A magyar gazdaság a XIV-XVI. században

 

Előzmények:

·         Trónviszályok+tatárjárás+1301. Árpád-ház kihalásaàMo. gazdasága hanyatlik

ANJOU-HÁZ

Károly Róbert (1308-1342)

·         Nápolyi Anjou-dinasztia tagja

·         A pápa támogatja

·         Többször is megkoronázzák (1301; 1308; 1309)

·         3 leszármazott küzd a trónért:

o    Anjou Károly

o    Premysl Vencel

o    Wittelsbach Ottó

·         1310-től már legálisan az ország királya

·         Célja: egy új, erős, központosított állam létrehozásaàtudatos gazdaságpolitika

o    Leszámol a kiskirályokkal (1312. rozgonyi csata)

o    1321. Csák Máté halála

·         Honor birtokrendszeràegy új bárói réteget emel fel (Szécsiek, Újlakiak, Kanizsaiak, Széchényiek), akik a királyi tulajdon kezelőivé válhattak és akár 10-20 vár birtoklása is járt vele

·         Regáléjövedelmekàkirályi felségjogon szerzett jövedelmek:

o    Bányamonopólium (a bányászat joga csak a királyt illeti)

o    Pénzverés monopóliuma (a kitermelt nemesfémeket kizárólag a királyi pénzverdébe lehet szállítani)

o    Harmincadvám (külkereskedelmi vám)

o    Urbura (bányabér): bányászati jogért fizetett adó à bányászat fellendülése

§  A kitermelt arany 1/10-ét és az ezüst 1/8-át fizették a földesurak, ennek az 1/3 része a földesúré maradt, 2/3-a pedig a királyé; a maradék nemesfémet (9/10 arany és 7/8 ezüst) kötelező beváltani vert pénzre

§  Az állami bevételeket a kamarák szedték be, élükön kamaraispánok, felettesük a tárnokmester (Nekcsei Demeter)

§  Leghíresebb bányavárosok: Körmöcbánya (arany), Selmecbánya (ezüst), Besztercebánya (réz)

o    Kamara haszna: pénzrontásból származó jövedelem

§  Pénzrontás: évente beszedik a pénzt, csökkentik a nemesfém tartalmát, így az értéke is lecsökken

·         1325-ben bevezeti a firenzei mintára veretett liliomos aranyforintot és ezüstdénárt

o    Elesik a kamara hasznától à ennek pótlására vezeti be 1336-ban a kapuadót

§  Kapuadó: első állami jobbágyi adó, miszerint jobbágytelkenként évente 18 dénárt kell beszolgáltatni

·         Károly Róbert támogatta a szabad királyi városokat, ennek fejében azoknak egy összegben kellett adózniuk

 

 

Külpolitika:

·         1335: visegrádi királytalálkozón Károly Róbert, III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király megállapodnak egy Bécset megkerülő kereskedelmi útvonal létrehozásában (mivel Bécsnek árumegállító joga volt)

o    Magyarországon ezután az árutermelés és pénzgazdálkodás fellendül

 

Nagy Lajos (1342-1382)

·         Uralkodásának idején az ország gazdasága tovább virágzik

·         Hódító háborúk -> Horvátországot és Dalmáciát is a fennhatósága alá helyezi

·         Kázmér halála után (1370) elfoglalja a lengyel trónt

·         Mo. és Lengyelo. között perszonáluniós viszony (közös király, de a két állam minden másban önálló)

·         1351-ben hozott törvényeivel az Aranybullát kívánta megújítani, amivel a nemesség alapvető szabadságjogait biztosította (adómentesség, törvényes ítélet nélkül nem fogható el, háza sérthetetlen, csak az ország védelmére köteles hadra kelni)

o    A végrendelkezési szabadságot azonban megszüntette, illetve bevezette az ősiség törvényét: a birtok csak apáról fiúra szállhatott, a fiúágon kihalt nemzetségek birtokai a háramlási jog révén a király kezére szálltak

o    A törvényesített ősiség védte a nemesi birtok egységét és megóvta attól, hogy a bárók kezére jusson. Ez a törvény 1848-ig létezett Magyarországon

