Hálózatok szerepe, osztályozása, hálózati eszközök [informatika]

Hálózatok szerepe, osztályozása, hálózati eszközök

Fogalma: Egymástól térben elválasztott számítógépek összekapcsolása. E gépek között adatcser lévén munkamegosztás folyik. A gépek közti kommunikáció lehetőségét biztosítani kell. Ez többségében vezetékeken valósul meg.

Több különálló gép összekötése úgy, hogy azok képesek legyenek kommunikálni egymással.

Előnyei:

Lehetőség nyílik: Elektronikus levelezés (levél azonnal elküldhető 2 osztály között); Adatcsere (adatok küldése gépek között); Közös erőforrás-használat (pl. nyomtató); Közös adathasználat (pl egy rögzített adatbázis: uazt az adatot használja a könyvelés és a pénzügy)

Hálózatépítés eszközei:

Ø Számítógépek

Ñ Befolyásoló tényezők: Milyen hálózati OR (karakteres / grafikus); Milyen felhasználói programok (karakteres / grafikus); Gép funkciója a hálózaton belül (központi / felhasználói)

Ø Hálózati kártya (Minden gépben kell legyen. Típusa OR függő)

Ñ Ethernet kártya jellemzői (ez az általában használt)

– Alkalmazott buszrendszer (ISA/ PCI)

– Átviteli sebesség (10 MB/s normál vagy 100 MB/s gyors)

– Kábelcsatlakozó (koaxiális kábelhez bajonettzáras, sodort érpárhoz, mint a telefon)

Ø Kábelezés

Ñ Koaxiális (10-Base-2)

– Egyetlen rézkábel, amit árnyékolás vesz körül (zavaró hatások)

– Egy szegmens max 185m (minden szg 1 vezetékre van felfűzve ennek hossza max 185m jelismétlőkkel a szegmensek száma 5-re növelhető, de csak max 3-on lehet gép max 90)

– Gépek száma max 30

– Olcsó

– Könnyű kiépíteni

– Lassú (10 Mb/s)

– Csatlakozója: bajonettzáras

– Alkalmazott topológiája: BUS (vagy sorbafűzés)

– Kiegészítői

š T elágazás (a kábel csatlakoztatása a kártyához és a szomszéd gépekhez)

š 2 db lezáró ellenállás (2 szélső gépre)

Ñ UTP (10-Base-T, 100-Base-TX)

– Általában 4 érpár sodrottan elhelyezve

– Hossza max 100m (minden vezeték hossza max 100m)

– Nem túl drága

– Kiépítése nem túl nehéz, de bonyolultabb, mint koax-nál

– Alkalmazott topológiája: Csillag (központi elosztóból minden géphez külön vezeték vezet)

Ñ Optikai

– Nagy sebességű

– Ellenáll a zavaró hatásoknak, nem lehallgatható

– Drága

Ñ Rádióhullám, műhold

– Nincs fizikai összeköttetés

– Időjárás befolyásoló

– Fizikailag látniuk kell a gépeknek egymást

Ø Hálózati szoftverek

Ñ Karakteres (Novell, Linux, Unix)

Ñ Grafikus (Win9x, Win Nt)

Ñ Egyenrangú (Win9x)

Ñ Ügyfél – kiszolgáló (Win NT, Linux)

Ø További elemek

Ñ HUB

– Csavart érpárú kábelezésnél (csillag topilógia)

– Csillag topológia középpontja a HUB

– Egy topológián belül akár több HUB

– Számítógépek a HUB-ba csatlakoznak

– Kommunikációt a LED-ek jelzik (hibakeresés)

Ñ Switch

– Több szegmens összekapcsolása hibák nélkül

Csoportosítás kiterjedés szerint

Ø Helyi (LAN) lokális

Ñ Néhány 100m kis távolság pl. iroda, bolt

Ñ Gépek folyamatos kapcsolatban

Ø Városi (MAN)

Ñ Telephelyek (városon belül azonos szervezet, de különböző telephely)

Ñ LAN-ok (telephelyeken önállóan LAN-ok, ezeket építik össze WAN hálózatba)

Ñ Nem áll fenn folyamatos kapcsolat

Ø Széleskörű (WAN) (kiterjedt)

Ñ Országok és földrészek

Csoportosítás topológia (elrendezés) szerint

Befolyásolja a gépek max számát, hálózat 2 vége közötti távolságot

Ø Soros, busz, sin (egymás után kapcsolódnak 1 közös kábelre)

Ñ Olcsó

Ñ Közös kábelre csatlakozás

Ñ Kábelszakadáskor egész hálózat meghal

Ñ Összekötés: koaxiális kábellel

Ñ Minden gép T elosztóval csatlakozik

Ñ 2 lezáró ellenállás a hálózat 2 végén

Ø Csillag

Ñ Gépek 1 v. több csomópontban csatlakoznak egymáshoz (HUB-ok)

Ñ Kábelszakadáskor: csak az adott gép száll el

Ñ Kábelezés miatt drága

Ñ Kábelezése: UTP kábellel

Ñ Jelismétlő nélkül 1 szegmens hossza 100m

Csoportosítás erőforrás-megosztás szerint

Ø Egyenrangú (Peer to Peer)

Ñ Minden gép azonos jogokkal rendelkezik

Ñ Minden gép erőforrása megosztható és a többiek számára elérhető

Ñ Hálózati SW és HW elemek telepítése egyszerű

Ñ Hozzáférési jogokat csak kismértékben lehet szabályozni

Ñ Hálózat kiépítése

– Bus topológia

– Ethernet kártya

– Összeköttetés mindkét kábellel

– Win 9x

Ø Ügyfél – kiszolgáló (Client – Server)

Ñ Gépek két csoportja: kiszolgálók és ügyfelek

Ñ Erőforrások megosztása csak a kiszolgálóknál

Ñ Hozzáférési jogok széleskörű szabályozása

Ñ Nagyobb adatbiztonság

Ñ Nagyon drága

Ñ Kiszolgáló gépen csak korlátozott munka lehetséges

Ñ Hálózat kiépítése

– Csillag topológia

– Ethernet kártya

– Összeköttetés mindkét kábellel

– HUB-ok

– Esetleg jelismétlő

– Kiszolgáló oldalon (NT, Novell Netware, Linux)

– Ügyfél oldalon (Win9x, Win NT Workstation)

Átviteli közegek, multiplexálás

Adatátvitel fizikai közegei, UTP/STP/koax rézvezeték, üvegszál, mikrohullám, lézer, idő/ frekvencia multiplexálás, szórt spektrum alkalmazása.

