DEVIÁNS VISELKEDÉS:Olyan normaszegő viselk. mikor valaki nem tud alkalmazkodni a
társadalmilag elfogadott normákhoz, viselkedési szabályokhoz. Eltérő minden társadalomban.
DEVIANCIA:A társadalomban elfogadott normák, viselkedési formák megszegése
ELIDEGENITÉS:Az ember idegenűl érzi magát a társadalomban. Nemkötödik és nem számithat a társadalomtol segitségre. NORMASZEGŐ VISELKEDÉSEK: öngyilk, bűnözés, alkohol, kábítószer, elmebetegség, .
LÉTEZNEK ELMÉLETEK:Biólogiai, Pcihológiai, Szociologiai, Kultúrális
EGYENLŐTLENSÉG: Minden mai társadalomban vannak szegények és gazdagok, hatalmasok és a hatalomnak kiszolgáltatottak. Elégedettek és elégedetlenek ez a jelenség az egyenlőtlenség
TÁRSDALMI EGYENLŐSÉG: Az egyének és családok társadalmi kategóriák helyzete, a társadalomban nagy különbséget mutat.
Dimenziói: - Jövedelem, vagyon, munka, lakás, körülmények,
- Műveltség, szabadidő mennyisége és eltöltésének módja
- Egészségi állapot
ESÉLYEGYENLŐTLENSÉG: A társadalmi pozíciókba bejutás egyenlőtlensége.
EGYENLŐSÉG: Aktuális pozíciók: Vizsgálat során egyforma esélyei vannak. a társadalom minden tagjának egyenlő az adott időszakban azonos a jövedelme, vagyona, lakás, viszonyai stb….
ESÉLYEK EGYNELŐSÉGE: Társadalom minden tagjának egyenlő esélye van arra hogy a jövedelem stb…. szempontjából kedvező pozíciókat elérjen.
Méltányosság: Az egyenlőség mint elérendő cél alternatívája. Azt jelenti hogy a társadalom tagjai olyan jövedelemben, megbecsülésben részesülnek a társadalom részéről amely arányos a társadalom érdekében végzett szolgálatokkal, közjóhoz való-hozzájárulásával.
IGAZSÁGOSSÁG: Azok a egyenlőtlenségek amelyeket egy hipotetikus kiinduló helyzetben a társadalom minden tagja elfogadhatónak tartana.
SZEGÉNYSÉG: A nem modern társadalomban a lakástól ruházkodástól megfelelő táplálkozástól való megfosztottság. A hagyományos fajtájú hátrányos helyzet megjelölése.
DEPRIVÁCIÓ: Megfosztottságot jelent
MÉRTÉKEK: - Hátrányos helyzet, többszörösen is hátrányos,- abszolut ill relativ szegényésg
MÓDSZEREK: - Háztartási jövedelem ill Háztartás panel felvétel
EGYENLÖTLENSÉG-SZEGÉNYSÉG OKAI: Müveltség,iskolai végzettség,testi lelki egézségi állapot
Alapfogalmak
Kultúra: Az anyagi és szellemi javak összessége.
Azon szellemi anyagi és intellektuális értelmi és érzelmi sajátosságok teljes komplexuma, amely egy társadalmi csoportot jellemez. Nem csak a művészeteket és az irodalmat, hanem az életmód az alapvető emberi jogokat, az értékrendszereket, hagyományokat és a hiedelmeket is magába foglalja.
Szubkultúra: Egy népesség csoportban érvényes kultúra.
Kulturális identitás: Egy nép, nemzet öntudata. Joga hogy ellenálljon, szembe helyezkedjen minden fajta asszimilációs nyomásnak és hanongelizáló erőnek.
Interkultúrális akciók: Kultúrák közötti interakció.
Multikultúrális akciók: Kölcsönös együttélés és megértés, egyazon társadalomban élő különböző kultúrák között.
Kultúrák fajtái:
1. Elit: Humanizálás
2. Tömeg: Csak kikapcsol
Érvek ellene: Átlag ízlést célozza meg. Profit szerzés a cél. Manipulálja az igényeket. Nem segíti a műveltségi szint fejlődését.
Érvek mellette: Informál. Lépcsőfok a magas kultúrához. Hozzá férhetővé teszi a kultúrt
3. Népi kultúra: A hagyományok ápolásában pótolhatatlan a megtartó erő.
4. Mindennapi kultúra: Az emberhez méltó igényszerit alakítása fenntartása. Ahogy élünk, ahogy felhasználjuk a lehetőségeket. (táplálkozás, öltözködés, lakás stb.)