·         Bevezette a kilencedet: olyan terményadó, mely a jobbágyok terheinek egységesítésére szolgál a nemesek előnyére, miszerint a termény 9. tizedét kötelesek beszolgáltatni a földesúrnak.

o    A 10. tized az egyháznak jutott, ez volt az ún. dézsma a 19. századig

·         Cenzus: a jobbágyok két részletben való adózása, valamint évi háromszori ajándék a gazdáiknak

·         A földesúri birtokokon alakultak ki a mezővárosok, melyek egy összegben adóztak, illetve saját bírót választhattak

o    Magas volt a mezőgazdaságból élők számaàfejlett mezőgazdaság

·         Céhek megjelenéseàipar fejlődése

VEGYESHÁZ

Luxemburgi Zsigmond (1387-1437)

·         I. Lajos veje

·         Kisebb trónviszályokból és a bárói ligák közül ő került ki győztesen

·         Támogatóinak a honor birtokokat örök birtokként adományozta, így emelte bárói rangra pl. a Rozgonyiakat, Perényieket vagy a Cilleieket, akikkel együtt kormányzott

·         Zsigmond támogatta a városok fejlődését:

o    Kiváltságokat adományozott

o    Támogatta az ottani képviselők/nemesek renddé szerveződését

o    Elősegítette az egységes súly-és mértékrendszer elterjedését

o    Vámkedvezményeket adott a hazai kereskedőknek

o    1402-ben a királyi városoknak, köztük Pozsonynak, Sopronnak, Nagyszombatnak és Bártfának árumegállító jogot adott

o    Legfontosabb városok az előzőeken kívül: Buda, Pest, Sopron, Pozsony, Kassa, Bártfa, Eperjes, Nagyszombat

·         Pénzügyi nehézségek miatt azonban egyes városok elzálogosítása, vagy pénzrontás

Hunyadi Mátyás (1458-1490)

·         Hunyadi János fia

·         Lecserélte a régi főméltóságokat és új bárókat emelt maga mellé, pl. Országh Mihály, Szapolyaiak, Báthoriak

·         Hogy a bárókat megfékezze, visszavette regáléjövedelmeit

·         A fontosabb méltóságokba saját embereit juttatta (alacsonyabb származású szakértőket is meghívott, ugyanis ők hűségesek maradtak hozzá)

·         1464-ben Székesfehérváron megkoronázták ezután a hatalom központosítására törekedett

·         A legfontosabb államügyeket a királyi tanács helyett a tanult köznemesekből és a jobbágyokból álló nagy kancelláriára bízta

·         Igazságszolgáltatás: a „király személyes jelenlétének bírósága”, élén: personalis/személynök

·         1467-től kapuadó helyett füstpénz à évi 20 dénár (olyan kincstári adó, melyet háztartásonként szedte be)

·         Rendkívüli hadiadó: évente akár kétszer is beszedett 1 aranyforint

·         Fontos jövedelmek még:

o    Regáléjövedelmek

o    Városok adói

o    Saját birtokainak adói

·         Harmincadvám à koronavám (királyi városok egy összegben való adózása)

·         A pénzügyi reformok által Mátyás bevétele megnőtt à bevétel: évi 500-700 ezer forint

·         Jövedelmeiből fizette a zsoldosokból álló „Fekete Sereget” és hivatali apparátusát

·         Kincstartóság: adók, sójövedelem, pénzverő- és bányakamarák haszna és vámok; élén Janus Pannonius, majd Ernuszt János

·         A külkereskedelem kevés hasznot hozott à inkább a központi fekvésű városok gazdasága lendült fel

·         Mezőgazdaság fontos à mezővárosok száma ugrásszerűen növekedik

·         Állattenyésztés és szőlőtermesztés is virágzásnak indult

·         Mátyás uralkodása alatt kiépül a rend, a jó pénz, a békés kereskedés, az állandó hadsereg, török ellen kiépített végvári láncolat, művelődés, művészet

