A mai magyar nyelvváltozatok – társadalmi

A nyelv használata nem egységes, egy adott nyelv különféle változatokban él. Például másképp beszélnek a Dunántúlon és az Alföldön, más egy orvos és egy mérnök beszéde, más az írott szöveg a mindennapi megnyilatkozáshoz képest.
A nyelvváltozat nyelvhasználati szokások együttese, amelyek révén az adott nyelvváltozatot beszélők nyelve elkülönül a többi nyelvváltozattól.
A nyelvváltozatok összessége a nemzeti nyelv.
a) Normatív nyelvváltozatok
b) Területi nyelvváltozatok: regiolektusok
c) Társadalmi nyelvváltozatok: szociolektusok

Társadalmi nyelvváltozat
Az emberek szerepe a társadalomban eltérő, különböző tényezők: életkor, nem, foglalkozás, érdeklődési kör stb… csoportokba szerveződnek az emberek. Ez az oka a csoportnyelvek kialakulásának:

1) Szaknyelvek: bizonyos foglalkozásoknak, szakmáknak jellegzetes szókincse/nyelve.
Annyi szaknyelv, ahány szakma.
Legfőbb jellemzője a szakszavak használata, pl.: benzolgyűrű, logaritmus, négyzetgyök

2) Gyermeknyelv vagy dajkanyelv: a kisgyermek illetve a velük beszélgető felnőttek nyelvhasználata.
Jellemző rá a kicsinyítő képzős szavak használata.
Pl.: anyuci, apuci, fincsi, paci

3) Hobbynyelvek: különböző szabadidős tevékenységek nyelvhasználata
Pl.: sport, kártya köréből lehet találni ilyen szavakat

4) Ifjúsági nyelv: 10 éves kortól felnőtt korig jellemző
Sokat merít a szlengből, és jellemzőek a képszerű kifejezések
Pl.: csőbe húz, olajra lép
Igényesebb, választékosabb, mint a szleng

5) Argó vagy tolvajnyelv: eredetileg bűnözök titkos nyelve volt, célja bizonyos dolgok eltitkolás, olyan nyelvváltozat kialakítása, amit mások nem értenek meg
Durva, trágár szavak használata jellemző.
Pl.: meló, lóvé, szajré, haver

6) Szleng: városi nyelvváltozat, bizalmas, játékos, humoros, gyakran közönséges stílusú szavakról ismerhető fel
Finomítva átveszi az argó elemeit.
A társalgási nyelvben és a tömegtájékoztatásban is megtalálható már, de kívül esik az igényes nyelvhasználat körén.
Célja a köznyelvi stílus élénkítése, variálása. Pl.: rizsa, csaj, sóder, csóró, ciki

Normatív és területi nyelvváltozatok

A nyelv használata nem egységes, egy adott nyelv különféle változatokban él. Például másképp beszélnek a Dunántúlon és az Alföldön, más egy orvos és egy mérnök beszéde, más az írott szöveg a mindennapi megnyilatkozáshoz képest.
A nyelvváltozat nyelvhasználati szokások együttese, amelyek révén az adott nyelvváltozatot beszélők nyelve elkülönül a többi nyelvváltozattól.
A nyelvváltozatok összessége a nemzeti nyelv.
a) Normatív nyelvváltozatok
b) Területi nyelvváltozatok: regiolektusok
c) Társadalmi nyelvváltozatok: szociolektusok

Normatív nyelvváltozatok
1. Irodalmi nyelv: nem a szépirodalom nyelvhasználata, hanem a nemzeti nyelv legigényesebb írott változata.
2. Köznyelv: a nemzeti nyelv beszélt változata

Területi nyelvváltozatok
 Regionális köznyelv: a nyelvjárások és a köznyelv egymásra hatásának eredményeképpen jött létre. Egy adott területen használt egységes nyelvváltozat, amelyben a tájnyelvi hatások felismerhetők
 Nyelvjárások
• Egy adott területen használt egységes nyelvváltozat, amelyben a tájnyelvi hatások felismerhetők
• A nyelvek földrajzi területenként nyelvjárásokra tagolódnak
• Vannak olyan nyelvek, amelyekben az egyes nyelvjárások között igen nagy különbségek vannak (olasz, német)
• Magyar nyelvjárások között nincsenek megértésbeli problémák, főleg hangtanukban különböznek egymástól
• Szókészletükben és mondattanukban kisebb az eltérés

