Érettségi vizsga tételek gyűjteménye: emelt szintű érettségi 2010

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: emelt szintű érettségi 2010. Összes bejegyzés megjelenítése

A beszéd mint cselekvés - Emelt szintű nyelvtan érettségi tételek kidolgozás

A nyelv és a beszéd szorosan öszefügg. A nyelv eszközkészlet, a beszéd ennek működtetése = a működésben levő nyelv.

A beszéd nyelvhasználat, alapja a nyelv, ami közös (kollektív), társadalmi jelenség. A beszéd tevékenység, a nyelv alkalmazása, egyéni alkalmazás, felhasználás. Elsődleges célja a valóság leírása – minden kijelentő mondat igaz vagy hamis. Ennek ellenére sok kij. mondat nem ír le semmit – pl ígéret, elnézés, kérés.

A megszólalással vagy egy szöveg leírásával vmilyen cselekvést hajtunk végre, vagy a befogadót cselekvésre késztetjük. A közléseink ált nyitott, közvetlen beszédtevékenységek – különböző fajtájú mondatottak hajtjuk végre: kij, felszólító, kérdő, óhajtó.

Pragmatika: rejtett üzenet, szándék, célzás – a szöveg mögött.

Emberi beszédben a kifejező, ábrázoló és felhívó funkciók érvényesülnek, amik alapvetően szándékosak: az emberi beszédben a cél dominál (az állatoknál az ok). A beszélő megnyilakozásaival kifejezi a maga belső állapotát, befolyásolja magatartásában/cselekvésében a másik/többi embert, tájékoztatja bzonyos körülményekről. Minden kimondott gondolat egyúttal cselekvés is, hatást vált ki a másik félből.

Beszéd funkciói összefüggnek a cselekvéssel:

- Információközlés, v cselekvés tudomásulvétele.

- Kifejező funkció: érzelemvilág, lelkiállapot közlése.

- Felhívó funkció: óhaj, felszólítás, felkiáltás, parancs, tiltás, kérés.

Magánjellegű: mind3 funkció műk, nyilvános: felhívónak van szerepe nyíltan v rejtetten.

Médiaműfajokban is megvan a beszéd és cselekvés összefüggésének jellege – példaértékűnek kell lennie a beszédnek: tárgyilagos stílus, mentes szlogentől, trágárságtól.

Beszéd kísérőjelensége a metakomm – együtt fejezik ki a cselekvéssel kapcs tartalmakat.

A beszéd az emberi kommunikáció legkifejezőbb, leggyakoribb, legfontosabb eszköze.

Gondolati tevékenység, egyben tevékenység - cselekvés, melynek célja a társadalmi kapcsolatok megvalósítása:

- gondolatközlés,

- érzelmi-akarati kifejezés,

- visszajelzés és

- befolyásolás.

A beszéd, mint cselekvés egyedi alkotótevékenység, az egyén hozza létre az adott kommunikációs helyzetben.

Austin: beszédtettek szerk-ét elemezte először.

Searle: a beszéd mint cselekvés 4 összetevője:

- a megnyilatkozás kimondása vagy leírása (egy kérdés)

- az utalás vagy kijelentés végrehajtása (a kérdés kimondása)

- a kijelentés értelmezésének a jelzése (a kérdéssel elérni kívánt cél)

- a beszédtevékenység által elérni kívánt hatás (a kérdésből következő elvárások).

A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra - Emelt szintű nyelvtan érettségi tételek kidolgozás

I. A tömegkommunikáció általános kommunikációs forma, amely mind témáiban, mind potenciális felhasználói körét tekintve univerzálisra tör. Elvileg nincs olyan témai, mely – a közegnek megfelelő – feldolgozásban ne válhatna a tömegkommunikáció tárgyává, és nincs olyan emberi egyén vagy közösség, aki ne válhatna a tömegkommunikáció felhasználójává, címzettjévé.

A társadalom kommunikációs rendszerében különleges és egyre fontosabb szerepet játszik a tömegkommunikáció. A "tömegnek" itt kettős értelme, jelentése van: egyrészt arra utal, hogy a kommunikációnak ez a formája nagyszámú emberhez, tömeghez juttat el üzeneteket, másrészt azt fejezi ki, hogy a szétsugárzott üzenetek, napjaink fogyasztási cikkeihez hasonlóan, tömegcikk jellegűek, a tudatipar termékei.

II. Korszakai:

1.) Őskor

Barlangrajzok, barlangfestmények

2.) Ókor

Színházi előadások, népgyűlések

3.) XV. Század

Gutenberg – könyvnyomtatás, kódexek

4.) XIX. század

Ipari forradalom, tömegtermelés, tömegtársadalom, urbanizáció ( => írástudás elterjedése, közös nyelv és kultúra elsajátítása), újságok, rádió

5.) XX. Század

Számítógép, internet, körlevelek, csevegő programok, televízió

Gutenberg-galaxis a XV. század közepétől napjainkig terjedő időszak, ami az emberiség írásba foglalt kulturális örökségét jelenti

III. Különbség a tömegkommunikáció és a személyek közötti kommunikáció közötti

Tömegkommunikáció	Személyek közti kommunikáció
Nagyközönségnek szól	2 vagy több személy között
Közvetett módon (modern hírközlő eszközök útján)	Közvetett vagy közvetlen módon
Témája bármi lehet *	Témája bármi lehet (gyakran személyes)
rögzítik	Általában nem rögzítik
Egyirányú **	kétirányú (van visszacsatolás)
Általában szervezett, nyelvileg és formailag megszerkesztett, hozzáértő emberek irányítják	Szervezett vagy szervezetlen
közlő és befogadó között térbeli és/vagy időbeli távolság van	közlő és befogadó között térbeli és/vagy időbeli távolság lehet

* Tartalmuk szerint a közleményeket hat csoportra oszthatjuk:

1. politikai jellegű közlemények (hírek, hírmagyarázatok, kommentárok, politikai magazinok stb.)

2. ismeretterjesztő műsorok, újságok (természetfilmek, stb.)

3. szórakoztató műsorok ( quiz műsorok, vetélkedők, stb.)

4. bulvár témájú közlemények (valóságshow-k, pletykalapok, stb.)

5. reklámok (piacgazdaság marketingfolyamatainak eljuttatása a fogyasztókhoz)

6. filmek (témájuk bármi lehet)

** a közlő és a befogadó a közlés során sohasem cserél szerepet (ha van is visszajelzés, az a rendszeren kívül megy végbe)

IV. A tömegkommunikáció fajtái

1. Írott (könyv, újság, stb.)

2. Vizuális (képeslap, plakát, stb.)

3. Auditív (rádió)

4. Audiovizuális (hangosfilm, TV)

V. A tömegkommunikáció funkciói:

1.   Szocializáció (pl. különböző társadalmi csoportokra jellemző szerepek elsajátításának elősegítése)
2.   Integrálás (biztosítani, hogy minden nemzet, réteg, társadalmi csoport megismerhesse a másikat, valamint biztosítani a hozzájutást az egymástól eltérő nézetek, életkörülmények helyes megítélésére).
3.   Motiválás (egyéni és társadalmi célok , a személyes és közösségi törekvések, döntések ösztönzése és szinkronba hozása
4.   Konszenzusteremtés ( pl. hozzájárulás az eltérő álláspontok megismeréséhez, a közérdekű kérdésekben az információcsere biztosítása, a nemzeti ügyek iránti érdeklődés felkeltése és ébrentartása stb.)
5.   Oktatás, kutatás (új ismeretek feltárása, régi tapasztalat átadása, személyiségformálás stb.)
6.   Kulturális csere (pl. nemzeti kultúra értékeinek őrzése és továbbadása, kulturális termékek terjesztése, alkotókészség ösztönzése stb.)

VI. Hatása a nyelvre

- A nyelvben is változások következnek be. Egyre inkább jellemzőek a lecsupaszított közlések, a magyartalan fordítások, stílustalanságok, humorizáló társalgásmód.

- az írott nyelvben is egyre lazább szövegszerkesztési módot használunk, elmosódnak a nyelvtani határok.

- A fiatalok között pedig a nyelvnek egy külön formája alakult ki. Gyakran már úgy írunk, mintha beszélnénk – írott-beszélt nyelv alakult ki (internetes csevegés, SMS)

* élőszóbeli megnyilvánulások

* szlenges írásmód

* rövidítések

VII. Hatása a gondolkodásra

- Gondolkodásra, elmélyülésre sosem ad időt, hiszen rögtön újabb érdeklődést kelt fel. Lényegében ez azt jelenti, hogy a médiumok csak egy leegyszerűsített világképet sugallnak, igazából semmit sem mutatnak be alaposan, ennek ellenére mégis tetszést érnek el.

- A filmekben, sorozatokban, TV műsorokban megismert nem létező hősök, helyzetek kiragadnak minket a hétköznapjainkból, ezért a valós életünkben gyakran összemosódik a valóság és az álomvilág. Ezek a műsorok mégis szórakoztatónak találjuk.

- A színes, látványos reklámok figyelemfelkeltőek, ezért a legegyszerűbb dolgokból, eseményekből is fő híreket kovácsolnak. A hatás eléréséhez gyakran blickfangos címeket használnak

- a tudatosan megszerkesztett, megtévesztő reklámszövegek könnyen elhitetnek velünk kedvezőnek tűnő üzleti / piaci ajánlatokat, amik viszont leginkább csak az árusító számára kedvezőek. Legtöbb reklámban a reklámozó vállalat frappáns szövegekkel próbál minél több pénz kihúzni a befogadó zsebéből

- A biztosítók, bankok hirdetései és a politikai kampányok a legnagyobb hirdetési felületeket tulajdonítják ki.

- a média hatását a percekre lebontott hallgatósággal, nézettséggel mérik.

- habzsolásra, túlfogyasztásra készteti fogyasztóit, ezáltal tompítja a kritikai érzéket. Másrészt azonban válogatásra készteti a közönséget, feltételezve a kritikai szempontokat.

- Szelektálja, monopolizálja és manipulálja az információt, hirdetés és reklámipar, hozzájárul bizonyos tabuk lerombolásához, megváltoztatja a férfi – nő, gyerek – szülő kapcsolatot, sztereotipizál (megváltoztat bizonyos szerepeket), viselkedésmintákat ad.

- különféle célok szerint szelektált és továbbított információkat az általuk meghatározott irányba képesek terelni

- Szelektálják a híreket, csak azokat olvassák be, melyek az érdekeknek megfelelnek

- Elhallgatják az adott esemény rossz oldalait, csak a jókat hangsúlyozzák, ezáltal a laikus hallgatókat könnyen megtévesztik.

VIII. A tömegkommunikáció képlete:
   TK (tömegkommunikáció) = A + 2P
•   A: Aktualitás – aktuális eseményekről szól
•   P: Publicitás – nyilvános, közérdekű dolgokról szól
•   P: Periodicitás – bizonyos időközönként újra és újra megjelenik (pl. napilapok, heti lapok, híradások, stb.)

A sikeres kommunikáció nyelvi összetevői - Emelt szintű nyelvtan érettségi tételek kidolgozás

- kommunikáció – közlésfolyamat: mindennapi életünk meghatározó momentuma

- a siker érdekében: főbb jellemzők

- kommunikáció – valamely jelrendszert (pl: nyelv) szándékosan és kölcsönösen felhasználunk az emberi érintkezésben – nyelvi eszközökkel történő gondolatcsere

- beszélő és hallgató, feladó és címzett, adó és vevő – állandó kölcsönhatásban állnak

- a kétoldalúság alapvető eleme a folyamatnak, időnkét helye és szerepcsere

- szükségesek a beszélő értelmes, egész mondatai, ezek a csatornán, pl levegőn keresztül jutnak el a hallgatóhoz, aki ezeket dekódolja, és visszajelzést ad – kétoldalú folyamat!

- Produktív mind a két fél részéről

- A sikeres komm. Alapkívánalma a mindkét fél által ismert nyelv –gát lehet: eltérő nyelvváltozatok, dialektusok, argó, szleng, ifjúság által használt szavak ismeretének hiánya, stílusok különbözősége, tudományos kifejezések, barokkos körmondatok

- A komm. Akkor sikeres, ha bíztosítva van az erre megfelelő közeg, a csatorna – levegő, telefon, internet stb., ha több csatornát használunk, csökkentjük a félreértés esélyét, illetve az egymás melletti elbeszélést – a személyes a legcélravezetőbb

- Összetevő még: a beszédhelyzet, amely a felek között kialakult viszonyokat konkretizálja, konkrét közegbe helyezés

- A beszédhelyzetnél nagyobb egység: a valóság, külső (minket körülvevő) és belső (az egonk) valóság – ha a valóság vagy annak egy szelete ismeretlen a hallgató számára, akkor nem érti meg a dolgokat

- Kód: a közlés nyelve, gesztusok, jelbeszéd, normák stb

- Az üzenet megértése a kommunikáció eredménye, ha bármely más összetevő hiányzik, ez meghiúsul – de átadható más úton is, pl. jelzés, mimika, testtartás

- Sikeres kommunikáció – információ fogalma, információs viszony is egyben, a komm. Során egymást informálják a felek, de ez egyoldalú viszony

- Van aki a műalkotásokat is közlésfolyamatnak tekinti – összetett rendszer, mert pl. azonos képek, más érzelmi hatás

- A kommunikáció sikeréhez nem elegek ezek a nyelvi összetevők – kell még a nyelven túli, vagyis metakommunikáció

-kommunikáció fogalma: közlésfolyamat, jel / üzenet továbbítása, közlése, fogadása (& válasz)

-nyelv: a kommunikáció egyik formája, szóbeli & írott

-nyelv = jel + szabály + hagyomány

a nyelvi közlésfolyamat:

-legfontosabb tényezők: beszélő, hallgató, üzenet, kód (nyelv), csatorna, beszédhelyzet

à Jacobson-modell

-beszélő (adó, jeladó, közlő): valamit közölni akar

-hallgató (vevő, jelvevő, befogadó, címzett): akinek az üzenetet szánják; észleli, felfogja, értelmezi a hallottakat

-a beszédtevékenység mindkét részről alkotó folyamat, a tudatosság mellett automatikus mozzanatok is vannak benne

-a beszélő & a hallgató megléte még nem elegendő a kommunikációhoz à a kommunikációnak szándékos jelhasználat esetén mindig vmilyen célja van, egy üzenetet akarunk közvetíteni

-az üzenetet a beszélő formába önti – kódolja, a hallgató megfejti – dekódolja

à kód: hagyományokon alapuló, közösségileg elfogadott szabályrendszer (a nyelv is egy kódrendszer, de vannak nem nyelvi kódok is)

-a nyelvi közlésfolyamatban közösen ismert nyelvre van szükség (lehet anyanyelv vagy mindkét fél által ismert idegen nyelv, de még az anyanyelv esetében is lehetnek problémák – különleges nyelvváltozat, ismeretlen szavak, szakszavak, stb)

-a beszélő és a hallgató között kommunikációs közeg, csatorna jön létre (levegő, média, stb)

-az eredményes közlésfolyamatnak az is feltétele, hogy közös ismereteink, előismereteink legyenek az adott tárgyról, amelyet valóságdarabnak, valóságnak nevezhetünk

A kommunikációs kompetencia összetevői:

1. a megnyilatkozás nyelvtanilag helyes-e

2. a megnyilatkozás megvalósítható-e egy adott nyelvi produkció keretében

3. a megnyilatkozás releváns-e az adott kommunikációs helyzettel, kontextussal

4. a megnyilatkozás megfelel-e az elvárt nyelvi viselkedésnek, kulturális elvárásoknak

A társalgás (együttműködés, kooperáció) maximái:

„…legyen adalékod a társalgáshoz olyan, amilyet azon a helyen, ahol megjelenik, annak a beszélgetésnek elfogadott célja vagy iránya elvár, melyben épp részt veszel.” (Grice)

1. Mennyiség

legyen a kívánt mértékben informatív

ne legyen túl informatív (ez idővesztés)

2. Minőség

ne mondj olyat, amiről azt hiszed, hogy hamis

ne mondj olyat, amiről nincs megfelelő tudásod

3. Viszony/Kapcsolat - relevancia

légy releváns (odaillő, a tárgyhoz kapcsolódó)

4. Mód/Modor – érthetőség

kerüld a homályos kifejezésmódot és a kétértelműséget

megnyilatkozásod legyen tömör és rendezett

A nyelv és a beszéd funkciói - Emelt szintű nyelvtan érettségi tételek kidolgozás

A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói

A beszéd, mint cselekvés egyedi alkotótevékenység, az egyén hozza létre az adott kommunikációs helyzetben. A nyelv és a beszéd nagyon szorosan összefügg.
A nyelv nem más, mint eszközkészlet, a beszéd ennek a működtetése, azaz a működésben lévő nyelv.
A beszéd nyelvhasználat, alapja a nyelv, ami egy kollektív, közös társadalmi jelenség.
A beszéd tevékenység, a nyelv alkalmazása, egyéni alkalmazás, felhasználás.
A beszéd az emberi kommunikáció legkifejezőbb, leggyakoribb, legfontosabb eszköze.

Austin, beszédaktus elmélete szerint minden mondatban benne van a cselekvésnek valamilyen szándéka.

Cselekszünk, ha:

- informálunk másokat

- figyelmeztetünk valakit

- rendelünk, ösztönözzük, meggyőzzük, rábeszéljük…

Tehát a beszéd aktus, vagy más néven a beszédtett a kommunikáció és a szöveg egyik funkciója, amely során a beszélő valamilyen cselekvést hajt végre.

John Searle szerint a beszédnek, mint cselekvésnek 4 összetevője van.

- a megnyilatkozás kimondása vagy leírása (egy kérdés)

- az utalás vagy kijelentés végrehajtása (megnyilatkozással elvégzett cselekvés, a kérdés kimondása)

- a kijelentés értelmezésének a jelzése (a kérdéssel elérni kívánt cél)

- a beszédtevékenység által elérni kívánt hatás (a kérdésből következő elvárások)

A beszédben, mint olyanban a kifejező, ábrázoló és felhívó funkciók érvényesülnek, ami alapvetően szándékos, hiszen az emberi beszédben a cél dominál. Ez a cél pedig nem más, mint a társadalmi kapcsolatok megvalósításai.

A beszéd funkciói:

- információközlés

- gondolatközlés

- egy cselekvés tudomásul vétele

- érzelmi világ, akarat, lelkiállapot kifejezése

- visszajelzés, befolyásolás

- óhaj, felszólítás, parancs, felkiáltás, kérés

Pragmatica- másodlagos üzenetek szinte fontosabb – melegem van –nyissa ki valaki az ablakot.

Beszéd, mint cselekvés
-a hangképzés is része

- metakommunikációs eszközök

Az emberi beszédet attól számítjuk, amikor még nem csak ösztönös felhívásként, vagy reakcióként jelent meg a hangkapcsolat, hanem amikor a valóságról közölni akart valamit.

---

A beszéd és a nyelv kapcsolata:

a nyelvi jelekből a kommunikáció során a nyelv által előírt szabályok szerint mondatokat, szövegeket formálunk. A nyelvi jeleket a beszédben alkalmazzuk, tehát a beszéd valójában működésben levő nyelv.
a nyelv egy eszközkészlet, a beszéd ennek működtetése.
a nyelv és a beszéd szorosan összetartozó fogalmak, nem választhatók szét.
a nyelv a nyelvi jeleknek és szerkesztési szabályoknak az összessége.
a beszéd egyéni jelenség, az egyén alkotja az adott kommunikációs helyzetben.
a nyelv közös (kollektív), társadalmi jelenség, amelyet az egyén a beszéd megalkotásakor használ.
a szöveg nem nyelvi jelenség, hanem a nyelv használata, a beszéd része.

A nyelv és a kommunikáció:

elválaszthatatlanok, nyelv nélkül nem lehet kommunikálni
ezekhez szorosan kapcsolódnak a viselkedés, a nem nyelvi eszközök
a nyelv állandó – mivel fennmarad -, de változó is – mert változik a szókészlete, új szavakkal gazdagodik, néhány elkopik/tűnik, más-más területen máshogy használják, tájszólás -.

A nyelv és a társadalom:

nyelvhasználatunkat befolyásolják külső – lakóhely, foglalkozás, iskolázottság –, és belső – életkor, nem, öröklött tulajdonságok – tényezők is.
ezek felismerhetőek a beszédben, magatartásformában.

A nyelv és a gondolkodás:

két ellentétes vélemény létezik: van aki szerint a nyelv és a gondolkodás egy és ugyanaz, míg mások úgy gondolják, hogy nem ugyanaz.
ma az az elfogadott tény, hogy a nyelv és a gondolkodás kölcsönösen feltételezi egymást, vagyis a nyelv a gondolkodáshoz nélkülözhetetlen, de a nyelv megértéséhez gondolkodni kell.

Emelt szintű nyelvtan érettségi tételek kidolgozás

1. A nyelv és a beszéd funkciói
2. A beszéd mint cselekvés
3. A sikeres kommunikáció nyelvi összetevői
4. A tömegkommunikáció hatása a nyelvhasználatra
5. A nyelvújítás módszerei; 2); 3)
6. Nyelvművelés és nyelvtervezés napjainkban; 2)
7. A magyar nyelv szókészletének rétegei
8. Egynyelvű szótárak
9. A hivatalos nyelv szókincsének jellemzése
10. A társadalmi nyelvváltozatok főbb különbségei
11. A központozás szerepe a szöveg értelmezésében
12. A beszédhangok és jelentésmegkülönböztető szerepük
13. A szófaj és a mondatrészi funkció összefüggései
14. A beszéd és az írás összehasonlítása
15. A szövegkörnyezet mint jelentésalakító tényező
16. Gyakorlati szövegtípusok nyelvi jellemzői
17. A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben
18. Jelenkori szónoki beszéd
19. A konnotatív és a denotatív jelentés
20. A képszerűség eszközei hétköznapi szövegekben

Ha kidolgozott emelt szintű nyelvtan érettségi tétellel rendelkezel kérlek küld el erre az e-mail címre:

erettsegisegedlet@gmail.com

Köszönöm