·         A túladóztatott ország azonban kimerült

·         Az adóterhek főleg a jobbágyságot sújtották

·         Mátyás halála után a gazdaság hanyatlásnak indult, és a főurak kezébe került a hatalom

JAGELLÓ-KOR

II. Jagelló Ulászló (1490-1516)

·         Cseh király

·         Már uralkodása elején a pénzügyek és az adópolitika irányításának jogát

·         Bárók célja: Mátyás által kiépített államszervezet megsemmisítése (zsoldossereg megsemmisítése is cél)

·         1490-ben megsemmisül a „Fekete Sereg”

·         Rendkívüli hadiadó eltörlése (bárók célja ezzel, hogy a jobbágyok nekik többet adózzanak)

·         Bányák és vámok jövedelmének nagy részét is főleg a bárók szerezték meg

o    Az állami bevételek Mátyás időszakához képest 60-80%-kal csökkentek

·         Tényleges hatalom a bárók kezében (már saját birtokaikon szedhették be a királyi jövedelmeket)

·         1492: a kilencedet terményben kell fizetni

·         A keresztes háborúk miatt az ország keleti részén megjelent a munkaerőhiány, sőt, a fősereg kereszteseinek fosztogatása tovább növelte a problémát

·         1514: Dózsa György-féle parasztfelkelés à megtiltják a jobbágyok szabad költözését: röghözkötés + egy napos robot a földesúr allódiumán

 

II. Lajos (1516-1526)

·         Gyenge királyi hatalom à kormányzás a királyi tanács (bárók, főpapok, köznemesek) kezében

·         Kincstári jövedelmek nagy része a bárókat illeti

·         Pénzhiány à elhanyagolják a végvárrendszert

·         II. Lajos visszavette a bányákat a bérlőktől, majd új ezüstpénzt vezetett be à még sincs kellő jövedelem

·         Polgárháborúk, várháborúk, törökkel való küzdelem

o    Felemészti az összes jövedelmet

·         Az ország 3 részre szakadása után a Hódoltság területén a jobbágyoknak kettős adózás (töröknek és a nemességnek is)

·         Kontinentális munkamegosztás à export felélénkül

·         Fő kereskedelmi partnerek: délnémet tartományok, Észak-Itália, Csehország, Szilézia

·         Import: iparcikkek, textíliák, fémáru àkézműipar hanyatlása (kivéve ötvösség)

·         A század végére az állatkivitel visszaesett

·         A Jagellók idején Magyarország gazdasága hanyatlott

 

Összegzés:

·         A magyar gazdaság virágzik Károly Róbert uralkodásának idején

·         Ez a virágzás folytatódik Nagy Lajosnál

·         Luxemburgi Zsigmond idején kissé visszaesik ez az állapot, mely főleg a jobbágyokra van kedvezőtlen hatással (telekaprózódás miatt lesüllyednek, ezért elindul a zselléresedés folyamata)

·         Hunyadi Mátyásnak volt a legtöbb bevétele, melyet a hatalmas adókból nyert (az adózás a társadalom minden rétegét érintette) à a gazdaság ismét virágzik, azonban a túladóztatott nép kimerül

·         Magyarország gazdasága a Jagellók idején kezd el látványosabban hanyatlani, és ez az állapot lesz jellemző utána is (a törökkel való harc pedig tovább mélyíti a problémákat)

Kazinczy Ferenc, az első nagyhatású nyelvművelő

Kazinczy munkásságának kezdetén (a 18. század végén) fordítani kezdett, és ennek során a stílusra és a nyelvre terelődött a figyelme. Fontosnak vélte, hogy idegen nyelvi minták alapján áttett szavakkal és kifejezésekkel, fordulatokkal bővüljön a magyar nyelv készlete, de nem volt híve a szófaragásnak. Mindeközben azért olykor maga is használt régről felelevenített vagy újonnan alkotott szavakat. A szófaragványokkal kapcsolatban viszont - mint fentebb már szóba került - megírta az első ortológus (!) kritikát, amelyben megszabta az újító lehetőségeit, stiláris korlátait.