Keretképzés, hibajavítás, folyamatvezérlés, ablakozás

Adatátviteli egységek létrehozása, keretképzés, szinkronizálás. Hibafelderítés, a CRC fogalma, hibajavítás ismétléssel. Forgalomvezérlés, az ablak (window) fogalma.

Helyi hálózatok, az Ethernet és az IEEE 802.x technológia alapjai

Hálózati topológiák. Az Ethernet története, az alkalmazott topológia, adatátviteli közegek. A CSMA/CD protokoll elve, a megvalósítás részletei. Ethernet címek felépítése, speciális címek Ethernet csomag felépítése, különféle csomagtípusok. Az Ethernet hálózat kiegészítő elemei: hub, bridge, switch. 10/100/1000 Mbit/s sebességosztályok. Kapcsolt hálózatok, virtuális helyi hálózatok (VLAN). Tipikus LAN megvalósítások.

Kérdések :

1. Melyik a kakukktojás : UTP kábel , ethernet kártya , floppy meghajtó , Modem

2. Melyik az egyik elterjedtebb protokoll készlet ? (TCP/IP)

3. Mondjon egy példát FTP kapcsolat lésítéséhez (program) ? (Wincom , CuteFTP…)

4. Hogy épül fel az IP-cím ? (xxx.xxx.xxx.xxx 4x3 szám)

5. Mi szükséges egy ADSL internet használatához otthon ? (Vezetékes telefon , ADSL modem , Hálókártya)

6. Hogy határozza meg a T102 7-es gép IP-címét ? (ping T102-7.jaisz.hu)

7. Milyen eszközzel köthetünk össze két alházlózatot (Switch , HUB)

8. Állítsa sebességük sorrendjébe (kicsitől a nagyig) ?! (Modem DSL T1 T3 Optikai)

1. 2. Témakör	3. Kulcsszavak, fogalmak	4. Pont
2.2.5. Hálózatok:	Cél: erőforrás megosztás, kommunikáció a gépek között Egységek: munkaállomás, kiszolgáló hálózati perifériák, hálózati csatolók, átviteli közeg, kapcsoló elemek: repeater, bridge, switch, router LAN, MAN, WAN Sodrott érpár, koaxiális, üvegszálas kábel, mikrohullám Sín, csillag, gyűrű topológia	1 pont 3 pont 1 pont 1 pont 2 pont

A számítógép védelme (A komplex védelmi rendszerek elemi egy Internetre kapcsolt számítógép esetében, vírusvédelem) [informatika]

A számítógép védelme (A komplex védelmi rendszerek elemi egy Internetre kapcsolt számítógép esetében, vírusvédelem)

A számítógépvírusok olyan programok, amelyek képesek önmagukat másolni, adathordozókon vagy számítógép-hálózatokon keresztül átkerülhetnek más számítógép(ek)re. A számítógépvírus sosem önmagában indul el, mindig kell egy olyan program vagy egy makrókat is tartalmazható adatállomány, ami hordozza (ez az ún. vírusgazda). A vírus általában ennek a gazdaprogramnak a kódját (bináris kódját) „egészíti ki” a saját kódjával, s ezáltal teszi fertőzötté a gazdát.

Boot-vírusok

Ismert, hogy a számítógép bekapcsolása után az alaplapon levő BIOS veszi át az irányítást, s a hardverteszt(ek) lefuttatása után a beállításoknak megfelelő háttértárról betölti az operációs rendszert. Ezt a folyamatot hívtuk bootolásnak. A boot-vírusok célpontja a számítógépek bekapcsolása után a bootoláskor betöl­tődő Master Boot Record (MBR = partíciós tábla programja) illetve a boot­szektor. A vírusok ezen csoportja úgy fertőz, hogy ezek helyére írja magát és az eredeti boot-programot vagy partíciós táblát egy nem használt szektoron tárolja. A boot/partíciós tábla vírus csak akkor válhat aktívvá, ha ilyen vírussal fertőzött lemezről próbáljuk indítani a gépet.

Programvírusok/Állományvírusok

A vírusok egy másik része a végrehajtható állományokba épül be vagy ezek­hez az állományokhoz kapcsolódik. A leginkább „fertőzésnek kitett” állományok a következők:

· io.sys, msdos.sys (vagy ibmbio.sys, ibmdos.sys) és a command.com. Ezek az ún. DOS rendszerállományok. Ezek fertőzése azért veszélyes, mert így vírusok a bekapcsolás után máris aktívvá válhatnak, ezáltal az Autoexec.bat-ból esetlegesen induló védelmet ki tudják játszani.

· com kiterjesztésű állományok. Ez esetben a vírusnak „vigyáznia kell” arra, hogy az állomány mérete ne legyen nagyobb, mint 64 Kbyte, ui. .com állományok maximális mérete csak ennyi lehet, mi­vel egy szegmensre töltődnek be a memóriába. Ellenkező esetben hibaüze­netet kapunk a DOS-tól és nem is tölti be a programot, így a vírus sem vál­hatna aktívvá.

· exe kiterjesztésű állományok. Talán a leginkább fertőzött állományfajta. Az exe fájlok speciális felépítésűek: a program elején van egy fejléc, ami alap­ján tölti be a memóriába a programot a DOS. Éppen ezért a vírusnak ezt a fejlécet korrekten kell kezelnie, ha szaporodóképes akar maradni.

· sys kiterjesztésű állományok. Ezek általában eszközmeghajtó programokat takarnak. Ha ilyen állományt fertőz meg a vírus, ak­kor már a Config.sys végrehajtásánál lefuthat a kódja, ha a fertőzött esz­közmeghajtót használatba vesszük.

· nlm kiterjesztésű állományok. A Novell Loadable Module szintén tartalmaz olyan kódot, ami végre­hajtható, így ez is megtámadható.

· dll állományok. A Dinamic Link Library állományok is tartalmaznak végrehajtható kó­dot, de az ilyen állományokat fertőző vírusokból szintén kevés van.

Makróvírusok

doc, dot, xls kiterjesztésű állományok. A makróvírusok olyan, közvetlenül nem végrehajtható, de makrókat tartalmazható állományokba épülő vírusok, melyek az adott alkal­mazás makró nyelvi lehetőségeitől függően tudnak szaporodni, rombolni. Leggyakrabban a szövegszerkesztő illetve táblázatkezelő programok állományait (a dokumentum-állományokat) fertőzik meg.

Spy programok (Kémszoftverek)

A kémszoftver olyan szoftver, amelyik a felhasználó tudta és engedélye nélkül kommunikál a felhasználó internet kapcsolatát használva a háttérben. Ezeket a programokat általában információlopásra használják. Elterjedésüket nehéz megakadályozni.

Keyloggerek

A keylogger típusú programok azok, amelyek a billentyűzet leütését rögzítik. Egyszerűen belátható, hogy bármilyen hosszú és bonyolult jelszóval is védjük adatainkat, ellenük nem érünk célt, mivel a billentyűzet „lehallgatható”. Abban az esetben tehát, ha egy trójai faló települt a gépünkre, amely képes a távoli hackerrel kommunikálni, gyakorlatilag védtelenné váltunk. Bármely, a gépen tárolt, vagy az adott gépről az adott felhasználói névvel elérhető szerveren tárolt adat elérhetővé válik a betörő számára.

Spam-ek

Az email spam olyan leveleket jelent, melyeket úgy küldenek el személyre szólóan az email postánkba, hogy azt nem kértük, arra semmi szükségünk. A spam-eket legtöbbször illegális címlisták alapján küldik ki. A leggyakoribb módja az, hogy egy robotot (automata program) egy illető ráállít a weblapokra, hogy azokon végigjárva minden oda kitett email címet tároljon el egy listában. Ezeket a címeket aztán árulják spammereknek, vagy egymás között cserélgetik. Nagy mennyiségű spam akár komoly erőforrás-gondokat is okozhat, hiszen több tízezer levél tárolása vagy továbbítása eléggé jelentős adatmennyiséget képvisel.

Tűzfalak

A tűzfalak a számítógép biztonságának növelésében segítenek. Korlátozzák a más számítógépekről érkező adatokat, így szabályozhatóvá teszik az adatok elérését, továbbá védelmet nyújtanak azon személyek és programok (például vírusok és férgek) ellen, akik és amelyek jogosulatlanul próbálnak a számítógéphez hozzáférni.

WinXP SP2 beépített védelmi rendszere

Három alapvető fontosságú biztonsági elemet ellenőriz.

Tűzfal: A tűzfal elősegíti a számítógép védelmét azáltal, hogy megakadályozza a jogosulatlan személyek hozzáférését a hálózaton vagy az interneten keresztül. A Windows ellenőrzi, hogy a számítógépet védi-e szoftveres tűzfal.

Vírusellenőrző szoftver: A víruskereső szoftverek elősegítik a számítógép védelmét a vírusokkal és más biztonsági kockázatokkal szemben. A Windows ellenőrzi, hogy a számítógépet védi-e teljes és friss víruskereső program.

Automatikus frissítések: Ha bekapcsolja az automatikus frissítési szolgáltatást, a Windows rendszeresen megkeresi és automatikusan telepíti a számítógéphez rendelkezésre álló új, fontos frissítéseket.

A védekezés módszere (NOD32)

A NOD32 Vezérlő központ a NOD32 Antivirus System központi kezelőprogramja, mely a különböző víruskereső modulokat integrálja. AMON – a rezidens, azaz a műveleti memóriában (RAM) állandóan működő víruskereső. Ez a modul a rendszer legfontosabb vírusvédelmi eszköze.

NOD32 – a kézi indítású vírusellenőrzés eszköze, melyet a felhasználó elindíthat akár kézzel, akár a feladatütemező segítségével automatikusan.

IMON – a számítógép első védelmi vonalát képezi az internetről érkező emailek ellenőrzése által (POP3 védelem)

EMON – a MAPI kompatibilis levelezőprogramok védelme

DMON – Kiegészítő dokumentumvédelem

A víruskeresés kétféleképpen zajlik:

a vírusdefiníciós adatbázis alapján amit naponta frissít a program illetve bonyolult algoritmusokon alapuló keresési mód (heurisztikus), ami a még le nem írt vírusok felismerését teszi lehetővé. Ezáltal megvédi gépünket az újonnan alkotott vírusoktól és trójaiaktól.

Témakör	Kulcsszavak, fogalmak	Pont
1. Vírusok fajtái	Boot-, állomány-, makróvírusok	2 pont
2. spywarek és keyloggerek jellemzése	Engedély nélküli kommunikáció, gépbe való betörés	2 pont
3.1Windows védelmi rendszere 3.2. Vírusok ellen való védekezés	a 3 egység, rövid jellemzés NOD32 bemutatása	2 pont 2 pont

1. Soroljon fel néhány ismertebb vírust?

Klez(e-mail vírus), MSblast, Sassert(windowst megkerülő vírus)

2. Más víruskereső programok:

FSecure, Norton, Panda, Kapersky

3. Mit tud a kémszoftverekről?(Spy programok)

A kémszoftver olyan szoftver, amelyik a felhasználó tudta és engedélye nélkül kommunikál a felhasználó internet kapcsolatát használva a háttérben. Ezeket a programokat általában információlopásra használják. Elterjedésüket nehéz megakadályozni.

4. Mit tud a tűzfalakról?

A tűzfalak a számítógép biztonságának növelésében segítenek. Korlátozzák a más számítógépekről érkező adatokat, így szabályozhatóvá teszik az adatok elérését, továbbá védelmet nyújtanak azon személyek és programok (például vírusok és férgek) ellen, akik és amelyek jogosulatlanul próbálnak a számítógéphez hozzáférni.

5. Említsen meg néhány ismertebb tűzfalat:

Zone Alarm, Norton Internet Security, Windows beépített tűzfala

6. Hogyan használjunk egy víruskereső programot? (gyakorlati)

7. Ellenőrizze le a C meghajtót! (gyakorlati)

8.Milyen rendszerességgel érdemes vírusirtót futtatni?

Internet kapcsolat esetén gyakrabban, kapcsolat nélkül ritkábban, de rendszeresen

Az archiválás és a tömörítés [informatika]

Az archiválás és a tömörítés

Ismertesse az archiválás fogalmát, szerepét, használatát, és használata során elkövetett technikai, gazdasági, optimalizációbeli hibákat! Kapcsolja össze az archiválás és a tömörítés fogalmát! Csoportosítsa a tömörítési eljárásokat, mielőtt az egyes elemekre rátérne, szolgáljon magyarázattal a csoportok kialakulására! A tömörítési eljárások erősségeit, hátrányait foglalja bele a feleletébe, valamint, hogy ezeket hogy lehet kihasználni, illetve orvosolni!

Az archiválás:

Az archiválás tulajdonképpen az adatmentés idegen nyelvű elnevezése. Akkor van rá szükség, ha fontos adatokat akarunk elmenteni, és később esetleg visszaállítani, vagy átellenőrizni.

Az archiválásnak több módozata létezik. Egyrészt a sima lemásolás egy biztonságosabb adathordozóra, vagyis a teljes archiválás, másrészt az inkrementációs adatmentés, amikor elmentünk egy adatmennyiséget, majd később a további mentések során az ehhez képest történt változásokat jegyezzük már csak fel.

Az eszközök is nagyon nagy választékban állnak ehhez a rendelkezésünkre, pl. vannak speciális szalagos egységek, ún. streamerek, vagy cardridgek, amik mágneses kazettákra mentenek. 100 GB-os méret körüliek általában ezek a kazetták, és viszonylag gyorsan olvashatóak, ha adtafolyamként kezeljük őket, de mihelyst keresni kell bennük, nehézségekbe fogunk ütközni. Ha kis adatmennyiségről van csak szó, akkor bőven elegendő optikai tárolóegységeket alkalmazni, amik már véletlen elérésűek, és kellően nagy kapacitásúak, pl. egy kétoldalú, kétrétegű DVD-re kb. 18GB adat elfér, ami szöveges fileok esetén szép mennyiség.

Az archiválási stratégiák mindig a helyzettől függenek. Mindenképpen érdemes a mentett anyagot megőrizni pár hétig, mivel sok hiba csak később tűnik fel, vagy jó, ha visszakereshetjük egy-egy hiba okát. A mai árak mellett egy kazetta 2000 Ft, míg egy DVD 500 Ft, így egyik megoldás sem jár eget rengető kiadásokkal, ha mondjuk minden év, hó és hét elején mentünk a segítségével.

Az archiválás és a tömörítés közel kerülnek egymáshoz, mihelyst nagy adatmennyiségről beszélünk. Fontos, hogy minél kisebb helyen, minél nagyobb adatmennyiséget tudjunk eltárolni. Nagyon sok file egészen apró méretre tömöríthető akár egy egyszerű RAR tömörítővel, s mivel a gépet beállíthatjuk esti műszakban menteni, így nekünk nem gond a pár órás tömörítési munka.

A tömörítés:

A tömörítéskor veszteség nélküli tömörítési eljárást kell alkalmaznunk, mert habár így nagyobb méretűek lesznek a mentések, mégsem veszhet el bármi a tartalomból. Hol alkalmazzuk hát a veszteséges tömörítést?Azoknál a tömörítendőknél, ahol ki lehet használni az emberi érzékelés gyengéit. Ilyen például a képek tömörítése, a hangok tömörítése, illetve a filmek manapság egyre divatosabb tömörítgetése.

A) Veszteség nélküli

Először a veszteség nélküli tömörítést mutatom be, ugyanis erre épül valamilyen szinten a veszteséges is.

A tömörítés azért lehetséges, mert a kódokban gyakran redundancia (ismétlődés) fordul elő, amit teljesen felesleges újra meg újra tárolni. Ez az ismétlődés lehet szöveges fileokban, képekben, gondoljunk csak az alulexponált képeken terpeszkedő nagy fekete foltra körben a fénykép szélén, rosszabb esetben a kis foltra, amiről kivehető, hogy mi az a megörökítendő pillanatból…

A veszteségmentes tömörítésre nagyon sokféle módszert dolgoztak ki. Idő és helyhiány miatt csak párat lesz alkalmam ismertetni:

1. Huffmann-kódolás:

A fájlt feltérképezzük, s az elemeit eltároljuk gazdaságosabb kódtáblában, egy ún. Huffmann-fában, majd ezután a kis kódocskákat használjuk a hosszabbak helyett.

Példa:

Van egy fileunk, amiben 4-féle betű van: a,b,c,d. Ezeket a gépünk alapból 8 biten tárolja. Ez a tárolási mód 256 féle karakterre lett kitalálva, de hát nekünk csak 4 van! Tároljuk hát másképp! Először meg kell, hogy számoljuk, hogy mégis hány van az egyes betűkből. Amelyikből a legtöbb van, az kapja a legrövidebb kódot, amiből a legtöbb, az a leghosszabbat. Ilyen módon most kapja az „a” betű a 00, a „b” a 01, a „c” a 10, a „d” a 11 kódot!

Most mink van? Kettő byte-on tároltuk le a 4 betűnket. A gyengébbek kedvéért példa: eddig az „aaaaabbbccdddd” kód 14 byteon fért el, most már viszont mindössze 14*2 bit, vagyis 3,5 byte! Ezen az örömön túl az eljárás nem járt adatvesztéssel, ugyanis a kitömörítés során az egész sorunkat egy az egyben visszanyerjük!

Példaprogram és pontos leírás: http://www.cs.sfu.ca/cs/CC/365/li/squeeze/Huffman.html

2. LZW-kódolás:

Ez az algoritmus első hallásra bonyolultabb, mint a Huffmann, de lényegesen egyszerűbb a megvalósítása, illetve rettentően gyors, mert nem kell végigstatisztikáznunk a filét. A Huffmannak az is hátránya, hogy a fáját le kell jegyezni a file elejére, ami helyigényes, de az LZW-nél nincs ilyen gond. Ott a kódtábla menet közben épül, mind a tömörítéskor, mind pedig a kibontáskor. A tömörítés során a beolvasott adategységeket egy táblázatba jegyezzük, majd egy saját kódot kapnak. Minden új elemet felveszünk ide, és ha újra találkozunk egy meglévővel, akkor már csak a meglévő kódot kell beírni a betömörített fileba. Ez szép nagy listát eredményez, de mint említettem, ez felépíthető a tömörített adatok beolvasása során is, tehát nem számít.

