12.Könyvtár- és állománykezelés
Az operációs rendszer a lemezeken az állományokat könyvtárakban és alkönyvtárakban tárolja. Az egész rendszert úgy kell elképzelni, ahogy az irodákban tárolják a leveleket iratgyűjtőkben, illetve az iratgyűjtőket fiókokban. A levelek felelnek meg az állományoknak, az iratgyűjtők az alkönyvtáraknak, könyvtáraknak és a fiók felel meg a lemeznek. A lemezek könyvtárai és alkönyvtárai logikailag fa struktúrában képzelhetők el. Minden lemezen van egy úgynevezett gyökérkönyvtár "\"fordított per - jellel jelölve. Ebben lehetnek állományok és alkönyvtárak melyeknek nevük van. Minden alkönyvtárban lehetnek állományok és további alkönyvtárak is. Egy alkönyvtár azonban csak egyetlen könyvtárban lehet, azaz nem fordulhat elő az, hogy egy alkönyvtárnak két könyvtár is szülő könyvtára (amelyikben benne van).
Minden számítógéppel végzett munka kapcsolódik a háttértárakon lévő fájlokhoz, hiszen minden program és adat valamilyen háttértáron kerül tárolásra. A háttértárakon lévő adatok az áttekinthetőség és a könnyebb visszakeres és érdekében hierarchikus mappaszerkezetben kerülnek tárolásra. Egy jól áttekinthető mappaszerkezet kialakítása a felhasználó érdeke és feladata.
1. Fájlokat tartalmuktól függően két fő csoportba soroljuk. A futtatható programokat tartalmazó fájlokat program fájloknak, míg az összes többit adatfájlnak nevezzük. A fájlokban tárolt adatok típusát a nevük után szereplő úgynevezett kiterjesztés jelöli, amely alapján eldönthető, hogy a fájl az imént említett két fő csoport közül melyikbe tartozik. A kiterjesztéseket egy ponttal választjuk el a fájl nevétől.
A Windows rendszer - a beállításoktól függően - a fájlok kiterjesztését elrejtheti, ilyenkor típusukat a név melletti ikon, vagy egyes listákban a Típus oszlop alapján állapíthatjuk meg.
program fájlok: A program fájlok a számítógép számára közvetlenül értelmezhető utasításokat tartalmaznak, melyek végrehajtását a memóriába való betöltés után a számítógép azonnal megkezdi. A program fájlok a .BAT,
.COM vagy .EXE - a Windows rendszerben általában csak az utóbbi - kiterjesztést kapják. A futtatható programot tartalmazó fájlokat a Windowsban alkalmazásnak nevezzük.
adatfájl: Minden olyan fájlt, ami nem programot tartalmaz, általánosan adatfájlnak nevezünk. Ezeknek számtalan fajtája létezik, teljes felsorolásuk lehetetlen, mivel az új programokkal együtt szinte naponta születnek újabb és újabb adattípusok. Mint átlagos felhasználók az adatfájloknak csak azon fajtáit szükséges ismernünk, melyekkel mindennapi munkánk során dolgozunk. A háttértárakon - gyakran nagy tömegben - található egyéb fájltípusokat nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk. A különféle adatfájlokat más-más programmal hozhatjuk létre, vagy dolgozhatjuk fel. Például a Word szövegszerkesztővel készült levelet nem lehet a Paint rajzoló programmal módosítani.
2. Mappák: A mappák a logikailag összetartozó fájlok hierarchikus csoportosítására szolgáló tárolóhelyek. Az egyes mappák szükség szerint további mappákat, almappákat tartalmazhatnak. Az új Windows operációs rendszerekben a mappaszerkezet az egyes meghajtókon kívül néhány speciális objektumot is tartalmaz. Az alábbi képen egy hálózatba kapcsolt számítógép jellegzetes Windowsos mappaszerkezete látható.
