Friss tételek
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magyar irodalom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magyar irodalom. Összes bejegyzés megjelenítése

A komikum megjelenési formái Petőfi Sándor(1823-49) költészetében

Komikum: a tragikummal ellentétes esztétikai minőség

3alapvető hangnem:
  • Szatíra - komikum, humor kritikus
  • Irónia - távolságtartás, nincs azonosulás+fölény
  • Szarkazmus, gúny
  • Kedélyesség (anekdotikus mesélő hangnem), humoros ábrázolás

Petőfi komikum: próza: Útilevelek(amiket látott)
                            epikában: Helység kalapácsa

Komikus líra: verscsoportok
  • Humoros jellemképek,+epikus elem(rejtett történet)→jellemzést,jellemábrázolást segíti pl. Szeget szeggel, Orbán, Tintásüveg
  • Helyzetdalok: nincs konkrét személy, hanem egy szituáció vagy gondolkodásmód bemutatása  pl. Megy a juhász szamáron, Az én torkom álló malom
- népszerű versek, egyszerű versforma
  • Alkalmi versek: ételköszöntő például: Disznótorban
  • Önironikus értelmezések: saját életútjának visszatekintő értelmezése
Pl. Deákpályám; Nézek, nézek kifelé az ablakon
  • Életképek humoros elemekkel: finom humor,kedélyesség; gyakran családi versek
Pl. Négyökrös szekér, István öcsémhez, Egy estém otthon
  • Komikus leírás:az ábrázolt dolog humoros önmagában pl. Kutyakaparó(- kocsmában)
  • Szatírikus vers: politikai mondanivalóval mindig
Pl. Pató Pál úr; Mit nem beszél az a német; Okatootáia

Humor eszközei:
- Ismétlés
- Késleltetés,lassítás
- Szóhasználat, szóhangulat
- Nyelvi/stilisztikai réteg (szó)használata
- Képi humor
- Ábrázolásban
- Embertípus (Pató Pál Úr)
- Önirónia
- Helység Kalapácsában is jól megfigyelhetőek ezek
            - eposzparódia - stílus/műfajparódia(dagályos hasonlatok,jelzők,irónia, nyelvi játék)
            - túlzás
            - hétköznapi események dicsőítése, nincs hős
            - jellemkomikum(minden szereplőnél kb.)

Egynyelvű szótárak - Emelt szintű nyelvtan érettségi tételek kidolgozás


Szótárak: Szócikkek, nyelvészeti segédeszközök, valamilyen szempont szerinti rendszerezése.
Célja: gyakorlati (a két- vagy többnyelvű szótárak) és tudományos (egynyelvű).
A szótárazás nem új keletű dolog, a kódexek korában már készítettek:. 
glosszákat- ezek voltak az első szójegyzékek, melyek lehettek:
interlineárisak – tehát két sor közé írták és
marginális – a lap szélire jegyezték fel a szavakat.

A leghíresebb szótár 1502-ből Ambrózius Calepius egynyelvű szótára. Nálunk az első kétnyelvű (latin-magyar) a Szenci Molnár Albert által összeállított Nünbergi szótár 1604-ből.

Az egynyelvű szótárak csoportjai:
1. értelmező szótárak (megmagyarázza a szó jelentését)
2. tájszótárak (egy adott régió szavait rögzíti)
3. történeti szótárak (régi nyelvállapotok szókincse)
4. etimológiai szótárak (azt vizsgálja, honnan származik a szó)
5. írói szótárak (egy-egy író szókincse, ami nyelvállapotra utal vissza)
6. szinonimaszótár
7. sajátos rendeltetésű szótárak (pl. régi magyar családnevek, Bakaszótár, Diákszótár, stb.)
8. helyesírási szótárak

1. Értelmező szótárak
Leírják a főbb jelentéstartalom jegyeit, (szó, szófaj, nyelvi réteg, jelentések, szószerkezetek az illető szóval) idegen szóval megadják, szinonimákat közöl.

Története: 1844-ben írtak ki először értelmező szótárra pályázatot, ezt Czuczor Gergely és Fogarasi János nyerte meg. Ez a szótár 4 kötetes volt, és 1862-74-ig jelent meg, ebben eredetmagyarázat is van.
- Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára , 2 kötetes 1867-1. kötet, 1872. – 2. kötet. A 19. sz. köz- és szépirodalmi szókincsét rögzíti, stílusárnyalatokat is megkülönböztet, táj és idegen szavakat is alkalmaz.
- Balassa József: A magyar nyelv szótára. 1940-ben jelenik meg, már nyelvhelyességi szempontokat is bevezet, pl. kerülendő x-nek az alkalmazása.
- Országh László- Bárczi Géza: A magyar nyelv értelmező szótára. 1953-62-ig jelent meg, köznapi szókincset dolgoz fel, szak- és műszavakat használ, tájszavakban jelöli a kiejtést, a származási helyet, a szavak időrendi elhelyezését.
- az előző rövidített változata: Magyar értelmező kéziszótár (Juhász József-Szőke István-O. Nagy Gábor- Kovalovszky Miklós) 1972. Ez már rajzokat, ábrákat, nyelvhelyességet, köz-és szaknyelvet is feldolgoz.
A legújabb: Magyar értelmező kéziszótár Szerk. Juhász József et al. Budapest: Akadémiai. 2006. ISBN 963 05 8024 1
A szótár szócikkekből áll, a szócikk a címszótól a másik címszóig tart. Ezek ábécérendben követik egymást.
A szócikk felépítése: címszó, gyakorisági szám (a címszó előfordulási gyakoriságát jelzi 1-5 között, az 1=gyakori) szófaj, alapjelentés (1.), milyen nyelvi rétegbe tartozik – ez rövidítve; az alapjelentés értelmezése, példa, 2-3 vagy több mellékjelentés, értelmezés.

2. Tájszótárak
A nyelvjárásgyűjtést korábban laikus emberek, papok, tanítók végezték, leginkább a szókincsre koncentrálva. A Magyar Nyelvőr 1930 indulásával folyamatos tájszógyűjtés lesz jellemző. Kialakul mint tudományág: a nyelvjárástan. 1930-tól Csűry Bálint karolja fel ezt az ügyet, akkor már nyelvészek gyűjtenek tájszavakat, kialakítják az egységes hangjelölést, kiterjesztik a nyelvjárástant más tudományokra pl. irodalom, történelem.

a, Általános tájszótár: gyűjti az alaki (kanál-kalán), a jelentésbeli (bogár) és a valódi tájszavakat (peco, tócsni) és az összes magyar nyelvjárást feldolgozza.
- Magyar tájszótár T.SZ. 1838. Buda. A Magyar Tudós Társaság gondozásában jelent meg, az előszót Döbrentei Gábor, az utószót Toldy Ferenc írta, de a szerkesztője nem ismert, talán Vörösmarty vagy Kecskeméti Csapó Dániel volt. A finnugor népek körében ez az első tájszótár, mindhárom típusú tájszót gyűjti, nem minden nyelvjárásból, a szó pontos lelőhelyét közli.
- Szinnyei József: Magyar tájszótár M.T.SZ. 1. kötete 1893. 2. kötet 1897-1901. Az előszóban a nyelvjáráskutatás történetét és módszereit taglalja. Felépítése: a, megadja a jelentését a címszónak latin vagy német megfelelővel b, értelmezést segítő szövegkörnyezetet ad, c, lelőhelyet, d, adatközlő nevét.
- Új magyar tájszótár U.M.T.SZ. 1890-1960. A Debreceni Nyelvkutató Intézet, az ELTE Nyelvjárástani Tanszéke, és a MTA Nyelvtudományi Intézete szerkesztésével.

b, Regionális tájszótár: egy terület nyelvjárásához köthető szókincset gyűjt. Ezen belül:
1. regionális teljes tájszótár: egy régió minden tájszavát gyűjti
2. regionális tájszótár: csak egyfajta tájszót vizsgál pl. Debreceni Cívis szótár: mesterséghez köthető.
- Csűry Bálint: Szamosháti szótár 1935. Bp. Három nemzedéktől, élőbeszéd alapján gyűjt, alaktani és hangtani sajátosságokat vizsgál, mindhárom tájszót, a valódi tájszóhoz néprajzi leírást ad.
- Kiss Géza- Keresztes Kálmán: Ormánsági szótár 1953. Szintén három nemzedéktől, élőbeszéd alapján gyűjt és értelmezi a szavakat.
- Bálint Sándor: Szegedi szótár 1957. Élőbeszédet gyűjt, településtörténeti bevezetővel, nyelvjárási jellemzőkkel, szinonimakereséssel, rövidítéssel, magyarázómondatokkal látja el szótárát.
További pl.-k: Kriza János: Erdélyi tájszótár, Imre Samu: Felsőőri tájszótár, Villám Judit: Nagykőrösi szótár, Kiss Jenő: Mihályi tájszótár, stb.
Jelentős továbbá: Magyar nyelvjárások atlasza- Deme László és Imre Samu szerkesztésében 1950-.

