Természetes személy: maga az ember, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat
Jogi személy: azok a szervezetek, amelyek meghatározott céllal jönnek létre; jogszabály vagy alapszabály szerint működnek; elkülönült vagyonnal rendelkeznek; jogok illetik meg; kötele-zettséget vállalhat; kötelezettségeiért elkülönített vagyonával felel.
Munkajog: a munkavégzéssel és a munkajogi problémákkal foglalkozó törvény, a munka törvénykönyve amely a Magyar Köztársaság alkotmányából van.
- Mindenkinek joga van a munkához, a szabad munkavállaláshoz, és szabadon foglal-koztathat
- Egyenlő munkáért mindenkinek megkülönböztetés nélkül egyenlő bér jár
- Minden munkavállalónak joga van a jövedelemhez, amely arányos a munka mennyi-ségével és minőségével.
- Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a pihenéshez
Külön törvény szabályozza a közalkalmazottak és a köztisztviselők által végzett tevé-kenységeket. A munka törvénykönyv egy általános leírások tára, a munkaviszony és a mun-kavállalásról. Az adott munkahelyeken a kollektív és a munkahelyi szabályzatok lesznek azok, amelyek a munkaadóra és munkavállalóra vonatkoznak. Ezek nem lehetnek ellentétesek a felsőbb jogszabályokkal, a munka törvénykönyvével. Érdekképviseletek alakulnak ki (szak-szervezetek, üzemi tanács, üzemi megbízott).
Munkaviszony létesítése: munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között munkaszer-ződéssel jön létre. 5 napnál hosszabb időtartamra írásbeli munkaszerződést kell kötni. Ez nem állhat ellentétben a munkatörvénykönyvvel és a kollektív szerződéssel, de tartalmát a felek határozzák meg.
A munkaszerződés kötelezően tartalmazza:
- A személyi alapbért, ami nem kevesebb a mindenkori minimálbérnél
- A munkakört (azok a feladatok, amit köteles a munkavállaló elvégezni)
- A munkavégzés helye
- A munkába lépés napja
- A munkaviszony minősítését (határozott vagy határozatlan idejű)
A munka kezdetén létezik a próbaidő. Ha kikötik a munkaszerződésben, akkor ezen idő alatt bármelyik fél indoklás nélkül felbonthatja a szerződést. A próbaidő 30 nap, de nem ha-ladhatja meg a 90 napot. A munkakör betöltésének feltételei: általában pályázattal történik. A közalkalmazásban lévő állások meghirdetése kötelező a Magyar közlönyben.
Munkaviszony megszűnése: a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli meg-szűnésével (ebben az esetben végkielégítés jár a munkavállalónak), a határozott időtartamú munkaszerződés lejártával, a munkaviszony megszűnik. A munkaviszony megszűntethetésé-nek négy csoportja: közös megegyezéssel, rendes felmondással, rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
Rendes felmondás:
- A munkavállaló részéről: indokolnia nem kell, nem jár neki végkielégítés
- A munkáltató részéről: indokolni kell, világosan ki kell derülnie az oknak (létszámleépítés), végkielégítés jár a munkavállalónak
Rendkívüli felmondás: akkor beszélünk róla, ha valamelyik fél kötelezettségeit szándé-kosan, vagy súlyosan gondatlanul elmulasztotta.
- A munkavállaló részéről: ittasan jelenik meg a munkahelyén, nem tartja be a munkavédelmi szabályokat
- A munkáltató részéről: nem a szerződésben leírt munkakörben foglalkoz-tatja a munkavállalót, nem biztosítja a munkavégzés feltételeit, nem fizeti ki a munkabért
Másik feltétel, ha valamelyik fél olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi (zaklatás, alapvető magatartási szabályok sértése).
Megvalósulás: mindkét esetben indoklás szükséges
- Ha a rendkívüliség megállja a helyét, akkor a munkavállaló végkielé-gítést kap
- Ha ezt a munkáltató teszi, akkor nem jár a végkielégítés és még kárté-rítést is követelhet.