3. Meghajtók: A számítógépes háttértárakat más néven meghajtóknak is nevezzük. Nem lehet előre meghatározni, hogy egy számítógéppel mennyi és milyen háttértárak elérésére lesz lehetőségünk. Munkánk során azonban szükség van az egyes háttértárak egyenkénti azonosítására. A meghajtók egyszerű és egységes azonosítására az angol ABC betűit használjuk. A lemezmeghajtók betűjele után a könnyebb megértés kedvéért kettőspontot (:) szokás tenni. Általánosan elmondható, hogy az A: és B: jelölést kizárólag a hajlékony lemezes meghajtók, míg a C:-t az első merevlemezes egység számára tartják fenn. A további betűk (D:-től Z:-ig) az esetleges további meghajtókat jelenthetik. Egy tipikus személyi számítógépben a meghajtókat az alábbi jelölésekkel azonosítjuk: A: 3½"-os hajlékonylemezes meghajtó C: Merevlemezes meghajtó D: CD-ROM meghajtó F: a számítógép-hálózaton keresztül elérhető, ideiglenesen csatlakoztatott meghajtó A meghajtók típusának könnyebb felismerésére a Windows különböző ikonokat használ a betűjelzések mellett.
KÖNYVTÁRSZERKEZET:
q Egy lemezen akár több ezer állomány is elfér, ezért ez segíti köztük az eligazodást(állomány = file).
q A valamilyen módon összetartozó állományokat egy könyvtárba helyezzük.
q Minden lemezen kötelezően létezik egy speciális könyvtár (Root Directory, file "\"). Ezt a formázáskor automatikusan elvégzi a rendszer. Itt lehetnek állományok is és újabbkönyvtárak is.
q A gyökérkönyvtár a főkönyvtár, a belőle nyílók pedig az alkönyvtárak . Minden könyvtárból tetszőleges számú alkönyvtár nyitható.
Könyvtár- és fájlkezelő műveletek:
- Létrehozása, törlése, átnevezés, másolás, kivágás
- Lemezkezelő műveletek:
- formázás (gyors, teljes), címkeváltoztatás, lemezellenőrzés, töredezettség mentesítés
Mi is az a Total Commander?
A Total Commander egy Windows (TM) rendszerhez készült fájlkezelő. Hasonlít a Windows Intézőjéhez, azonban más megközelítésből oldja meg a feladatot: két állandó, egymás melletti fájlablaka van, akár csak az egyik népszerű DOS-os fájlkezelő programnak.
Íme néhány Total Commander funkció a legfontosabbak közül:
A billentyűkiosztás ugyanúgy működik, mint a DOS-os eredetinél.
· Fogd és vidd lehetőség egérrel, a nyomtatásvezérlőt is beleértve.
· Teljes könyvtárfák másolása, áthelyezése, átnevezése és törlése.
(Nem-üres könyvtárak is törölhetők.)
· Tömörített fájlok könyvtárként való kezelése.
A tömörített fájlokba(-ból) könnyen másolhatsz fájlokat be és ki. A megfelelő tömörítő program indítása automatikusan történik. A Total Commander támogatja a pkzip, arj, lha, rar, uc2 és ace formátumokat.
· Start menü (felhasználói parancsok menüje).
A gyakran használt DOS vagy Windows programokat elhelyezheted egy lenyíló menüben. Az innen indított programnak paraméterként átadhatod az aktuális ablakban kijelölt fájl vagy könyvtár nevét.
· Parancssor, amelyből gyorsan, paraméterekkel együtt indíthatod a programokat; egyszerűen csak írd be a program nevét (+ Enter), vagy csak nyomj Ctrl+Enter-t, illetve Ctrl+Shift+Enter-t.
· Kibővített kereső funkció, amelynek segítségével pl. teljes szövegű keresést végezhetsz akár több meghajtón is.
· Beépített fájlnéző (nézőke, F3), amellyel TETSZŐLEGES MÉRETŰ fájlokat tudsz olvasni, akár hexa, akár bináris, akár szöveg formátumban – mindezt választható (DOS ASCII vagy Windows ANSI) karakterkészlettel. Már a sorszélesség és a fontméret is módosítható!