3. Történeti szótárak
Cél: egy nyelv szókincsének, szókészletének múltját bemutatni fejlődésében és változásában.
- Magyar nyelvtörténeti szótár Bécs-Pest 1868-71. szerk.: Mátyás Flórián. Értelmezte a szavakat és latin magyarázatokkal látta el.
- Magyar nyelvtörténeti szótár – Szarvas Gábor-Simonyi Zsigmond 1890-93. Cél: legrégebbi emlékektől a nyelvújításig gyűjteni, 1873-78-ig gyűjtötték az anyagot, de a legrégebbi emlékeket nem ismerték, a nyelvújítási anyagból önkényesen válogattak, megadták a címszó latin megfelelőjét, rövidítését. Érdekes, hogy az összetett szavakat az utótag alapján rakták sorba, hátul tárgymutatóval látták el, megadták, hol találkozhatunk először a szóval és ennek időpontját.
- Szily Kálmán. A magyar nyelvújítás szótára 1902 NY.Ú.SZ.
A korai szövegek pótlására:
a, Berrár Jolán-Károly Sándor: Régi magyar glosszárium 1984. Bp.
b, Szamota István-Zolnai Gyula: Magyar oklevél szótár 1902-1906.
c, Szabó F. Attila-Benedekné Gergely Piroska-Mózesné Kabán Annamária: Erdélyi-magyar szótörténeti tár

4. Etimológiai szótárak (fontos)
Def.: a nyelvtudománynak az az ága, amely elválaszthatatlan egységet alkot a szótörténettel, kutatja a szavak történetét felhasználva a földrajz, történelem, nyelvészet, művészettörténet kutatásait.
Szűkebben: szófejtés, szóeredeztetés. 1900-as évek elején végeznek először ilyen kutatásokat, kezdetben folyóiratokban. 1904-ben ír ki a MTA erre pályázatot.
- Gombocz Zoltán-Melich János: Magyar etimológiai szótár 1919-44. 17 füzetben jelent meg, de Gombocz halála miatt csak G betűig jutottak.
- Bárczi Géza: magyar szófejtő szótár 1941. Művelt olvasóknak készült, rövid szócikkek, címszó után utalás, az előfordulás dátuma, szófaja, származékai
- A magyar nyelv történeti etimológiai szótára 3 kötetes, a 4. a mutató. A szótár szócikkekből áll, a szócikk a címszótól a másik címszóig tart. Ezek ábécérendben követik egymást.
Egyesíti a történeti és etimológiai szótár sajátosságait, megadja a címszó forrását, előfordulását (különböző alakjait, előfordulási helyét, idejét), német és latin megfelelőket ad, utal kódexekre. A szócikk második részében pedig a származását fejti ki, ill. a jelentésebeli összefüggésekre is utal.(fontos)

5. Írói szótárak
Kritikai kiadás: irodalmi műnek, az eredeti kéziratok vagy az első kiadások alapján szerkesztett jegyzetekkel ellátott tudományos kiadása.
pl. írói szótár
abrosz f. (3) + jelentés + verscímek
- 715/6 – sor – ez a kritikai kiadásban jelölt lapszám
- ritm. halm. szimb. – erőteljes ritmus, halmozás, szimbólum

- Petőfi szótár – J. Soltész Katalin-Szabó Dénes-Wacha Imre- Gáldi László. 4 kötetes 1973-1987. 150. évfordulóra adták ki.
Petőfi életművének, verseinek, prózáinak nyelvét és stílusát vizsgálják. Nyelve őrzi az irodalmi nyelv korabeli hagyományait, és a népies nyelvhasználatot is. Tartalmaz, rövidítéseket, tájékoztatót, előszót, szerkesztési elveket-használatot, felsorolja a költeményeit, címet, időpontot, összes műveiben hol található, idegen szóval is magyaráz.
- Csokonai szókincstár – Jakab László-Bicskei András. Ez is kritikai kiadáson alapul, nem szótár, inkább adattár, meghatározza a szófajt, idézeteket nyújt, megahatározza a szó gyakoriságát a költőnél. 9812 szót dolgoz fel. Mai helyesírással adja meg, de eredetit is közöl.

6. Sajátos rendeltetésű szótárak
- Helyesírási tanácsadó szótár
- A magyar nyelv szóvégmutató szótára
- Régi magyar családnevek szótára
- Szólás, közmondás, szinonima szótárak
- Baranyai Decsi János: Szólás és közmondás gyűjtemény 1589.
- O.Nagy Gábor: Magyar szólás és közmondás gyűjtemény
Mi fán terem?
- O. Nagy Gábor: Magyar szinonima szótár 1961.
- Szinonimaszótár: a rokon értelmű szavakat adja meg, vagyis egyetlen fogalom rokon értelmű szavait, kifejezéseit szerepelteti a szócikkben. A szavak, kifejezések mellett zárójelben szerepel a stílusminősítés, vagyis közli azt is, hogy a kifejezés melyik  stílusrétegbe tartozik, ill. milyen stílusárnyalatú.
12500 címszó és több mint 30000 rokon értelmű lexikai egységet tartalmaz.
Értelmezési feladatot nem tölt be, csupán csúcsos zárójelben utal a címszó és a szinonima közötti értelmi illetve használatköri különbségre.
Szócikkei címszótól címszóig tartanak, vastag betűs szedés különbözteti meg őket.

8. Helyesírási szótár
Három nagy szerkezeti részből áll: Szabályzat, Szótár, Tárgymutató
Akadémia Kiadó és Osiris Kiadó is adott ki, jelentős a különbség, folyamatban a helyesírás reformálása, új szótár kiadása.


Az egynyelvű szótárak ismerete

A magyar nyelv értelmező szótára:
1959 és 1962 között jelent meg,
7 kötetből áll

Magyar értelmező kéziszótár:
1972-ben jelent meg,
Az előbbinél gazdagabb szókinccsel rendelkezik (70000 címszó)
A 2003-ban átdolgozott kiadásban már 75000 címszót találunk

Magyar tájszótár:
A tájszótárak a népnyelv szavait, sajátos kifejezéseit gyűjtik össze.
19 sz. végén és a 20. sz. elején jelent meg
80000 szóadatot tartalmaz

Új magyar tájszótár:
1950-ben jelent meg az előző folytatásaként
4 kötetet tartalmaz
1890-1960-ig terjedő népnyelvi adatokat tartalmazza

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára:
1967-ben jelent meg
A magyar nyelv szavainak eredetét, jelentésváltozásait vizsgálja.
4 kötetből áll (3+1 kiegészítő)
Az egyes szócikkek élén szótörténeti adatok állnak, ezek segítségével végigkövethetjük a vizsgált szó nyelvi életútját

Idegen szavak és kifejezések szótára:
A magyar nyelvben előforduló idegen szavak eredetét és jelentését adja meg

Magyar szinonímaszótár:
Segít fogalmazáskor
1998-ban jelent meg iskolai változata Szinonímaszótár diákoknak, valamint a Magyar szókincstár

Magyar szólások és közmondások:
A szólások és közmondások jelentését adja meg
Ó Nagy Gábor

Nyelvművelő kézikönyv, Nyelvművelő kéziszótár:
Nyelvhelyességgel, nyelvműveléssel foglalkozik

A magyar helyesírás szabályai, Helyesírási kéziszótár, Magyar helyesírási szótár:
11. kiadás, helyesírásunkkal foglalkozik

Szaknyelvi szótárak:
Egy-egy szakma nyelvét foglalja össze

Irodalom érettségi tétel 2010 - Novella

Irodalom érettségi tétel 2010 - NovellaA novella a szépirodalomhoz tartozó kisepikai műfaj, régies neve beszély. Cselekménye általában egy szálon fut, és egyetlen sorsfordulat köré épül. Legtöbbször kevés szereplő jelenik meg benne. Lezárására jellemző a csattanó. A novella név az olasz nyelvben eredetileg olyan történetet jelentett, amely a mindennapi élet új helyzeteiből és eseményeiből veszi tárgyát; ez különböztette meg az epikától, amely a köztudatban élő mondai anyagból merített.

A világirodalomban

A mai európai nemzetek irodalmában a novellák elődei a francia fabliaux voltak. A novellát Boccaccio emelte művészetté, különösen az előadás elegánciája és kelleme, a hang és szinezés változatossága tekintetében.

A magyar irodalomban

A magyar irodalomban a 16. század verses és prózai elbeszélései vannak novellafélék, de ezek mind fordítások. Az első eredeti tárgyú verses novellákat Gyöngyösi István írta. A prózai novella a 18. században honosodott meg a magyar irodalomban, legkitűnőbb a műfajban Kármán József volt. A 19. század elején Kisfaludy Károly tette a novellát állandó műfajjá; fejlődésére Fáy András, Gaál, Kuthy, Kincses Pál voltak nagyobb hatással, míg Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Eötvös József, Gyulai Pál a nyugati irodalmakéval egyenlő szinvonalra emelték. A 19. század végi - 20. század eleji magyar novellisták közül említésre méltó: Tolnai Lajos, Mikszáth Kálmán, Herczeg Ferenc, Petelei István, Csáth Géza, Kosztolányi Dezső,Tamási Áron.

