Társadalom ismeret

DEVIÁNS VISELKEDÉS:Olyan normaszegő viselk. mikor valaki nem tud alkalmazkodni a
társadalmilag elfogadott normákhoz, viselkedési szabályokhoz. Eltérő minden társadalomban.
DEVIANCIA:A társadalomban elfogadott normák, viselkedési formák megszegése
ELIDEGENITÉS:Az ember idegenűl érzi magát a társadalomban. Nemkötödik és nem számithat a társadalomtol segitségre. NORMASZEGŐ VISELKEDÉSEK: öngyilk, bűnözés, alkohol, kábítószer, elmebetegség, .
LÉTEZNEK ELMÉLETEK:Biólogiai, Pcihológiai, Szociologiai, Kultúrális

EGYENLŐTLENSÉG: Minden mai társadalomban vannak szegények és gazdagok, hatalmasok és a hatalomnak kiszolgáltatottak. Elégedettek és elégedetlenek ez a jelenség az egyenlőtlenség

TÁRSDALMI EGYENLŐSÉG: Az egyének és családok társadalmi kategóriák helyzete, a társadalomban nagy különbséget mutat.
Dimenziói: - Jövedelem, vagyon, munka, lakás, körülmények,
- Műveltség, szabadidő mennyisége és eltöltésének módja
- Egészségi állapot

ESÉLYEGYENLŐTLENSÉG: A társadalmi pozíciókba bejutás egyenlőtlensége.

EGYENLŐSÉG: Aktuális pozíciók: Vizsgálat során egyforma esélyei vannak. a társadalom minden tagjának egyenlő az adott időszakban azonos a jövedelme, vagyona, lakás, viszonyai stb….

ESÉLYEK EGYNELŐSÉGE: Társadalom minden tagjának egyenlő esélye van arra hogy a jövedelem stb…. szempontjából kedvező pozíciókat elérjen.
Méltányosság: Az egyenlőség mint elérendő cél alternatívája. Azt jelenti hogy a társadalom tagjai olyan jövedelemben, megbecsülésben részesülnek a társadalom részéről amely arányos a társadalom érdekében végzett szolgálatokkal, közjóhoz való-hozzájárulásával.

IGAZSÁGOSSÁG: Azok a egyenlőtlenségek amelyeket egy hipotetikus kiinduló helyzetben a társadalom minden tagja elfogadhatónak tartana.

SZEGÉNYSÉG: A nem modern társadalomban a lakástól ruházkodástól megfelelő táplálkozástól való megfosztottság. A hagyományos fajtájú hátrányos helyzet megjelölése.

DEPRIVÁCIÓ: Megfosztottságot jelent

MÉRTÉKEK: - Hátrányos helyzet, többszörösen is hátrányos,- abszolut ill relativ szegényésg
MÓDSZEREK: - Háztartási jövedelem ill Háztartás panel felvétel
EGYENLÖTLENSÉG-SZEGÉNYSÉG OKAI: Müveltség,iskolai végzettség,testi lelki egézségi állapot


Alapfogalmak

Kultúra: Az anyagi és szellemi javak összessége.
Azon szellemi anyagi és intellektuális értelmi és érzelmi sajátosságok teljes komplexuma, amely egy társadalmi csoportot jellemez. Nem csak a művészeteket és az irodalmat, hanem az életmód az alapvető emberi jogokat, az értékrendszereket, hagyományokat és a hiedelmeket is magába foglalja.

Szubkultúra: Egy népesség csoportban érvényes kultúra.

Kulturális identitás: Egy nép, nemzet öntudata. Joga hogy ellenálljon, szembe helyezkedjen minden fajta asszimilációs nyomásnak és hanongelizáló erőnek.

Interkultúrális akciók: Kultúrák közötti interakció.

Multikultúrális akciók: Kölcsönös együttélés és megértés, egyazon társadalomban élő különböző kultúrák között.