Példaprogram és pontos leírás: http://www.cs.sfu.ca/cs/CC/365/li/squeeze/LZW.html

3. GIF-kódolás:

Ezt a formátumot képek tömörítésénél alkalmazzák szívesen, főleg az interneten, mivel ott nem gond, hogy a minőség rovására lesz kisebb a kép. A minőségbeli romlás itt a színekben megy végbe. A GIF csak 256 színt használ, tehát minden képpont csak 1 Byte. Az elején megadjuk, hogy melyik 256 színre van szükségünk, így ideális esetben nem is lesz minőségromlás. A legvégén még LZW-kódolást is végez a tömörítő, így még kisebb lesz a kép mérete. Ábráknál, ikonoknál kifejezetten hatékony, és szép. A PNG tulajdonképpen ennek és a JPEG-nek a továbbfejlesztett változata, már nem csak 256 színnel, fraktál alapú tömörítéssel, ami majdem JPEG-hatékonyságot eredményez.

4. APE:

Hangtömörítéshez használt kompromisszumos megoldás, mivel nincs benne veszteség, s így a visszahallgatás szempontjából felesleges részeit is eltárolja a zenénknek, ami nagy fájlméretet eredményez.

B) Veszteséges tömörítő eljárások:

Sokszor bizonyos érzékszervi korlátaink miatt nem szükséges, hogy minden adatot lejegyezzünk, mivel egyáltalán nem fogjuk észrevenni, hogy hiányzanak. Hátrányuk talán az, hogy az egyszer összetömörített anyagokat már nem lehet visszaállítani, és azért talán, mert tulajdonképpen ki akarna mp3-ból újra wav-ot készíteni??? Erre épülő módszerek:

1. JPEG (Joint Photographic Expert Group):

Ez egy képtömörítési eljárás. A képeket 8x8-as négyzetekre bontja, majd ezek elejére lejegyzi a négyzet pontjainak átlagát, így a képpontok már csak az ettől való eltérésükben lesznek meghatározva. A tömörítés hátránya, hogy egymástól nagyon elütő részleteket gyakran összemos, ha a minőséget rontjuk, a tömörítési ráta javára. Azonban nem nagyon látszik ez, ha a minőség nem olyan fontos, és nem kívánjuk nagyítani a képeket képpont méretűre. Nagyon hatékony, és elterjedt, főleg az interneten, és az újonnan bejött fényképezőgépeken. Már megoldották, hogy ne legyen elmosott a kép, mivel lehet állítani a minőséget, s így a veszteség szabályozható. A képpontokat a kockákon belül egy átlósan képzett láncra fűzi az algoritmus, majd az eltérések számítása után egy futamhossz-kódolást is elvégez rajtuk.

2. MPEG:

Régebben Motion JPEG néven futott, mivel képkockánként JPEG-be tömörített filmről volt szó a szabványban. Mára jóval hatékonyabb lett az ún. keyframek használatának bevezetésével. Most bizonyos időközönként teljes képkockákat kapunk a tömörített fájlból, majd a következő kulcsképkockáig csak az előzőhöz képest megváltozott képpontokat írja le az avi fájl. Ezt lehet még fokozni mindenféle fondorlatokkal, a codec-ek hada szolgálja a még hatékonyabb, szebb tömörítést.

Példaprogram és pontos leírás: http://icsl.ee.washington.edu/~woobin/papers/General/node2.html

3. MP3:

A legelterjedtebb hangtömörítési formátum napjainkban. Arra a nagyszerű ötletre alapul, hogy ha szólnak bizonyos frekvenciák, akkor már teljesen felesleges megszólaltatni bizonyos másikakat, mert hát úgysem hallanánk, és így nem hiányoznak. A tömörítésnél figyelembe vették, hogy az emberi fül a mély hangokra jóval érzékenyebb, így azokat részletesebben ábrázolják, mint a magasakat. Az a nagy probléma, hogy a háttérzajt hogyan szűrjék ki, mivel arra aztán egyáltalán nincsen szükség, de nem tudhatja a program, hogy esetleg mi „zörgünk” ilyen csúnyán a gitárunkon, vagy csak a kábel nem volt megfelelően árnyékolva, szóval nem dobja el teljesen a zajt, hanem egy maszkot készít, ami egy átlagolási eljáráshoz hasonlít tulajdonképpen, amit jobb esetben, és magasabb bitrátánál nem veszünk észre. Ezért is olyan kellemetlen hangzásúak az alacsony bitrátájú internetes rádiók

Kérdések:

1. Mi az archiválás, miért használjuk, és hogyan használjuk, illetve hogyan lenne célszerű használni?
2. Egy tetszőleges modell felállítása: egy nagy és egy kisvállalat vezetőjének magyarázzuk el, hogy az ő esetében miért alkalmazzon archiválást, és mennyit áldozzon rá! Próbáljunk költséghatékonyak, de előrelátóak lenni!
3. Mikor van lehetőség veszteségesen tömöríteni, és mikor kell veszteségmentesen (konkrét, és általános példák)?
4. Az ismert veszteség nélküli tömörítési eljárások bemutatása, elve, alkalmazási területe
5. Az ismert veszteséges tömörítési eljárások bemutatása, elve, alkalmazási területe
6. Gyakorlat: A tanuló optimalizáljon egy tömörítetlen képet először fotónyomtatáshoz, aztán pedig internetes oldalra indexképnek! (közben magyarázni kell, mit miért teszünk)
7. Gyakorlat: A tanuló tömörítsen be 5 különböző típusú fájlt. Az eredeti és a tömörített fájlok méretének arányának a különbözőségét magyarázza meg!

