A magyar helyesírás alapelvei

Írás:
• Gondolataink rögzítése, látható és megállapodáson alapuló jelekkel

A magyar írás jellemzői:
• Hangjelölő és betűíró, mert a legkisebb egységei a hangokat jelölő betűk
• Latin betűs, mert betűkészletünk nagy részét a latinból vettük át

A magyar ábécé:
• 44 betűből áll
• leggyakrabban 40 betűt használ (kivétel: q, w, x, y)
• a 40 betű 39 hangot jelöl (j és ly = „j”)

A magyar ábécé eltérései a latin ábécétől:
• a latin nem használ ékezeteket (a magyar ékezetek a hang időtartamát és minőségét jelölik)
• a latinban a nem létező mássalhangzókat betűkapcsolatokkal jelölik

Helyesírási alapelveink:
• fonetikus:
 kiejtés szerinti írásmód
• etimologikus:
 szóelemző írásmód
 a szót úgy írjuk le, ahogy a szóelemeket külön-külön
 pl.: segít + -ség = segítség
↓ ↓ ↓
szótő főnév- képzett szó
képző
• hagyományőrző:
 a régies családnevek és a „j – ly” esetében érvényesül
 pl.: Madách, papagáj, pálya
• egyszerűsítés elve:
 3 msh. nem állhat egymás mellett, ezért alkalmazni kell az egyszerűsítést
 vezetékneveknél és az elválasztásnál nem érvényesül:
o Papp + -val = Papp-pal
o Tollal = toll-lal
o Mariannal = Ma-ri-ann-nal
 Összetett szavak esetében sem alkalmazható

Hangtörvények

Hang (fonéma):
• A nyelv legkisebb egysége
• Külön-külön nincs jelentésük
• Jelentés megkülönböztető szerepük van
• Betűk segítségével beszédet alkotnak (hangok + betűk = beszéd)
• Nyelv = Beszéd + Írás

A magánhangzók osztályozása:
• Időtartam szerint:
 Rövid (pl.: a)
 Hosszú (pl.: á)
• A nyelv vízszintes mozgása szerint:
 Elöl képzett → magas
 Hátul képzett → mély
• A nyelv függőleges mozgása szerint:
 Felső nyelvállású
 Középső nyelvállású
 Alsó nyelvállású
• Ajakműködés szerint:
 Ajakkerekítéses
 Ajakréses

MAGÁNHANGZÓK
MAGAS MÉLY
KEREKÍTÉSES RÉSES KEREKÍTÉSES RÉSES
FELSŐ Ü, Ű I, Í U, Ú -
KÖZÉPSŐ Ö, Ő É O, Ó -
ALSÓ - E A Á

A mássalhangzók osztályozása:
• Időtartam szerint:
 Rövid (pl.: tol)
 Hosszú (pl.: toll) → kettőzéssel minden mássalhangzóból képezhető hosszú
• Képzés helye szerint:
 Ajakhang
 Foghang
 Szájpadláshang
 Gégehang
• Akadály minősége szerint:
 Zárhang
 Réshang
 Zárréshang
 Orrhang
 Pergőhang

• Hangszalagok állása szerint:
 Zöngés
 Zöngétlen

MÁSSALHANGZÓK
AJAKHANGOK FOGHANGOK SZÁJPADLÁSHANGOK GÉGEHANGOK
ZÖNGÉS B, M, V D, DZ, DZS, L, N, R, Z, ZS G, GY, J, NY -
ZÖNGÉTLEN F, T C, CS, S, SZ, T K, TY H

Magánhangzótörvények:
• A szavakban a magánhangzók szabályos rendben helyezkednek el
• A toldalékok esetében az illeszkedéstörvény érvényesül:
 Amilyen hangrendű a szó, olyan hangrendű a toldalék
 Vegyes hangrendű szavak olyan toldalékot kapnak, amilyen hangrendű a szó utolsó szótaga
 Az összetett szavak toldalékolását az utolsó tag határozza meg
 Az illeszkedéstörvény miatt a toldalékaink 2 vagy 3 alakúak