Kultúrák fajtái:
1. Elit: Humanizálás
2. Tömeg: Csak kikapcsol
Érvek ellene: Átlag ízlést célozza meg. Profit szerzés a cél. Manipulálja az igényeket. Nem segíti a műveltségi szint fejlődését.
Érvek mellette: Informál. Lépcsőfok a magas kultúrához. Hozzá férhetővé teszi a kultúrt
3. Népi kultúra: A hagyományok ápolásában pótolhatatlan a megtartó erő.
4. Mindennapi kultúra: Az emberhez méltó igényszerit alakítása fenntartása. Ahogy élünk, ahogy felhasználjuk a lehetőségeket. (táplálkozás, öltözködés, lakás stb.)


Kultúra elsajátítási formái:

1. Szocializáció: Az egyén mindennapi életképességének elemi formáit alakítja, fejleszti.
Alapintézménye: Család, Óvoda
2. Nevelés, Oktatás: Az emberi erőforrásokat termelő folyamatok egyike
Alapintézménye: Iskola, Főiskola, Egyetem
3. Művelődés: Tudatós elsajátítása, amely külön erőkifejtést igényel, nem kötelező, hanem önkéntes
Alapintézményei: Művelődési intézmények

A szociológiát: legegyszerűbben úgy határozhatjuk meg, mint a társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudományt. A tudománnyal és a társadalommal foglalkozik. A társadalmat amelyben élünk megismerhetjük a szociológia segítségével. Persze nem csak ennek segítségével tudunk a társadalmi helyzetünkkel megismerkedni hanem riportok szépirodalom valamint a mindennapi élet tapasztalatainak segítségével is megismerhetjük társadalmunkat. A szociológia tudományának lényegéhez hozzátartozik az elméleteknek a valósággal való összevetése. A valósággal való tudományos módszerekkel végzett összevetés nélkül nem beszélhetünk tudományos szociológiáról.
RAYMOND ARON 3 FAJTA SZOC:Uralkodó tanácsadója,Nép orvosa,Tudomány főpa
TÁRSADALOM TUDOMÁNY KIAL:
Demográfia: Népességszáma; Politikatudomány: alapelvek, Közgazdaságtan ; Szocialpszihológia ; Társadalo,néprajz:
SZOCIOLOGIA KUTATÁS ÉS POLTIKIAI CSELEKVÉS:
SZOCILOLGIAI KUTATÁSOK OBJEKTIVITÁS

A SZOCIALIZÁCIÓ: többféle képpen definiálhatjuk Az egyik definició szerint az a folyamat amelynek során az emberi személyiség kialakul .Ezt inkább a pszichológia használja A másik definició szerint a szocializáció az a folyamat amelynek során a gyerekek megtanulják hogyan lehetnek a társadalomuk hasznos tagjai hogyan kell a társadalomban élniük.
Ebben az értelemben a szocializáció során a gyerek megtanulja a környező társadalom kultúráját normáit értékeit. Szocializáció szempontjából döntő életszakasz a gyermekkor. Csecsemőkorra helyez nagy súlyt a szocializáció ,majd az iskolai szakaszt látja később döntő fontosságúnak amikor a gyerek elsajátítja a fogalmakat,a gondolkodás szabályait.A szocializáció végül is az egész élet során folytatódik mert felnőttkorban a már gyerekként elsajátított normák értékek helyére a felnőttkori értékek és nornák lépnek életbe.A szocializáció legfontosaabb intézménye a család mert a gyermek elsősorban a szüleitől ,testvéreitől,rokonoktól sajátítja el a normákat és értékeket. Szocializálnak a modern társadalomban a tömegkommunikációs eszközök is különösen a televizíó.
SZOCIALIZÁCIÓ: Az a folyamat amelynek során a megszületett csecsemő személyisége fokozatossan kialakul másképpen amelynek során a gyermek elsajátítja a társadalmi normákat és értékeket,megtanulja a különféle társadalmi szerepekben elvárható viselkedést.A szocializáció nagy része a gyermekkorban történik de a felnőttkorban is folytatódik.

SZEREPE: Viselkedési mintákból, jogokból és köteleségekből áll.