Irodalom érettségi tétel 2010 - NovellaA novella (latin 'új, újdonság') vagy a gyakran szinonimájaként használt rövid elbeszélés a kisepika műfajai közé tartozik. A legáltalánosabban elfogadott meghatározás szerint a novella olyan, tömören előadott történet, mely nem törekszik a valóság extenzív totalitású ábrázolására, rendszerint kevés szereplő vesz részt benne, az idő és a tér viszonylag szűkre szabott, szerkezete behatárolt, egyenes vonalú, rendszerint egy sorsdöntő esemény fordul elő benne, és meglepően, csattanószerűen zárul. A novella nagyon fontos eleme a fordulat, a cselekmény menetében, elbeszélésmódjában bekövetkezett hirtelen változás, ami a cselekmény látszólagos logikáját megtöri, a novella tempóját felgyorsítja, és a végkifejletközeledtét jelzi. Szerkesztése szerint megkülönböztethetünk keretes novellát (pl. Boccaccio novellái), ez a típus általában novellafüzér része, és keret nélkülit (ilyen az újkori novellák nagy többsége). A novella kiterjesztése a novellaciklus, amely ugyanannak az alaknak különböző élményeiről, kalandjairól szól (Chesterton Pater Brown, 1911; Krúdy Gyula Szindbád utazásai, 1912; Kosztolányi Dezső Esti Kornél, 1933). Stílusjegyek szerint elkülöníthetjük a drámaiság (Maupassant, Csehov), az anekdota (Mikszáth), és a jellemrajz (Dickens) felé közelítő novellatípust.

A műfaj eredete az ókorba nyúlik vissza, ekkor még elsősorban hosszabb epikai művekben epizódként szerepelt, mint például az első században élt Petronius Satyriconjában az epheszoszi özvegy története. Jelentős a Kr. e. 2. században élt görög Ariszteidésznek Milétoszi történetek című, csak töredékben fennmaradt prózai novellafüzére, mely az ún. milétoszi novella megteremtőjévé vált (ezek az erotikus témájú novellák kerettörténetbe ágyazódtak, helyszínük Milétosz volt). Ariszteidészt követte novelláinak megírásakor a 2. században élt Lukianosz, akinek egyik legismertebb novellája a Lukiosz vagy a szamár. A műfaj előzményének tekinthetők a keleti mesegyűjtemények (Ezeregyéjszaka meséi), és a középkori elbeszélés-gyűjtemények (Gesta Romanorum) is. Önálló irodalmi műfajjá az itáliai reneszánsz idején, Boccaccio Dekameron, 1353 című novellagyűjteménye révén vált.. A Dekameron füzérszerűen összekapcsolódó keretes novellák sorozata, amelyek a kerettörténetekkel egymáshoz kapcsolódnak. A tíz nap alatt előadott száz történetben az események minden nap egy adott tematika köré szerveződnek. Boccaccio nyomán élénk novellairodalom indult meg Itáliában (Bandello Novellák, Sacchetti Háromszáz novella Straparola Mulatságos éjszakák). Boccaccio műve nyomán született Chaucer – többféle műfajt is magába foglaló – Canterbury mesék, 1386-1400; Navarrai Margit Heptameron, 1558; és Miguel de Cervantes Példás elbeszélések,1613 című keretes novellagyűjteménye.

Az újkori novella feltűnő formai újítása a keret elhagyása. A 19. századi könyvkiadás és a folyóiratok tették népszerűvé a novellát. A romantika korában Puskin Belkin elbeszélései, 1830 című gyűjteménye teremti meg az alapot az orosz novella számára. A műfaj fénykora a 19. század második fele. Guy de Maupassant egyenes vonalú, döntő fordulatra épülő történetei a francia kispolgár mindennapos életéből merítik témájukat (Fifi kisasszony, 1882). Csehov sokféle novellatípusban alkotott; a korai humoros-anekdotikus történetektől jutott el a lírai novellákig, melyekben a döntő életfordulatig kísérte el hősét, ám az elhatározás megvalósítása már kívül esik a mű körén (A diák, 1894; A mezzaninos ház, 1896). A 20. században Hemingway első novelláskötete (A mi időnkben, 1925) csak a szereplők tetteit és beszédét közvetíti, szikár stílusban. Iszaak Babel Lovashadsereg, 1937 című novellagyűjteménye a történelem viharában helyét kereső kisembernek állít emléket.

Irodalom érettségi tétel 2010 - Novella
A magyar irodalomban a műfaj eredete –többek között – a protestáns prédikátorírók tanító jellegű történetgyűjteményeiig vezethető vissza. (Bornemisza Péter Ördögi kísérletek, 1578; Heltai Gáspár Száz fabula – 99 Mese, 1556). Faludi Ferenc késő barokk-rokokó stílusban írt Téli éjszakákja, 1778 már keretes novellagyűjteménynek tekinthető. A novella különböző változatai a polgárosodás idején váltak népszerűvé, összefüggésben az újságok, periodikák elterjedésével. Jókai Mór a szabadságharc bukása után adta közre két novelláskötetét (Forradalmi és csataképek 1848-49-ből, 1850; Egy bujdosó naplója, 1851). Mikszáth tizenöt novellát tartalmazó kötete, A jó palócok, 1882 alapvető emberi szituációkban ábrázolja a természeti közegben élő hőseit anekdotikus közvetlenséggel (A néhai bárány, Bede Anna tartozása). Kései novelláiban arra törekszik, hogy történeteit bölcseleti érvényűvé tágítsa (Fili, Szontagh Pál kutyái). A századforduló és a századelő a műfaj egyik fénykora. Gárdonyi Géza idillikus-elégikus parasztábrázolása (Az én falum, 1898), Bródy Sándor naturalista cselédtörténetei és művésznovellái (Erzsébet dajka és más cselédek, 1902; Rembrandt-novellák) Gozsdu Elek (Una poenitentium) és Petelei István (A jutalom) hangnem-novellái, Tömörkény István paraszttémájú művei (Valér a földbe megy) jellemzik többek között a korszak törekvéseit. Csáth Géza szikár történeteiben a freudi mélylélektan megfigyelései jelentkeznek (A kis Emma, A vörös Eszti, Anyagyilkosság). A szecessziós-impresszionista novella legkiemelkedőbb mestere Krúdy Gyula; Szindbád-ciklusában az ezeregyéjszakai hajósról elnevezett címszereplő emlékképeit idézi fel utazásai során, s az idő visszafordíthatatlanságával szembesül. Móricz Zsigmond korai novelláit (Hét krajcár, 1908; Tragédia, 1909) a naturalista emberkép és ábrázolásmód jellemzi. Kosztolányi Dezső tizennyolc fejezetre tagolt novellafüzére (Esti Kornél, 1933) és a Tengerszem (1936) kötet klasszikusan letisztult novellái (Fürdés, A kulcs, Kínai kancsó) az életmű legértékesebb darabjai közé tartoznak. A 20. század második felének sokszínű novellaterméséből Déry Tibor Szerelem, 1956 című alkotása az embertelen időben is erőt és hitet adó érzelmi kapcsolat felemelő képe. Sánta Ferenc Isten a szekéren című gyűjteményes kötetében a példázatos történetek mellett (Nácik) a gyermekkori emlékeket felidéző, balladai hangú novellák (Sokan voltunk, 1954; Téli virágzás, 1955) a meghatározóak. Mándy Iván sajátos hangú novelláinak hőse a periférián élő, álmodozó, helyét kereső, csetlő-botló kisember (Kulikabát, 1957). Mészöly Miklós szenvtelenül kimért hangon, egy egércsalád példázatos sorsán keresztül szól az emberi élet veszélyeztetettségéről (Jelentés öt egérről, 1958).

Babits Mihály A költői én alakulása, a Jónás könyve és Jónás imája

A költői én alakulása

- Babits Mihály költészetében jelentős változások zajlanak le pályája során.
- Életében megtapasztalta boldog békeidők nyugalmát, a világháborúk szörnyűségét egyaránt, mely utóbbinak következtében értékrendje, gondolkodásmódja megváltozott.
- Költői énjének alakulását legkönnyebben művein és a kor eseményeinek ismeretén keresztül érthetjük meg.

Szakaszai
1. szakasz – A romantikus én-kultusz
- In Horatium

Szerkezet
- 1. Szakasz – A romantikus én-kultusz
o In Horatium
 A cím jelentése: Horatiusszal szembe, Horatius ellen
 Főhajtás és szembefordulás az ókor nagy költőjével szemben.
 A mű kezdetén Horatius-idézet – elkülönülő szándék, csupán az értő olvasókhoz kíván szólni, szembe megy a tömegízléssel
 A világ örök mozgásban van (erre utal a láng lobogása, „nem lépsz be kétszer egy patakba” [Hérakleitosz])
 Nem veti el a régi formákat, ám új eszmékre, gondolatokra van szükség – a költészet megújítását tűzi ki célul
 Elveti Horatius filozófiáját, az arany középszer igényét
 A soha-meg-nem-elégedést hirdeti
 Ars poetica jellegű költemény



o Lírikus epilógja
 A költő önmagát, költészetét és törekvéseit vizsgálja
 Míg az In Horatiumban „soha-meg-nem-elégedésről” beszél, itt felismeri teljességvágyának korlátait
 „Csak én bírok versemnek hőse lenni.” – Nem tud elszakadni a romantikus én-kultusztól
 Schopenhauertől kölcsönözte a vak dió és a bűvös kör metaforáját, mely bezártságát jelöli, az emberi megismerés lehetőségének határait
 A valóságból csupán vágy „nyila” képes kitörni
- 2. Szakasz – Sorsközösséget vállal az emberiséggel
o Húsvét előtt
 A háború borzalmai ellen való tiltakozásként a költő saját maga olvasta fel a Zeneakadémia 1916. március 26-i matinéján (Babits nem szívesen szerepelt)
 A rapszódia első részében a háború embertelenségeit, borzalmas képeit vonultatja fel
• A malom képével Vörösmarty: A vén cigány című költeményében találkozunk
• A nemzetek pusztulásának képe pedig Berzsenyi: A magyarokhoz II című művéből származtatható
• Petőfi Egy gondolat bánt engemet… kezdetű verse és Babits csataleírása között is párhuzamot vonhatunk
 A második részben a békevágy kerül a középpontba
 Babits nem a háborús sikereket ünnepli, hanem azt, aki a békét végre kimondja
 A Húsvétot, Krisztus feltámadásának keresztény ünnepét a békével azonosítja
o Cigány a siralomházban
 Babits ezzel a művével összegzi költészetét
 Kezdeti szecessziós korszakát, melynek költészetét egy Isten által teremtett fényes bogárhoz hasonlítja
 Ezeket a háború ideje alatt az expresszionista színezetű versek váltják fel, melyre a trombita hangja utal
 Végül bemutatja, miként váltotta fel a romantikus egyéniségkultuszt a milliókkal való azonosulás vágya
 „Nem magamért sírok én – testvérem van millió.”  Az értük hullajtott könny jelképezi Babits jelenlegi költészetét
 A gondolat már megfogalmazódott korábban Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban című művében is: „Testvéreim vannak számos milliók, / Én védem őket, Ők megvédnek engem”
- 3. Szakasz – A próféta szerepköre
o Jónás könyve
 Műfaja: elbeszélő költemény
 Szellemi önéletrajz, a bibliai Jónás könyve sajátos ábrázolása, parafrázisa
 Vannak különbségek a két mű között
Bibliai Jónás könyve Babits
- Jónás kéri hogy vessék a tengerbe





- Azonnal belátja sorsát






- Ninive népe Jónás szavát hallva megtér, ezért az Úr megbocsát nekik (böjt – zsákruha) - Magányba akar menekülni: a hajófenéken akar megbújni, vagy azt szeretné, hogy egy magányos erdőszélre tegyék ki

- Egy darabig ábrándokban ringatja magát. Jobban kirajzolódik a cethal gyomrában töltött idő, erőteljesebb Jónás panasza

- A nép kineveti Jónást, az Úr néhány jó kedvéért megbocsát a bűnös városnak, és nem pusztítja el  a prófétai küldetést beteljesíteni nehéz feladat

 Jónás prófétai feladatát próbálja beteljesíteni.
• 40 nap a prófécia bekövetkeztéig: A csillag formájú téren, ahol áporodott olaj és dinnyeszag van, sátrak között árusok „alkudtak, csaltak, pöröltek vagy ettek” rongyos, lotykos, ragadós ruhában szakállas arccal, verejtékezve, vérben forgó szemekkel szólt a néphez  kinevették, Kiáltotta: TÉRJ MEG
• 39 nap a prófécia bekövetkeztéig: Egy téren ahol színészek és mívesek csókolóztak a nép előtt, a magas üléssorok csúcsán állt. Kinevették Jónást mikor „bozontos szája” úgy bődült, mint egy bikáé, és halbűzét szagolták az asszonyok, Dörgött: RESZKESS
• 38 nap a prófécia bekövetkeztéig: A királyi házban egy cifra oszlop tetején állt. A Hatalmasoknak táncoltak szép rabszolgák meztelenül, valamint egymást ölték - játékul. ISZONYÚ ÁTKOT KIÁLT
 A mű nyelvi-stilisztikai jellegzetessége
• archaizmusok (régi korok megidézésének eszközei)
o igealakok
 régmúlt [- a, - e, - á, - é] („ rühellé”, „lélegze”, „kére”)
 összetett múlt („csinált vala”)
 régies szintagmák („szeme vérbe forgott”)
 latinizmusok („futván az Urat, mint tolvaj a hóhért”)
 Hogyan leckéztette meg az Úr Jónást?
• a cethallal (a kevélységet jelképezi a hal)
• a niniveiek kinevetik
• a forró homok a talpát égeti
• napkeleti száraztó szelek, sivatagi meleg
• töklevél példázat
o Ha a töklevél egy nap kikelt, másnap elszáradt és Jónás sajnálja, Isten is sajnálja Ninivét (Istenkép: bölcs, igazságos, kiismerhetetlen teremtő)
 Hangneme kevert (köznyelvi elemek – fennkölt archaikus elemek)
o Jónás imája
 A Jónás könyve után egy évvel jelenik meg, az elvállalt próféta szerepét értelmezi
 Költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörög ez a „Gazdához” intézett fohász
 A közeli halál gondolatára felhatalmasodik benne a tettvágy, kész követni a Mindenható parancsait

Móricz Zsigmond A Barbárok és az Árvácska

Élete
- 1879 július 2-án született Tiszacsécsén
- Édesapja M. Bálint, felfelé törekvő kisparaszt, édesanyja Pallagi Erzsébet, pap
- Rossz anyagi körülmények
- Iskolák: debreceni református kollégium, Sárospatak, majd Pallagi Gyula magával vitte saját iskolájába, Debrecenben református teológia
- Felesége Holics Eugénia, nem hoz idilli boldogságot (Janka, 1925 áprilisában öngyilkos lesz, közös gyermekeik meghalnak)
- 1911 – írói sikerek, birtokot vesz Leányfalun
- 1915 – haditudósító a keleti fronton
- 1929-1933 – Babits-csal szerkesztik a Nyugatot
- 1936-ban megismerkedik egy kis árva lánnyal, Littkey Erzsébettel (Csibe)
- 1942. szeptember 4-én halt meg Budapesten

Újságok: Az Újság, Nyugat, Pesti Napló
Regények: Sárarany, Az Isten háta mögött, A galamb papné, Kerek Ferkó, A fáklya, Légy jó mindhalálig, Tündérkert, Kivilágos kivirradtig, Úri muri, Forr a bor, Életem regénye, A boldog ember, Árvácska, Rokonok

Barbárok
(1931)

Műfaja: novella (de rokonságot mutat a drámával és a balladával is)

Ismétlések, kihagyások (Moldvában és Háromszéken hasonló témában volt a Megölt havasi pásztor c. ballada) Drámai felépítésű, sok párbeszédű



I. II. III.
Tetőpont: Gyilkosság

Idő: A cselekmény néhány órát vesz igénybe (alkonyattól holdfelkeltéig)



Tér: A nagy puszta egy pontján a három nyája juhász találkozik Tetőpont: A holtak megtalálása
Idő: A gyilkosság óta 10 nap telt el, a cselekmény 1 bő évig tart (nyár elejétől a következő év augusztusáig)


Tér: Bodri juhász felesége az ura és a fia keresésére indul, elmegy egész a Dunántúlra, majd vissza Tetőpont: A gyilkos bevallja tettét
Idő: Pontosan nem tudjuk mennyi idő telt el. A vallatási jelenet a vége felé tart.
„megérett a kötél” – kb. az utolsó 15-20 percnek vagyunk a tanúi
Tér: A tárgyalóteremben Szögedében
A rézveretes szíj mindhárom részben szerepel  motívumként tekinthetjük
Ürügy a gyilkosságra: ezt kötik a Bodri juhász nyakára, hogy holttestét bele tudják húzni a gödörbe. Bodri juhász szépérzékét mutatja a rézveretes szíj. A pandúrok veszik le a szíjat, az azonosítás eszközét a holttestről és elviszik tárgyi bizonyítékként Szegedre. A kilincsre akasztott szíj láttán a Veres juhász megtörik és bevallja bűnét. Itt a ráhatás, a meggyőzés eszköze.