· Belső unzip funkció (az Info-ZIP csoport terméke), amelynek segítségével külső program nélkül is ki tudod bontani a ZIP fájlokat. A Turbo-Pascalban írt, szabadon felhasználható forráskódot közvetlenül a szerzőtől kérheted.
· Testreszabható eszköztár, külső programok és belső parancsok indításához.
· Testreszabható főmenü.
· Belső kicsomagoló funkció ZIP, ARJ, LZH, TAR, RAR és ACE formátumokhoz.
· Belső ZIP tömörítő, a Jean-loup Gailly féle ZLib-re alapozva.
| Témakör | Kulcsszavak, fogalmak | Pont |
| Fájl, könyvtárrendszer | Fájl, mappa, fájl-lemezkezelő műveletek | 4 pont |
| Total Commander- Mi az? | fájlkezelő | 1 pont |
| Total Commander- Funkciók | Funkciók | 3 pont |
Kérdések:
1. Sorolja fel a fájlok fajtáit:
Fájlokat tartalmuktól függően két fő csoportba soroljuk. A futtatható programokat tartalmazó fájlokat program fájloknak, míg az összes többit adatfájlnak nevezzük. A fájlokban tárolt adatok típusát a nevük után szereplő úgynevezett kiterjesztés jelöli, amely alapján eldönthető, hogy a fájl az imént említett két fő csoport közül melyikbe tartozik. A kiterjesztéseket egy ponttal választjuk el a fájl nevétől.
2. Mi a mappa fogalama:
Mappák: A mappák a logikailag összetartozó fájlok hierarchikus csoportosítására szolgáló tárolóhelyek. Az egyes mappák szükség szerint további mappákat, almappákat tartalmazhatnak.
3. Mit nevezünk meghajtónak?
Meghajtók: A számítógépes háttértárakat más néven meghajtóknak is nevezzük. Nem lehet előre meghatározni, hogy egy számítógéppel mennyi és milyen háttértárak elérésére lesz lehetőségünk. Munkánk során azonban szükség van az egyes háttértárak egyenkénti azonosítására. A meghajtók egyszerű és egységes azonosítására az angol ABC betűit használjuk. A lemezmeghajtók betűjele után a könnyebb megértés kedvéért kettőspontot (:) szokás tenni.
4. Soroljon fel fájl és lemezkezelő műveleteket:
Könyvtár és fájlkezelő: Létrehozás, törlés, átnevezés, másolás, kivágás
Lemezkezelő: Formázás (gyors, teljes), címkeváltoztatás, lemezellenőrzés, töredezettség mentesítés.
5. Mi az a Total Commander?
A Total Commander egy Windows (TM) rendszerhez készült fájlkezelő. Hasonlít a Windows Intézőjéhez, azonban más megközelítésből oldja meg a feladatot: két állandó, egymás melletti fájlablaka van, akár csak az egyik népszerű DOS-os fájlkezelő programnak.
6. Hogyan kezeli a Total Commander a tömörített fájlokat?
Könyvtárként kezeli. A tömörített fájlokba(-ból) könnyen másolhatsz fájlokat be és ki. A megfelelő tömörítő program indítása automatikusan történik. A Total Commander támogatja a pkzip, arj, lha, rar, uc2 és ace formátumokat.
7. Milyen fájlokat kezel a Total Commander beépített kicsomagolója?
ZIP, ARJ, LZH, TAR, RAR és ACE kiterjesztésű fájlokat.
8. Beszéljen a Total Commander beépített fájlnézőkéjéről:
A beépített fájlnézővel (nézőke, F3), TETSZŐLEGES MÉRETŰ fájlokat tudsz olvasni, akár hexa, akár bináris, akár szöveg formátumban – mindezt választható (DOS ASCII vagy Windows ANSI) karakterkészlettel. A sorszélesség és a fontméret is módosítható!
Megjegyzés küldése