STÁTUSZ: Egy társadalomban elfoglalt poziciót jelent. Pl:tanár

INTERNIZÁLÁS: Az a folyamat mikor az egyén olya mértékben sajátitja el, teszi magáévá az értékeket ésnormákat hogy akkor is azoknak megefelelöen viselkedik, ha nem számít külsö negatív szankciokra a norma megszegése esetén, más szóval ha valaki belső megygözödésből viselkedik a normáknal megfelelöen, mert normakövető viselkedést igen értékesnek tartja

TÁRSADALMI SZERKEZET: A társadalmon belüli különböző poziciók közötti viszony,a különböző poziciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszony.
TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS: A különböző ismérvek alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése,hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenziókban.
TÁRSADALMI OSZTÁLYNAK: nevezzük a termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategoriákat.
STÁTUSZCSOPORT: az egyének vagy családok csoportja ,akik az általa használt hét dimenzióban együttvéve hasonló helyzetben vannak.
MÓDSZEREK:
Survey Sokféle adatot gyűjtenek össze a megkérdezett személyek vagy családok társadalmi helyzetéről,életkörülményeiről,életmódjáról,gondolkodásáról.Ezeknek az adatfelvételeknek alapján társadalmi kategóriánként lehet kimutatni.
ÖNBESOROLÁSOS:Az önbesorolásos módszer esetében a megkérdezetteket kérdezik meg hogy milyen osztályba,rétegbe sorolják magukat.
PRESZTIZSVIZSGÁLAT:Ebben a megkérdezetteket arra kérik fel ,hogy pontosan megnevezett foglalkozások presztizsét nevezzék meg.
TÁRSADALMI GAZDASÁGI STÁTUSZ:
MARX:
Egydimenziós-gazdaság: A társadalmi szerkezetben elfoglalt hely. Teremelőeszközökhöz való viszony.
WEBER:
3dimenziós gazdaság: Gazdasági dimenzió,Hatalom,Rend(megbecsültség, életvitel)
BOURDIEU:
Pénztőke,Kulturális tőke, Szociális tőke. Egymásba konvertálhatók
ERDEI FERENC
2társadlom létezett: Történelmi nemzeti: egyházak, államhivatalnok, nagybirtokos, úri középosztály,
Modern Polgári:
2OSZTÁY EGY RÉTEG:
Munkásosztály: amely az állami tulajdonon keresztül részesül a termelőeszközök tulajdonába
Teremelőszövetkezeti Parasztság: Szövetkezeti tulajdonon keresztül részesül a term. eszk.
Réteg: kisiparokok, kulákok

TÁRSADALMI MOBILITÁS: azt a jelenséget nevezzük társadalmi mobilitásnak amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik .Átlép az egyik társadalmi osztályból rétegből a másikba.
FAJTÁI: Nemzedékek közötti mobilitás, Nemzedékeken belüli mobilitás, Házassági mobilitás

4szempont szerint definiáljuk: foglalkozás, müveltség, anyagi helyzet, lakóhely
NYITOTT ÉS ZÁRT TÁRSADALOM: Annál nyitottab valamely társdalom, minnél kisebb az eltérés a különböző rétegekből származók mobilitási esélyei között
VÁNDORLÁS, INGÁZÁS, NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS,
A társadalmi mobilitásra külömbözö felmérésére különbözö módszerek vannak: Kérdőiv alapján,
STRUKTURÁLIS MOBILITÁS:azt értjük ha valaki szükségszerüen vált mobillá

ISMERTESSE A FREKVENCIA- ÉS IDŐMÉRÉS ELVÉT! RAJZOLJA FEL A DIGITÁLIS FREKVENCIA- ÉS IDŐMÉRŐK TÖMBVÁZLATÁT ÉS ELEMEZZE MŰKÖDÉSÜKET! SOROLJON FEL PÉLDÁK