Pontozás:

1	A fogalom ismertetése, magyarázata, valamint példa felhozatala, és abban lévő hiba kijavítására javaslat	1p
2	Laikus számára érthető, a fogalmakat lehetőleg magyarul használó érvelés, magyarázat	1p
3	Itt az emberi érzékelés hiányosságait ismertetni, hozzájuk fűzni a veszteségek megengedésének lehetőségét, s a példákat, majd a veszteség nélküli eljárásoknál az adatvilág hibákat meg nem engedő mivoltával kapcsolatban példákat kell felhozni	1p
4	A felsoroltak közül legalább 2 eljárás részletesebb ismertetése	1p
5	A felsoroltak közül legalább 2 eljárás részletesebb ismertetése	1p
6	A fotónyomtatáshoz a képnek jó minőségűnek kell maradnia, és minél nagyobbnak, az indexképhez pedig át kell méretezni, és a minőséget lejjebb lehet húzni, hogy csökkenjen a méret	2p
7	A fájlok típusukban különbözzenek (pl.: szöveges, adat, zene, videó, tömörített), a magyarázat a tömöríthetőségük különbözőségét magyarázza meg!	1p

12.Könyvtár- és állománykezelés [informatika]

12.Könyvtár- és állománykezelés

Az operációs rendszer a lemezeken az állományokat könyvtárakban és alkönyvtárakban tárolja. Az egész rendszert úgy kell elképzelni, ahogy az irodákban tárolják a leveleket iratgyűjtőkben, illetve az iratgyűjtőket fiókokban. A levelek felelnek meg az állományoknak, az iratgyűjtők az alkönyvtáraknak, könyvtáraknak és a fiók felel meg a lemeznek. A lemezek könyvtárai és alkönyvtárai logikailag fa struktúrában képzelhetők el. Minden lemezen van egy úgynevezett gyökérkönyvtár "\"fordított per - jellel jelölve. Ebben lehetnek állományok és alkönyvtárak melyeknek nevük van. Minden alkönyvtárban lehetnek állományok és további alkönyvtárak is. Egy alkönyvtár azonban csak egyetlen könyvtárban lehet, azaz nem fordulhat elő az, hogy egy alkönyvtárnak két könyvtár is szülő könyvtára (amelyikben benne van).

Minden számítógéppel végzett munka kapcsolódik a háttértárakon lévő fájlokhoz, hiszen minden program és adat valamilyen háttértáron kerül tárolásra. A háttértárakon lévő adatok az áttekinthetőség és a könnyebb visszakeres és érdekében hierarchikus mappaszerkezetben kerülnek tárolásra. Egy jól áttekinthető mappaszerkezet kialakítása a felhasználó érdeke és feladata.

1. Fájlokat tartalmuktól függően két fő csoportba soroljuk. A futtatható programokat tartalmazó fájlokat program fájloknak, míg az összes többit adatfájlnak nevezzük. A fájlokban tárolt adatok típusát a nevük után szereplő úgynevezett kiterjesztés jelöli, amely alapján eldönthető, hogy a fájl az imént említett két fő csoport közül melyikbe tartozik. A kiterjesztéseket egy ponttal választjuk el a fájl nevétől.

A Windows rendszer - a beállításoktól függően - a fájlok kiterjesztését elrejtheti, ilyenkor típusukat a név melletti ikon, vagy egyes listákban a Típus oszlop alapján állapíthatjuk meg.

program fájlok: A program fájlok a számítógép számára közvetlenül értelmezhető utasításokat tartalmaznak, melyek végrehajtását a memóriába való betöltés után a számítógép azonnal megkezdi. A program fájlok a .BAT,

.COM vagy .EXE - a Windows rendszerben általában csak az utóbbi - kiterjesztést kapják. A futtatható programot tartalmazó fájlokat a Windowsban alkalmazásnak nevezzük.

adatfájl: Minden olyan fájlt, ami nem programot tartalmaz, általánosan adatfájlnak nevezünk. Ezeknek számtalan fajtája létezik, teljes felsorolásuk lehetetlen, mivel az új programokkal együtt szinte naponta születnek újabb és újabb adattípusok. Mint átlagos felhasználók az adatfájloknak csak azon fajtáit szükséges ismernünk, melyekkel mindennapi munkánk során dolgozunk. A háttértárakon - gyakran nagy tömegben - található egyéb fájltípusokat nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk. A különféle adatfájlokat más-más programmal hozhatjuk létre, vagy dolgozhatjuk fel. Például a Word szövegszerkesztővel készült levelet nem lehet a Paint rajzoló programmal módosítani.

2. Mappák: A mappák a logikailag összetartozó fájlok hierarchikus csoportosítására szolgáló tárolóhelyek. Az egyes mappák szükség szerint további mappákat, almappákat tartalmazhatnak. Az új Windows operációs rendszerekben a mappaszerkezet az egyes meghajtókon kívül néhány speciális objektumot is tartalmaz. Az alábbi képen egy hálózatba kapcsolt számítógép jellegzetes Windowsos mappaszerkezete látható.

3. Meghajtók: A számítógépes háttértárakat más néven meghajtóknak is nevezzük. Nem lehet előre meghatározni, hogy egy számítógéppel mennyi és milyen háttértárak elérésére lesz lehetőségünk. Munkánk során azonban szükség van az egyes háttértárak egyenkénti azonosítására. A meghajtók egyszerű és egységes azonosítására az angol ABC betűit használjuk. A lemezmeghajtók betűjele után a könnyebb megértés kedvéért kettőspontot (:) szokás tenni. Általánosan elmondható, hogy az A: és B: jelölést kizárólag a hajlékony lemezes meghajtók, míg a C:-t az első merevlemezes egység számára tartják fenn. A további betűk (D:-től Z:-ig) az esetleges további meghajtókat jelenthetik. Egy tipikus személyi számítógépben a meghajtókat az alábbi jelölésekkel azonosítjuk: A: 3½"-os hajlékonylemezes meghajtó C: Merevlemezes meghajtó D: CD-ROM meghajtó F: a számítógép-hálózaton keresztül elérhető, ideiglenesen csatlakoztatott meghajtó A meghajtók típusának könnyebb felismerésére a Windows különböző ikonokat használ a betűjelzések mellett.

