A magyar gazdaság a XIV-XVI. században

 

Előzmények:

·         Trónviszályok+tatárjárás+1301. Árpád-ház kihalásaàMo. gazdasága hanyatlik

ANJOU-HÁZ

Károly Róbert (1308-1342)

·         Nápolyi Anjou-dinasztia tagja

·         A pápa támogatja

·         Többször is megkoronázzák (1301; 1308; 1309)

·         3 leszármazott küzd a trónért:

o    Anjou Károly

o    Premysl Vencel

o    Wittelsbach Ottó

·         1310-től már legálisan az ország királya

·         Célja: egy új, erős, központosított állam létrehozásaàtudatos gazdaságpolitika

o    Leszámol a kiskirályokkal (1312. rozgonyi csata)

o    1321. Csák Máté halála

·         Honor birtokrendszeràegy új bárói réteget emel fel (Szécsiek, Újlakiak, Kanizsaiak, Széchényiek), akik a királyi tulajdon kezelőivé válhattak és akár 10-20 vár birtoklása is járt vele

·         Regáléjövedelmekàkirályi felségjogon szerzett jövedelmek:

o    Bányamonopólium (a bányászat joga csak a királyt illeti)

o    Pénzverés monopóliuma (a kitermelt nemesfémeket kizárólag a királyi pénzverdébe lehet szállítani)

o    Harmincadvám (külkereskedelmi vám)

o    Urbura (bányabér): bányászati jogért fizetett adó à bányászat fellendülése

§  A kitermelt arany 1/10-ét és az ezüst 1/8-át fizették a földesurak, ennek az 1/3 része a földesúré maradt, 2/3-a pedig a királyé; a maradék nemesfémet (9/10 arany és 7/8 ezüst) kötelező beváltani vert pénzre

§  Az állami bevételeket a kamarák szedték be, élükön kamaraispánok, felettesük a tárnokmester (Nekcsei Demeter)

§  Leghíresebb bányavárosok: Körmöcbánya (arany), Selmecbánya (ezüst), Besztercebánya (réz)

o    Kamara haszna: pénzrontásból származó jövedelem

§  Pénzrontás: évente beszedik a pénzt, csökkentik a nemesfém tartalmát, így az értéke is lecsökken

·         1325-ben bevezeti a firenzei mintára veretett liliomos aranyforintot és ezüstdénárt

o    Elesik a kamara hasznától à ennek pótlására vezeti be 1336-ban a kapuadót

§  Kapuadó: első állami jobbágyi adó, miszerint jobbágytelkenként évente 18 dénárt kell beszolgáltatni

·         Károly Róbert támogatta a szabad királyi városokat, ennek fejében azoknak egy összegben kellett adózniuk

 

 

Külpolitika:

·         1335: visegrádi királytalálkozón Károly Róbert, III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király megállapodnak egy Bécset megkerülő kereskedelmi útvonal létrehozásában (mivel Bécsnek árumegállító joga volt)

o    Magyarországon ezután az árutermelés és pénzgazdálkodás fellendül

 

Nagy Lajos (1342-1382)

·         Uralkodásának idején az ország gazdasága tovább virágzik

·         Hódító háborúk -> Horvátországot és Dalmáciát is a fennhatósága alá helyezi

·         Kázmér halála után (1370) elfoglalja a lengyel trónt

·         Mo. és Lengyelo. között perszonáluniós viszony (közös király, de a két állam minden másban önálló)

·         1351-ben hozott törvényeivel az Aranybullát kívánta megújítani, amivel a nemesség alapvető szabadságjogait biztosította (adómentesség, törvényes ítélet nélkül nem fogható el, háza sérthetetlen, csak az ország védelmére köteles hadra kelni)

o    A végrendelkezési szabadságot azonban megszüntette, illetve bevezette az ősiség törvényét: a birtok csak apáról fiúra szállhatott, a fiúágon kihalt nemzetségek birtokai a háramlási jog révén a király kezére szálltak

o    A törvényesített ősiség védte a nemesi birtok egységét és megóvta attól, hogy a bárók kezére jusson. Ez a törvény 1848-ig létezett Magyarországon

·         Bevezette a kilencedet: olyan terményadó, mely a jobbágyok terheinek egységesítésére szolgál a nemesek előnyére, miszerint a termény 9. tizedét kötelesek beszolgáltatni a földesúrnak.

o    A 10. tized az egyháznak jutott, ez volt az ún. dézsma a 19. századig

·         Cenzus: a jobbágyok két részletben való adózása, valamint évi háromszori ajándék a gazdáiknak

·         A földesúri birtokokon alakultak ki a mezővárosok, melyek egy összegben adóztak, illetve saját bírót választhattak

o    Magas volt a mezőgazdaságból élők számaàfejlett mezőgazdaság

·         Céhek megjelenéseàipar fejlődése

VEGYESHÁZ

Luxemburgi Zsigmond (1387-1437)

·         I. Lajos veje

·         Kisebb trónviszályokból és a bárói ligák közül ő került ki győztesen

·         Támogatóinak a honor birtokokat örök birtokként adományozta, így emelte bárói rangra pl. a Rozgonyiakat, Perényieket vagy a Cilleieket, akikkel együtt kormányzott

·         Zsigmond támogatta a városok fejlődését:

o    Kiváltságokat adományozott

o    Támogatta az ottani képviselők/nemesek renddé szerveződését

o    Elősegítette az egységes súly-és mértékrendszer elterjedését

o    Vámkedvezményeket adott a hazai kereskedőknek

o    1402-ben a királyi városoknak, köztük Pozsonynak, Sopronnak, Nagyszombatnak és Bártfának árumegállító jogot adott

o    Legfontosabb városok az előzőeken kívül: Buda, Pest, Sopron, Pozsony, Kassa, Bártfa, Eperjes, Nagyszombat