Digitális frekvencia- és időmérés elve:
A digitális frekvencia- és időmérők univerzális műszerek. Különböző fizikai mennyisé-geket lehet velük mérni: frekvencia, periódusidő, időtartam, frekvenciaarány, fázisszög. A műszer feladata jelimpulzusok megszámlálása, amelyhez mérési hibát nem okozó digitális áramkörök állnak rendelkezésre. Digitális időmérésnél egy ismert frekvenciájú jelből szár-mazó impulzusokat számlálnak ismeretlen ideig egy számlálóval. Digitális frekvenciamé-résnél fordítva, ismeretlen frekvenciájú jelből származó impulzusokat számlálnak meg is-mert ideig.
Digitális frekvencia- és időmérő felépítése:
A digitális frekvenciamérő minden mérendő jelet a jelformáló erősítővel előbb meredek felfutású impulzusjellé alakít, majd ennek 1s alatt lejátszódó periódusait számolja meg és jelzi ki, amely éppen a frekvencia. A mérési elvet emiatt számláló típusú mérésnek is neve-zik.
A mérés a vezérlőegység által meghatározott időszakonként történik, és mindig a szám-láló nullázásával, majd a kapu nyitásával kezdődik. Az időalap által nagyon pontosan megha-tározott idő letelte után a kapu zár, és a számlálás befejeződik. Ha az időalap 1s-ig tarja nyit-va a kaput, akkor a mérés végén a számlálóban pontosan a frekvenciának megfelelő érték lesz. A számlálóban lévő érték kétféle módon használható fel:
1. Tároló nélkül: a kijelző közvetlenül a számlálóra csatlakozik. Ekkor a kijelzőn látszik a számlálási folyamat, a mérés befejeződéséig egyre nagyobb értéket mu-tat A kapu zárása után a számláló tartalmát egy bizonyos ideig ki kell jelezni, és a következő mérés csak ennek letelte után kezdődhet. A kijelzés időtartamát a felhasználó saját igénye szerint potenciométerrel választhatja meg.
2. Tárolóval: a tároló a mérést gyorsítja, mert a kapu zárása után a vezérlőegység a számláló tartalmát azonnal átírja a tárolóba, és amíg a kijelzés tart, megkezdőd-het a következő mérés. A kijelző mindig a számlálóban lévő értéket veszi fel, vagyis az átírással a régi érték automatikusan törlődik.
Az időalap-áramkör nagy pontosságú kristály-oszcillátorból és frekvenciaosztóból áll. Az időalap értéke általában 1s, de túl nagy frekvencia esetén ennél kisebbet, míg túl kicsi frekvencia esetén ennél nagyobbat célszerű használni.
Méréstechnikai alkalmazások:
Periódusidő mérése: főleg kis frekvencia esetén mérünk, mert ekkor a frekvenciamérés nagyon pontatlan lenne. Periódusidő mérésekor a kaput nem az időalap, hanem a mért jel ve-zérli, és éppen T ideig tartja nyitva.
Időtartam mérése: a számlálás és a periódusidő-mérés kombinációjával keletkezik oly módon, hogy az időalap impulzusait számoljuk a START és STOP jelek által meghatározott időben. A START és STOP jelet a vizsgált jelekből állítjuk elő.
Frekvenciaarány mérése: két frekvencia összehasonlítására alkalmas. A kijelzőn meg-jelenő érték azt mutatja meg, hogy az egyik frekvencia hányszor nagyobb a másiknál. A mé-résnek csak akkor van értelme, ha az egyik frekvencia a másiknak sokszorosa, különben nagy mérési hiba keletkezik.

ISMERTESSE AZ ANALÓG MULTIMÉTEREKBEN ALKALMAZOTT ANALÓG-DIGITÁL ÁTALAKÍTÓK ELVI MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEIT, ÁRAMKÖREIKET ÉS MŰKÖDÉSÜKET! RAJZOLJA FEL A DI