Franz Kafka: Az átváltozás

Amikor egy reggel Gregor Samsa nyugtalan álmából felébredt, szörnyű féreggé változva találta magát ágyában. Páncélszerűen kemény hátán feküdt, és ha kissé fölemelte a fejét, meglátta domború, barna, ív alakú, kemény szelvényekkel ízelt hasát, amelyen alig maradt már meg végleg lecsúszni készülő paplana. Számtalan, testének egyéb méreteihez képest siralmasan vékony lába tehetetlenül kapálódzott szeme előtt.

A középkor

Történelmi változások, világnézeti átalakulás A hatalmas Római Birodalom, mely évszázadokon át a civilizáció és a romanizált görög kultúra terjesztésével betöltötte történelmi küldetését, a 3. századtól kezdve észrevehetôen hanyatlani kezdett. A rabszolgatartó római társadalom és állam leküzdhetetlen válságba jutott. A birodalom terjeszkedése már a császárság korának elején megtorpant, s egyre kevesebb rabszolga került Rómába. A rabszolgatartásra épülô gazdaság fejlôdése megállt, majd megindult lassú hanyatlása. A gazdaságilag s erkölcsileg megingott impérium képtelen volt ellenállni a népvándorlás által mozgásba hozott, három égtáj felôl támadó barbár (fôleg germán) törzsek meg-megújuló rohamának.

Az EU főbb intézményei működése, döntési rendszere

Az Európai Unió nem csupán egy politikai-gazdasági társulás, hanem érték- és életközösség is. Alappillérként jelennek meg benne a demokratikus elvek (emberi jogok, szolidaritás, demokratizmus), és polgárainak igyekszik békét, biztonságot és stabilitást nyújtani. Az EU célja: a nemzetek feletti Európa megteremtése – közös jövőt épít, esélyt ad a közös jólétre.

Mária Terézia reformjai

III. Károly -bár még életében minden jelentôsebb állammal elfogadtatta a Pragmatica Sanctiot, a leányági örökösödést- halála után leánya, Mária Terézia trónralépésével 1740-ben mégis azonnal kitör az osztrák örökösödési háború.

Vége a nyárnak - kezdődik az iskola - ismét sok diák fo érettségézni

Az oldal ismét beindul az ősszel. A legtöbben még nem hiszitek el, hogy vége a nyárnak és vége a szabadságnak és a töménytelen bulizásnak. Talán igazatok van abban, hogy most megint egy kötöttebb időszak jön az iskolai elfoglaltságok miatt. Én viszont azt mondom, hogy ilyen évetek még nem volt a középiskolában érettségizők. Itt már mindenki céltudatosan a felvételire és az érettségire készül. Saját példám is jól mutatja, hogy tudtam a követelményeket - érettségi tárgyak listája = ezek számítanak a felvételipontokba, felvételi tárgyak, amik súlyozottabb kerültek elszámolásra a felvételi eljárás során. Ezek a tárgyak voltak csak fontosak - nekem kimondottan csak a matekra és az informatikára kellett figyelnem. Ezek ellenére az érettségimben egy mgyar 4es csusszant bele. Ez is azt mutatja, hogy nem bölcsész pályán folytattam. Csöndben jegyzem meg azt, hogy az érettségi előtti két félév végén minden érettségi tárgyból 5ös szerepelt a bizonyítványomban. Nem szabad elfeledkezni az egyéb pontokról sem - nyelvvizsga, emelt érettségi, képesítések, sport és verseny eredmények stb. A sok apró részletnek köszönhetően sokan az átlagnál könnyebben kerülhettek be a felsőoktatási intézményekbe - egyetem, főiskola, felsőfokú továbbképzések ( pl OKJ ). 