Mássalhangzótörvények:
• Részleges hasonulás:
 Két egymás melletti mássalhangzó közül az egyik zöngéssége csak kiejtésben megváltozik
 Fajtái:
o Zöngétlenné válás:
 Egy zöngés és egy zöngétlen mássalhangzó áll egymás mellett és a zöngétlen hatására az előtte álló zöngés zöngétlen párját ejtjük
 Pl.:
 Háztető → kiejtésben „Hásztető”
 Fogkefe → kiejtésben „Fokkefe”

o Zöngéssé válás:
 Egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó áll egymás mellett és a zöngés hatására az előtte álló zöngétlen zöngés párját ejtjük
 Pl.:
 Ablakban → kiejtésben „Ablagban”

o Képzés helye szerinti részleges hasonulás:
 Két különböző képzésű mássalhangzó áll egymás mellett (általában egy foghang és egy ajakhang) és kiejtésben az egyik képzési helye megváltozik a másik hatására (foghang helyett ajakhangot ejtünk)
 Pl.:
 Különbség → kiejtésben „Külömbség”

• Teljes hasonulás:
 Két egymás melletti mássalhangzó közül az egyik teljesen hasonul a másikhoz
 Fajtái:
o Írásban jelölt:
 Ez + -vel = ezzel
 Ez + -vel = evvel
 Asztal + -val = asztallal
o Írásban jelöletlen (csak kiejtésben):
 Egészség → kiejtésben „Egésség”
 Anyja → kiejtésben „Annya”
 Bátyja → kiejtésben „Báttya”

• Összeolvadás (csak kiejtésben):
 Két különböző képzésű mássalhangzó helyett egy új harmadikat ejtünk
 Pl.:
o Segítség → kiejtésben „Segíccség”
o Mulatság → kiejtésben „Mulaccság”

• Kiesés (csak kiejtésben):
 Három egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik (általában a középső) kiesik
 Pl.:
o Mondta → kiejtésben „Montta”

• Rövidülés (csak kiejtésben):
 Két (három) egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik hosszú, így az kiejtésben megrövidül
 Pl.:
o Otthon → kiejtésben „Monta”
o Többnek → kiejtésben „Töbnek”

• Egyéb fontos mássalhangzó törvények:
 Egy hosszú (kk) és egy ugyanolyan rövid mássalhangzó találkozásakor (kkk):
o Összetett szavak esetében:
 Kötőjelet kell alkalmazni
 Pl.:
 Sakk-kör
 Váll-lövés
 Balett-táncos
o Toldalékos szavak esetében:
 Az egyszerűsítés elve érvényesül
 Pl.:
 Toll + -val = tollal
 Meggy + -vel = meggyel

 A „-d” végű felszólító módú, tárgyas ragozású, E/2 személyű, rövidebb alakú igék esetében:
o Írásban jelölt teljes hasonulás érvényesül
o Pl.:
 Ad + -j = Add
 Fed + -j = Fedd
 Véd + -j = Védd
 Mond + -j = Mondd

 Az „-l”-re végződő igék esetében:
o Általában megtartják eredeti írásmódjukat
o Néhány kivétel:
 Gyúl → Gyullad → Gyullaszt
 Fúl → Fullad → Fullaszt
 A „-ll”-re végződő igék:
o Legnagyobb részének toldalékos alakjában is megtartják a „-ll” alakot
o Pl.:
 Hall → Hallottam
 Mállik → Mállott
 Áll → Állomás
 Száll → Szálloda
o Néhány kivétel:
 Torkollik → Torkolat
 Sarkall → Sarkalatos
 Az „-s”, az „-sz”, a „-z” és a „-dz” végű igék esetében:
o Felszólító módú, E/2 igéknél:
 Írásban jelölt teljes hasonulás történik
 Pl.:
 Edz + -j = Eddz
 Játsz + -j = Játssz
 Néz + -j = Nézz
 Mos + -j = Moss
o A T/1 és T/3 igéknél tárgyas ragozásban:
 Írásban jelölt teljes hasonulás történik
 Pl.:
 Edz + -jük = Eddzük
 Játsz + -ják = Játsszák
 Néz + -jük = Nézzük
 Mos + -ják = Mossák

A szöveg

Fogalma:
• A mondatnál nagyobb, teljes értékű nyelvi- és beszédesemény, amely egymással összefüggő mondatokból álló, szerkesztett kommunikációs egység

Jellemzői:
• A beszéd teljes egysége
• Teljes láncolatot alkot (előre- és visszautalás)
• A közlésfolyamatnak egy nagyobb egysége
• Az élőszó és az írás teljes, lezárt szakasza
• Több mozzanatból álló önálló teljesség

Fajtái:
• Hivatalos:
 Levél
 Kérvény
 Önéletrajz
 pályázat
• Magán:
 Levél
 Napló
 Önéletrajzi regény

A kommunikáció, vagy közlésfolyamat

Fogalma:
• Szűkebb értelmezése:
 Egy jelrendszerben a hétköznapi, társas érintkezésben való felhasználása
• Tágabb értelmezése:
 Minden információ befogadása kommunikációnak minősül, de ezt egyoldalú kommunikációnak nevezzük, mivel nincs mód a visszajelzésre

Fajtái:
• Verbális:
 A nyelvi jelrendszer (beszéd, írás) alkalmazása során jön létre a kommunikáció
• Nem verbális:
 A kommunikációs kapcsolat nem nyelvi jelek segítségével jön létre
 Pl.:
o Süketnémák jelbeszéde
o Gesztus nyelv = METAKOMMUNIKÁCIÓ
o Mimika
o Szemjáték (kacsintás)

Tényezői:
• Beszélő
• Hallgató
• Üzenet
• Közös nyelv (jelrendszer)
• Megfelelő szituáció

Funkciói:
• Kifejezés
• Tájékoztatás
• Felhívás
• Felszólítás
• Létezik művészi kommunikáció is

Zavarója lehet:
• Az ún. egymás melletti beszéd (mindkettő mondja a magáét)
• Közös ismeret hiánya
• A külső környezet nem megfelelő


A kommunikáció egyik közlője lehet a média, amely a tömegkommunikáció csoportjába tartozik.

Tömegkommunikáció:
• Széles befogadó rétegnek szóló, egyirányú és közvetett kommunikációs forma
• Szerepei:
 Tájékoztatás
 Figyelemfelhívás
 Érzelemkifejezés
 Esztétikai szereplés

Médiaműfajok:
• Sajtóműfajok:
 Megjelenés szerinti csoportosítás:
o Napilapok
o Hetilapok
o Folyóiratok (2 hetente vagy havonta megjelenő sajtócikkek)
 Témakör szerinti csoportosítás:
o Politikai lapok
o Közéleti sajtó
o Szórakoztató
o Bulvár
o Tudományos
o Egyéb kategóriás
 Terjesztés helye szerinti csoportosítás:
o Országos
o Határon túli
o Helyi
o Regionális (falusi, városi, megyei, kerületi)
 A tájékoztató sajtóműfajok:
o Minden tájékoztató sajtóműfaj a híren alapszik, aminek alapot az információ ad
o Fajtái:
 Kartácshír (közepébe vágó)
 Paródiahír
 Közlemény
 Tudósítás
 Riport
 Interjú
 A véleményt közlő sajtóműfajok:
o Kommentár
o Glossza
o Jegyzet
o Nyílt levél
o Kritika
o Ismertetés
o Bírálat
o Tanulmány
o Monográfia
o Esszé