Nyelvjárási szavak csoportosítása
 Alaki tájszavak: csupán kiejtésükben térnek el pl: csalán - csolán
 Valódi tájszavak: a köznyelvben lévő dolgot a népnyelv egyedi hangsorral jelöli
pl: pampuska = fánk
 Jelentésbeli tájszavak: a köznyelvben meglévő szavak eltérő jelentésben való használata pl: bogár Erdélyben legyet jelent

Nyolc legnagyobb nyelvjárás
1. Nyugati nyelvjárás
• Kettős hangzók használata
• Sok helyzetben rövid i, u, ü
2. Dunántúli nyelvjárás
• Rövid i, u, ü
• Nincsenek kettős hangzók
3. Déli nyelvjárás
• Ö-zés
4. Tiszai nyelvjárás
• i-zés
5. palóc
• a ill á hang
6. északkeleti nyelvjárás
• ö helyett e pl: mögött – megett
7. mezőségi
• helyett a pl: malom – malam
8. székely és csángó nyelvjárás
• legarchaikusabb nyelvjárás
• elbeszélő múlt, régmúlt pl: mene, kért vala

Mássalhangzó törvények

Ha a beszédünkben különféle mássalhangzók kerülnek egymás mellé, akkor ezek hatnak egymásra, az egyik mássalhangzónak vagy esetleg mindkettőnek a kiejtése megváltozik.

Mássalhangzó törvények: a mássalhangzók egymásra hatásában megfigyelhető törvényszerűségek

1) Részleges hasonulás: két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik csupán egyetlen képzési mozzanat tekintetében hasonlítja magához a másikat

 Zöngésség szerinti
 Zöngéssé válás  népdal, versben
 Zöngétlenné válás  dobszó, vízpont
 Képzés helye szerinti: p, b ajakhang előtt álló „n” hangot „m”-nek ejtjük. Pl.:
színpad, különben

2) Teljes hasonulás: ha két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik teljesen magához hasonlítja a másikat.
 Írásban jelölt: pl.: széppé, virággal (-vá,-vé,-val,-vel)
 Írásban jelöletlen: pl.: anyja, bátyja, éljen

3) Összeolvadás: két különböző mássalhangzó egy harmadik hosszú mássalhangzóvá olvad össze. Pl.: játszik, látszik, barátság, költség

4) Mássalhangzó rövidülés: egy hosszú és egy rövid mássalhangzó egymás mellé kerülése esetén a hosszú mássalhangzót röviden ejtem
pl.: otthon, hallgat

5) Mássalhangzó kiesés: három egymás mellé kerülő különböző mássalhangzó közül az egyik az ejtés során kiesik
pl.: nézd meg, mondta

A képszerűség elemei, stíluseszközei

Költői képek: az a szövegelem, ami csak a szövegbe beépülve funkcionál képként.
A képszerű kifejezésmód gyakran alkalmazott eszközei a szóképek, trópusok.
Szókép: névátvitel, egy dolog, jelenség vagy fogalom nevének átvitele egy másik dologra vagy fogalomra a köztük fennálló valamilyen kapcsolat alapján.
Szóképek csoportosítása:
 Hasonlóságon alapuló:
- Metafora
- Megszemélyesítés
- Allegória
 Hasonlóságon és érintkezésen alapuló
- Szimbólum
- Szinesztézia
 Érintkezésen alapuló
- Metonímia
- Szinekdoché

Hasonlóságon alapuló szóképek
a) Metafora: hasonlóságon alapuló névátvitel, amelyben a két elem az azonosító és az azonosított
„Hálót fon az est, a nagy barna pók.”
 Teljes metafora: az azonosító és az azonosított is jelen van
„kikelet a jány, virág a szerelem.”
 Csonka metafora: csak az azonosító van jelen, nekünk kell kitalálni, hogy ki/mi az azonosított
„Vígan élem világom, ne ítélj meg virágom.”
b) Megszemélyesítés: elvont dolgokat, élettelen tárgyakat, természeti jelenségeket emberi cselekedetekkel, érzésekkel és tulajdonságokkal ruház fel a szerző.
„Valami titkot súg a végtelenség”
c) allegória: egy hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön keresztülvitt mozzanatról-mozzanatra megvilágított metafora
Petőfi: Föltámadott a tenger

Hasonlóságon és érintkezésen alapuló szóképek
a) Szinesztézia: különféle érzékterületekhez tartozó képzeteket kapcsol össze egy képbe.
„Egy kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő.”
b) Szimbólum: valamely gondolati tartalom képben való kifejezése. A szimbólum jelentését a szöveg alapján nekünk kell megfejteni. Lényege nem feltétlenül a fogalmi megértés, hanem inkább a megsejtés, megéreztetés.
Ady: Magyar ugaron

Érintkezésen alapuló
a) Metonímia: névcsere, két fogalom egymásra vonatkoztatása a köztük létrejövő térbeli, anyagbeli és ok-okozati összefüggés alapján.
- Térbeli: „Édes anyám asszony, ne féljen kegyelmed Nem hozok a házra semmi veszedelmet.”
- Anyagbeli: „nincs egy vasam se”
- Ok-okozati: „Előtte sivár halom mered Két szeméből bánat ered, szegény diák”
b) Szinekdoché: együttérzés, vele érzés, rész-egész viszonyon van nem-fajta felcserélésen alapul.
„Itthon vagyunk, pata és küllő a tanyaház előtt megállnak.”

A szövegösszetartó erő, jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek

A szöveg legfontosabb tulajdonsága a szövegelemek összekapcsoltsága, azaz a szövegösszetartó erő (szövegkohézió).
A szöveg egészére vonatkozó összetartó erő a globális kohézió. A szövegegységet láncszerű összekapcsolását a lineáris kohézió biztosítja.

A szövegösszefüggés nyelvtani kapcsolóelemei, melyek a lineáris kohéziót biztosítják:
1. Névelők
2. Névmások: a névmásokkal való utalásoknak 3 fajtája van:
a) Visszautalunk egy másik egy már ismert elemre: anafora
- Jele: ←
- Pl: tegnap voltam Magdinál, kölcsönkértem tőle a magnóját.
b) Beszédhelyzetre való utalás: delixis
- Jele:↑
- Pl: Így kell élni.
c) Előre utalunk egy még ismeretlen elemre: katafora
- Jele: →
- Pl: Mindenkinek ajánljuk ezt a filmet, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.
3. Határozószók
Pl: délután 5-re legyél kész, akkor indulunk
4. Kötőszó: tehát, ezért, így, úgy….
Pl. Péter gyűlöli Jánost, így Pista is.
5. Igei személyragok, birtokos személyjelek
Pl: Karcsi gyengén szerepelt a felvételi vizsgán, így nem sok esélye van, hogy bejusson a főiskolára
6. Hiányosság: hiányos mondatok.
PL: elvesztettem tegnap 100 Ft-ot z utcán, Kati is.
7. Szórend: mindig az állítmány elé kerül a hangsúlyos rész.
Pl: Péter szereti Annát. ≠ Péter Annát szereti.
8. Egyeztetés
Pl: Pista meglátta Katit, messziről rámosolygott.

Jelentésbeli kapcsolóelemek
- Cím: meghatározza az egész jelentését
- A szöveg kulcsszavai
- Témája
- Ismétlés, rokon értelmű szavak használata
- Alá-felérendeltségi viszony, nem-fogalom, faj-fogalom
Megy a juhász szamáron, földig ér a lába.
Nagy a legény, de nagyobb a boldogtalansága.”
A juhász a legény nem-fogalom alá tartozik.