KÖNYVTÁRSZERKEZET:

q Egy lemezen akár több ezer állomány is elfér, ezért ez segíti köztük az eligazodást(állomány = file).

q A valamilyen módon összetartozó állományokat egy könyvtárba helyezzük.

q Minden lemezen kötelezően létezik egy speciális könyvtár (Root Directory, file "\"). Ezt a formázáskor automatikusan elvégzi a rendszer. Itt lehetnek állományok is és újabbkönyvtárak is.

q A gyökérkönyvtár a főkönyvtár, a belőle nyílók pedig az alkönyvtárak . Minden könyvtárból tetszőleges számú alkönyvtár nyitható.

Könyvtár- és fájlkezelő műveletek:

• Létrehozása, törlése, átnevezés, másolás, kivágás
• Lemezkezelő műveletek:

• formázás (gyors, teljes), címkeváltoztatás, lemezellenőrzés, töredezettség mentesítés

Mi is az a Total Commander?

A Total Commander egy Windows (TM) rendszerhez készült fájlkezelő. Hasonlít a Windows Intézőjéhez, azonban más megközelítésből oldja meg a feladatot: két állandó, egymás melletti fájlablaka van, akár csak az egyik népszerű DOS-os fájlkezelő programnak.

Íme néhány Total Commander funkció a legfontosabbak közül:

A billentyűkiosztás ugyanúgy működik, mint a DOS-os eredetinél.

· Fogd és vidd lehetőség egérrel, a nyomtatásvezérlőt is beleértve.

· Teljes könyvtárfák másolása, áthelyezése, átnevezése és törlése.

(Nem-üres könyvtárak is törölhetők.)

· Tömörített fájlok könyvtárként való kezelése.

A tömörített fájlokba(-ból) könnyen másolhatsz fájlokat be és ki. A megfelelő tömörítő program indítása automatikusan történik. A Total Commander támogatja a pkzip, arj, lha, rar, uc2 és ace formátumokat.

· Start menü (felhasználói parancsok menüje).

A gyakran használt DOS vagy Windows programokat elhelyezheted egy lenyíló menüben. Az innen indított programnak paraméterként átadhatod az aktuális ablakban kijelölt fájl vagy könyvtár nevét.

· Parancssor, amelyből gyorsan, paraméterekkel együtt indíthatod a programokat; egyszerűen csak írd be a program nevét (+ Enter), vagy csak nyomj Ctrl+Enter-t, illetve Ctrl+Shift+Enter-t.

· Kibővített kereső funkció, amelynek segítségével pl. teljes szövegű keresést végezhetsz akár több meghajtón is.

· Beépített fájlnéző (nézőke, F3), amellyel TETSZŐLEGES MÉRETŰ fájlokat tudsz olvasni, akár hexa, akár bináris, akár szöveg formátumban – mindezt választható (DOS ASCII vagy Windows ANSI) karakterkészlettel. Már a sorszélesség és a fontméret is módosítható!

· Belső unzip funkció (az Info-ZIP csoport terméke), amelynek segítségével külső program nélkül is ki tudod bontani a ZIP fájlokat. A Turbo-Pascalban írt, szabadon felhasználható forráskódot közvetlenül a szerzőtől kérheted.

· Testreszabható eszköztár, külső programok és belső parancsok indításához.

· Testreszabható főmenü.

· Belső kicsomagoló funkció ZIP, ARJ, LZH, TAR, RAR és ACE formátumokhoz.

· Belső ZIP tömörítő, a Jean-loup Gailly féle ZLib-re alapozva.

Témakör	Kulcsszavak, fogalmak	Pont
Fájl, könyvtárrendszer	Fájl, mappa, fájl-lemezkezelő műveletek	4 pont
Total Commander- Mi az?	fájlkezelő	1 pont
Total Commander- Funkciók	Funkciók	3 pont

Kérdések:

1. Sorolja fel a fájlok fajtáit:

Fájlokat tartalmuktól függően két fő csoportba soroljuk. A futtatható programokat tartalmazó fájlokat program fájloknak, míg az összes többit adatfájlnak nevezzük. A fájlokban tárolt adatok típusát a nevük után szereplő úgynevezett kiterjesztés jelöli, amely alapján eldönthető, hogy a fájl az imént említett két fő csoport közül melyikbe tartozik. A kiterjesztéseket egy ponttal választjuk el a fájl nevétől.

2. Mi a mappa fogalama:

Mappák: A mappák a logikailag összetartozó fájlok hierarchikus csoportosítására szolgáló tárolóhelyek. Az egyes mappák szükség szerint további mappákat, almappákat tartalmazhatnak.

3. Mit nevezünk meghajtónak?

Meghajtók: A számítógépes háttértárakat más néven meghajtóknak is nevezzük. Nem lehet előre meghatározni, hogy egy számítógéppel mennyi és milyen háttértárak elérésére lesz lehetőségünk. Munkánk során azonban szükség van az egyes háttértárak egyenkénti azonosítására. A meghajtók egyszerű és egységes azonosítására az angol ABC betűit használjuk. A lemezmeghajtók betűjele után a könnyebb megértés kedvéért kettőspontot (:) szokás tenni.

4. Soroljon fel fájl és lemezkezelő műveleteket:

Könyvtár és fájlkezelő: Létrehozás, törlés, átnevezés, másolás, kivágás

Lemezkezelő: Formázás (gyors, teljes), címkeváltoztatás, lemezellenőrzés, töredezettség mentesítés.

5. Mi az a Total Commander?

A Total Commander egy Windows (TM) rendszerhez készült fájlkezelő. Hasonlít a Windows Intézőjéhez, azonban más megközelítésből oldja meg a feladatot: két állandó, egymás melletti fájlablaka van, akár csak az egyik népszerű DOS-os fájlkezelő programnak.

6. Hogyan kezeli a Total Commander a tömörített fájlokat?

Könyvtárként kezeli. A tömörített fájlokba(-ból) könnyen másolhatsz fájlokat be és ki. A megfelelő tömörítő program indítása automatikusan történik. A Total Commander támogatja a pkzip, arj, lha, rar, uc2 és ace formátumokat.

7. Milyen fájlokat kezel a Total Commander beépített kicsomagolója?

ZIP, ARJ, LZH, TAR, RAR és ACE kiterjesztésű fájlokat.

8. Beszéljen a Total Commander beépített fájlnézőkéjéről:

A beépített fájlnézővel (nézőke, F3), TETSZŐLEGES MÉRETŰ fájlokat tudsz olvasni, akár hexa, akár bináris, akár szöveg formátumban – mindezt választható (DOS ASCII vagy Windows ANSI) karakterkészlettel. A sorszélesség és a fontméret is módosítható!