A hangsúly a tervezésen és a célok meghatározásán van. Így optimálisan ki lehet használni ezt az évet úgy, hogy meg sem kell szakadni. Jut idő bulizni, pihenni, barátokkal lógni és még a sportot vagy párkapcsolatot se kell hanyagolni. Az érettségi csak egy ugródeszka a következő lépcsőfok, a főiskola/egyetem előtt, amin át kell lépni és biztos tudással hozni az elvárt minimális szintet - a kettes érettségivel még be lehet jutni pár helyre, DE saját tanárok előtt mindenképpen könnyebb ennél jobb jegyet szerezni, így a gyengébb tanulók is 1-2 jeggyel jobb jegyeket szerezhetnek. Nem szabad elfelejteni, hogy mindennek az alapja a felkészülés és a tanulás. 

A legnagyobb gondot az izgulás okozza, ami elkerülhető, DE nem érdemes trükközni, mert ez a vizsgák velejárója. Ha trükközni nem szabad, akkor parázni még inkább nem. El kell fogadni, hogy életetek első - nyelvvizsga nem számít - nagy megmérettetése, amit jobban beharangoznak, mint ahogy az tényleg esen történni fog.

A felkészüléshez én ezzel a pár tétellel járulok hozzá, ha gond lenne, akkor nyugodtan írjatok, ahol tudok segítek. Küldhettek tételeket, panaszokat, észrevételeket. Ezek közül minden olyan ki fog kerülni az oldalra, ami azt bármilyen szinten is előrébb viszi - jól megfogalmazott kritikákat mindenképpen kiteszek, gyalázkodó leveleket csak akkor, ha le tudom butítani annyira, hogy ezek után elrettentő példaként funkcionáljon.

Köszönöm az eddig megtisztelő figyelmeteket: a szerkesztő

Egynyelvű szótárak - Emelt szintű nyelvtan érettségi tételek kidolgozás

Szótárak: Szócikkek, nyelvészeti segédeszközök, valamilyen szempont szerinti rendszerezése.

Célja: gyakorlati (a két- vagy többnyelvű szótárak) és tudományos (egynyelvű).

A szótárazás nem új keletű dolog, a kódexek korában már készítettek:. 
glosszákat- ezek voltak az első szójegyzékek, melyek lehettek:

interlineárisak – tehát két sor közé írták és

marginális – a lap szélire jegyezték fel a szavakat.

A leghíresebb szótár 1502-ből Ambrózius Calepius egynyelvű szótára. Nálunk az első kétnyelvű (latin-magyar) a Szenci Molnár Albert által összeállított Nünbergi szótár 1604-ből.

Az egynyelvű szótárak csoportjai:

1. értelmező szótárak (megmagyarázza a szó jelentését)

2. tájszótárak (egy adott régió szavait rögzíti)

3. történeti szótárak (régi nyelvállapotok szókincse)

4. etimológiai szótárak (azt vizsgálja, honnan származik a szó)

5. írói szótárak (egy-egy író szókincse, ami nyelvállapotra utal vissza)

6. szinonimaszótár

7. sajátos rendeltetésű szótárak (pl. régi magyar családnevek, Bakaszótár, Diákszótár, stb.)

8. helyesírási szótárak

1. Értelmező szótárak

Leírják a főbb jelentéstartalom jegyeit, (szó, szófaj, nyelvi réteg, jelentések, szószerkezetek az illető szóval) idegen szóval megadják, szinonimákat közöl.

Története: 1844-ben írtak ki először értelmező szótárra pályázatot, ezt Czuczor Gergely és Fogarasi János nyerte meg. Ez a szótár 4 kötetes volt, és 1862-74-ig jelent meg, ebben eredetmagyarázat is van.

- Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára , 2 kötetes 1867-1. kötet, 1872. – 2. kötet. A 19. sz. köz- és szépirodalmi szókincsét rögzíti, stílusárnyalatokat is megkülönböztet, táj és idegen szavakat is alkalmaz.

- Balassa József: A magyar nyelv szótára. 1940-ben jelenik meg, már nyelvhelyességi szempontokat is bevezet, pl. kerülendő x-nek az alkalmazása.