• Rádióműfajok:
 Fenntartó szerinti csoportosítás:
o Közszolgálati (állami támogatással és az előfizetők díjából működő)
o Társadalmi, civil (kisebb közösség által működtetett)
 Terjesztés köre szerinti csoportosítás:
o Országos
o Határon túli
o Regionális
o Helyi (egy településen vagy egy közösségen belül sugároz)
 Témakör szerinti csoportosítás:
o Egyprofilú (egy témakörben való sugárzás)
o Többprofilú v. vegyes rá dió:
 Hír, információ, krónika, politikai jellegű műsorok
 Hirdetés, reklám
 Beszélgetős műsorok
 Korosztály v. réteg- (gyermek-, ifjúsági-, nyugdíjas-) műsorok
 Kisebbségi, vallási műsorok
 Szociálpolitikai (hátrányos helyzetűeknek szóló) műsorok
 Tudományos-ismeretterjesztő műsorok
 Művészeti-irodalmi műsorok
 Szórakoztatóműsorok (vetélkedők)
 Sportműsorok
 Magazinműsorok
 Szolgáltató műsorok
 Folytatásos műsorok
 Két fő csoportja van:
o Írott anyagot megszólaltató műfajok (hír, jegyzet, glossza, levél, ismeretterjesztő előadás)
o Hangos anyagok v. elsődleges rádiós műfajok (interjú, tudósítás, riport, vitaműsor, beszélgetés, játék, telefonos műsorok)
• Televíziós műfajok:
 Kiterjedés szerinti csoportosítás:
o Világméretű
o Országos
o Határon túli
o Regionális
o Helyi (kábeltévé)
 Működtető szerinti csoportosítás:
o Közszolgálati (az állam, illetve a helyi önkormányzatok által fenntartott)
o Kereskedelmi (magán cég)
 Témakör szerinti csoportosítás:
o Hírműsorok, híradók
o Háttérműsorok (stúdióbeszélgetés, vita)
o Dokumentumműsorok
o Oktató-ismeretterjesztő műsorok
o Rétegműsorok (nyugdíjas-, ifjúsági-, gyermekműsorok, nemzetiségi adások)
o Folytatásos tele-regények (szappanoperák)
o Reklámok
o Tévéshowk (talk-show)
o Zenés műsorok (koncert, zenei klipek)
o Filmek (szerzői-, tömegfilm)
o Közvetítések (színházi előadások, politikai események, sport)

A nyelvi jel és jelrendszer

Fogalma:
• Valamilyen érzékszervünkkel felfogható jelenség (látható, hallható, tapintható), amelyhez jelentés társul
• Érzékelhető dolog és jelentés kapcsolata (jelzés = jel + jelentés)
• Tágabb értelemben való értelmezése:
 Természeti jelenségek, tünetek
 Az emberi viselkedés bizonyos megnyilvánulásai (sápadás, elpirulás, remegés)
 A beszédet kísérő, nem nyelvi kifejező eszközök
• Szűkebb értelemben való értelmezése:
 Ember által alkotott jelek (KRESZ)
 A nyelvi jelek (szavak, toldalékok, mondatok) a legegyetemesebb, a legáltalánosabb és a leggyakrabban használt jele a NYELV:
NYELV = BESZÉD + ÍRÁS

A nyelvi jelrendszer jellemzői:
• Hangokból, szavakból, toldalékokból és az ezeket összekapcsoló szabályokból áll
• Minden nyelvnek van jelkészlete és szókészlete, azaz van szótára és nyelvtana
↓
A szavak és a mondatok összekapcsolódására vonatkozó szabályok gyűjteménye.

A jelek tulajdonságai:
• Érzékszervünkkel felfoghatóak
• Jelzés értékűek
• Jelentést tulajdonítunk nekik
• A valóság egyes jelenségeit vagy jelenségcsoportjait idézik fel
• Közösségek (kisebb-nagyobb közösségek) használják őket
• Megállapodáson alapulnak
• Általánosító szerepűek
• Egy jelrendszerbe illeszkednek (jelrendszer részei), mivel van jeltáruk (pl.: szótár) és vannak használati szabályaik
• Emberi érintkezésben valósulnak meg

A jelek használata:
• Az ember születése pillanatától jelek sokaságával találkozik, mind a környezetében, mind a világon
• Az eligazodást segítik a világon, a valóságban
• Tájékoztatnak
• Ismereteket adnak át
• Üzenetet közvetítenek