Az operációsrendszerek [informatika]

Az operációsrendszerek

Ismertesse az operációsrendszer fogalmát. Mutassa be főbb jellemzőit, ismertebb fajtáit és feladatait.

Operációs rendszer (Operating System) : Olyan vezérlőrendszer, amely gondoskodik a hardver és a szoftver optimális együttműködéséről , kapcsolatot teremt a gép és az ember között .

Operációs rendszerből sokféle létezik:

1. Dos

2. Windows 95, 98,Se, Millenium , 2000, XP

3. Linux

Hálózatos gépen:

1. Windows NT

2. Novell

3. UNIX

4. LINUX

Az operációs rendszerek legfontosabb feladatai közé tartozik:

• Az adatok és programok háttértárakon történő tárolása,

• Az adatok elérhetőségének biztosítása,

• A memória- és perifériakezelés,

• A felhasználói programok betöltése a memóriába, és a programok elindítása,

• Az erőforrások elosztásának ellenőrzése,

• Kapcsolatteremtés ember és gép között.

A mai modern operációs rendszerek a felsoroltaknál lényegesen több szolgáltatást nyújtanak. A személyi számítógépeken korábban a DOS-t, napjainkban, pedig a Microsoft Windows operációs rendszereket használják a legszélesebb körben. A Windows első változatai – például a Windows 3.1 – még nem voltak önálló operációs rendszerek, működésük a DOS-on alapult. A Windows program a Windows 95 és a Windows NT megjelenésével vált önálló operációs rendszerré.

A Windows fő jellemzői:

- Nem parancs-, hanem ikonvezérelt

- Grafikus

- Ablaktechnika

- Több program futhat egyszerre

- Az alkalmazások között adatátvitel

- Plug and Play

- Drag and Drop(vonszolás technika)

- Stb…

A Microsoft Windows a DOS-sal ellentétben már grafikus felhasználói felülettel (GUI – Graphical User Interface) rendelkezik. A GUI olyan felhasználói felület, ahol a számítógép vezérlésére parancsok helyett ikonokat, ablakokat és rajzos elemeket használnak. Használata egyszerűbb, gyorsabb, mert a parancsok begépelése helyett egérrel vagy más pozícionáló eszközzel, rámutatással adhatjuk ki a parancsokat, egyes fájlkezelő műveleteket – például másolás, áthelyezés – pedig az úgynevezett Fogd és vidd módszerrel egyetlen mozdulattal hajthatunk végre.

A piacon azonban más nagynevű cégek is jelen vannak saját operációs rendszereikkel. Ilyen például az IBM cég OS/2 rendszere, a Bell Labs által kifejlesztett UNIX egyes változatai, a nyílt fejlesztésű Linux, valamint a Macintosh gépeken működő Mac OS.

Az operációs rendszer hibájakor, sérülésekor bizonyos szinten, rossz esetben teljesen megszakad a kapcsolat Ön és a számítógépe között, ill. a számítógépe mást tesz, mint amit Ön szeretett volna. Ilyen esetben az operációs rendszerét ki kell javítani, vagy újra kell a számítógépre feltenni (telepíteni).

Témakörök	Kulcsszavak, fogalmak	Pont
Operációsrendszer fogalma, feladatai	Fogalom, 6 legfontosabb feladat	2 pont
Operációsrendszerek fajtái	Win95 98 XP STB.	1 pont
Főbb jellemzők	8 jellemző	3 pont
Grafikus felhasználói felület jellemzői	GUI, fogd és vidd, hibák, javítás	2 pont

1. Melyik manapság a legelterjedtebb operációsrendszer?
2. Szerverekben általában miért használnak Linux rendszert?
3. Melyik a kakukktojás?
4. Milyen fájlrendszert használ a Windows XP?
5. Mi az előnye az NTFS fájlrendszernek a FAT32-vel szemben?
6. Mi az előnye a Windows XP-nek a pl. Dos rendszerrel szemben?
7. Mutasson be néhány multimédiás szolgáltatást, amely be van építve a Windowsba?
8. Mi a teendő, ha a Windows leáll („lefagy”)?

1. A legelterjedtebb rendszer manapság a Microsoft cég Windows terméke, mivel könnyen kezelhető, az átlagember számára is egyszerűen használható. Emellett elterjedt operációs rendszernek számít még a Linux amelyet főleg szerverekben alkalmaznak.
2. A Linux rendszert azért létesítik előnyben a Windowszal szemben szerverekben, mert a Linux sokkal megbízhatóbb és előnyösebb kiszolgálóként.
3. Windows 97 SE, Windows 98, Windows XP, Redhat Linux
4. A Windows XP alapértelmezett fájlrendszere NTFS, de persze lehet FAT32-ben is használni de ez utóbbi nem ajánlott.
5. Az NTFS fájlrendszer annyiban „jobb” a régi társával, a FAT32-vel szemben, hogy sokkal biztonságosabb, a fájlkezelése jobb, és a fájlok elérése lényegesen gyorsabb.
6. Előnye annyi, hogy a Windows XP már majdnem évtizedekkel újabb rendszer, de a grafikus megjelenés mindenképpen az átlag felhasználók mellet szól.
7. Például az MSN Messenger amellyel könnyen kommunikálhatunk bárkivel akár a világ másik tájáról is, könnyen és egyszerűen, és akár képpel együtt is.
   A Windows Media Player is egy hasznos alkalmazás, segítségével könnyen játszhatja le kedvenc zeneszámait vagy nézheti meg a DVD filmjeit (DVD Drive Required!).
8. Ha a Windows leáll, akkor azt úgy mondjuk, hogy „lefagy”. Az újabb Windowsok esetében könnyebb helyzet, hiszen ezen rendszerekben ilyenkor a CTRL+ALT+DEL billentyűkombináció megteszi a hatását, míg a régebbi MS rendszerekben (Windows 95, 98) sajnos ez csak egyszerűen egy újraindításhoz vezet. Természetesen ez is jól jöhet ha nem szeretnék felállni kedvenc fotelünkből, hogy megnyomjuk a számítógép RESET gombját.