A cím
1. Tárgyilagos ténymegállapítás
Kultúra alatti babonás misztikummal átszőtt világ az alföldi pásztorok élete. Ez szülhetett olyan erkölcsöt, mint a Veres juhészé, aki puszta nyereségvágyból, irigységből (nem tetszett neki hol legeltetett a Bodri juhász) képes arra, hogy brutális kegyetlenséggel megölje embertársát. Megöli ártatlan gyermekét és a pulit is. A két komondort saját két komondorával tépte szét. Emberhez méltatlan, ahogy elkaparják apát és gyermekét a kutyákkal, majd a sírra tüzet raknak, és jóízűen megvacsoráznak.
2. Írói ítélkezés
Magában a novellában az elbeszélő személytelen, kerüli a magyarázatot. A novella drámaiságát nyelvi eszközökkel fokozza Móricz.

− Párbeszédek (szűkszavúak, tömörök, gyakran hiányos mondatokból állnak)
− Hiányzik a közvetlen korfestés
− Hiányzik a direkt írói minősítés

Balladisztikus elemek

„Egy magas fekete asszony bodászott a pusztán, fejér vászonruhája volt…”
A fekete-fehér kontrasztja a népballadák színvilágát idézi.

„Az asszony pedig ment, ment, elment.”
Az ismétlés a népballadák és a népmesék világát is felidézik.

A novella nyelvezete: alapvető nyelve jellemzésének.

Hiteles népnyelv
- hangalakkal (vót, gyün)
- a népi szókincs alakjaival (fogd megek)
- szókapcsolatokkal (ladikos embert lelt)

Móricz parasztábrázolása
- Míg korábban Jókai kedves, kedélyes epizódszereplőkként, Mikszáth pedig romantikus, tündéri bájjal vonta be a parasztságot, Móricz egészen más oldalról közelítette meg sorsukat
- Parasztábrázolása szétrombolta az illúziót, miszerint a falu a derű, és a nyugalom és a megelégedettség színtere. Móricz bemutatta szegénységüket, elégedetlenségüket, nyomorukat. (Hét krajcár)

Naturalisztikus ábrázolásmód
- Móricz a valóságot már-már túlzó részletességgel mutatja be. (Tragédia)





Árvácska
(1931)

Előzmények
- 1936 őszén Móricz megismerkedett egy fiatal lánnyal, Littkei Erzsébettel (Csibe), aki lelencként nevelkedett.
- Móricz megmentette őt az öngyilkosságtól
- Megismerésének élménye, élete története megihlette az írót

Árvácska
- A főszereplő, Csöre életének pár évét követhetjük nyomon a regényben.
- Móricz az ő szemszögéből láttatja az eseményeket.
- Nincs valódi neve (Állami Árvácska
- Pösze, nem tanult meg rendesen beszélni, nem járhatott iskolába
- Árvácskát senki se szereti, mindenhol sérelem éri, ám ő maga viszont szeretetre vágyik, ragaszkodó jellem, csupán azért maradhatott a házaknál, mert hasznot hozott, sorsa az örökös kiszolgáltatottság és megalázottság

Szerkezet
o A művet Móricz hét zsoltárra osztotta.
o Első zsoltár: A Dudáséknál töltött időről szól. Elveszik a neki járó ruhát, nem engedik iskolába, egy leszakított dinnyéért parázzsal égetik meg.
o Második zsoltár: Kadarcs István „elkapja” mikor átszöknek hozzá szőlőt enni, Dudásék is megsajnálják
o Harmadik zsoltár: Sorozatos megaláztatások érik. Meztelensége miatt sok férfi figyeli. Kadarcs István szellemnek öltözve ijesztgeti őket, Dudás lelövi (önvédelemnek állítja be). Csöre tudja csak mi történt igazából.
o Negyedik zsoltár: Elveszik a gyereket Dudásnétól. Nem akar állami gondozásban maradni, megszökik, és egy házba befogadják az éjszakára. Mivel itt ismerték addigi tartóit, visszavitték hozzájuk. Másnap visszakerül a városba, út közben elmagyarázzák neki, hogy csak haszonból tartották és nem szeretetből.
o Ötödik zsoltár: Új helyre kerül Árvácska, Szennyesékhez. Kezdetben Zsaba Márival alszik, ám mikor megtudja, hogy vacsorájában légy volt, hányni kezd, innentől Zsófi, a cseléd mellé kerül. Itt is bántalmazzák és itt se járhat iskolába.

o Hatodik zsoltár: Zsófi mesél neki egy öregemberről, aki aztán elviszi Árvácskát egy templomba. Beszél neki Kadarcs István meggyilkolásáról, aztán beszélnek a csendőrökkel. otthon elverik, mert nem akarta elárulni mit beszéltek. Lúgos vízbe nyomják az arcát és kiütik a fogait. Az orvosnak hazudnia kellett, hogy egy állat tette. Az öregnek vinnie kellett egy bögrét, amibe Zsaba Mari titkon mérget rakott. Árvácska is kapott egy ilyen bögrét, de ő nem szerette a tejet. Oda akarta adni a csecsemőnek, ám Zsaba Mári megakadályoza, férje jobbnak látta visszaadni a gyereket.
o Hetedik zsoltár: Új családhoz kerül, Verőné kezei közé. Először úgy tűnik jobb dolga lesz, aztán befogják a disznó mellé. Enni ugyan adtak, de itt is verték, és életét a lányuk, Ditti is megkeserítette. Karácsonykor nagyon várja, hogy ajándékot kapjon, ám nem kap semmit. Az édesanyja emlékére meggyújtott gyertya leégeti a házat. A család és Árvácska is meghal.

Csokonai Vitéz Mihály A felvilágosult eszme hirdetője és a szerelmi költészete

A felvilágosodás
Előzmények
- A feltörekvő polgárság egyre nagyobb szerephez jut az ipari forradalmak révén.
- A természettudomány jelentős felfedezéseket tesz, mely hatással van az emberek gondolkodására.
- A 18. sz. az ész, a világosság százada.
Jellemzői
- A polgárság ideológiájává (világnézetévé) növi ki magát.
- Szellemi mozgalomként indul, majd művelődéstörténeti korszakká válik.
- Feudalizmus-ellenesség
- Egyház-ellenessé (antiklerikalizmus)
- Racionalizmus (ésszerűsség, célszerűség) [ratio=ész, kidolgozója a francia Descartes – „Gondolkodom, tehát vagyok” (Cogito ergo sum)]
- Empirizmus (A megismerés alapja a tapasztalatszerzés) [kidolgozói: Bacon, Locke (filozófusok)]
- Deizmus (elismerik, hogy Isten teremtette a világot, de a továbbiakban a világ működését a természet törvényeire bízta)

Fontosabb országok
- Anglia
o Itt jelentkezik elsőként a felvilágosodás.
o Angol polgári és ipari forradalom.
o A városi élet fejlődése:
 London nemcsak ipari és kereskedelmi, hanem szellemi központ is.
o Irodalom: független a királyi udvartól.
o Új írótípus, aki írói működéséből, újságírásból próbál megélni  A sajtó fejlődése, 26 napilap megjelenése.
o Az angol felvilágosult irodalom legjelentősebb alakjai:
 Daniel Defoe: Robinson Crusoe, Jonathan Swift: Gulliver utazásai
- Franciaország
o Később, de fejlettebb formában jelentkezik a felvilágosodás  átveszik az angol tapasztalatokat.
o A francia forradalom előtti időszak, melyben a követelések erősebbek.
o A nagy francia Enciklopédia (1751-1772-ig tartott a szerkesztése).
 Szerkesztője: Denis Diderot
 Segítői:
• Montesquieu
• Voltaire
• Helvetius
• D’Holbach
o A tudományok, mesterségek és a művészetek értelmező szótára ábrákkal.