- Országh László- Bárczi Géza: A magyar nyelv értelmező szótára. 1953-62-ig jelent meg, köznapi szókincset dolgoz fel, szak- és műszavakat használ, tájszavakban jelöli a kiejtést, a származási helyet, a szavak időrendi elhelyezését.

- az előző rövidített változata: Magyar értelmező kéziszótár (Juhász József-Szőke István-O. Nagy Gábor- Kovalovszky Miklós) 1972. Ez már rajzokat, ábrákat, nyelvhelyességet, köz-és szaknyelvet is feldolgoz.

A legújabb: Magyar értelmező kéziszótár Szerk. Juhász József et al. Budapest: Akadémiai. 2006. ISBN 963 05 8024 1

A szótár szócikkekből áll, a szócikk a címszótól a másik címszóig tart. Ezek ábécérendben követik egymást.

A szócikk felépítése: címszó, gyakorisági szám (a címszó előfordulási gyakoriságát jelzi 1-5 között, az 1=gyakori) szófaj, alapjelentés (1.), milyen nyelvi rétegbe tartozik – ez rövidítve; az alapjelentés értelmezése, példa, 2-3 vagy több mellékjelentés, értelmezés.

2. Tájszótárak

A nyelvjárásgyűjtést korábban laikus emberek, papok, tanítók végezték, leginkább a szókincsre koncentrálva. A Magyar Nyelvőr 1930 indulásával folyamatos tájszógyűjtés lesz jellemző. Kialakul mint tudományág: a nyelvjárástan. 1930-tól Csűry Bálint karolja fel ezt az ügyet, akkor már nyelvészek gyűjtenek tájszavakat, kialakítják az egységes hangjelölést, kiterjesztik a nyelvjárástant más tudományokra pl. irodalom, történelem.

a, Általános tájszótár: gyűjti az alaki (kanál-kalán), a jelentésbeli (bogár) és a valódi tájszavakat (peco, tócsni) és az összes magyar nyelvjárást feldolgozza.

- Magyar tájszótár T.SZ. 1838. Buda. A Magyar Tudós Társaság gondozásában jelent meg, az előszót Döbrentei Gábor, az utószót Toldy Ferenc írta, de a szerkesztője nem ismert, talán Vörösmarty vagy Kecskeméti Csapó Dániel volt. A finnugor népek körében ez az első tájszótár, mindhárom típusú tájszót gyűjti, nem minden nyelvjárásból, a szó pontos lelőhelyét közli.

- Szinnyei József: Magyar tájszótár M.T.SZ. 1. kötete 1893. 2. kötet 1897-1901. Az előszóban a nyelvjáráskutatás történetét és módszereit taglalja. Felépítése: a, megadja a jelentését a címszónak latin vagy német megfelelővel b, értelmezést segítő szövegkörnyezetet ad, c, lelőhelyet, d, adatközlő nevét.

- Új magyar tájszótár U.M.T.SZ. 1890-1960. A Debreceni Nyelvkutató Intézet, az ELTE Nyelvjárástani Tanszéke, és a MTA Nyelvtudományi Intézete szerkesztésével.

b, Regionális tájszótár: egy terület nyelvjárásához köthető szókincset gyűjt. Ezen belül:

1. regionális teljes tájszótár: egy régió minden tájszavát gyűjti

2. regionális tájszótár: csak egyfajta tájszót vizsgál pl. Debreceni Cívis szótár: mesterséghez köthető.

- Csűry Bálint: Szamosháti szótár 1935. Bp. Három nemzedéktől, élőbeszéd alapján gyűjt, alaktani és hangtani sajátosságokat vizsgál, mindhárom tájszót, a valódi tájszóhoz néprajzi leírást ad.

- Kiss Géza- Keresztes Kálmán: Ormánsági szótár 1953. Szintén három nemzedéktől, élőbeszéd alapján gyűjt és értelmezi a szavakat.

- Bálint Sándor: Szegedi szótár 1957. Élőbeszédet gyűjt, településtörténeti bevezetővel, nyelvjárási jellemzőkkel, szinonimakereséssel, rövidítéssel, magyarázómondatokkal látja el szótárát.