Az analóg-digitális átalakítás elve:
Az analóg-digitális átalakítás két jellegzetes szakaszra bontható: mintavételre és digitá-lis kódolásra. Azokban az átalakítókban, amelyekben mérés közben a vett minta nagysága nem változhat meg, külön áramkörrel a szinttartásról is gondoskodni kell.
A mintavétel bizonyos időközönként történik, amelyet az átalakítóra jellemző átalakítási vagy konverziós idő határoz meg. A konverziós idő az átalakító működési módjától függően lehet állandó érték, de a mért feszültség nagyságával arányosan növekvő is.
A mintavételezés folyamata során a mérendő és folytonos analóg mennyiséget – általá-ban feszültséget – tartományokra (egységekre) bontjuk. Az egységek lehetnek azonosak, de különböző nagyságúak is.
Az A/D átalakító azt állapítja meg, hogy a mért mennyiség hányszorosa az egységnek, vagyis a mért mennyiség mérőszámát adja. Ha a mérőszámot nem lehet a kvantum egész számú többszörösével kifejezni, akkor az átalakító a hozzá legközelebb eső számhoz kerekít, és a mérési elvből származó hiba keletkezik, amelyet a kijelző utolsó számjegyénél a 1 digites eltérés fejez ki. A hiba arányos a kvantum nagyságával, különböző nagyságú kvantu-mok esetén a legkisebb kvantumhoz tartozó értékkel.
A kvantumokat nagy stabilitású UR referencia-feszültségből állítjuk elő, azonos kvan-tumok esetén annak N = 2n részre osztásával. A referenciafeszültség értéke megegyezik az A/D átalakító bemenetére adható legnagyobb feszültséggel.
Átalakítási módszerek
Az átalakítás módja szerint megkülönböztetünk közvetlen és közvetett átalakítót. Köz-vetlen módszer esetén a mérendő feszültséget egyetlen lépésben alakítjuk digitális jellé, míg közvetett módszernél előbb vele arányos idővé vagy frekvenciává, majd ezt kódoljuk digitális számértékké.
Közvetlen(komparátoros) átalakítók: a párhuzamos vagy komparátoros A/D átalakító-ban az UR referenciafeszültséget egy nagy pontosságú osztóval N = 2n darab U egységre bontjuk, majd az így kapott feszültségeket egy-egy komparátor bementére vezetjük. A kom-parátorok másik bemenete össze van kötve, és erre a közös bemenetre csatlakozik a mérendő Ux feszültség.
Ux hatására mindazok a komparátorok átbillennek, amelyek pozitív bemenetére na-gyobb feszültség jut, mint az osztó kimeneteiről érkező feszültség. A kódoló az átbillenéseket logikai 1 szintként érzékeli és a mintavételt engedélyező STROBE jel hatására egy logikai kapukból álló hálózattal binárisan kódolt számmá alakítja. A legkisebb értékű bitet LSB-nek, legnagyobbat MSB-nek nevezik.

A működési elvből következik, hogy a kódoló kimenetén minden engedélyező jel hatá-sára azonnal megjelenik a mért érték, vagyis a komparátoros átalakító rendkívül gyorsan mű-ködik. Nagy hátránya azonban, hogy az elkészítéséhez soktagú és pontos osztó, és ugyanennyi komparátor szükséges. Ha pl. a felbontóképességet és ezzel együtt a kimeneti jel bitjeinek a számát növelni akarjuk, akkor minden további bitnél kétszeresre kell növelni az osztó elemei-nek és a komparátoknak a számát is. A komparátoros átalakítót főleg hang- és képjelek digi-talizálására alkalmazzák.
A számláló típusú A/D átalakító: minden mérés a számláló nullázásával kezdődik, ami a digitális kimeneti jelet, és ezzel együtt a D/A átalakító bemeneti jelét is nullára állítja. Ennek következtében az utóbbi kimenetén és a Ko komparátor invertáló bemenetén UD = 0 V jelenik meg. A komparátor másik bementére a pozitív polaritású UX feszültség jut, ezért átbillen, és az ÉS kapu egyik bemenetére H szintet ad.
A számlálási folyamat mindaddig tart, amíg UD el nem éri UX értékét. Ekkor a kompará-tor átbillen, és megakadályozza további órajel impulzusok átjutását, a számláló kimenetén pedig az UX = UD-nek megfelelő bináris érték lesz.