A felvilágosodás stílusirányzatai
- Szentimentalizmus
o A romantika felé közeledő irányzat, az empirizmusra épül. Az ész mindenhatóágába vetett hit megrendül, a tapasztalatokra épített lelki folyamatokat elemzi.
o Tipikus szereplői: szenvedélyes szerelmesek, akik például a társadalmi, vagyoni különbségek miatt nem lehetnek egymáséi.
o A szereplők érzelmekben gazdagok, ám cselekvésre képtelenek: szenvednek, gyötrődnek, visszahúzódóak lesznek.
o A sérült lelkű hősök a bánatukkal a természet magányába menekülne  elfordulnak a társadalmi kötöttséget jelentő várostól (a világtól elidegenedett ember).
o Jellemző műnem a líra.
o Jellemző műfaj az elégia.
 Rousseau: Új Héliose
 Kármán József: Fanni hagyományai – napló és levélregény
- Klasszicizmus
o A felvilágosodás uralkodó stílusirányzata
o Classis(latin)=osztály
o Eredeti jelentése: az első, a legjobb osztályba tartozó, kiváló, tökéletes
o Klasszikus alkotás: A művészi mondanivalót tökéletesen alakított formában jeleníti meg, örök érvényű, harmonikus alkotás.
o A polgárság ízlését és erkölcsét tükrözi.
o A klasszicisták racionalisták is egyben.
o Utánzás: Az antik művészet utánzása
o Miért? Mert művészileg tökéleteset alkottak.
- Klasszicizmus legfőbb stílusjegyei az irodalomban
o Mértéktartó, fegyelmezett stílus
o A művészek elvetnek minden felesleges díszítést
o A művek szerkezete áttekinthető
o Jól elkülöníthető részekből álló, logikusan elrendezett egész
o Az előkelők és jómódúak ízléséhez igazodik
o Jellemzi az eleganciára való törekvés, a kényes műgond
o A műnemek, műfajok nem keverednek egymással.
o Merev művészi szabályok (drámai hármas egység. tér, idő, cselekmény egysége, Arisztotelész Poeticáját nagyon is félreértették)
o Legfőbb műfajok: óda, epigramma, eposz, tanmese (a műalkotás erkölcsi célt szolgál), episztola, államregény, művelődési regén
- A rokokó
o Franciaországban bontakozott ki.
o Elnevezése utólagos, a rocaille (kagyló) szóból képezve utal a stílusban általánosan használt szétágazó csigavonalakra és a kagyló motívumára.
o Ez a stílus az udvari arisztokratikus kultúra utolsó kivirágzása.
o Jellemzője az erőteljes díszítettség, a kecsesség, a játékosság, a bájosság.
o Egyik leggyakoribb témája az erotika, az érzékiesség, a szerelem.

A felvilágosodás képviselői
- Franciák
o Voltaire (Candide)
o Rousseau (Új Heloise)
o Carmeille
o Racine
o Moliere

- Németek
o Goethe (Faust)
o Schiller (A kesztyű, Az örömhöz)
o Kölderlin
- Magyarok
o Kazinczy Ferenc
o Berzsenyi Dániel

A magyar felvilágosodás
I. szakasz (1772-1795)
- 1772 – Bessenyei György: Ágis tragédiája
- 1795 – a Martinovics-féle jakobinus mozgalom vezetőinek kivégzése
II. szakasz (1795-1825)
- 1825 – Széchenyi István az országgyűlésen birtokai jövedelmének egy részét felajánlja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapítására.

- Sajátos viszonyok:
o Nem volt számottevő polgárság
o A közép- és kisnemesség, a főúri családok tagjai lettek „felvilágosodottak”  a nyugati polgárság forradalmi eszméi átalakultak
o Mi volt a fő cél?
 Az elmaradottság leküzdése
 A kulturális haladás
 A nemzeti kultúra alapjául szolgáló nyelv művelése
o Mária Terézia 1760-ban testőrséget állítatott fel Bécsben  a magyar nemesifjak művelődhettek, megszervezték az első magyar írói társaságot
o Szépirodalmi folyóiratok: Magyar Museum, Orpheus, Uránia, Mindenes Gyüjtemén
o Testőr-írók: Baróczy Sándor, Barcsay Ábrahám, Bessenyei György
o Nyelvújítási harc
 Ortológusok  nyelvújítás ellenzői
 Neológusok  nyelvújítók


Csokonai, a felvilágosult eszme hirdetője

Az estve
- A cím pictúrát, azaz leírást ígér, azonban nagyobb ívű, átfogó-jellegű eszmei és stílushatásokat összegző alkotás
- 1792-ben írta 19 évesen
- Kazinczynak küldte el
- 1794-ben társadalombíráló résszel kiegészítve a Magyar Museumban jelenik meg.
- 1796-van a Diétai Magyar Múzsában jelenik meg, kivéve a középső részt.
- A műben Rousseau hatása érezhető, miszerint a romlott társadalommal szembe kell állni, és vissza kell térni a természethez.

- Szerkezet:
1. Az alkonyat ROKOKÓ leírása
2. A felvilágosodás eszméinek megfogalmazása KLASSZICISTA eszközökkel
3. A zárlat ódai hangja SZENTIMENTALISTA, visszafordulás a természethez

1. Az erdei alkonyat képei
Rokokó idill
Eszközei: hanyatló nap, harmat, rózsák, madárkák
Színek: tündöklő, pirul, aranyos
Akusztikai hatások: bömböl, hangicsál

Megszemélyesítés: „Mosolyog a híves szárnyon járó estve”
Alliteráció: „Barlangjában belől bömböl a mord medve”ű
„vidám melancholia”  mélabú, elérzékenyülés

Az erdő „Egy fűszerszámozott theátromot csinál”
Jelentése: illatosított színház, a fűszerszám a fűszer régi neve.

Az édes koncertek dallamára a Hold rezgő fényénél a gráciák (a báj, a kellem istennői) táncot járnak.

Illatérzék: fűszerszámozott theátrom – mennyei illat: zefírek – enyhe nyugati szellő

„E világba semmi részem sincsen”
Harmónia Diszharmónia
- Természet
- Édes koncertek
- Gráciák tánca
- Nyugalom - Társadalom
- Lárma
- A kevély, a fösvény csörtetése
- Kényektől részeg tolongás

2. „Bódult emberi nem, hát szabad létedre / Mért vertél zárbéklyót tulajdon kezedre?
Az éj, az elviselhetetlen emberi világ, a megromlott társadalom metaforájává válik.
Az eszmefuttatás a Rousseau-i gondolatmenetet követi.
 magántulajdon
 a szabadság elvesztése
 megromlott emberi viszonyok
Leltárszerűen számba veszi a társadalom visszásságait (háborúk, egyenlőtlenség, zsarnoki hatalom, kapzsiság, a jónak született ember bűnbe hajszolása).
A fogalmi érvelés túlsúlya jellemzi ezt a részt.
A korabeli magyar viszonyokra utal a dézsma, a porció, a földterületek bekerítése.

3. A megnyugvást adó természet képéhez tér vissza.
A természet fennkölt hangú, ódai megszólítása.
„Oh arany holdvilág
Oh édes erdei hangzások
Oh áldott természet”

A civilizáció teremtette egyenlőtlenség a természetben nem létezik, itt minden ember egyenlő.
A természet örökös földesura Csokonai  lelki gazdagság (arany holdvilág, éltető levegő, az erdei madarak éneke)




Konstancinápoly
Első változata: Egy város leírása (1785?), iskolai versgyakorlat.
1794-ben ezt a leírást fejtegetéssel egészítette ki.

Konstantinápolyt (Isztambul/Bizánc) idézi elénk.
A távoli városról veszélytelenebb beszélni, mint közvetlenül a hazáról.
A műben megjelenik Voltaire egyházellenességének hatása.

Konkrét képsor:
- Utcák színes forgataga
- Hárem = „damae-bibliotecha”
- „fénylő Stambul”
- „roppant templomok”
- „kőszálnyi mecsetek”

- Filozófiai általánosítások
- Babona, vak buzgóság
- Felidézi azt az időt, amikor még a természetben élt ember boldog volt

- Elítéli a fanatizmust  a minden embert és népet egybeölelő testvériséget hirdeti. A török hívők vakbuzgóságáról szólva a kereszténységről is beszél, erre utal a harang, a pénteki böjt, az oltár, a sekrestye.

A vers befejező része:
- Új világról szóló jövendölés
- Az értelem, a szeretet uralkodik majd.
- A harangokból szerszámot öntenek.
- A cifra tornyok emelése helyett „száz embertárson segítenek”
- A „boldog kor” eljövetelét csak a „késő századtól” reméli





A magánossághoz
- Szentimentalista mű
1. vsz.
- Megszólítja és hívja a Magánosságot
2. vsz.
- Leírja a Magánosság „lakhelyét”, a természetet.
- Filozófiai mondanivalóval is bír: az élet szépségeit és értékeit csak az érzékeny, művelt emberek veszik észre
4 - 5. vsz.
- Az előző részben bemutatott világ ellentétét írja le.
- Leírja, mely helyeket kerüli a Magánosság (királyi udvarokat, városokat), és kinek szül gyötrelmet (fösvények, nagyravágyók)
- Kedveli a szelíd falut, a természetet és az érző szívet
6 - 7. vsz.
- Ismét szemléletváltás: most a magány áldásait, jótéteményeit emeli ki (az erény, vagyis a virtus szülője, a bölcsesség forrása)
- Felvillan a későbbi romantika és a művészi szabadság gondolata
„Midőn teremt új dolgokat
S a semmiből világokat.”
„a sebes villám setétes éjjel”
8 - 9. vsz.
- A magánosság megérti a költőt és hűséges hozzá
- Számára a halál nem elrettentő, hanem kívánatos
10 - 11. vsz.
- Háromszor hangzik el az „Áldott Magánosság” megszólítás, amely a végső magánosságot, az elmúlást sietteti

A tihanyi Ekhóhoz
- Eredeti cím: A füredi parton
- Műfaja: elégia, ódai elemekkel
- Szerkezetileg három részre tagolható



I.
1. versszak
- A megszemélyesített alak megszólítása (invokáció)  ódai jelleg
- Megidézi a visszhangot, a párbeszéd valójában monológ:
- A nimfa csupán a csalódott költő szavait adja vissza (halvány Hold – szentimentális kép; a Hold is egyedül van, nincs társa)
2. versszak
- Füreden mások vigadoznak  A költő magányos, szomorú, boldogságra áhítozik
II.
3 - 6. versszak
- Több az emberség a durva bércekben, mint az emberekben, a jó barátok üldözői lettek.
- Szívtelen emberek, érdekházasság, tiran (zsarnoki) törvény (Lillára utal)
- A művészi kifejezőeszközök is a lelki fájdalom nagyságát sugallják: a vidám, boldog Lilla-verse természeti képeit vad természeti képek váltják fel. Így jut el a panasz-sor csúcsára… „még Lilla is…”
- „Te áldott lélek” – szeretettel emlékszik vissza Lillára
III.
7 - 10. versszak
- Éles vonalakkal válik el a második résztől.
- A költő fájdalmas büszkeséggel visszavonul a társadalomból, és az önként vállalt magánytól remél megoldást.
- A természet magányában remél az lenni, ami a társadalomban nem lehetett.
- „Ember [egyenlő] és polgár [nem alattvaló] leszek.”

Az utolsó szakaszban idősíkot vált
- Jövő idő
- Mint ember, tiszteletet érdemel
- Bízik a kései igazságszolgáltatásban

Csokonai szerelmi költészete
- 1797 nyarán ismerkedik meg Vajda Juliannával (Lilla)
- Kapcsolatuk kilenc boldog hónapig tartott, aztán Lillát férjhez adják máshoz (tiran törvény)

Tartózkodó kérelem
- 1795 előtt Laurához és Rózához írta szerelmes verseit
- Több versét átdolgozta és besorolta a Lilla – érzékeny dalok verseskötetébe.
- A vers miniatűr remekmű
- Rokokó stílus
- Csokonai korában énekelték
- Szimultán verselés: egyszerre ütemhangsúlyos és időmértékes verselésű
- A szerelem tűz (metafora)
- Tűz  Seb  Ír (gyógyír)  Tulipán (metafora)
- „Ajakid harmatozása” = szerelmes szavak
- Költői udvarlás: viszontszerelmet kér kedvesétől, az igenlő válaszért ezer ambrózia csókot ígér
- Az isteni szféra magasságaiba emeli a bókokat
 A keresztény angyali
 Az antik ambrózia összekapcsoló szavakkal

Az esküvés
- Csokonai esküt tesz, hogy örökké szeretni fogja Lillát, viszonzást vár
- Toposzok (hószín kéz, rózsa száj, tűz szem – ezekre esküszik Cs. Lillának.)
- Rokokó stílus
- Szimultán verselés

A boldogság
- Minden megszépül a természetben, vele van Lilla, a kertben leheveredve csókolóznak, iszogatnak, Anakreón verseit olvassák, friss epret esznek  tökéletes boldogság
- jázminos illat, a hűvös este, a susogó szellő, zöld gyepágy, eperillat
- Az utolsó három sorban a költő összegzi boldogságát.







A Reményhez
- A Lilla-versgyűjtemény utolsó verse. Műfaja elégico-óda
Szerkezete:
1 és 4. vsz. Tartalmi, érzelmi párhuzam
2 és 3. vsz. Hangulati ellentétesség
- A Lillával töltött 9 boldog hónap után a lányt férjehz adják, Csokonainak állása sincs  reményei összeomlanak
I. versszak IV. versszak
A megszemélyesített lelkiállapotot, a Reményt szólítja meg:
- Istenségnek látszik
- Csalfa, vak
- A boldogtalanokat hitegeti
- „Csak maradj magadnak” - Az élet értelmetlen lett a veszteségek után.
- Ellentétek:
- Zengő liget  Kietlen liget
- Nap  Éj
- A természet és az emberi táj kiüresedése
- Fájdalmas, egyetemes búcsút vesz: költészettől, jókedvtől, reményektől, szerelmektől  halálvágy

II. versszak III. versszak
- Értéktelített
- Rokokó kert: tavasz, nárciszok, csörgő patak, fák
- „Ezer virággal”
- Rózsák
- Életének reményekkel teli szép korszaka
- A viszonzott szerelem
„Lilla szívét kértem;
S megadá az ég” - Értékvesztett
- Tél
- A kert téli pusztulása: kiszáradt fa, patak, fa
- A rózsák elhervadnak
- Művészi vágyainak kudarca  gyöngykoszorúk (hírnév, dicsőség)
- Lilla elvesztése
„Óh, csak Lillát hagytad volna”

Homérosz Odüsszeia és az Iliász

Az eposz

Az eposz verses, nagyepikai alkotás, melynek középpontjában egy nagyobb népcsoport életére kiható esemény áll (Például: háború, honfoglalás). Főhőse olyan személy, aki különleges tulajdonságai miatt az átlagemberek fölé emelkedik. Tettei végrehajtásában természetfeletti lények is segítik.
Az eposz fajtái:

- Naiv eposz
o szerzője sokszor ismeretlen
o az írásbeliség előtt keletkeztek
o szájhagyomány útján terjedtek
 Példák: Kalevala, Gilgames-eposz
- Műeposz
o az írásbeliséghez kötődnek
o szerzőjük ismert
 Példák: Homérosz: Iliász, Homérosz: Odüsszeia, Arany János: Rege a csodaszarvasról, Vörösmarty: Zalán futása, Vergilius: Aeneis, Ariosto: Az elveszett Orlando, Tasso: Megszabadított Jeruzsálem, Cervantes: A Lusiadák, Milton: Elveszett paradicsom, Csokonai: Dorottya (vígeposz), Petőfi: A helység kalapácsa (vígeposz)

Eposzi kellékek

- Téma megjelölés (propozíció) és a múzsa segítségül hívása (invokáció)
- Seregszemle (enumeráció)
- Isteni beavatkozás (deus ex machina)
- Állandó jelzők használata
- Epikus hasonlatok
- Állandó ismétlődések
- Eposzi igazságszolgáltatás
- A dolgok közepébe vágás (in medias res)
Homéroszi kérdés
- Az i.e. 4. századtól máig foglalkoztatja a kutatókat.
- Egy szerző írta-e a két eposzt? - A két eposz más szemléletű, kb. egy emberöltőnyi különbség van a keletkezésük között.
- Saját szerzői lelemény-e a két eposz, vagy szóban terjedő hősmondákból állította össze a szerző?
- Homérosz = A költő
- 7 város tartotta szülöttjének
- Szobrokon vakként ábrázolják
A trójai mondakör
- Tündareósz király feleségét, Lédát elcsábította Zeusz (hattyú képében). Léda két hattyútojást hozott a világra, melyekből Helené és Klütaimnészra, valamint Kasztór és Polüdeukész.
- Helené férje a spártai király Meneláosz, Klütaimnésztra Agamemnón felesége lett
- Thetisz istennő és Péleusz (halandó), a mürmidónok hős királyának lakodalmi ünnepségére nem hívták meg Eriszt, a viszály istennőjét, ezért buszúból a Heszperiszek kertjéből szerzett egy aranyalmát, és begurította „A legszebbnek!” felkiáltással. Héra, Pallasz Athéné és Aphrodité is harcba szállt az ajándékért. Zeusz Pariszt, a trójai királyfit kérte döntőbírónak, ő pedig Aphroditét választotta, mivel ő a világ legszebb asszonyát, Helenét ígérte cserébe jutalmul. Héra és Pallasz Athéné megharagudott a trójaikra.
- Parisznak sikerült megmenekítenie Helenét Spártából, s magával vitte a királyi kincseket is.
- A görögök nem tűrhették ezt a sérelmet, így az egyesített görög törzsek Agamemnón vezetésével indultak Trója ellen.
- A várost csupán Odüsszeusz furfangos cselével tudták elpusztítani.
Az Iliász

- Kr.e. 8. sz.-ban keletkezett, a trójai háború után körülbelül 500 évvel.
- Egyetlen költő alkotta, a trójai mondakör felhasználásával.
- Témája: a Trójai háború utolsó évének 52 napja: Akhilleusz (ő képviseli az embereszményt) haragjának okáról, következményeiről és feloldódásáról szól.
Az Odüsszeia

- Valamivel később keletkezett, mint az Iliász.
- Szerzője jól ismerte nagy elődje művét, mintaképnek tekintette, túl is akarta szárnyalni.
- Trója elesése után az életben maradt görög harcosok hazatértek otthonukba, Odüsszeusz viszont hosszú és kalandos utat járt be, míg hazaérhetett Ithakába.

Az Odüsszeia szerkezete

12 ének - ELŐZMÉNYEK
- Egy időben két szálon indul a cselekmény:
o I-IV. ének: Ithaka, Pülosz, Spárta
o V-VIII. ének (4): Ogügié, Szkhéria
- IX-XII. énekek: SZKHÉRIA (Odüsszeusz elmeséli kalandjait – a mesés múlt)

12 ének - HAZATÉRÉS
- XIII-XXIV. énekek (12) – Ithaka – Leszámolás a kérőkkel

Odüsszeusz kalandjai

1. Feldúlják Iszmarosz városát, asszonyokat és kincseket rabolnak, ám sokan elesnek saját mohóságuk miatt (Odüsszeusz intelme ellenére is)
2. A lótuszevők szigetén három társ megízleli a lótuszt, így őket csak erőszakkal tudják kiszabadítani.
3. Polüphémosz megvakítása (6 társ odaveszik)
4. Aiolosz isten Aiolé nevű szigetére érkeznek, ahol az isten egy bőrtömlőben adja át a tengeri viharokat keltő szeleket. Ám a társak kibontják azt és Ithaka partjai közeléből visszasodorja őket Aiolosz szigetére.
5. Télephüloszba jutnak, ahol az emberevő óriások sziklákat dobálva összezúzzák Odüsszeusz hajóit. Így 12 hajóból mindössze egy gályával kell folytatniuk az utat.
6. Aiaié szigetén Kirké istennő 21 görög hajóst sertéssé változtatott. Odüsszeusz Hermész segítségével megmenti társait, ezután egy évig élvezik az istennő vendégszeretetét.
7. Kirké tanácsára Odüsszeusz leszáll az Alvilágba, hogy Teiresziásztól jóslatot kérjen. Ezután találkozik édesanyja szellemével, kitől hírt hall, először feleségéről, majd Ithakáról is.
8. Odüsszeusz egyedül a legközelebbi részt, a Sziréneket meri elmondani. Társai fülét viasszal tömi be, magát pedig az árbochoz kötteti. A szirének Odüsszeusz tudásszomját ígérik kielégíteni. Odüsszeusz nem tudott ellenállni, ám a társak megmentették.
9. A Szkülla (tengeri szörny) közelében eveznek el, ahol Odüsszeusz tudatosan feláldozza 6 emberét, hogy a többieket mentse vele.
10. A társak felfalják Héliosz marháit, ám ezt követően irtózatos vihar pusztítja el mindjüket. Csak Odüsszeusz éli túl a hajótörést, őt Kalüpszó szigetén veti ki az ár.

Az Alvilágban
- Az Alvilágba leszállva Odüsszeusz több emberrel is találkozik:
o Teiresziásszal, a thébai vak jóssal
o Édesanyjával, kitől feleségéről, apjáról és Ithakáról hírt kap
o Agamemnónnal, kit felesége Klütaimnészra és annak szeretője Aigiszthosz meggyilkolt
o Akhilleusszal

Állandó jelzők
- Odüsszeusz
o isteni hős, bölcs, isteni férfi, tűrőlelkű, nagyszívű, leleményes, hősszívű, fényes, bajnok, nagy, sokleleményű, isteni sarj
- Pallasz Athéné
o bagolyszemű, zsákmányosztó, pajzstartó Zeusz atyalánya, nagy, elszánt
- Agamemnón
o híres, sereget-vezető





Az Iliász és az Odüsszeia összehasonlítása
I-VII. sor, Akhilleusz haragja, Zeusz akarata EXPOZÍCIÓ I-X. sor, Odüsszeusz jellemzése, igyekszik megmutatni a saját és társai életét is. Héliosz tehenei miatt mind odavesznek a társak.
„in medias res” után Akhilleusz cselekedete, kronológiai sorrend SZERKEZET 24 ének, „in medias res” kezdés után Odüsszeusz jelleme, a cselekmény egyszerre két szálon indul meg
Trója (Ilion), a 10 évből 52 napot mutat be. Jelen idő, a múlt és a jövő csak sejtelmesen van jelen. TÉR, IDŐ Odüsszeusz bolyongásainak (múlt idő) mesés színhelyei, valós helyszínek: Ithaka, Pülosz, Spárta
a jelen idő is jelen van, a jövő jóslatokban jelenik csak meg
A hősi arisztokrácia a kalózkodásból és a háborús csatározásból gyarapította vagyonát A KELETKEZÉS TÖRTÉNELMI HÁTTERE Az arisztokrácia szerepe hanyatlott. A hősi arisztokrácia élősdivé vált. (a kérők Ithakában) A megindult árutermelés és a kereskedelem egyéni kezdeményezést, találékonyságot, szellemi mozgékonyságot kíván.
Hősi (heroikus) életeszményt megtestesítő harcos. EMBERESZMÉNYE Sokat tapasztalt, bölcs, leleményes ember



A hírnévvel nyert halhatatlanság. Akhilleusz két emberi magatartás között választhat:
1. hosszú, békés, de dicstelen élet
2. a hősi halállal megszerezhető halhatatlan hírnév  ezt választotta LEGFŐBB ÉRTÉK Az élet.
A hősi értékrend válsága Alvilág
Akhilleusz: Isteni származású (Thetisz fia), harci kiválóság, halált megvető bátorság, emberi nagyság. Sorsát előre ismeri, azt tudatosan vállalja.
Jelleme fejlődik:
- vad harag (barátja, Patroklosz halála)
- fájdalom  majd megbocsátás
- Priamosz – apai fájdalom  szánalom A FŐHŐS JELLEMZŐI Odüsszeusz:
Földi király (Laertész fia), okos, bölcs, leleményes, az eszét használja
katonai erények:
vitéz, bátor, sorsát vállalja és tudatosan alakítja
fényes, isteni hős, gyorslábú, dicső Akhilleusz EPOSZI JELZŐK (a jellemzés sajátos eszközei) bölcs, nagyszívű, leleményes, isteni bajnok, hősszívű, fényes, tűrőlelkű, sokattűrt, tarkaeszű Odüsszeusz
Az emberek az istenek játékszerei. Az istenek részt vesznek a harcban, pártfogolják AZ ISTENEK SZEREPE Az istenek tisztes távolságból figyelik az eseményeket. A végzet az emberek jellemében rejlik.  Az ember alakíthatja is a sorsát.



Homérosz műfordítók
- Devecseri Gábor, Mészöly Gedeon, Gyomlay Gyula

A ókori görög vallás
- A politeizmus, ellentétben a monoteizmussal, több istenben való hitet jelenti. A politeizmus szó a görög politheos szóból ered (poli (több) + theosz (isten)), szabad fordításban több (sok) istent jelent.
A ókori görög istenek
- Zeusz: a legfőbb isten az Olümposzon, Kronosz és Rheia fia, az istenek 3. nemzedékének vezetője (Jupiter)
- Hadész: Kronosz és Rheia gyermeke, az Alvilág ura/az alvilágban lakik (Pluto)
- Héra: 300 éves szerelem után Zeusz felesége és nővére, az Olümposz királynője (Juno)
- Démétér: a Föld istennője, Zeusz testvére (Ceres)
- Hesztia: Zeusz testvére, a családi tűzhely istennője (Veszta)
- Apollón: Létó és Zeusz gyermeke, a költészet, nap, világosság, jóslás, zene istene, a Múzsák karának vezetője (Apollo)
- Artemisz: Létó és Zeusz gyermeke, vadászat és vadállatok szűz istennője, Apollón ikertestvére (Diana)
- Aphrodité: a szépség és szerelem istennője (Venus)
- Arész: Héra és Zeusz gyermeke, a harc és háború istene (Mars)
- Dionüszosz: Zeusz és a halandó Szemelé fia, a bor és szőlő istene (Bacchus)
- Héphaisztosz: Héra gyermeke, istenek kovácsa, a tűz és kovácsmesterség istene (Vulcanus)
- Hermész: Zeusz és Maia gyermeke, az istenek hírnöke, a halottak követője, a kereskedők, szónokok, tolvajok védője (Mercurius)
- Pallasz Athéné: Zeusz fejéből pattant ki, a városvédő mesterségek és tudományok védnöke, a bölcsesség, jog, művészetek oltalmazó istennője (Minerva)
- Poszeidón: Kronosz és Rheia gyermeke, a tenger istene (Neptunus)



Időmértékes verselés
- A ritmust a hosszú és rövid szótagok váltakozása adja.
a. hosszú a szótag (jele: _ )
ha benne a magánhangzó hosszú, vagy ha a magánhangzó rövid, de kettő vagy több magánhangzó követi. Szóhatárt nem veszünk figyelembe.

b. Rövid a szótag (jele: U )
ha benne a magánhangzó rövid, és csak egy mássalhangzó követi.

Verslábak
- spondeus: - -
- daktilus: - U U

A Hexameter
- Jellegzetes időmértékes verssor, amely daktilusokból és spondeusokból áll. Minden sor hat verslábat tartalmaz.
- A daktilusok és a spondeusok szabadon váltakoznak, de az ötödik versláb mindig daktilus, a hatodik spondeus vagy trocheus.
Példa: Férfiuról szólj nékem múzsa, ki sokfele bolygott
- U U | - - |- - | - U U | - U U | - -
 
Copyright © 2007- Érettségi vizsga tételek gyűjteménye. Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi Templates