A kiváltó ok után 15 napon belül ezt a felmondást meg kell tenni, de legfeljebb 6 hónapon belül. Egy esetben nem évül ez el, ha bűncselekmény volt a kiváltó ok. Felmondási idő 30 nap, de az 1 évet nem haladhatja meg. Végkielégítés függ a kollektív szerződéstől is.
A munkaviszony megszűnése esetén kiadandó okmányok:
- Az utolsó munkanapon ki kell fizetni a munkavállaló bérét, összes járandó-ságát
- Igazolások: a munkaviszony megszűnéséről; igazolólap a munkanélküli já-radék megállapításához; a személyi jövedelemadó bevallásához; társada-lombiztosítási igazolás
Kollektív szerződés: a munkaviszony létesítésével kapcsolatos törvényi szabályozó a Munka Törvénykönyve. Helyi szabályozó egy adott munkahelyen a kollektív szerződés. A kollektív szerződés a gazdasági szervezet és az érdekképviselet között jön létre, amelyet mindkét fél aláír. Kollektív szerződést minden gazdasági egységnek kötelező megkötni. A megkötött kol-lektív szerződés a gazdasági egységen belül mindenkire vonatkozik kivétel nélkül. A gazdál-kodó és a munkavállaló jogait és kötelezettségeit tartalmazza, oly módon miként a Munka Törvénykönyve rendelkezik.
Létrehozásának folyamata:
1. A munkáltató és az érdekképviselet felállítja a munkabizottságot
2. Megvitatják a kérdéseket és megalkotják a kollektív szerződést
3. A két fél aláírja
4. Ki kell függeszteni mindenki számára elérhető helyen
A kollektív szerződés hatálya lehet határozott vagy határozatlan idejű.
Kollektív szerződés részei:
- Bevezető rész (általános dolgok)
- Általános rendelkezések
- A dolgozók részvétele a gazdálkodásban (érdekképviselet jogai)
- A munkaviszonnyal kapcsolatos rendelkezések (létesítés, megszűnés)
- A munkavégzéssel kapcsolatos előírások (munkára képes állapot, saját-ságok, könnyítések)
- A munka díjazása
- Anyagi felelősség és kártérítés
- Juttatások (szociális ellátások)
Jogi személy: azok a szervezetek, amelyek meghatározott céllal jönnek létre; jogszabály vagy alapszabály szerint működnek; elkülönült vagyonnal rendelkeznek; jogok illetik meg; kötele-zettséget vállalhat; kötelezettségeiért elkülönített vagyonával felel.
Munkajog: a munkavégzéssel és a munkajogi problémákkal foglalkozó törvény, a munka törvénykönyve amely a Magyar Köztársaság alkotmányából van.
- Mindenkinek joga van a munkához, a szabad munkavállaláshoz, és szabadon foglal-koztathat
- Egyenlő munkáért mindenkinek megkülönböztetés nélkül egyenlő bér jár
- Minden munkavállalónak joga van a jövedelemhez, amely arányos a munka mennyi-ségével és minőségével.
- Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a pihenéshez
Külön törvény szabályozza a közalkalmazottak és a köztisztviselők által végzett tevé-kenységeket. A munka törvénykönyv egy általános leírások tára, a munkaviszony és a mun-kavállalásról. Az adott munkahelyeken a kollektív és a munkahelyi szabályzatok lesznek azok, amelyek a munkaadóra és munkavállalóra vonatkoznak. Ezek nem lehetnek ellentétesek a felsőbb jogszabályokkal, a munka törvénykönyvével. Érdekképviseletek alakulnak ki (szak-szervezetek, üzemi tanács, üzemi megbízott).
Munkaviszony létesítése: munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között munkaszer-ződéssel jön létre. 5 napnál hosszabb időtartamra írásbeli munkaszerződést kell kötni. Ez nem állhat ellentétben a munkatörvénykönyvvel és a kollektív szerződéssel, de tartalmát a felek határozzák meg.