Kultúra elsajátítási formái:
1. Szocializáció: Az egyén mindennapi életképességének elemi formáit alakítja, fejleszti.
Alapintézménye: Család, Óvoda
2. Nevelés, Oktatás: Az emberi erőforrásokat termelő folyamatok egyike
Alapintézménye: Iskola, Főiskola, Egyetem
3. Művelődés: Tudatós elsajátítása, amely külön erőkifejtést igényel, nem kötelező, hanem önkéntes
Alapintézményei: Művelődési intézmények
A szociológiát: legegyszerűbben úgy határozhatjuk meg, mint a társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudományt. A tudománnyal és a társadalommal foglalkozik. A társadalmat amelyben élünk megismerhetjük a szociológia segítségével. Persze nem csak ennek segítségével tudunk a társadalmi helyzetünkkel megismerkedni hanem riportok szépirodalom valamint a mindennapi élet tapasztalatainak segítségével is megismerhetjük társadalmunkat. A szociológia tudományának lényegéhez hozzátartozik az elméleteknek a valósággal való összevetése. A valósággal való tudományos módszerekkel végzett összevetés nélkül nem beszélhetünk tudományos szociológiáról.
RAYMOND ARON 3 FAJTA SZOC:Uralkodó tanácsadója,Nép orvosa,Tudomány főpa
TÁRSADALOM TUDOMÁNY KIAL:
Demográfia: Népességszáma; Politikatudomány: alapelvek, Közgazdaságtan ; Szocialpszihológia ; Társadalo,néprajz:
SZOCIOLOGIA KUTATÁS ÉS POLTIKIAI CSELEKVÉS:
SZOCILOLGIAI KUTATÁSOK OBJEKTIVITÁS
A SZOCIALIZÁCIÓ: többféle képpen definiálhatjuk Az egyik definició szerint az a folyamat amelynek során az emberi személyiség kialakul .Ezt inkább a pszichológia használja A másik definició szerint a szocializáció az a folyamat amelynek során a gyerekek megtanulják hogyan lehetnek a társadalomuk hasznos tagjai hogyan kell a társadalomban élniük.
Ebben az értelemben a szocializáció során a gyerek megtanulja a környező társadalom kultúráját normáit értékeit. Szocializáció szempontjából döntő életszakasz a gyermekkor. Csecsemőkorra helyez nagy súlyt a szocializáció ,majd az iskolai szakaszt látja később döntő fontosságúnak amikor a gyerek elsajátítja a fogalmakat,a gondolkodás szabályait.A szocializáció végül is az egész élet során folytatódik mert felnőttkorban a már gyerekként elsajátított normák értékek helyére a felnőttkori értékek és nornák lépnek életbe.A szocializáció legfontosaabb intézménye a család mert a gyermek elsősorban a szüleitől ,testvéreitől,rokonoktól sajátítja el a normákat és értékeket. Szocializálnak a modern társadalomban a tömegkommunikációs eszközök is különösen a televizíó.
SZOCIALIZÁCIÓ: Az a folyamat amelynek során a megszületett csecsemő személyisége fokozatossan kialakul másképpen amelynek során a gyermek elsajátítja a társadalmi normákat és értékeket,megtanulja a különféle társadalmi szerepekben elvárható viselkedést.A szocializáció nagy része a gyermekkorban történik de a felnőttkorban is folytatódik.
SZEREPE: Viselkedési mintákból, jogokból és köteleségekből áll.
STÁTUSZ: Egy társadalomban elfoglalt poziciót jelent. Pl:tanár
INTERNIZÁLÁS: Az a folyamat mikor az egyén olya mértékben sajátitja el, teszi magáévá az értékeket ésnormákat hogy akkor is azoknak megefelelöen viselkedik, ha nem számít külsö negatív szankciokra a norma megszegése esetén, más szóval ha valaki belső megygözödésből viselkedik a normáknal megfelelöen, mert normakövető viselkedést igen értékesnek tartja
TÁRSADALMI SZERKEZET: A társadalmon belüli különböző poziciók közötti viszony,a különböző poziciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszony.
TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS: A különböző ismérvek alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése,hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenziókban.
TÁRSADALMI OSZTÁLYNAK: nevezzük a termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategoriákat.
STÁTUSZCSOPORT: az egyének vagy családok csoportja ,akik az általa használt hét dimenzióban együttvéve hasonló helyzetben vannak.
MÓDSZEREK:
Survey Sokféle adatot gyűjtenek össze a megkérdezett személyek vagy családok társadalmi helyzetéről,életkörülményeiről,életmódjáról,gondolkodásáról.Ezeknek az adatfelvételeknek alapján társadalmi kategóriánként lehet kimutatni.