Számlálás közben az átalakító kimenetére csatlakozó kijelző egyre nagyobb és gyorsan változó értéket mutat. A mért értéket emiatt csak akkor lehet elolvasni, ha a számlálás befeje-zése után egy bizonyos ideig kijelezzük. Erre szolgál a várakozási idő. A mérési és várakozási idő miatt ezzel az átalakítóval gyors mérés nem végezhető, nagy előnye viszont az egyszerű felépítés, valamint az, hogy a mérés pontossága nem függ az órajel frekvenciájától.
Digitális multiméter:
A digitális multiméterek ma már az analóg multimétereknél is elterjedtebbek, mert szer-vizcélokra használható változataik kis méretben és olcsón előállíthatók, üzemi és laboratóriu-mi változataikkal, pedig nagy mérési pontosság érhető el, sőt a mérés automatizálható.
A digitális multiméter jellemző szolgáltatásai:
 Egyenfeszültség mérése
 Váltakozó feszültség mérése
 Egyenáram mérése
 Váltakozó áram mérése
 Ellenállás mérése
 Dióda, tranzisztor, valamint szakadás és zárlat vizsgálata, sőt több típus alkal-mas frekvencia, kapacitás, tranzisztorparaméter stb. mérésére is. A leggyako-ribb és legjellemzőbb megoldás az 5-14. Ábrán látható
Az ellenállásmérő egység: az ellenállásmérő minden multiméternek, így a digitális mul-timéternek is fontos üzemmódja. Az analóg multiméterek többsége az ellenállást feszültség-mérős elven méri, amelyhez nemlineáris skála tartozik. Digitális műszerekben ezt nem lehet megvalósítani, vagyis olyan ellenállás-feszültség átalakítási módszert kell választani, amely esetén a kimeneti feszültség arányos a mért ellenállással.
A digitális műszerek általában áramgenerátoros módszerrel mérnek, amelynek az a lé-nyege, hogy állandó áramerősség esetén, az ellenálláson fellépő feszültség arányos az ellenál-lás értékével.

ISMERTESSE A VILLAMOS JELEK KÉPI MEGJELENÍTÉSÉNEK ELVÉT! RAJZOLJA FEL AZ OSZCILLOSZKÓP TÖMBVÁZLATÁT, MAGYARÁZZA EL MŰKÖDÉSÉT! RÉSZLETEZZE A SZINKRONIZ