További pl.-k: Kriza János: Erdélyi tájszótár, Imre Samu: Felsőőri tájszótár, Villám Judit: Nagykőrösi szótár, Kiss Jenő: Mihályi tájszótár, stb.

Jelentős továbbá: Magyar nyelvjárások atlasza- Deme László és Imre Samu szerkesztésében 1950-.

3. Történeti szótárak

Cél: egy nyelv szókincsének, szókészletének múltját bemutatni fejlődésében és változásában.

- Magyar nyelvtörténeti szótár Bécs-Pest 1868-71. szerk.: Mátyás Flórián. Értelmezte a szavakat és latin magyarázatokkal látta el.

- Magyar nyelvtörténeti szótár – Szarvas Gábor-Simonyi Zsigmond 1890-93. Cél: legrégebbi emlékektől a nyelvújításig gyűjteni, 1873-78-ig gyűjtötték az anyagot, de a legrégebbi emlékeket nem ismerték, a nyelvújítási anyagból önkényesen válogattak, megadták a címszó latin megfelelőjét, rövidítését. Érdekes, hogy az összetett szavakat az utótag alapján rakták sorba, hátul tárgymutatóval látták el, megadták, hol találkozhatunk először a szóval és ennek időpontját.

- Szily Kálmán. A magyar nyelvújítás szótára 1902 NY.Ú.SZ.

A korai szövegek pótlására:

a, Berrár Jolán-Károly Sándor: Régi magyar glosszárium 1984. Bp.

b, Szamota István-Zolnai Gyula: Magyar oklevél szótár 1902-1906.

c, Szabó F. Attila-Benedekné Gergely Piroska-Mózesné Kabán Annamária: Erdélyi-magyar szótörténeti tár

4. Etimológiai szótárak (fontos)

Def.: a nyelvtudománynak az az ága, amely elválaszthatatlan egységet alkot a szótörténettel, kutatja a szavak történetét felhasználva a földrajz, történelem, nyelvészet, művészettörténet kutatásait.

Szűkebben: szófejtés, szóeredeztetés. 1900-as évek elején végeznek először ilyen kutatásokat, kezdetben folyóiratokban. 1904-ben ír ki a MTA erre pályázatot.

- Gombocz Zoltán-Melich János: Magyar etimológiai szótár 1919-44. 17 füzetben jelent meg, de Gombocz halála miatt csak G betűig jutottak.

- Bárczi Géza: magyar szófejtő szótár 1941. Művelt olvasóknak készült, rövid szócikkek, címszó után utalás, az előfordulás dátuma, szófaja, származékai

- A magyar nyelv történeti etimológiai szótára 3 kötetes, a 4. a mutató. A szótár szócikkekből áll, a szócikk a címszótól a másik címszóig tart. Ezek ábécérendben követik egymást.

Egyesíti a történeti és etimológiai szótár sajátosságait, megadja a címszó forrását, előfordulását (különböző alakjait, előfordulási helyét, idejét), német és latin megfelelőket ad, utal kódexekre. A szócikk második részében pedig a származását fejti ki, ill. a jelentésebeli összefüggésekre is utal.(fontos)

5. Írói szótárak

Kritikai kiadás: irodalmi műnek, az eredeti kéziratok vagy az első kiadások alapján szerkesztett jegyzetekkel ellátott tudományos kiadása.

pl. írói szótár

abrosz f. (3) + jelentés + verscímek

- 715/6 – sor – ez a kritikai kiadásban jelölt lapszám

- ritm. halm. szimb. – erőteljes ritmus, halmozás, szimbólum

- Petőfi szótár – J. Soltész Katalin-Szabó Dénes-Wacha Imre- Gáldi László. 4 kötetes 1973-1987. 150. évfordulóra adták ki.