ÖNBESOROLÁSOS:Az önbesorolásos módszer esetében a megkérdezetteket kérdezik meg hogy milyen osztályba,rétegbe sorolják magukat.
PRESZTIZSVIZSGÁLAT:Ebben a megkérdezetteket arra kérik fel ,hogy pontosan megnevezett foglalkozások presztizsét nevezzék meg.
TÁRSADALMI GAZDASÁGI STÁTUSZ:
MARX:
Egydimenziós-gazdaság: A társadalmi szerkezetben elfoglalt hely. Teremelőeszközökhöz való viszony.
WEBER:
3dimenziós gazdaság: Gazdasági dimenzió,Hatalom,Rend(megbecsültség, életvitel)
BOURDIEU:
Pénztőke,Kulturális tőke, Szociális tőke. Egymásba konvertálhatók
ERDEI FERENC
2társadlom létezett: Történelmi nemzeti: egyházak, államhivatalnok, nagybirtokos, úri középosztály,
Modern Polgári:
2OSZTÁY EGY RÉTEG:
Munkásosztály: amely az állami tulajdonon keresztül részesül a termelőeszközök tulajdonába
Teremelőszövetkezeti Parasztság: Szövetkezeti tulajdonon keresztül részesül a term. eszk.
Réteg: kisiparokok, kulákok
TÁRSADALMI MOBILITÁS: azt a jelenséget nevezzük társadalmi mobilitásnak amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik .Átlép az egyik társadalmi osztályból rétegből a másikba.
FAJTÁI: Nemzedékek közötti mobilitás, Nemzedékeken belüli mobilitás, Házassági mobilitás
4szempont szerint definiáljuk: foglalkozás, müveltség, anyagi helyzet, lakóhely
NYITOTT ÉS ZÁRT TÁRSADALOM: Annál nyitottab valamely társdalom, minnél kisebb az eltérés a különböző rétegekből származók mobilitási esélyei között
VÁNDORLÁS, INGÁZÁS, NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS,
A társadalmi mobilitásra külömbözö felmérésére különbözö módszerek vannak: Kérdőiv alapján,
STRUKTURÁLIS MOBILITÁS:azt értjük ha valaki szükségszerüen vált mobillá
társadalmilag elfogadott normákhoz, viselkedési szabályokhoz. Eltérő minden társadalomban.
DEVIANCIA:A társadalomban elfogadott normák, viselkedési formák megszegése
ELIDEGENITÉS:Az ember idegenűl érzi magát a társadalomban. Nemkötödik és nem számithat a társadalomtol segitségre. NORMASZEGŐ VISELKEDÉSEK: öngyilk, bűnözés, alkohol, kábítószer, elmebetegség, .
LÉTEZNEK ELMÉLETEK:Biólogiai, Pcihológiai, Szociologiai, Kultúrális
EGYENLŐTLENSÉG: Minden mai társadalomban vannak szegények és gazdagok, hatalmasok és a hatalomnak kiszolgáltatottak. Elégedettek és elégedetlenek ez a jelenség az egyenlőtlenség
TÁRSDALMI EGYENLŐSÉG: Az egyének és családok társadalmi kategóriák helyzete, a társadalomban nagy különbséget mutat.
Dimenziói: - Jövedelem, vagyon, munka, lakás, körülmények,
- Műveltség, szabadidő mennyisége és eltöltésének módja
- Egészségi állapot
ESÉLYEGYENLŐTLENSÉG: A társadalmi pozíciókba bejutás egyenlőtlensége.
EGYENLŐSÉG: Aktuális pozíciók: Vizsgálat során egyforma esélyei vannak. a társadalom minden tagjának egyenlő az adott időszakban azonos a jövedelme, vagyona, lakás, viszonyai stb….
ESÉLYEK EGYNELŐSÉGE: Társadalom minden tagjának egyenlő esélye van arra hogy a jövedelem stb…. szempontjából kedvező pozíciókat elérjen.
Méltányosság: Az egyenlőség mint elérendő cél alternatívája. Azt jelenti hogy a társadalom tagjai olyan jövedelemben, megbecsülésben részesülnek a társadalom részéről amely arányos a társadalom érdekében végzett szolgálatokkal, közjóhoz való-hozzájárulásával.
IGAZSÁGOSSÁG: Azok a egyenlőtlenségek amelyeket egy hipotetikus kiinduló helyzetben a társadalom minden tagja elfogadhatónak tartana.
SZEGÉNYSÉG: A nem modern társadalomban a lakástól ruházkodástól megfelelő táplálkozástól való megfosztottság. A hagyományos fajtájú hátrányos helyzet megjelölése.
DEPRIVÁCIÓ: Megfosztottságot jelent
MÉRTÉKEK: - Hátrányos helyzet, többszörösen is hátrányos,- abszolut ill relativ szegényésg
MÓDSZEREK: - Háztartási jövedelem ill Háztartás panel felvétel
EGYENLÖTLENSÉG-SZEGÉNYSÉG OKAI: Müveltség,iskolai végzettség,testi lelki egézségi állapot
Alapfogalmak
Kultúra: Az anyagi és szellemi javak összessége.
Azon szellemi anyagi és intellektuális értelmi és érzelmi sajátosságok teljes komplexuma, amely egy társadalmi csoportot jellemez. Nem csak a művészeteket és az irodalmat, hanem az életmód az alapvető emberi jogokat, az értékrendszereket, hagyományokat és a hiedelmeket is magába foglalja.
Szubkultúra: Egy népesség csoportban érvényes kultúra.
Kulturális identitás: Egy nép, nemzet öntudata. Joga hogy ellenálljon, szembe helyezkedjen minden fajta asszimilációs nyomásnak és hanongelizáló erőnek.
Interkultúrális akciók: Kultúrák közötti interakció.
Multikultúrális akciók: Kölcsönös együttélés és megértés, egyazon társadalomban élő különböző kultúrák között.
Kultúrák fajtái:
1. Elit: Humanizálás
2. Tömeg: Csak kikapcsol
Érvek ellene: Átlag ízlést célozza meg. Profit szerzés a cél. Manipulálja az igényeket. Nem segíti a műveltségi szint fejlődését.
Érvek mellette: Informál. Lépcsőfok a magas kultúrához. Hozzá férhetővé teszi a kultúrt
3. Népi kultúra: A hagyományok ápolásában pótolhatatlan a megtartó erő.
4. Mindennapi kultúra: Az emberhez méltó igényszerit alakítása fenntartása. Ahogy élünk, ahogy felhasználjuk a lehetőségeket. (táplálkozás, öltözködés, lakás stb.)
Kultúra elsajátítási formái:
1. Szocializáció: Az egyén mindennapi életképességének elemi formáit alakítja, fejleszti.
Alapintézménye: Család, Óvoda
2. Nevelés, Oktatás: Az emberi erőforrásokat termelő folyamatok egyike
Alapintézménye: Iskola, Főiskola, Egyetem
3. Művelődés: Tudatós elsajátítása, amely külön erőkifejtést igényel, nem kötelező, hanem önkéntes
Alapintézményei: Művelődési intézmények
A szociológiát: legegyszerűbben úgy határozhatjuk meg, mint a társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudományt. A tudománnyal és a társadalommal foglalkozik. A társadalmat amelyben élünk megismerhetjük a szociológia segítségével. Persze nem csak ennek segítségével tudunk a társadalmi helyzetünkkel megismerkedni hanem riportok szépirodalom valamint a mindennapi élet tapasztalatainak segítségével is megismerhetjük társadalmunkat. A szociológia tudományának lényegéhez hozzátartozik az elméleteknek a valósággal való összevetése. A valósággal való tudományos módszerekkel végzett összevetés nélkül nem beszélhetünk tudományos szociológiáról.
RAYMOND ARON 3 FAJTA SZOC:Uralkodó tanácsadója,Nép orvosa,Tudomány főpa
TÁRSADALOM TUDOMÁNY KIAL:
Demográfia: Népességszáma; Politikatudomány: alapelvek, Közgazdaságtan ; Szocialpszihológia ; Társadalo,néprajz:
SZOCIOLOGIA KUTATÁS ÉS POLTIKIAI CSELEKVÉS:
SZOCILOLGIAI KUTATÁSOK OBJEKTIVITÁS
A SZOCIALIZÁCIÓ: többféle képpen definiálhatjuk Az egyik definició szerint az a folyamat amelynek során az emberi személyiség kialakul .Ezt inkább a pszichológia használja A másik definició szerint a szocializáció az a folyamat amelynek során a gyerekek megtanulják hogyan lehetnek a társadalomuk hasznos tagjai hogyan kell a társadalomban élniük.
Ebben az értelemben a szocializáció során a gyerek megtanulja a környező társadalom kultúráját normáit értékeit. Szocializáció szempontjából döntő életszakasz a gyermekkor. Csecsemőkorra helyez nagy súlyt a szocializáció ,majd az iskolai szakaszt látja később döntő fontosságúnak amikor a gyerek elsajátítja a fogalmakat,a gondolkodás szabályait.A szocializáció végül is az egész élet során folytatódik mert felnőttkorban a már gyerekként elsajátított normák értékek helyére a felnőttkori értékek és nornák lépnek életbe.A szocializáció legfontosaabb intézménye a család mert a gyermek elsősorban a szüleitől ,testvéreitől,rokonoktól sajátítja el a normákat és értékeket. Szocializálnak a modern társadalomban a tömegkommunikációs eszközök is különösen a televizíó.
SZOCIALIZÁCIÓ: Az a folyamat amelynek során a megszületett csecsemő személyisége fokozatossan kialakul másképpen amelynek során a gyermek elsajátítja a társadalmi normákat és értékeket,megtanulja a különféle társadalmi szerepekben elvárható viselkedést.A szocializáció nagy része a gyermekkorban történik de a felnőttkorban is folytatódik.
SZEREPE: Viselkedési mintákból, jogokból és köteleségekből áll.
STÁTUSZ: Egy társadalomban elfoglalt poziciót jelent. Pl:tanár
INTERNIZÁLÁS: Az a folyamat mikor az egyén olya mértékben sajátitja el, teszi magáévá az értékeket ésnormákat hogy akkor is azoknak megefelelöen viselkedik, ha nem számít külsö negatív szankciokra a norma megszegése esetén, más szóval ha valaki belső megygözödésből viselkedik a normáknal megfelelöen, mert normakövető viselkedést igen értékesnek tartja
TÁRSADALMI SZERKEZET: A társadalmon belüli különböző poziciók közötti viszony,a különböző poziciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszony.
TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS: A különböző ismérvek alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése,hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenziókban.
TÁRSADALMI OSZTÁLYNAK: nevezzük a termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategoriákat.
STÁTUSZCSOPORT: az egyének vagy családok csoportja ,akik az általa használt hét dimenzióban együttvéve hasonló helyzetben vannak.
MÓDSZEREK:
Survey Sokféle adatot gyűjtenek össze a megkérdezett személyek vagy családok társadalmi helyzetéről,életkörülményeiről,életmódjáról,gondolkodásáról.Ezeknek az adatfelvételeknek alapján társadalmi kategóriánként lehet kimutatni.
ÖNBESOROLÁSOS:Az önbesorolásos módszer esetében a megkérdezetteket kérdezik meg hogy milyen osztályba,rétegbe sorolják magukat.
PRESZTIZSVIZSGÁLAT:Ebben a megkérdezetteket arra kérik fel ,hogy pontosan megnevezett foglalkozások presztizsét nevezzék meg.
TÁRSADALMI GAZDASÁGI STÁTUSZ:
MARX:
Egydimenziós-gazdaság: A társadalmi szerkezetben elfoglalt hely. Teremelőeszközökhöz való viszony.
WEBER:
3dimenziós gazdaság: Gazdasági dimenzió,Hatalom,Rend(megbecsültség, életvitel)
BOURDIEU:
Pénztőke,Kulturális tőke, Szociális tőke. Egymásba konvertálhatók
ERDEI FERENC
2társadlom létezett: Történelmi nemzeti: egyházak, államhivatalnok, nagybirtokos, úri középosztály,
Modern Polgári:
2OSZTÁY EGY RÉTEG:
Munkásosztály: amely az állami tulajdonon keresztül részesül a termelőeszközök tulajdonába
Teremelőszövetkezeti Parasztság: Szövetkezeti tulajdonon keresztül részesül a term. eszk.
Réteg: kisiparokok, kulákok
TÁRSADALMI MOBILITÁS: azt a jelenséget nevezzük társadalmi mobilitásnak amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik .Átlép az egyik társadalmi osztályból rétegből a másikba.
FAJTÁI: Nemzedékek közötti mobilitás, Nemzedékeken belüli mobilitás, Házassági mobilitás
4szempont szerint definiáljuk: foglalkozás, müveltség, anyagi helyzet, lakóhely
NYITOTT ÉS ZÁRT TÁRSADALOM: Annál nyitottab valamely társdalom, minnél kisebb az eltérés a különböző rétegekből származók mobilitási esélyei között
VÁNDORLÁS, INGÁZÁS, NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS,
A társadalmi mobilitásra külömbözö felmérésére különbözö módszerek vannak: Kérdőiv alapján,
STRUKTURÁLIS MOBILITÁS:azt értjük ha valaki szükségszerüen vált mobillá
Megjegyzés küldése