Pent-kritika a 70-es évek közepétől

Okmányelmélet teljes elutasítása

Szájhagyomány kevésbé fontos

Korai Jahvista források fentartásával:

Elfogadják az okmányelméletet, de módosítva

J Salamon korában, de kevesebb anyag

VIII. szd. E (önálló?)

JEDtr redakció

JEDtr + P

Késői Jahvista hagy., tem., ling adottságok újraért.:

Az egész okmányelméletet kétségbe vonják!

Jahvista átértékelése: 1. átfogó elbeszélés az őstörténettől a honfoglalásig

Biz: közel áll a dt/dtr teológiához, korábban nem szerepel a Sínai, exodus és pátriárkai hagyomány -> A fogság végén keletkezett

A végéből indul ki! Honfoglalás-elbeszélés, Deuteronomium

A Jahvista szöveg feltételezi a Deuteronomisztikus történeti művet. -> bevezetője annak, kiterjeszti a világ teremtéséig

A papi írás a Jahvista versenytársa.

Késői Jahvista hangsúlyozásával:

Egyik elméletet sem fogadja el (okmány, forma, hagyomány)

Az egész összefüggő elbeszélés a fogságban vagy utána alakult ki -> a szájhagyománynak nincs szerepe

A Jahvista önálló szerző

J és E nem párhuzamos, hanem újraértelmezés -> több lépcsőben

Jahvista nagyredakció a fogság idején

Papi redakció (nem önálló forrás)

J a Dtr tört mű prológusa.

Formatörténet a többi elutasításával:

Szájhagyomány

A párhuzamosság nem igazolható

Szájhagyomány: önálló elbeszélések -> nagyobb egységekbe foglalás

őstörténet, kivonulás, Sínai perikópa, pusztában, honfoglalás

Az okmányelmélet a Jahvista létén múlik -> nem igazolható

E sem létezik

Dtr redakció -> nem tudni mikor.

-> teljes összefüggés

A véges forma későn alakult ki.

P nem létezik

A P-kr. rövid története napjainkig: a P kutatás kezdetei, Wellhausen-iskola, formatörténeti iskola

zsidó hagyomány: az egész P szerzője Mózes -> Josephus Flavius, Philo

Az Újszövetség is megerősíti

A középkortól kezdve felmerülnek kételyek -> egyre több részletről bebizonyosodik, hogy nem Mózes a szerzője

XIX. szdig: 4 forrás (alapirat): Jahvista, Elohista, Papi írás, Deuteronomium -> okmányelmélet (Wellhausen)

Wellhausen iskola (okmányelmélet): hexateuchus

J-E-D-P: 4 külön időben keletkezett okmány összedolgozása (1-1 szerző v. iskola)

Pátriárkák kora: nincs semmilyen történeti hitelesség

Mózes és Józsue kora: bizonyos határon belül történeti tényeknek is elfogadható (birák v. Mózes korában keletkezett)

Rétegek a rétegekben

J -> J+E -> JE+D -> JED+P

Kinyilatkoztatás nélküli szerves fejlődés: Poli -> monoteizmus

Formatörténet (H. Gunkel, G. von Rad): a szájhagyományt kutatja -> a források nem 1-1 szerző munkái, hanem Izrael kül. hagyományai

J a hagyományokat gyűjti össze (kis történeti krédó alapján) -> meghatározó

J +ED + P -> nem változik lényegesen a szerkezet, csak hozzáadások

Nincs benne a Sínai esemény

Hagyománytörténet (M. Noth): a Pent. hosszú fejlődés eredménye

Alapformája a szájhagyományban kialakult -> JE a kialakult sorrendet követi

Összizraelita jelentés fokozatosan

P: betoldások

Tartalmi keret: hagyomány

Irodalmi keret: P

A Pentateuchus neve, felosztása, a P. irodalmi összetettsége, a P-kritika eredményeinek értékelése, a P kialakulása

Zsidó elnevezés: Törvény, Tóra, Mózes Törvénye, Mózes Törvénye könyve

5 részre osztás: elsősorban gyakorlati szempotból. Tartalmi jelzés is.