Képi megjelenítés:
A vizuális megjelenítő olyan elektronikus készülék, amely a fizikai folyamatokat vagy állapotokat látással teszi érzékelhetővé. A készüléken megjelenített kép csak bizonyos ideig szemlélhető, rövid idő után eltűnik, vagy megváltozik. A vizuális megjelenítő elsődleges fel-adata a folyamat időbeli változásának, valamely állapotának vagy jellemzőjének a bemutatá-sa, mérése.
Katódsugárcső: Az elektronágyúból nagy sebességgel érkező elektronok az ernyőnél egy pontban találkoznak, és az ernyő falán lévő fénypor bevontba csapódnak. Az elektronok mozgási energiáját a fénypor atomjai felveszik, gerjesztett állapotba kerülnek, majd a felvett energiát fényként kisugározzák. A jelenséget lumineszkálásnak nevezik.
Oszcilloszkóp felépítése működése:
A katódsugárcső eltérítő egysége erősítőkkel vezérelhető. Megkülönböztetünk függőle-ges (Y), és vízszintes (X) erősítőt. Az ernyőn megjelenő ábra x vagy y irányú méretét, vagyis az eltérítés mértékét az erősítők előtti osztóval állíthatjuk be. A legnagyobb érzékenységet leosztás nélküli állapotban kapjuk. Ekkor a vizsgálható feszültség nagyságát az erősítés mér-téke határozza meg. Nagyobb feszültség esetén az erősítő bemenetére jutó feszültséget a kí-vánt mértékben leosztjuk.
Az osztó és a függőleges bemenet között AC/DC kapcsoló van. A vizsgálandó jelet mindig a függőleges erősítő bementére (YIN) kell csatlakoztatni, a vízszintes bemenetet (XIN) csak különleges célra használjuk.
Álló vagy szinkronizált ábrát akkor kapunk, ha az időlap-generátorral a vizsgált jelet mindig ugyanabban a fázishelyzetű pontban kezdjük rajzoltatni, vagyis a jelet abban a pilla-natban indítjuk el, amikor a vizsgált jelnél új periódus kezdődik. Erre való a szinkron- vagy triggeráramkör, amely vezérelhető az Y-erősítő jelével és valamilyen külső jellel.
Szinkronizáló-, trigger-áramkör:
Az időlap-generátor indításához meredek felfutású impulzus szükséges, amelyet a triggeráramkör állít elő az Y-erősítő jeléből vagy a külső szinkronbementre adott jelből. Kö-vetelmény, hogy az indítási szintet szabályozni lehessen, továbbá a pozitív és negatív indítást is megvalósítsa. Az indító tűimpulzust erősítés és formálás után differenciálással állítják elő.
A triggerjel forrását kiválasztó K1 kapcsolóról a jel egy elválasztó erősítőre jut. Kimene-ti feszültségének szabályozásával állítják be a triggerszintet, majd erősítik egy differenciáló erősítővel. Az erősítő kimenetéről két ellentétes fázisú jel vehető le, amelyek közül K2 kap-csolóval lehet választani. A jel alakja a kapcsoló kimenetén még megegyezik a K1 kapcsoló-val kiválasztott jel alakjával, a formálás csak ezután következik egy Schmitt-triggerrel, majd a kimenetén lévő differenciáló-áramkörrel.
Több jel egyidejű megjelenítése:
Erre a kétcsatornás oszcilloszkópok alkalmasak. A kétcsatornás azt jelenti, hogy egy-szerre két jel vizsgálható. Gyakrabban használják az elektronkapcsolós megoldást, amelynél a függőleges erősítőnek csak egy részét kell megkettőzni (AC/DC kapcsolót és a bemeneti csat-lakozót). A két csatorna jelét elektronikus kapcsoló felváltva kapcsolja a közös függőleges erősítőre olyan gyorsan, hogy a szemünk észre sem veszi.
Többsugaras oszcilloszkópokban a triggeráramkörhöz egy új kapcsoló tartozik, amely belső szinkron üzemmódban a szinkronjel forrását választja ki. Szinkronozni az A és B csa-torna jelével egyaránt lehet.
Áramkörei: katódsugárcső áramköre; függőleges erősítőrendszer; időlap-generátor; víz-szintes erősítőrendszer; triggeráramkörök; hitelesítőosszcillátor; elektronkapcsoló.
Méréstechnikai alkalmazás:
Feszültségek, frekvenciák, rezgések mérése. Erősítők kimeneti jeleinek vizsgálata. Négypólusok jelátviteli jellemzőinek meghatározása. Impulzusok tulajdonságainak mérése. Szabályzási tagok bemeneti és kimeneti jeleik közötti összefüggések vizsgálata.

CSOPORTOSÍTSA AZ ELEKTRONIKUS JELGENERÁTOROKAT AZ ELŐÁLLÍTOTT JELALAK ÉS A MŰKÖDÉSI FREKVENCIATARTOMÁNY SZERINT! RAJZOLJA FEL AZ EGYES CSOPORTOKBA TAR

