alakján keresztül
- alaptétel: embertelenséget még parancsra sem szabad elkövetni
- főszereplő a korban mindenki által elfogadott erkölcsi elveket képvisel
- Antigoné egy eszme megtestesítője: a lelkiismeret törvényeit képviseli
- megbukik, ezzel éri el eredeti célját
- drámai cselekmény a nézőt állásfoglalásra kényszeríti a nézőt
- Szophoklész a jellemábrázolással érzékelteti saját állásfoglalását
- a kar a vének tanácsát alakítja, szintén az írói véleményt tükrözve
- a végkifejletben helyreáll az erkölcsi világrend
- Kreón bukásával visszatér a demokrácia, Athén politikai alapeszméje
- a néző rádöbben, hogy az antigonéi magatartás hiányzik az életből
Szerkezet
- expozíció: Antigoné és Iszméné párbeszéde
- Kreón a hatalomtól megrészegedve első rendeletével mindjárt viszályt szít
- bonyodalom: Antigoné a tilalom ellenére eltemeti testvérét, Polüneikészt
- Kreónban tudatosul, hogy hatalma korlátozott, tekintélye megcsorbult
- megkísérli jobb belátásra bírni Antigonét – sikertelenül
- Iszméné a húga mellé áll, vétlenül is vállalná a büntetést, Antigoné elutasítja
- további bonyodalmak: Kreón konfliktusa fiával, a kar figyelmezteti Kreónt
- Haimón megjelenése késleltető mozzanat
- Kreón mondvacsinált, önző érvekkel próbálja meggyőzni fiát
- Haimón szerint „Mást is megöl [Antigoné] halála”, Kreón magára érti – hiba
- Kreón végleg magára marad, a kar is elpártol tőle, zsarnoknak bélyegzi
- tetőpont: Teiresziász megjelenik, Antigonét elhurcolják
- Kreón látszólag győz, de Teiresziász figyelmezteti: a fiával fog fizetni tetteiért
- a karvezető gyors cselekvésre ösztönöz, Kreón megtörik
- végkifejlet: Antigoné, Haimón, Eurüdiké halála, Kreón erkölcsi összeomlása
- az eseményekről hírnökök útján értesülünk
- Kreón összeomlása nem tragikus bukás, hanem jogos büntetés
- a tragédiát Kreón személyisége (hybrisz) és megkésett felismerése okozta
Alapvető konfliktusok
- Antigoné és Kreón szembenállása – eköré épül a többi konfliktus
- Antigoné az emberség és az istenek íratlan törvényeit követi
- Kreón nem engedi eltemetni Polüneikészt, mivel Théba ellen támadt
- Antigoné és Iszméné konfliktusa
- Iszméné fél, nem mer szembeszállni Kreónnal
- Haimón és Kreón
- Haimón szereti Antigonét, nem ért egyet apja parancsával
- Teiresziász és Kreón
- Teiresziász megjósolja a gyászos véget, de Kreón nem hisz nek