Tudományos név: Pentateuchus (5 könyv)  görög, majd latin eredetű

Könyvek neve: zsidóknál a kezdő szavak

Szeptuaginta: tartalmat kifejező cím  latin is ezt vette át

Genesis – Teremtés könyve

Exodus ¬– Kivonulás könyve

Leviticus – Leviták könyve

Numeri – Számok könyve

Deuteronomium – Második Törvénykönyv

Új vélemények: Hexateuchus; v. Tetrateuchus + Deuteronomisztikus

Nem egy ember munkája, csak az elbeszéléskeret egységes  hosszú fejlődés eredménye

Pent-kritika:

Összetett irod. alkotás  Évszázadokon át alakult

Kül. hagyományanyagok

4 okmány v. forrás: J E D P

Formatörténet (irodalomkritika)  hagyománytörténet

Hagyományegységek: őstörténet, pátriárkák, szabadulás, Sínai perikópa, vándorlás, honfoglalás

Pent-kritika: a megértést segíti

Kialakulás:

Korakirályság (Salamon) idejére nyúlik vissza

Jahvista a királyi udvarhoz tartozott (összegyűjt minden hagyományanyagot – a prémonarchikus korból származnak)  rendezi

Teológiája: Izrael kiválasztása Jahve népévé

Közzéppontban az ember, leíró stílus

Kibővítés új részekkel: Elohista

nincs őstörténet

Izraelben

Felhívás Jahve kizárólagos tiszteletére

Szigorú, emelkedett erkölcs, szárazabb stílus

Nehezen elkülöníthető  lehet, hogy csak redakciós réteg

J + E = Jehovista

D: Királyság uolsó éveiben  Deut. történeti mű

A Jehovista művön is dolgoztak

P: Babiloni diaspórában  új összefoglalás

Remény táplálása

Szabatos, ismétlések

Pent kánoni formája 400 körül

JE + P + Deuteronomium

 felosztás 5 könyvre (4. szd.)

A pátriárkák, kivonulás, Sínai hegy, pusztai vándorlás, törzsek elhelyezkedése Palesztina földjén, háborúk, bírák kora

Történetírás: 13.szd. második felétől. (Letelepedés) Írásos és tárgyi emlékek miatt

Bibliai hagyomány: letelepedés előtti események, személyek

Pátriárkák: Ábrahám, Izsák, Jákob (Genezisben)

Pátriárkai történetek  pátriárkák története

Félnomád előizraelita nemzetségek fejei

Mezopotámiából erednek (Úr v. Hárán városa?)  arám rokonság

Isteni ígéretek hordozói

19. v. 15-13. szd.

Kivonulás: nem egész Izrael volt Egyiptomban.  Palesztinába vándorolva a középpalesztinai törzsek magva lettek  az egész 12 törzsből álló Izrael átvette hagyományukat

Egyiptomi dokumentumok is megerősítik: előizraelita csoportok tartózkodása a Nílus delta keleti vidékén II. Ramszesz raktárváros építése

 menekülés a kényszermunka elől  csodás megmenekülés

Mózes: egyiptomi név (kapcsolat a midianitákkal: felesége)  Jahve kinyilatkoztatás  kivonulás

Sínai teofánia: 1. nyilvános kinyilatkoztatás  Jahve a történelem ura és népének megmentője

teofánia + kultikus cselekmény

Vándorlás: nem minden esemény az exodus-csoport emléke

ivóvíz hiánya, élelem hiánya, harc az ellenségekkel, lázadások Mózes ellen

Legutolsó letelepedő csoport  József háza részei lettek

Törzsek: bibliai hagyomány: 12  valós tény, de fokozatosan alakultak ki és nem egyszerre léteztek

kb. 50 nemzetség  katonai és kultikus szövetség

8-10 nagycsalád = nemzetség

Férfiak gyűlése + vének tanácsa

A törzsek összetartó ereje: közös Jahve-hit

Simeon: Közép  dél  beolvad Júdába

Lévi: Közép  megszűnik  papi szolgálat (Leviták)