Jelgenerátorok csoportosítása:
A jelgenerátorok elektronikus jelforrások. Működésük alapja elektronikus rezgéskeltő (Oszcillátor). A jelgenerátorokat az elektronikában passzív és aktív két- és négypólusok frek-vencia-átvitelének és –erősítésének mérésére használják. A frekvencia változtathatósága sze-rint lehet: állandó és szabályozható frekvenciájú.
Frekvencia szerint megkülönböztetünk:
- Infrafrekvenciás
- Hangfrekvenciás: 20Hz-20kHz
- Széles sávú
- Rádiófrekvenciás: 0,1-30MHz
- URH-TV
- Mikrohullámú
Jelalak szerint lehetnek:
- Szinusz-generátor
- Négyszög- és háromszög-generátor
- Impulzusgenerátor
- Zajgenerátor
Felhasználhatóság szerint:
- Hanggenerátor
- Szignálgenerátor
- Impulzusgenerátor
- Függvénygenerátor
- Zajgenerátor
Hanggenerátor:
Hangfrekvenciás erősítők és más négypólusok frekvencia-átvitelének és –erősítésének mérésére, hangszórók ellenőrzésére, valamint hidak táplálására használják. Jellemző frekven-ciatartománya 20Hz-20kHz.
Oszcillátor: a teljes frekvencia tartományt három sávra osztva fogja át. A sávokon belül a frekvencia folyamatosan változtatható. Az oszcillátorral szemben támasztott követelmény, hogy torzítása legyen kicsi és a frekvencia változtatása közben az amplitúdó csak ±1dB-nél kisebb mértékben ingadozzon. A feltételek legkönnyebben Wien-hidas oszcillátorral teljesít-hetők.
Folyamatos osztó: a kimeneti feszültség pontos beállítására való. Általában két lineáris potenciométer alkotja, amelyek egymással sorban vannak kapcsolva, és értékük jelentősen különbözik. A nagyobb a durva, a kisebb a finom szabályzó.
Erősítő: az erősítő 1…10W-os kiváló minőségű hangfrekvenciás teljesítményerősítőnek felel meg. Frekvencia-átvitele a kívánt tartományban csak 0,1…1dB-t ingadozhat, és torzítása nem haladhatja meg az oszcillátor torzítását. Ezt úgy érjük el, hogy a szükségesnél nagyobb teljesítményűre tervezzük, de teljes mértékben nem használjuk ki, és negatívan erősen vissza-csatoljuk.
Szakaszos osztó: a legkisebb impedanciájú illesztett kimenet táplál, a jelet 0,1…1mV-ig képes leosztani. A váltás 20dB-es lépésekben történik. A nagy leosztás miatt -kapcsolást használnak.
Feszültségmérő: a kimeneti feszültség mérésére általában nagyon egyszerű hangfrek-venciás feszültségmérőt használnak. Felhasználáskor előnyösebb az analóg rendszerű, mert ennek dB skálája is van, amely lehetővé teszi a kimeneti jel értékének közvetlen dB-es leolva-sását is.
Négyszöggenerátor:
A jelet közvetlen módszerrel, vagyis relaxációs oszcillátorral állítja elő. Ennek megfe-lelően astabil multivibrátorból, erősítőből és osztóáramkörökből áll.
Az astabil multivibrátor szimmetrikus felépítésű. A frekvenciasávokat a kapacitások cseréjével lehet kiválasztani, a sávon belüli hangolást együttfutó kettős potenciométerrel. A sok felharmonikus miatt széles sávú és kis kimeneti impedanciájú erősítő szükséges, amely az oszcillátortól a kimenetig DC csatolású.
Impulzusgenerátor:
A négyszög- és függvénygenerátoroktól abban különböznek, hogy a frekvencián és az amplitúdón kívül az impulzusszünet-arányt, vagyis a kitöltési tényezőt, sőt a kimeneti jel kés-leltetését is képesek szabályozni. Általános impulzus csak ilyen generátorokkal állítható elő.
A frekvenciát belső oszcillátor vagy külső generátor határozza meg, azonban jelalakja bármilyen lehet, a jelformáló áramkör tűimpulzussá alakítja. Ez lesz az alapjel, ezzel egyezik meg a kimeneti jel frekvenciája, és ehhez képest történik a késleltetés is.
Az elválasztó fokozatról ez a jel mindkét polaritással levehető, és az oszcilloszkópos mérésekhez szükség esetén felhasználható. A késleltető-áramkör az alapjel tűimpulzusának hatására Tk időtartamú impulzust ad, amelyből jelformáló áramkör a felfutás pillanatában ne-gatív, lefutáskor pedig pozitív tűimpulzust állít elő. Ezzel indítjuk az impulzusidőt meghatá-rozó áramkört, amelynek kimenetén Ti időtartamú impulzus jelenik meg. A multivibrátor kimeneti jeléből az erősítő és az osztó állítja elő a kívánt nagyságú és polaritású jelet a kime-netek számára.
Jelgenerátorok jellemzői:
- Frekvenciatartomány
- Frekvenciapontosság és –stabilitás
- A kimeneti feszültség nagysága, pontossága, állandósága
- A kimeneti feszültség terhelhetősége
- A kimeneti feszültség torzítása
- A kimeneti impedancia nagysága
- Modulálhatóság