Petőfi életművének, verseinek, prózáinak nyelvét és stílusát vizsgálják. Nyelve őrzi az irodalmi nyelv korabeli hagyományait, és a népies nyelvhasználatot is. Tartalmaz, rövidítéseket, tájékoztatót, előszót, szerkesztési elveket-használatot, felsorolja a költeményeit, címet, időpontot, összes műveiben hol található, idegen szóval is magyaráz.

- Csokonai szókincstár – Jakab László-Bicskei András. Ez is kritikai kiadáson alapul, nem szótár, inkább adattár, meghatározza a szófajt, idézeteket nyújt, megahatározza a szó gyakoriságát a költőnél. 9812 szót dolgoz fel. Mai helyesírással adja meg, de eredetit is közöl.

6. Sajátos rendeltetésű szótárak

- Helyesírási tanácsadó szótár

- A magyar nyelv szóvégmutató szótára

- Régi magyar családnevek szótára

- Szólás, közmondás, szinonima szótárak

- Baranyai Decsi János: Szólás és közmondás gyűjtemény 1589.

- O.Nagy Gábor: Magyar szólás és közmondás gyűjtemény

Mi fán terem?

- O. Nagy Gábor: Magyar szinonima szótár 1961.

- Szinonimaszótár: a rokon értelmű szavakat adja meg, vagyis egyetlen fogalom rokon értelmű szavait, kifejezéseit szerepelteti a szócikkben. A szavak, kifejezések mellett zárójelben szerepel a stílusminősítés, vagyis közli azt is, hogy a kifejezés melyik  stílusrétegbe tartozik, ill. milyen stílusárnyalatú.

12500 címszó és több mint 30000 rokon értelmű lexikai egységet tartalmaz.

Értelmezési feladatot nem tölt be, csupán csúcsos zárójelben utal a címszó és a szinonima közötti értelmi illetve használatköri különbségre.

Szócikkei címszótól címszóig tartanak, vastag betűs szedés különbözteti meg őket.

8. Helyesírási szótár

Három nagy szerkezeti részből áll: Szabályzat, Szótár, Tárgymutató

Akadémia Kiadó és Osiris Kiadó is adott ki, jelentős a különbség, folyamatban a helyesírás reformálása, új szótár kiadása.

Az egynyelvű szótárak ismerete

A magyar nyelv értelmező szótára:

1959 és 1962 között jelent meg,

7 kötetből áll

Magyar értelmező kéziszótár:

1972-ben jelent meg,

Az előbbinél gazdagabb szókinccsel rendelkezik (70000 címszó)

A 2003-ban átdolgozott kiadásban már 75000 címszót találunk

Magyar tájszótár:

A tájszótárak a népnyelv szavait, sajátos kifejezéseit gyűjtik össze.

19 sz. végén és a 20. sz. elején jelent meg

80000 szóadatot tartalmaz

Új magyar tájszótár:

1950-ben jelent meg az előző folytatásaként

4 kötetet tartalmaz

1890-1960-ig terjedő népnyelvi adatokat tartalmazza

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára:

1967-ben jelent meg

A magyar nyelv szavainak eredetét, jelentésváltozásait vizsgálja.

4 kötetből áll (3+1 kiegészítő)

Az egyes szócikkek élén szótörténeti adatok állnak, ezek segítségével végigkövethetjük a vizsgált szó nyelvi életútját

Idegen szavak és kifejezések szótára:

A magyar nyelvben előforduló idegen szavak eredetét és jelentését adja meg

Magyar szinonímaszótár:

Segít fogalmazáskor

1998-ban jelent meg iskolai változata Szinonímaszótár diákoknak, valamint a Magyar szókincstár

Magyar szólások és közmondások:

A szólások és közmondások jelentését adja meg

Ó Nagy Gábor

Nyelvművelő kézikönyv, Nyelvművelő kéziszótár:

Nyelvhelyességgel, nyelvműveléssel foglalkozik

A magyar helyesírás szabályai, Helyesírási kéziszótár, Magyar helyesírási szótár:

11. kiadás, helyesírásunkkal foglalkozik

Szaknyelvi szótárak:

Egy-egy szakma nyelvét foglalja össze