Júda: legfontosabb déli törzs: Jeruzsálem, Hebron, Betlehem

Benjámin: kicsi, Jeruzsálemtől É-ra

József: 2. legnagyobb kötelék (Benjámin, Manasszé, Efraim)

Isszachar: Galileai hg. K

Zebulun: Galileai hg. Ny

Áser: Galileai hg. Ny

Naftali: Genezáret tótól É

Dán: Közép  É, Jordán-forrás

Gád: K-Jordánia

Ruben: Ny-Jordánia  K-Jordánia D

Környező (korábban letelepült) népek támadása  többnyire önállóan védekeznek a törzsek

Birák: karizmatikus vezetők  nagy haditettek

Jahve eszközei (szabadítók)

Kis birák: keveset tudunk róluk. Állandó hivatal: jogszolgáltatás

Filiszteus veszély: egész Palesztinára tör, jól fegyverzett  központi hatalom szükségessége  királyság

Szíria-Palesztina a Kr. E. 2. évezred második felében, az izraelita honfoglalás kérdése, Izrael törzsei Palesztinában

Terület: összekötő Mezopotámia, Kisázsia, Egyiptom között. Városállamok. Falukultúra

III. Thotmesz fáraó meghódítja

Egyiptom a belügyeket nem ellenőrzi, csak a kereskedelmi útvonalakat tartja fenn.

Városállamok síkságon. (Hegyvidékek gyéren lakottak)

Felkelések: Merneptah Izraelt is megemlíti (a legyőzöttek között)

Tengeri népek vándorlása: Kr. e. 13. szd. megdől az Egyiptomiak uralma. A Gáza-övezetet átadja a Filiszteusoknak. Palesztinában városállamok.

13. szd. északkeletről arámok  Damaszkusz arám királyság

Izraelita honfoglalás:

Kutatás: Megjelenés a hegyvidéken, majd lassú elterjedés. (Kapcsolat a kánaánitákkal)

Bibliai hagyomány: Hódítás (nem egységes)

a) Hódítás-modell (Baltimori iskola): 13. szd. gyors elfoglalás

városok elpusztulása

Józsue könyve

 a modern biblikus kutatás nem fogadja el!

b) Békés beszivárgás modell (formatörténet): életmódváltás  több nemzedéken át tartó folyamat

legelőváltó, félnomád életmód  földművelés, szarvasmarha-tenyésztés

2 szakasz: - hegyvidéki letelepedés

- háborús terjeszkedés

 német nyelvterületen elfogadott

 fontos szempontokat ad, de kiegészítésre szorul

c) Szociológiai modell: társadalmi átrétegződés  angolszász területen

- Forradalom modell: a városállamok elnyomott rétege  új társadalmi tudat

elvándorlás a hegyvidékre

Él isten kultusza (Izrael)

+ Mózesi csoport (JHWH-hit)

- Fejlődés modell: nem forradalom, hanem menekülés

nincs szerepe a vallásnak  a Jahve-hit a kánaánita vallásból ered

 Biblikus hagyomány: Izrael kívülről jött, rokonság arámokkal

Izrael törzsei Palesztina földjén (Beszivárgás modell + szociológiai kiegészítések):

Izrael ősei a 13. század második felétől jelen vannak (a hegyvidéken)

A síkság elfoglalása hosszú folyamat (Birák könyve)

2. évezred: békés beszivárgás a hegyvidékre (arám rokonság)

Kapcsolat a kánaánitákkal (a hegyvidékre menekülők által)

A törzsek a letelepedés során alakultak ki