A munkaszerződés kötelezően tartalmazza:
- A személyi alapbért, ami nem kevesebb a mindenkori minimálbérnél
- A munkakört (azok a feladatok, amit köteles a munkavállaló elvégezni)
- A munkavégzés helye
- A munkába lépés napja
- A munkaviszony minősítését (határozott vagy határozatlan idejű)
A munka kezdetén létezik a próbaidő. Ha kikötik a munkaszerződésben, akkor ezen idő alatt bármelyik fél indoklás nélkül felbonthatja a szerződést. A próbaidő 30 nap, de nem ha-ladhatja meg a 90 napot. A munkakör betöltésének feltételei: általában pályázattal történik. A közalkalmazásban lévő állások meghirdetése kötelező a Magyar közlönyben.
Munkaviszony megszűnése: a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli meg-szűnésével (ebben az esetben végkielégítés jár a munkavállalónak), a határozott időtartamú munkaszerződés lejártával, a munkaviszony megszűnik. A munkaviszony megszűntethetésé-nek négy csoportja: közös megegyezéssel, rendes felmondással, rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
Rendes felmondás:
- A munkavállaló részéről: indokolnia nem kell, nem jár neki végkielégítés
- A munkáltató részéről: indokolni kell, világosan ki kell derülnie az oknak (létszámleépítés), végkielégítés jár a munkavállalónak
Rendkívüli felmondás: akkor beszélünk róla, ha valamelyik fél kötelezettségeit szándé-kosan, vagy súlyosan gondatlanul elmulasztotta.
- A munkavállaló részéről: ittasan jelenik meg a munkahelyén, nem tartja be a munkavédelmi szabályokat
- A munkáltató részéről: nem a szerződésben leírt munkakörben foglalkoz-tatja a munkavállalót, nem biztosítja a munkavégzés feltételeit, nem fizeti ki a munkabért
Másik feltétel, ha valamelyik fél olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi (zaklatás, alapvető magatartási szabályok sértése).
Megvalósulás: mindkét esetben indoklás szükséges
- Ha a rendkívüliség megállja a helyét, akkor a munkavállaló végkielé-gítést kap
- Ha ezt a munkáltató teszi, akkor nem jár a végkielégítés és még kárté-rítést is követelhet.
A kiváltó ok után 15 napon belül ezt a felmondást meg kell tenni, de legfeljebb 6 hónapon belül. Egy esetben nem évül ez el, ha bűncselekmény volt a kiváltó ok. Felmondási idő 30 nap, de az 1 évet nem haladhatja meg. Végkielégítés függ a kollektív szerződéstől is.
A munkaviszony megszűnése esetén kiadandó okmányok:
- Az utolsó munkanapon ki kell fizetni a munkavállaló bérét, összes járandó-ságát
- Igazolások: a munkaviszony megszűnéséről; igazolólap a munkanélküli já-radék megállapításához; a személyi jövedelemadó bevallásához; társada-lombiztosítási igazolás
Kollektív szerződés: a munkaviszony létesítésével kapcsolatos törvényi szabályozó a Munka Törvénykönyve. Helyi szabályozó egy adott munkahelyen a kollektív szerződés. A kollektív szerződés a gazdasági szervezet és az érdekképviselet között jön létre, amelyet mindkét fél aláír. Kollektív szerződést minden gazdasági egységnek kötelező megkötni. A megkötött kol-lektív szerződés a gazdasági egységen belül mindenkire vonatkozik kivétel nélkül. A gazdál-kodó és a munkavállaló jogait és kötelezettségeit tartalmazza, oly módon miként a Munka Törvénykönyve rendelkezik.
Létrehozásának folyamata:
1. A munkáltató és az érdekképviselet felállítja a munkabizottságot
2. Megvitatják a kérdéseket és megalkotják a kollektív szerződést
3. A két fél aláírja
4. Ki kell függeszteni mindenki számára elérhető helyen
A kollektív szerződés hatálya lehet határozott vagy határozatlan idejű.
Kollektív szerződés részei:
- Bevezető rész (általános dolgok)
- Általános rendelkezések
- A dolgozók részvétele a gazdálkodásban (érdekképviselet jogai)
- A munkaviszonnyal kapcsolatos rendelkezések (létesítés, megszűnés)
- A munkavégzéssel kapcsolatos előírások (munkára képes állapot, saját-ságok, könnyítések)
- A munka díjazása
- Anyagi felelősség és kártérítés
- Juttatások (szociális ellátások)
Megjegyzés küldése