·         Pénzügyi nehézségek miatt azonban egyes városok elzálogosítása, vagy pénzrontás

Hunyadi Mátyás (1458-1490)

·         Hunyadi János fia

·         Lecserélte a régi főméltóságokat és új bárókat emelt maga mellé, pl. Országh Mihály, Szapolyaiak, Báthoriak

·         Hogy a bárókat megfékezze, visszavette regáléjövedelmeit

·         A fontosabb méltóságokba saját embereit juttatta (alacsonyabb származású szakértőket is meghívott, ugyanis ők hűségesek maradtak hozzá)

·         1464-ben Székesfehérváron megkoronázták ezután a hatalom központosítására törekedett

·         A legfontosabb államügyeket a királyi tanács helyett a tanult köznemesekből és a jobbágyokból álló nagy kancelláriára bízta

·         Igazságszolgáltatás: a „király személyes jelenlétének bírósága”, élén: personalis/személynök

·         1467-től kapuadó helyett füstpénz à évi 20 dénár (olyan kincstári adó, melyet háztartásonként szedte be)

·         Rendkívüli hadiadó: évente akár kétszer is beszedett 1 aranyforint

·         Fontos jövedelmek még:

o    Regáléjövedelmek

o    Városok adói

o    Saját birtokainak adói

·         Harmincadvám à koronavám (királyi városok egy összegben való adózása)

·         A pénzügyi reformok által Mátyás bevétele megnőtt à bevétel: évi 500-700 ezer forint

·         Jövedelmeiből fizette a zsoldosokból álló „Fekete Sereget” és hivatali apparátusát

·         Kincstartóság: adók, sójövedelem, pénzverő- és bányakamarák haszna és vámok; élén Janus Pannonius, majd Ernuszt János

·         A külkereskedelem kevés hasznot hozott à inkább a központi fekvésű városok gazdasága lendült fel

·         Mezőgazdaság fontos à mezővárosok száma ugrásszerűen növekedik

·         Állattenyésztés és szőlőtermesztés is virágzásnak indult

·         Mátyás uralkodása alatt kiépül a rend, a jó pénz, a békés kereskedés, az állandó hadsereg, török ellen kiépített végvári láncolat, művelődés, művészet

·         A túladóztatott ország azonban kimerült

·         Az adóterhek főleg a jobbágyságot sújtották

·         Mátyás halála után a gazdaság hanyatlásnak indult, és a főurak kezébe került a hatalom

JAGELLÓ-KOR

II. Jagelló Ulászló (1490-1516)

·         Cseh király

·         Már uralkodása elején a pénzügyek és az adópolitika irányításának jogát

·         Bárók célja: Mátyás által kiépített államszervezet megsemmisítése (zsoldossereg megsemmisítése is cél)

·         1490-ben megsemmisül a „Fekete Sereg”

·         Rendkívüli hadiadó eltörlése (bárók célja ezzel, hogy a jobbágyok nekik többet adózzanak)

·         Bányák és vámok jövedelmének nagy részét is főleg a bárók szerezték meg

o    Az állami bevételek Mátyás időszakához képest 60-80%-kal csökkentek

·         Tényleges hatalom a bárók kezében (már saját birtokaikon szedhették be a királyi jövedelmeket)

·         1492: a kilencedet terményben kell fizetni

·         A keresztes háborúk miatt az ország keleti részén megjelent a munkaerőhiány, sőt, a fősereg kereszteseinek fosztogatása tovább növelte a problémát

·         1514: Dózsa György-féle parasztfelkelés à megtiltják a jobbágyok szabad költözését: röghözkötés + egy napos robot a földesúr allódiumán

 

II. Lajos (1516-1526)

·         Gyenge királyi hatalom à kormányzás a királyi tanács (bárók, főpapok, köznemesek) kezében

·         Kincstári jövedelmek nagy része a bárókat illeti

·         Pénzhiány à elhanyagolják a végvárrendszert

·         II. Lajos visszavette a bányákat a bérlőktől, majd új ezüstpénzt vezetett be à még sincs kellő jövedelem

·         Polgárháborúk, várháborúk, törökkel való küzdelem

o    Felemészti az összes jövedelmet

·         Az ország 3 részre szakadása után a Hódoltság területén a jobbágyoknak kettős adózás (töröknek és a nemességnek is)

·         Kontinentális munkamegosztás à export felélénkül

·         Fő kereskedelmi partnerek: délnémet tartományok, Észak-Itália, Csehország, Szilézia

·         Import: iparcikkek, textíliák, fémáru àkézműipar hanyatlása (kivéve ötvösség)

·         A század végére az állatkivitel visszaesett

·         A Jagellók idején Magyarország gazdasága hanyatlott

 

Összegzés:

·         A magyar gazdaság virágzik Károly Róbert uralkodásának idején

·         Ez a virágzás folytatódik Nagy Lajosnál

·         Luxemburgi Zsigmond idején kissé visszaesik ez az állapot, mely főleg a jobbágyokra van kedvezőtlen hatással (telekaprózódás miatt lesüllyednek, ezért elindul a zselléresedés folyamata)

·         Hunyadi Mátyásnak volt a legtöbb bevétele, melyet a hatalmas adókból nyert (az adózás a társadalom minden rétegét érintette) à a gazdaság ismét virágzik, azonban a túladóztatott nép kimerül

·         Magyarország gazdasága a Jagellók idején kezd el látványosabban hanyatlani, és ez az állapot lesz jellemző utána is (a törökkel való harc pedig tovább mélyíti a problémákat)

Share this: