ISMERTESSE AZ EGY P-N ÁTMENETES FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK FIZIKAI FELÉPÍTÉSÉT ÉS MŰKÖDÉSÉT! CSOPORTOSÍTSA A FÉLVEZETŐ DIÓDÁKAT ALKALMAZÁSI TERÜLETEIK ALAPJÁN

A félvezető dióda olyan elektronikai félvezető eszköz, amely egy fém-, üveg- vagy műanyagtokba zárt kivezetésekkel ellátott PN-átmenetet tartalmaz. A rajzjel háromszögrésze a P-tartományt (anód) szimbolizálja, míg a függőleges vonalrésze az N-tartományt (katód). A PN-átmenet a rákapcsolt feszültség polaritásától függően nyitó-, vagy záróirányban működtethető. Nyitóirányú a félvezető dióda előfeszítése, ha a P tartomány az N-réteghez képest pozitív feszültséget kap, ellenkező polaritás esetében záróirányú előfeszítésről beszélünk. Ha a félvezető dióda nyitóirányú polarizálással van bekötve a dióda által képviselt ellenállás nagyon kis értékű. Záróirányú polarizálás esetén a dióda ellenállása igen nagy értékű. A dióda tehát nyitóirányban átengedi az elektromos áramot, záróirányban pedig lezárja, ezért a félvezető diódának egyenirányító hatása van.
A félvezető dióda nyitóirányú előfeszítése (polarizálása):
A dióda nyitóirányú előfeszítése esetén a tértöltési tartományban kialakult villamos térerősség (E0) egy alacsonyabb E0-EF szintre gyengül, míg a potenciálgát értéke egy UD-UF értékre csökken. A nyitóirányú előfeszítés csökkenti a diffúziós feszültséget, amely megakadályozza a többségi töltéshordozók vándorlását.

Kis nyitóirányú feszültség esetén (UF <> UD feszültségértékre gyakorlatilag lineárisnak tekinthető. A nyitóirányú áram értéke függ a hőmérséklettől, mivel a hőmérséklet növekedésével a termikus töltéshordozók száma exponenciálisan nő, a dióda nyitóirányú karakterisztikája balra tolódik.
A félvezető dióda záróirányú előfeszítése (polarizálása):
A dióda záróirányú előfeszítése esetén a tértöltési tartományban kezdetben kialakult villamos térerősség (E0) egy E0 + ER szintre felerősödik, míg a potenciálgát értéke UD + UR értékre nő. A tértöltési zóna a félvezetőben a záróirányú feszültség függvényében kiszélesedik.
A PN-átmeneten záróirányú polarizálása esetén nagyon kis értékű áram halad át, amelynek értéke független a rákapcsolt zárófeszültségtől. Ezt az áramot záróirányú áramnak vagy visszáramnak nevezzük. A záróirányú áram nagysága a hőmérséklet növekedésével exponenciálisan nő. Állandó hőmérsékleten nulla záróirányú feszültség esetén a visszáram is nulla.

A kisebbségi töltéshordozók áramlása már igen kis záróirányú feszültség esetén megindul és a visszáram néhány tized voltnál telítésbe kerül. Az UR záróirányú feszültséget tovább növelve a karakterisztikán egy kritikus feszültségértéket érünk el (UZ – letörési feszültség), ahol a visszáram először kismértékben, majd rohamosan növekszik. A karakterisztikának ezt a szakaszát letörési tartománynak nevezzük. A gyors áramnövekedés két jelenség, általában együttes fellépésének tulajdonítható:
1. Zener-letörés: a kialakuló villamos tér erőhatása elektronokat szabadít ki a félvezető kristály kötéséből, amelyek szabad töltéshordozóként részt vesznek az áram létrehozásában. A Zener-letörés mindkét oldalon erősen szennyezett zónájú diódákban lép fel (Zener-diódák).
2. Lavinaletörés: ha a záróirányú feszültség túllép egy kritikus értéket (UZK), a félvezetőben jelenlevő szabad elektronok akkora mozgási energiára tesznek szert, hogy ütközéseik révén további elektronokat szabadítanak ki az atomi kötésekből. Ennek következtében lavinaszerű töltéshordozó-sokszorozás indul meg.
A félvezető dióda teljes karakterisztikája:
A félvezető diódák I=f(U) karakterisztikájának meghatározására alkalmas kapcsolásban alkalmazott feszültségforrás, változtatható kimeneti feszültséget kell biztosítson. A jelleggörbéből meghatározható a diódák ellenállása: egyenáramú ellenállás (RF = UF / IF); differenciális ellenállás (rF = ∆UF / ∆IF).


A dióda teljes karakterisztikáján négy különböző tartományt különböztetünk meg:
I. Letörési tartomány: kis záróirányú feszültségváltozás hatására nagy áramváltozás következik be. Az egyenáramú- és differenciális ellenállás értéke gyakorlatilag nullának tekinthető. Az átmeneten átfolyó visszáram igen nagy értéket vehet fel, amelyet korlátozni kell.
II. Zárási tartomány: a visszáram telítési jelleget mutat. Az egyenáramú- és differenciális ellenállás értéke nagyon nagy. A dióda egyenfeszültség és váltakozófeszültség esetén is szakadásként viselkedik.
III. Nyitóirányú tartomány, exponenciális szakasza (UF ≤ UD): a diódán átfolyó áram a nyitóirányú feszültség növekedésével exponenciálisan nő. A PN-átmenet egyenáramú ellenállása ugyanakkor egyre kisebb lesz.
IV. Nyitóirányú tartomány, lineáris szakasza (UF ≥ UD): a diódán folyó áram minimális mértékben függ a nyitóirányú feszültség változástól. A dióda kis értékű elektromos ellenállásként viselkedik.
A félvezető diódák csoportosítása:
a. Egyenirányító diódák: váltakozó áram egyenirányítására, azaz egyenárammá való átalakítására használják.
b. Zener diódák: feszültségstabilizálásra és feszültséghatárolásra használják.
c. Tűsdiódák: főleg híradástechnikában alkalmazzák magas frekvenciás detektorokban, frekvenciaváltó áramkörökben és kapcsoló áramkörök alkotóelemeként.
d. Kapacitásdiódák: rezgőkörök feszültségvezérelt hangolására és frekvencia-modulációt megvalósító áramkörökben használják.
e. Alagútdiódák: magas frekvencián alkalmazzák detektálásra, rezgéskeltésre és erősítésre.
f. Schottky diódák: gyorsműködésű digitális integrált áramkörök részegységeként alkalmazzák.

ÉRTELMEZZE A FÉLVEZETŐ EGYKRISTÁLY TULAJDONSÁGAIT ÉS A SAJÁT VEZETÉS FOGALMÁT! ISMERTESSE A FÉLVEZETŐK SZENNYEZÉSÉNEK MÓDJÁT ÉS A SZENNYEZÉSES VEZETÉS

A legfontosabb félvezető elemek a germánium (Ge) és a szilícium (Si). Atomjaik kovalens kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. A kristályszerkezet minden egyes atomja megosztja négy vegyértékelektronját a szomszédos atomokkal úgy, hogy egy-egy elektronja a legközelebbi atom egyik elektronjával összekapcsolódva párt alkot. A kovalens kötések egy szimmetrikus tetraéderes szerkezet felépítéséhez vezetnek, amely a kristálynak erősséget és stabilitást biztosít. Az alapvető félvezető anyagokat (Ge, Si) az alapanyagokból, fizikai és vegyi tisztítás révén nyerik. A félvezető eszközök gyártására nagytisztaságú monokristályos (egykristályos) anyagokat használnak.
A félvezetők saját vezetése:
Az olyan félvezetőt, amelyben a szabad töltéshordozók kizárólag úgy jönnek létre, hogy egyes elektronok a vegyértéksávból a vezetési sávba kerülnek, szerkezeti félvezetőnek nevezzük.
A szilícium egykristály kristályszerkezetében minden elektront lekötnek a kovalens kötések. A szilárd halmazállapotú anyagokban az áramvezetés, csak szabad elektronok útján jöhet létre. Így tehát a szilícium egykristály ideális szigetelő lehetne. A valóságban ez csak T=0 K esetén, vagyis abszolút nulla hőmérsékleten van így, mert nincs olyan energia, amely mozgásban tartaná az elektronokat. Amikor a hőmérséklet az abszolút nullapontból kiindulva emelkedni kezd, az anyagba jutott hőenergia révén szétbomlik egy-egy kovalens kötés. Szobahőmérsékleten már akkora a hőenergia, hogy számos vegyértékelektron kiszabadul a kovalens kötésből, s ez az anyag vezetőképességét megnöveli.
A kiszabaduló elektron egy szétszakított kovalens kötést (elektronhiányt) hagy maga után, lyuk keletkezik. A lyuk egy negatív töltés hiányát jelenti, ezért a szomszédos elektronok egyikéből magához vonz egy elektront. Ez az elektron szintén lyukakat hagy maga után, vagyis elektromos tért hatására az elektron a pozitív, a lyuk pedig a negatív pólus felé mozog, vándorol. A szétszakadt kovalens kötésekből származó elektron és lyuk, elektron-lyuk párt alkot és a leírt folyamatot elektron-lyuk pár hőátadás révén történő (termikus) képzésének nevezik.
A kristályban minden szabályosság nélkül, véletlenszerűen mozgó elektron ha egy lyukkal találkozik, a szétbomlott, hiányzó kovalens kötés újra létrejön és az elektron és az elektron, valamint a lyuk mint szabad töltéshordozó megszűnik. Az ilyen folyamatot rekombinációnak vagy újraegyesülésnek nevezzük. A félvezető anyagon belül mindig találunk az adott hőmérsékletre jellemző számú szabad töltéshordozó párokat. Ezek a hőhatással előidézett elektron-lyuk párok hozzák létre, a félvezető saját vezetését. A szerkezeti félvezetők saját vezetése, amely egyenesen arányos a termikus töltéshordozók számával, exponenciálisan növekszik a hőmérséklettel.
A szennyezéses félvezetők tulajdonságai:
A tiszta félvezetőket negatív hőmérsékleti tényezőjű (NTC-ellenállásként) alkalmazzák. A félvezető anyag vezetőképessége – alacsony hőmérsékletfüggés mellett – idegen atomokkal való szennyezéssel növelhető. Ha az idegen atom mint többlet szorul be a kristály atomjai közé, akkor intersticiális szennyezésről, ha pedig be is épül a rácsszerkezetbe, akkor helyettesítő szennyezésről beszélünk.
A négy-vegyértékű Si és Ge kristályrácsba olyan atomok épülhetnek be, amelyek három vagy öt vegyértékelektronnal rendelkeznek. Az alapvető félvezetők esetén kéttípusú szennyezésnek van jelentősége: öt-vegyértékű szennyező atomok (foszfor, antimon, arzén, bizmut); három-vegyértékű szennyező atomok (bór, alumínium, indium, gallium).
A szennyező atomok kiszorítják helyükről a félvezető kristály alapatomjait, de számos vegyértékelektronjuk nem alkot kovalens kötést a szomszédos atomokkal. A kristályban ezek a kötetlen elektronok vehetnek részt az áramvezetésben, ezért a szennyezett félvezető a hőmérséklettől függetlenül jól vezeti az áramot.
N-típusú szennyezés:
Feltételezzük, hogy egy Si-kristályba öt vegyértékelektronnal rendelkező szennyező atom (P - foszfor) épül be. A szennyező P atom négy elektronja részt vesz a szomszédos Si atomok elektronjaival létesített összeköttetésekben. Az ötödik elektron, amelyik nem tud rácskötést létrehozni, csak lazán kötődik atomtörzséhez és így már nagyon csekély energiaközelítéssel vezetési elektronná válik. Az öt-vegyértékű szennyezőatomok mindegyike tehát egy szabad elektront hoz létre a kristályban anélkül, hogy egyúttal lyuk is keletkezne, mivel hiányos kötés nem marad vissza.
Ha a kristályban előforduló szabad elektronok száma sokkal nagyobb, mint a lyukak száma, akkor N-szennyezésű Si-ról beszélünk. Az ötvegyértékű foszfor atomot mivel elektront ad le donor atomnak, magát a szennyezést donorszennyezésnek is nevezzük. Az elektronokat ebben az esetben többségi töltéshordozónak, a lyukakat pedig kissebségi töltéshordozóknak nevezzük.
P-típusú szennyezés:
A szerkezeti félvezető anyagok vezetőképességének növelése három vegyértékű szennyezőatomok kristályrácsba való beépítésével is elérhető. A bóratom a Si-hoz hasonló nagyságú, és egy Si-atomot helyettesít a kristályrácsban. Ekkor csak három kovalens kötés jöhet létre, a negyedik kötésből hiányzó elektron helyén egy lyuk keletkezik. Már kis energiaközelítéssel is lehetővé válik, hogy valamelyik közeli atom egyik elektronja erre az üres helyre beugorjon és így saját helyét hagyja betöltetlenül hátra. A keletkezett lyuk másik elektron számára válik betölthetővé, és így a lyuk a szokásos módon vándorolhat a kristályba.
A három vegyértékű szennyezőatomok a lyukak létrehozásával elektronokat vesznek fel, ezért akceptor vagy P-típusú szennyezőanyagoknak nevezzük őket. A félvezetőt P-szennyezettségűnek nevezzük. A P-típusú félvezetők esetében a lyukak a többségi, az elektronok kissebségi töltéshordozók.
Áramvezetés a félvezetőkben:
Homogén (egynemű) szennyezettségű félvezetőkben a töltéshordozók a rács-atomok külső elektronhéjával vagy más szabad töltéshordozókkal való ütközéseik miatti hőmozgás révén rendezetlenül, véletlenszerűen mozognak a kristályban. A töltéshordozók mozgásának félvezetőkben, a hőmozgáson kívül két oka lehet: a töltéshordozók változó koncentrációja; egy belső, vagy külső elektromos tér jelenléte.
Az inhomogén szennyezettségű félvezetőkben a töltéshordozók mozgása nem véletlenszerű, hanem arra irányul, hogy egyenletesen kitöltsék a rendelkezésre álló teret. Az olyan töltéshordozó áramlást, amely koncentráció különbségből adódik, diffúziós áramnak nevezzük.
Az elektronok diffúziója következtében a félvezető kristály egyes részei között felborul az elektromos töltések egyensúlya, viszont az anyag egészében nézve elektromos szempontból semleges marad. Az elektromos töltéseloszlás változása olyan belső villamos teret hoz létre, amelynek hatása a töltéshordozókat eredeti helyükre kényszeríti vissza. Ez a jelenség egy újabb elektromos áramot hoz létre, amelynek iránya a diffúziós áraméhoz képest ellentétes, de nagyságuk megegyezik. Ha a félvezető kristályban a töltéshordozók kitüntetett irányú mozgása külső vagy belső elektromos tér hatására jön létre, akkor ezt az áramot sodrási áramnak vagy driftáramnak nevezzük.
A PN-átmenet működése:
A félvezetőelemek felépítésében P-típusú és N-típusú rétegek egyaránt megtalálhatók. Ezek között a különböző elektromos vezetőképességű rétegek között, a szennyezőatomok eloszlásának változása lép fel. Ha ez a változás nagy távolságon jön létre, akkor a két szennyezett félvezető réteg viselkedése egymástól független. Abban az esetben viszont, amikor a szennyezőatomok koncentrációjának változása a vezetés típusának megváltozásával egy maximálisan 1μm szélességű zónán jön létre, egy PN-átmenetet kapunk.

Egy P és egy N-szennyezésű félvezető hasábból kialakítunk egy félvezetőt. Kezdeti időpontban a két réteg elektromosan semleges. Az N-réteg szabad elektronjait a kristályszerkezetben rögzített helyzetű és ötvegyértékű donor ionok töltése, a P-rétegben található lyukakat a három-vegyértékű akceptor ionok töltése semlegesíti. A két réteg közvetlen érintkezési felületénél a töltéshordozók koncentrációkülönbsége miatt bizonyos mértékű diffúzió indul meg:
• az N-szennyezésű rétegből elektronok diffundálnak az átmeneten keresztül a P-szennyezettségű rétegbe,
• a lyukak viszont a P-szennyezettségű rétegből átdiffundálnak az N-szennyezettségű rétegbe.
Amikor az N-szennyezettségű rétegből diffundáló elektron áthalad az átmeneten, egy olyan tartományba kerül, ahol igen nagy a lyukak sűrűsége. A rekombináció valószínűsége olyan nagy, hogy az elektron, mint szabad töltéshordozó rövid idő alatt megszűnik.
Hasonló körülmények közé kerül a lyuk is az N-szennyezettségű rétegben. Ily módon az átmenet környezetében a félvezető kristály töltéshordozókban elszegényedik és egy tértöltésű tartomány keletkezik, amelyet helyhez kötött donor-, illetve akceptor ionok alkotnak. Ez az N-réteg pozitív töltésű donorionjaitól, a P-réteg negatív akceptorionjai felé irányuló elektromos teret hoz létre. A többségi töltéshordozókból álló diffúziós áram nagysága az átmenet környezetében kialakuló erőtér gyors növekedésének hatására fokozatosan csökken. Az elektromos tér által átsodort kisebbségi töltéshordozók úgynevezett sodródási árama igen csekély. A többségi töltéshordozók további diffúziója a szomszédos területek felé megszűnik és kialakul egy energiaegyensúly, amely állandó szinten tartja az átmeneten a potenciálkülönbséget.

MAGYARÁZZA MEG AZ ALÁBBI JOGI FOGALMAKAT: JOGI SZEMÉLY, MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE, MUNKÁLTATÓ ÉS MUNKAVÁLLALÓ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI, ÉR

Természetes személy: maga az ember, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat
Jogi személy: azok a szervezetek, amelyek meghatározott céllal jönnek létre; jogszabály vagy alapszabály szerint működnek; elkülönült vagyonnal rendelkeznek; jogok illetik meg; kötele-zettséget vállalhat; kötelezettségeiért elkülönített vagyonával felel.
Munkajog: a munkavégzéssel és a munkajogi problémákkal foglalkozó törvény, a munka törvénykönyve amely a Magyar Köztársaság alkotmányából van.
- Mindenkinek joga van a munkához, a szabad munkavállaláshoz, és szabadon foglal-koztathat
- Egyenlő munkáért mindenkinek megkülönböztetés nélkül egyenlő bér jár
- Minden munkavállalónak joga van a jövedelemhez, amely arányos a munka mennyi-ségével és minőségével.
- Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a pihenéshez
Külön törvény szabályozza a közalkalmazottak és a köztisztviselők által végzett tevé-kenységeket. A munka törvénykönyv egy általános leírások tára, a munkaviszony és a mun-kavállalásról. Az adott munkahelyeken a kollektív és a munkahelyi szabályzatok lesznek azok, amelyek a munkaadóra és munkavállalóra vonatkoznak. Ezek nem lehetnek ellentétesek a felsőbb jogszabályokkal, a munka törvénykönyvével. Érdekképviseletek alakulnak ki (szak-szervezetek, üzemi tanács, üzemi megbízott).
Munkaviszony létesítése: munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között munkaszer-ződéssel jön létre. 5 napnál hosszabb időtartamra írásbeli munkaszerződést kell kötni. Ez nem állhat ellentétben a munkatörvénykönyvvel és a kollektív szerződéssel, de tartalmát a felek határozzák meg.
A munkaszerződés kötelezően tartalmazza:
- A személyi alapbért, ami nem kevesebb a mindenkori minimálbérnél
- A munkakört (azok a feladatok, amit köteles a munkavállaló elvégezni)
- A munkavégzés helye
- A munkába lépés napja
- A munkaviszony minősítését (határozott vagy határozatlan idejű)
A munka kezdetén létezik a próbaidő. Ha kikötik a munkaszerződésben, akkor ezen idő alatt bármelyik fél indoklás nélkül felbonthatja a szerződést. A próbaidő 30 nap, de nem ha-ladhatja meg a 90 napot. A munkakör betöltésének feltételei: általában pályázattal történik. A közalkalmazásban lévő állások meghirdetése kötelező a Magyar közlönyben.
Munkaviszony megszűnése: a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli meg-szűnésével (ebben az esetben végkielégítés jár a munkavállalónak), a határozott időtartamú munkaszerződés lejártával, a munkaviszony megszűnik. A munkaviszony megszűntethetésé-nek négy csoportja: közös megegyezéssel, rendes felmondással, rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

Rendes felmondás:
- A munkavállaló részéről: indokolnia nem kell, nem jár neki végkielégítés
- A munkáltató részéről: indokolni kell, világosan ki kell derülnie az oknak (létszámleépítés), végkielégítés jár a munkavállalónak
Rendkívüli felmondás: akkor beszélünk róla, ha valamelyik fél kötelezettségeit szándé-kosan, vagy súlyosan gondatlanul elmulasztotta.
- A munkavállaló részéről: ittasan jelenik meg a munkahelyén, nem tartja be a munkavédelmi szabályokat
- A munkáltató részéről: nem a szerződésben leírt munkakörben foglalkoz-tatja a munkavállalót, nem biztosítja a munkavégzés feltételeit, nem fizeti ki a munkabért
Másik feltétel, ha valamelyik fél olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi (zaklatás, alapvető magatartási szabályok sértése).
Megvalósulás: mindkét esetben indoklás szükséges
- Ha a rendkívüliség megállja a helyét, akkor a munkavállaló végkielé-gítést kap
- Ha ezt a munkáltató teszi, akkor nem jár a végkielégítés és még kárté-rítést is követelhet.
A kiváltó ok után 15 napon belül ezt a felmondást meg kell tenni, de legfeljebb 6 hónapon belül. Egy esetben nem évül ez el, ha bűncselekmény volt a kiváltó ok. Felmondási idő 30 nap, de az 1 évet nem haladhatja meg. Végkielégítés függ a kollektív szerződéstől is.
A munkaviszony megszűnése esetén kiadandó okmányok:
- Az utolsó munkanapon ki kell fizetni a munkavállaló bérét, összes járandó-ságát
- Igazolások: a munkaviszony megszűnéséről; igazolólap a munkanélküli já-radék megállapításához; a személyi jövedelemadó bevallásához; társada-lombiztosítási igazolás
Kollektív szerződés: a munkaviszony létesítésével kapcsolatos törvényi szabályozó a Munka Törvénykönyve. Helyi szabályozó egy adott munkahelyen a kollektív szerződés. A kollektív szerződés a gazdasági szervezet és az érdekképviselet között jön létre, amelyet mindkét fél aláír. Kollektív szerződést minden gazdasági egységnek kötelező megkötni. A megkötött kol-lektív szerződés a gazdasági egységen belül mindenkire vonatkozik kivétel nélkül. A gazdál-kodó és a munkavállaló jogait és kötelezettségeit tartalmazza, oly módon miként a Munka Törvénykönyve rendelkezik.
Létrehozásának folyamata:
1. A munkáltató és az érdekképviselet felállítja a munkabizottságot
2. Megvitatják a kérdéseket és megalkotják a kollektív szerződést
3. A két fél aláírja
4. Ki kell függeszteni mindenki számára elérhető helyen
A kollektív szerződés hatálya lehet határozott vagy határozatlan idejű.
Kollektív szerződés részei:
- Bevezető rész (általános dolgok)
- Általános rendelkezések
- A dolgozók részvétele a gazdálkodásban (érdekképviselet jogai)
- A munkaviszonnyal kapcsolatos rendelkezések (létesítés, megszűnés)
- A munkavégzéssel kapcsolatos előírások (munkára képes állapot, saját-ságok, könnyítések)
- A munka díjazása
- Anyagi felelősség és kártérítés
- Juttatások (szociális ellátások)

Idill és fenyegetettség érzés Radnóti Miklós költészetében

Radnóti Miklós a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb költője egy olyan emberhez méltatlan korban élt, ahol nem volt egyszerű emberként élni. Ilyen megszégyenítő körülmények között mégis tudatosan kereste és tette közkincsé azt, ami szép és méltó. Költő lévén igen érzékeny személyiség volt, aki pontosan átlátta a körülötte végbemenő folyamatokat, ezért igen korán megérezte a veszélyt, ami rá és a nemzetére leselkedett.

Már az 1930-as évek elején keletkezett versekben megmutatkozik a veszedelem tudata, valamint az a bizonyosság is, hogy a bekövetkező eseményeket lehetetlen lesz túlélni. Menekülhetne, mint tisztán látó társai teszik, mégis személyes felelőségének érzi, hogy maradjon és kitartson a végsőkig. Az ő költői célja tanúként, áldozatként megélni, amit a sors rá és társaira mért, saját végzetével figyelmeztetve az emberiséget, hogy ilyen iszonytató embertelenség többé ne történhessen meg.

Az 1933-ban íródott Minta a bika című ars poetica jellegű vers, még a korai költészetére jellemző szabad versek formájában íródott. Három fontos motívumot fedezhetünk fel benne: az idillt, a fenyegetettség érzését valamit a fenyegetettséggel szembenálló helytállás képét. A műben a vihar szimbóluma a bekövetkező történelmi eseményekre utal. A versben három idősík követi egymást: a múlt, a jelen és a jövő. Az első szerkezeti egységében az idill jelenik meg, ahogy az őzek természetes életösztöneiknek engedelmeskedve viselkednek. A következő rész a fiatal bikát mutatja be, amely vakmerően szembeszáll az ismeretlennel. A bika itt a helytállás képe, aki küzdeni fog és nem hátrál meg. Az előző rész zsúfolt mozgalmasságával szemben itt a mozdulatlanság dominál. A bika viselkedése kifejezetten emberi cselekvésekre utal. A versben a veszélyt a farkascsorda jelenti, ami az akkor történelmi helyzetet szimbolizálja. A valós veszély közeledtével kétféle magatartás lehetőségét latolgatja a költő: vagy menekül vagy vállalja a harcot. A vers zárósorai Radnóti céljaira utalnak, hogy nem törik meg és költő marad a végsőkig, aki írásaival betölti a hivatást, és ezáltal a maga módján segít az emberiségen.
A pár évvel később íródott Járkálj csak, halálraítélt! című vers érezhetően keményebben ítéli meg a kilátástalan jövőt. Ezt a cím is jelzi: a költő pontosan látja sorsát. 1933-óta Radnótinak nem lehetett kétsége saját sorsa felöl. A félelem a haláltudat beleépült költészetébe és mindennapjaiba.A kezdősorok szürrealista képei egy értékeiből kizökkentett világot mutatnak be. Egy siralomházi világot asszociál, melyben az elitélt szorongva várja a biztos véget. Ez a fajta félelem kiterjed az énen kívüli világra is. A táj megtelelik riadt félelemmel, fenyegetettséggel. Ehhez képest szólal meg nagy erővel a költőhöz intett intés: „Ó, költő, tisztán élj te most!” A külön választott záró sorok jelzik, ez a nehezebb út. Egy hazug világ nehezen ismeri fel az igazi értéket.
Radnóti költészet a háborús évek alatt jutott el a legmagasabb csúcsra. Számára az érték jelképe a klasszikus műveltség. A versformák klasszicizálódásának világnézeti jelentése is volt abban a korban: a zárt tiszta forma rendje szembekerül a bomló értékrenddel teli zavaros világgal.
Radnóti értékőrző magatartása nyilvánul meg Vergilius versformájának életre keltésében.

• Ez közelíti meg legjobban a vergiliusi mintát: párbeszédes hexameteres költemény. A költő és a pásztor folytat párbeszédet a versben, ám valójában a költő két énje kérdez és válaszol.
• Bukolikus idillként indul a költemény. Radnótinál igen gyakori kép a tavasz, és itt is ez jelenik meg először, ám az idillt hamar követi a rettegés, a fenyegetettség képe: a tavasz csalóka, bolond április ez.
• „Még szomorú se vagyok..” – innen a költő életérzését tükrözi a vers: megcsömörlöttséget érez. Egész Európa várta már a háborút, és most, hogy itt van, undorodik és rosszul van tőle.
• A szomorúságnak, a világtól való undorodásnak az okait a pásztor kezdi érteni. A spanyol polgárháborúra utaló sorok a vérengzés iszonyatát idézik fel. Még az állatok is menekülnek, a természet lerombolása is a háború, ám ugyanakkor az egyén sorsa is borzasztó -> Federíco Garcia Lorca mártírhalála a költők és a művészetek pusztulásának a jelképe, ugyanakkor Radnóti halálának is előképe. Nem is gyászolta meg őt Európa, pedig neves költő volt. Még a halál tudatánál is kegyetlenebb az a sejtelem, hogy velük együtt pusztul művük is, és a kíváncsi utódokra nem marad semmi.
• A spanyol költő halálához kapcsolódik „a drága Attila” halála. József Attila menekült ugyan, de nem tudott hova menekülni. (ám ez nem tulajdonítható a magyar társadalmi rendnek, JA bárhol él, meghalt volna.) Őt sem síratjuk….
• Az utolsó versszak a helytállás fontosságát írja le: a Költő úgy él, mint egy fa, amelyik meg van jelölve: ez lehet látnoki kép, hogy meg fogják őt is jelölni. Ugyanakkor leírja azt is, hogy a halálraítéltség tudatában is a halál pillanatáig új levelet hajtó, erős tölgyként kell élnie, és a tölgy új levelei a jövőnek szolnak, tehát nem csak magának ír.
• A végső következtetés levonása után a csendes megbékélés idilli hangulatával telíti a vers lezárását. Az utolsó sor szépségét a hexameter mellett az alliteráció adja.

Radnóti Miklós Eclogái

Radnóti Miklós (1909 – 1944) a Nyugat harmadik generációjához tartozott. Költő, műfordító prózaíró volt. Életművével ma már a magyar irodalom klasszikusai között foglal helyet. Radnóti fiatalon kezdett verseket írni, s „zsengéin” még érződik a nagy elődök, Ady és Babits hatása. Később azonban kezdett elszakadni az irodalmi örökségtől, amit elsősorban a Nyugat s általában a szimbolista-impresszionista hagyomány jelentett számára. Az új formák keresésében támogatták az avantgárd irányzatai: legerőteljesebb mértékben az expresszionizmus s kevésbé a szürrealizmus.

Az eléggé bő verstermésből a pályájának kezdeti szakaszát jelző első három kötetébe meglehetősen kevés költeményt válogatott. Ezek mind az avantgárd vonzásában születtek: a hagyományos ritmust, strófákat és a rímet elvető szabadversek: ezek a formai kötetlenséget merész, kihívó, olykor mesterkélt képek zsúfolt halmozásával kapcsolta össze.
Következő köteteiben folytatódott, és ki is teljesedett az a művészi-stílusbeli átalakulás, mely már az Újholdban megkezdődött. Radnóti visszatért a kötött formákhoz, a szabályos strófaszerkezethez s a rímes-időmértékes (nyugat-európai) verselés többé-kevésbé szabatos használatához.
Utolsó éveiben Radnóti lírájának tartalma és lényege: küzdelem a költészet eszközeivel a megtébolyult embertelenség ellen. Egy sajátos antik műfajt újít fel és honosít meg a háborús esztendőkben: az eclogát.
Theokritosz (kre. 3.sz) szicíliai görög költő hagyatékában maradt ránk 31, hexameterekben írt rövid költemény; ezeket eidüillonnak („képecske”) nevezték el. Ebből származik az idill szó. Theokritosz költeményeinek legeredetibb darabjai a bukolikák: párbeszédes pásztori költemények. A görög költő bukolikáit a fiatal Vergilius (Kre. 70-19) honosította meg a római költészetben. Ezekből tíz válogatott költeményt adott közre Eclogae („szemelvények”, „válogatások”) címmel. Vergilius óta az utókor az ekloga szót (is) használja bukolika helyett műfaji megnevezésként.
Vergilius kora annyiban párhuzamos Radnótiéval, hogy igen zaklatott. A triumvirátus korabeli polgárháborúval teli korszak idején a pásztori költemények a nyugalmat, idillt jelenítették meg a külső világgal szemben. 1938-ban jelent meg Pásztori Magyar Vergilius címmel a latin költő tíz eclogája. E kötet számára fordította le Radnóti a IX. eclogát. A polgárháborúk alatt született latin vers világában saját helyzetére, életének veszélyeztetettségére ismert rá, és ekkor fogant meg benne további eclogák írásának szándéka. Az ő eclogái afféle „háborús idill”-ek. : a háború borzalmai között őrzik a békés élet szépségét. Az emberi méltóságot megsemmisíteni akaró barbársággal szegül szembe bennük a megsemmisíthetetlen: a művészet és a szellem ereje.


Első ecloga
• Ez közelíti meg legjobban a vergiliusi mintát: párbeszédes hexameteres költemény. A költő és a pásztor folytat párbeszédet a versben, ám valójában a költő két énje kérdez és válaszol.
• Bukolikus idillként indul a költemény. Radnótinál igen gyakori kép a tavasz, és itt is ez jelenik meg először, ám az idillt hamar követi a rettegés, a fenyegetettség képe: a tavasz csalóka, bolond április ez.
• „Még szomorú se vagyok...” – innen a költő életérzését tükrözi a vers: megcsömörlöttséget érez. Egész Európa várta már a háborút, és most, hogy itt van, undorodik és rosszul van tőle.
• A szomorúságnak, a világtól való undorodásnak az okait a pásztor kezdi érteni. A spanyol polgárháborúra utaló sorok a vérengzés iszonyatát idézik fel. Még az állatok is menekülnek, a természet lerombolása is a háború, ám ugyanakkor az egyén sorsa is borzasztó -> Federíco Garcia Lorca mártírhalála a költők és a művészetek pusztulásának a jelképe, ugyanakkor Radnóti halálának is előképe. Nem is gyászolta meg őt Európa, pedig neves költő volt. Még a halál tudatánál is kegyetlenebb az a sejtelem, hogy velük együtt pusztul művük is, és a kíváncsi utódokra nem marad semmi.
• A spanyol költő halálához kapcsolódik „a drága Attila” halála. József Attila menekült ugyan, de nem tudott hova menekülni. (ám ez nem tulajdonítható a magyar társadalmi rendnek, JA bárhol él, meghalt volna.) Őt sem siratjuk….
• Az utolsó versszak a helytállás fontosságát írja le: a Költő úgy él, mint egy fa, amelyik meg van jelölve: ez lehet látnoki kép, hogy meg fogják őt is jelölni. Ugyanakkor leírja azt is, hogy a halálraítéltség tudatában is a halál pillanatáig új levelet hajtó, erős tölgyként kell élnie, és a tölgy új levelei a jövőnek szolnak, tehát nem csak magának ír.
• A végső következtetés levonása után a csendes megbékélés idilli hangulatával telíti a vers lezárását. Az utolsó sor szépségét a hexameter mellett az alliteráció adja.

Negyedik ecloga
o Ez a második munkaszolgálata alatt készült. Az első 1940 nyarán, a második 1942-43-ban volt, aztán otthon volt. (Az utolsó és egyben halálos munkatáborra 1944 tavaszán vitték el.)
o Első megszólalásában születésének körülményeit írja le, és hogy nem akart erre a világra születni.
o Felnőttként: feje kemény, tüdeje nagyobb: a halál képe -> víz és ár: a betegség sok helyen ilyen : Babitsnál pl
o Az Óda József Attilától hasonló: szív, máj, tüdő… „sületlen” -> szabály nélküli. Azok között a határok között haladt, amelyeket az élet szabott neki.
o Természet és a szerelem szépségei jelennek meg.
o Semmit sem kér/követel -> embereknek járó szabadságot akar, ami minden embernek jár.
o Panteisztikus kép: „És megszületni…” – ez az embert is magában hordozza, nem úgy, mint Tóth Árpád.
o A fejlődés és pozitivitás: érés ált., de itt = a halállal. Emel, leejt, a szerencse hullámzik…az élet hullámai ezek.
o „Elrepedtek..” – a háború okozta pusztulás: emberi halál képe ez.
o Az utolsó két sor a helytállás: erőteljes szembefordulás valamivel.

Hetedik ecloga
 Az utolsó haláltáborban írta Jugoszláviában.
 Ez az első bori lágerben írt költeménye, ezért érthető, hogy tárgyilagos részletességgel ír benne a fogolytábor körülményeiről. Este/éjszaka több tucat ember van 1 barakban, nem lehet nyugodtan egyedül, mégis ez az az idő, ami csak az övék, ez a pár óra van arra, hogy pihenjenek, visszagondolhatnak arra, hogy mit is hagytak otthon: „horkolva repülnek a foglyok”.
 Ezt a versét „levélnek” szokták tartani, de az ecloga műfajára tekintettel párbeszédszerű monológnak tartják. Valójában meghitt, bizalmas beszélgetést folytat a feleségével, akit a képzelet maga elé varázsol.
 A vers szerkesztő elve a különböző valóságsíkok váltakozása: a rideg valóság és az álom, a tábor és az otthon, a jelen és a múlt mosódik össze. Ez már az első vsz.-ban látszik, mikor a drótkerítés feszülését az este eltűnteti, és csak az „ész tudja a drót feszülését”.
 Az otthon álombeli képe megtelik aggódó félelemmel: „Mondd van-e ott haza még?” -> Pestről kaptak híreket, de a szeretteikről nem, és ekkor már bombázták Budapestet, és nem tudta, hogy a felesége él e még. A bizonytalanság sokkal rosszabb, mintha az ember tisztában van a tényekkel. Féltette a magyarságot is, és felötlik benne a gondolat, hogy érdemes-e egyáltalán verseket írni, ha már nincs, aki megértse őket.
 A költői kötelességteljesítés erkölcsi parancsát a tábor embertelen világa sem függeszthette fel. A vers születésének körülményeit már már naturalisztikus hitelességgel közvetíti. Fogolytársai már alszanak, de benne a versírás tartja a lelket, nem csak a szeretett nő, és az otthon gondolata, mint a többiekben.
 A „sűrű homályba bukó” vég a méltatlan halál tudatát, az irreális csodavárást próbálja megcáfolni.
 „Egy nappal rövidebb” – a férgek közt fekszik, de ez jónak számít, mert a legyek már elmentek, és „csak” a bolhák és tetvek zavarják már. Tudja, hogy fogoly állat, és hogy az élet rövidebb lett egy nappal. A holdfény enyhít kicsit a kinti a szorongáson, de újra látjuk a fenyegető drótok feszülését, fegyveres őrszemek árnyát, és ez fokozza a rabság kínzó érzését, és így az illúzió szertefoszlik.
 Mondja, hogy „alszik a tábor”, és ez kiemeli, hogy az ő számára az enyhet adó álom sem tud megnyugvást hozni. Ébren virraszt a társak suhogó álma felett, s a csókok ízének feledhetetlen emléke fakasztja fel a múlhatatlan szerelem megindító vallomását: „nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.”
 A rendszer embertelenségét mutatja a vers: noha a körülmények embertelenek voltak, Radnóti és mások is képesek voltak emberek maradni.

Radnóti valószínűleg – Vergilius nyomán – tíz eclogából álló versciklust tervezett, ezt azonban korai halála lehetetlenné tette. – A hét eclogából öt hexameteres, kettő rímes-időmértékes. Az antik görögséget szabadon használó eclogáival, és előhangjukkal (Száll a tavasz) új és egyéni műfajt teremtett. Különösképp akkor, amikor az antikvitástól már eltávolodott 20.sz.-i ember individualitását, bonyolult érzékenységét, sőt tragédiáját jeleníti meg. Felesége, otthona gondolata és a kultúra, az alkotás azonban erőt ad neki, hogy szembenézzen a megpróbáltatásokkal, és soha ne adja fel.